Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-09 / 185. szám
1963. augusztus 9. péntek 5. oldal Gondok — tervek — eredmények Négyen ülünk a Kiskunhalasi Járási Tanács művelődési osztályának egyik hivatali szobájában: Narancsik Károly járási művelődési felügyelő, Botfalusi Viktor, a járási pénzügyi osztály költségvetési csoportjának vezetője, Szabó Ferenc KÖFA-csoportvezető és — az újságíró. A járás iskoláinak és tanulóinak helyzetéről beszélgetünk. Sok a megoldásra váró probléma, de emellett már igen szép eredmények is születtek a művelődési osztály munkája nyomán, amelyek különösen az oktatás színvonalának jelentős javulásában és ezzel kapcsolatosan az iskolaépületek, s egyéb más, a járásban levő művelődési intézmények rendben tartásában, felújításában, bővítésében, tatarozásában stb. jutnak „pillanatnyilag” kifejezésre. A Kiskunhalasi Járási Tanács községfejlesztési csoportja például az idén az említett intézmények felújítására 560 ezer forintot fordított. A belső berendezések rendbe hozása, pótlása és javítása 200 ezer forintba került. A megyei tanács művelődési osztályának hathatós támogatásával a Kiskunhalasi Járási Tanács pénzügyi osztálya — mint erről Botfalusi Viktor csoportvezető tájékoztatott — 817 ezer forintot fordít az iskolaépületek, művelődési intézmények külső és belső megóvására, illetve a karbantartási költségek fedezésére. A karbantartási és felújítási munkák augusztus 25-re befejeződnek és az átadás is megtörténik. «■— Tompán és Jánoshalmán — saját erőnkből — hétközi otthont létesítettünk — mondja Narancsik elvtárs —, a harmadikra Kisszálláson kerül majd sor rövidesen. Ehhez azonban már a megyei tanács művelődési osztályának segítségére lenne szükségünk. A tompái hétközi otthonban negyven, a jánoshalmiban pedig hatvan tanulónak nyújtunk ellátást. A kisszállási lenne a legjelentősebb, mert itt nyolcvan diák kapna helyet. Csupán a berendezések hiányoznak még, beszerzésük után azonban ez a hétközi otthon is megkezdheti működését. — Bácsszőlősön az 1963—64-es tanévben bevezetjük a politechnikai oktatást. A helyi tanács végrehajtó bizottsága két tantermet és egy műhelytermet bocsátott a rendelkezésünkre. A berendezések és az oktatáshoz szükséges taneszközök biztosítása céljából ugyancsak a megyei tanács művelődési osztályához fordultunk, s bár konkrét választ a mai napig még nem kaptunk, reméljük, kérésünk teljesítése nem ütközik különösebb nehézségekbe. — Alinál nagyobb gondunk jelenleg, hogy nem tudjuk megoldani a bácsszőlős-vöröserde.i és Teleki-szőlők iskoláiból annak az 56 felső tagozatú tanulónak bejárását Bácsszőlősre, aki az ottani központi iskolában részesülne a követelményeknek megfelelő oktatásban. Kérvényt juttattunk el a Kecskeméti 9-es számú AKÖV igazgatóságához és kértünk egy reggeli, illetve egy délutáni buszjáratot — a kora reggeli járaton kívül. Az AKÖV augusztus 1-én küldte meg válaszát, amelyben — hivatkozva arra, hogy nincs elegendő kocsijuk és személyzetük — elutasította kérésünket. Pedig nagy segítséget nyújtana a tanulóknak ez a buszjárat, kiváltképpen a téli hónapokban. Nem kényszerülnének már hajnalban felkelni, hogy a menetrendszerű járattal bejussanak Bácsszőlősre. — A Borola.-antallaposi Iskola felső tagozatú diákjainak beutazása a borotai központi iskolába ugyanilyen megoldásra váró problémánk — mondotta befejezésül Narancsik elvtárs —, de reméljük, hogy az AKÖV- nek a fennálló akadályokat sikerül majd rövidesen elhárítania és a tanulok kényelmesebb utazását biztosítani, amely — határozottan kijelenthetem — a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez elengedhetetlen feltétel. VASS IMRE Á millennium óta először Solymásskiállítás ííi»kunfélegyhá»án Nagy Lajos király híres soly- mászáról nevezték el Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Ház keretében megalakult „Magyar László solymász- klubot” még az év elején. Már akkor elhatározták, egy nemzetközi méretű solymásztalálkozó megrendezését. A Kiskun Múzeum munkatársai pedig erre az alkalomra a művelődési házzal közösen megrendezendő soly- másztörtén^ti kiállítást vették tervbe. Ilyen jellegű kiállítás, amely a nemzetközi és magyar soly- mászat régi múltját és jelenkori fejlődését egyaránt bemutatná, az 1896-os millenniumi vadász- történeti kiállítás óta nem került a közönség elé. Most tehát augusztus 19-én, a kiáilítás megnyitása napján országos szempontból is nagy jelentőségű bemutató tanúi lehetünk. A kiállítást három teremben rendezik. Az elsőben a soly- mászat legrégibb emlékanyagával — több mint háromezer év áttekintése — a hettita, indiai, kínai, perzsa, mongol emlékekkel, s a magyar középkori soly- mászat részletes