Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-10 / 186. szám
<N $ V.v.-, Világ proletárjai, egyesüljetek! í-í JCVTn. BVF. 18«. sz. /fr a 60 fillér 1SS3. AUG. 1«, SZOMBAT Finn küldöttség megyénkben A Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV vendégeként pénteken Mauno Pohjonen- nek, a Finn Agrárpárt parlamenti csoportja titkárának vezetésével és dr. Pál Józsefnek, a SZÖVOSZ igazgatósági tagjának kíséretében Kecskemétre érkezett a hazánkban tartózkodó finn küldöttség öt tagja. A vendégek főként mezőgazdaságunk szervezeti felépítését, az elért eredményeket és parasztságunk helyzetét tanulmányozták. A MÉSZÖV székházában Er- dősi József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Buda Gábor, a megyei tanács vb elnök- helyettese és Brachna János, a MÉSZÖV igazgatója fogadta a küldöttséget. Brachna János üdvözölte a vendégeket, majd vázolta mező- gazdaságunk jelenlegi helyzetét, ismertetve a termelés főbb számadatait, továbbá a nagyüzemi társulások és a földművesszövetkezetek tevékenységét. A finn képviselők ezután a Kecskeméti Konzervgyárban kaptak tájékoztatást az üzem munkájáról, termékeiről, és megismerkedtek a paradicsomfeldolgozás munkafolyamataival. A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet központjában dr. Mészöly Gyula, az intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket, s mutatta be a héten üzembe állított új para- dicsommag-tisztító üzemet, az intézet laboratóriumát és a kísérleti parcellákat. Délután Kiskőrösre utazott a finn küldöttség, ahol a Petőfi- ház meglátogatása után Simó Tibor, a járási pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a járás mezőgazdaságának helyzetéről és a pártbizottság munkájáról. A vendégek később szívélyes eszmecserét folytattak a szakszövetkezetek vezetőivel. A jól sikerült megyei körút végeztével a Finn Agrárpárt küldöttsége az esti órákban Budapestre utazott. A jövő évi termelési, felvásárlási és beruházási tervekről tárgyalt a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága Pénteken Kecskeméten a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága ülést tartott, amelyen az 1964. évi termelési, felvásárlási és beruházási elő- irányzátok felbontásának alapelveit tárgyalta meg. Az állandó bizottság tagjait Tompa Béla, a megyei tanács vb elnök- helyettese tájékoztatta a tervfeladatok előkészítéséről. — A terveket a Földművelésügyi Minisztérium a megye vezetőivel együttesen már ösz- szehangolta a népgazdasági előirányzatokkal — mondta többek között Tompa elvtárs. — Különösen fontos feladat, hogy a szántóföldi — elsősorban a kenyérgabona — termelésben a szőlő- és gyümölcstelepítések által kiesett területek miatt sem következzen be csökkenés. A helyi tanácsok feladata odahatni, hogy kenyérgabonából az előirányzott területeken a vetés idejében megtörténjen. A búzafajták közül jövőre különösen a szovjet Bezosztája vetésű kell szorgalmazni. Az előadó ezután a vetőmagvak biztosításáról, a nyári * és őszi mélyszántás idejében való «^végzésének fontosságáról, az ipari növények, takarmányféleségek vetéstervéről tájékoztatta a bizottságot, majd a szőlő- és gyümölcstelepítésről beszélt. Rámutatott, hogy amennyiben elegendő szaporítóanyag áll rendelkezésre, lehetőség nyílik a telepítési terv túlteljesítésére is. A műtrágya ellátásról szólva elmondotta, hogy jövőre ebből mintegy tízezer tonnával többet kap megyénk mezőgazdasága. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében különösen a kocalétszámot kell jelentősen növelni. Az építési beruházások a termelőszövetkezetekben 1964- ben megközelítik a 100 millió forintot. Ebből megfelelő ösz- szegeket fordítanak a meglevő létesítmények korszerűsítésére is Fejlesztik az öntözéses gazdálkodást, s többek között az elkövetkező három év alatt mintegy 60. millió forintos költséggel megépítik a kalocsai öntözőművet. A felvásárlási tervekről szólva Tompa elvtárs elmondta, hogy az előirányzatok megfelelő talajműveléssel közepes termés esetén teljesíthetők. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Egri Andor, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának főagronómusa, Sarok Antal, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat igazgatója, Haralyi Ervin, a nemesnádudvari Kossuth Tsz elnöke, Nyári Sándor, a Bajai Állami Gazdaság főkertésze, Csatári Lajos, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője, Simon Gyula, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság főagronómusa, M agony Imre, a megyei tanács vb fel- vásárlási osztályának vezetője. Glied Károly, a megyei párt- bizottság titkára a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke vitazárójában megállapította, hogy sok hasznos javaslat hangzott el. Ezeket figyelembe véve tárgyalják majd meg a jövő évi terveket a járási, városi tanácselnökökkel, majd tájértekezleteken a tsz-elnökökkel és községi vezetőkkel. Kérte az állandó bizottság tagjait, hogy járásukban vegyenek részt a tervtárgyalásokon és segítsék a helyi tervek elkészítését is. Olyan kicsi üzemben, mint a Mészhomoktéglagyárak Kiskunhalasi Telepe, a karbantartó lakatosoknak minden gép javításához érteniük kell. Erről győződött meg a gyakorlatban az üzem egyik fiatal szakmunkása, Bábity József, kovácssegéd, aki a Vastömegcikkipari Vállalattól került új beosztásába. A katonaidő előtt álló ifjú szakember az itt eltöltött egy év alatt bebizonyította, hogy hasznosan teltek el a tanulóévek. De volt még más is, ami a jobb munkára ösztönözte. Ez pedig édesapjának jelenléte. Nem akart szégyent hozni rá, a köz- tiszteletben álló mészmalmosra, aki egyik legrégibb dolgozója az üzemnek. Bábity László édesapja nyomdokain haladva végzi munkáját. Eddig mulasztásából még nem álltak a rábízott gépek. Képünk őt mutatja — sapkában —, amint menetközben javítja a téglaprést. Mellette Kovács Sándor kovácssegéd. ..................(Pásztor Zoltán felvétele.) Re ndelet a tudományos minősítésről és a tudományos feladatokról Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet hozott a tudományos minősítésről és a tudományos fokozatokról. Az Elnöki Tanács módosította a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1961. évi 20. sz. törvényerejű rendeletét. A módosítás a kisiparosok nyugdíjbiztosítására vonatkozó rendelkezéseket összhangba hozza a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdíjáról szóló egyes újabb rendelkezések, kel. Elrendelte az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között a tehergépjárművel végzett árufuvarozás, valamint az ezzel kapcsolatos vámeljárás szabályozása tárgyában aláírt egyezmény kihirdetését. Az Elnöki Tanács megerősítette a Duna-bizottság tagállamai között a Duna-bizottság kiváltságairól és mentességeiről kötött egyezményt, valamint a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dahomey Köztársaság kormánya között létrejött kulturális együttműködési egyezményt. » A tudományos minősítés és az aspiránsképzés továbbfejlesztéséről szóló törvényere j ű rendelet — az eddigi tapasztalatok értékelése alapján és a szocialista építés mostani szakasza követelményeivel összhangban — újból 'szabályozza a tudományos és az aspiránsképzés alapvető kérdéseit. A jelenlegi követélményeknek megfelelően határozza meg a tudományos minősítés és az aspiránsképzés célját. a tudományos fokozatok megszerzésének feltételeit, s a megszerzés lehetőségeit. A rendelet intézkedik az as- pirantúra formáiról, s az önálló aspirantúra megszüntetésével lehetővé teszi a kandidátusi fokozat aspirantúra nélküli megszerzését. Az új jogszabály megállapítja a tudományos fokozattal rendelkező és az aspirantúrában részt vevő szakemberek jogait és kötelességeit.' Szabályozza a tudományos minősítéssel foglalkozó szervek hatáskörét és egymáshoz való viszonyát. Több mint egyszázhúszezer mázsa hízott sertést és vágómarhát vásároltak fel az első fél évben Az Állatforgalmi Vállalat termelési tanácskozása Pénteken délelőtt kecskeméti székházuk kultúrtermében termelési tanácskozásra gyűltek össze az Állatforgalmi Vállalat dolgozói, amelyen részt vett dr. Banke Antal, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetője is.. Bevezetőként Lendvai József, a vállalat pártalapszervezetének titkára tartott előadást az időszerű politikai kérdésekről, majd Nagy József igazgató számolt be az első féléves eredményekről és a további tennivalókról. Elmondotta, hogy a tavaszi hónapok során a megye tsz-einek kocalétszámát 3200-zal, a háztájiakét 5200-zal segítette növelni a vállalat. A szarvasmarhalétszám a tavalyihoz képest több mint háromezerrel gyarapodott, habár csökkent a háztáji állomány. Ilyen körülmények között az első fél évben felvásárolt több mint 12Ó ezer mázsa vágómarha és hízott sertés, amely csaknem száz százalékos eredmény — jónak mondható. A sertésfelvásárlás a tervezettnek alatta maradt a vágómarha-átvétel viszont meghaladta azt. Az igazgató ezután a járási kirendeltségek tevékenységét értékelte, amelynek során kitűnt, hogy a . dunavecsei járás a hízott sertés és a vágómarha átvételét illetően egyaránt túlteljesítette tervét. Majd az exportálás eredményeiről szólt, s hangsúlyozta, hogy az év első felében több mint másfél ezer marhát szállítottak külföldre, csaknem kétszeresét a tavalyi egész évinek. Ugyancsak pozitívnak értékelte a gazdaságok ütemszerű, arányos átadási ténykedését is. A vállalat vezetője ezután az év második felének tennivalóit részletezte. Ennek során megjegyezte, hogy október 15-ig még legalább 15 ezer sertésszerződés biztosítása szükséges az idei terv teljesítéséhez. E program megvalósításában sokat segít a háztáji gazdaságokban levő süldőkre történő szerződéses megállapodás. s • az, ha a vállalat megfelelő mennyiségű alapanyagot ad át a gyengén gazdálkodó szövetkezetek részére. Végül foglalkozott a jövő évi felvásárlás lehetőségeivel, amely szorosan összefügg a közös gazdaságok termelési tervének elkészítésével. Ezt követően Kállai Árpád, a vállalat SZB-titkára értékelte a munkaversenv első félévi eredményeit. Az elhangzott beszámolók után élénk; sokoldalú vita. következett