történeti anyagával ismerkedhet a közönség. Mellette felvonul az európai múlt, a német, olasz, francia As első fél év Egy művelődési állandó bizottság munkája A TANÁCSOK újraválasztása után Baján is újjáalakult a művelődési állandó bizottság Tag,si nagyrészt pedagógusele, de a város négy nagy üzemének legjobb kultúrmunkásai is helyet kaptak benne. Az állandó bizottság havonta rendszeresen megtartja üléseit előre elkészített terv alapján. A munkatervbe a kulturális feladatokat fontosságuk sorrendjében vették fel. Vezérfonala a tervnek az MSZMP VIII. kongresszusának határozata a szocialista tudat formálásáról, az általános és szakmai műveltség emeléséről. Ez tehát a fő feladat Ennek érdekében a bizottság tevékenysége a város ötéves és távlati tervében szereplő kulturális célkitűzések közvetlen megvalósítását segíti. A tanács tervével egybehangoltan a művelődési állandó bizottság is készített ötéves és távlati tervet. A fő feladatok mellett az ülések természetesen az időszerű részfeladatokat is megtárgyalják. ÍGY TÖBBEK között négy termelőszövetkezetben és öt nagyobb ipari vállalatnál — a kulturális tervek _ készítésével egy időben — felmérik az általános műveltség és a szak- műveltség helyzetét. Az állandó bizottság tagjai valamennyien vállalták, hogy egy-egy üzemben segítik ezt a már megindult munkát. Az idei konkrét feladatok között szerepei a város három kerületének mintakörzetté való fejlesztése is. Részletes tájékozódás, előkészítés után a körzetekben szakmai tanfolyamokat, munkás- és parasztakadémiát indítanak. Elsősorban ezekben a körzetekben erősítik meg az öntevékeny művészeti csoportokat is. Az évi tervek megvalósításába természetesen bevonják az érintett területek tanácstagjait, akiknek ugyanakkor megfelelő segítséget adnak munkájuk elvégzéséhez. A BAJAI művelődési állandó bizottság világosan látja, hogy a kulturális célkitűzéseket is csak akkor lehet eredményesen elvégezni, ha valóban a város dolgozóinak érdekeit, szükségleteit é$ jogos igényeit elégítik ki. Éppen ezért széles körűen támaszkodnak a körzetek választóinak véleményére, kezdeményezésére, és munkájukba tervszerűen bevonják a tanácstagokat is. KINCSES FERENC lovagkor solymászata. A termet közép-ázsiai kirgiz életkép zárja le. A második teremben különféle ragadozó madarak, kivált sólymok és sasok láthatók, számos kitömött példányban és fényképanyagon. A harmadik teremben pedig a ragadozó madarak idomításával és vadászatával foglalkozó jelenkori anyag kap helyet. Ugyanabban a teremben állítják fel az Alföld jellegzetes madárvilágát bemutató nagyméretű élőképet. A kiállítás megrendezéséhez nagy segítséget adtak a budapesti múzeumok, az Országos Természettudományi, Történeti, Néprajzi és Iparművészeti Múzeum, valamint az állatkert. Anyagot kölcsönöztek a kiskunfélegyházi iskolák is. Az előkészítésbe bekapcsolódott több neves szakember: Mészáros György omithológus, Lelovits György solymász, állattenyésztő, s mások. Rajtuk kívül számosán segítettek társadalmi munkával a solymászatot és a madarakat kedvelő fiatalok. A solymászkiállítással egy időben képzőművészeti kiállítás is készül a múzeumban. A félegyházi szakmaközi bizottság képzőművészeti szakköre mutatkozik be ezúttal. A Bodor Miklós festő, szakkörvezető tanár irányításával készülő kiállításon mintegy ötven kép mutatja be a több éve működő kör tagjainak fejlődését. A két kiállítást Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitja meg az augusztus 19-én délelőtt. 11 órakor rendezendő ünnepségen. B. B. rí «• i 1 // Szünidő... Bágyadtan szendereg a napon Körmöcziék háza. Kapunyitásra mérges csaholással borzas kis fekete kutya ront elő, mögötte sodrófával a kezében a ház asz- szonya. „Éppen ebédet készíben szorgalmasan tanul főzni a paprikás krumplit már égé- szén kitünően készíti el —, no és hát futja az időből olvasásra, mozi-, tv-nézésre, estenként még táncra is... A kertben fürgén szedi Erzsi a levesnek való zöldbabot. tünk, túrós csuszát” — tisztázza a félreértésekre okot adható helyzetet és máris szívélyesen invitál befelé, a hűvös szobába. Az ágy szélén férje, Körmö- czi Mátyás üldögél, aki egyébként Gátér község párttítkára. és hamarosan belibben a konyhában segédkező Erzsi is. Felénk mosolyú, vékony kislány, szerény fél szavait mindig a papa jóízű közbeszólásai ege sziták ki. A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulója, és most otthon tölti a szünidejét. Helyesebben: dolgozik az Aranykalász Termelőszövetkezetben. — Édesanyámmal közöse a 2000 négyszögöl répa egy elését, borsószedést és más hasonló munkát vállaltunk, ebből az én keresetem úgy 400—500 forint lesz — meséli, és mindjárt tervet is készít, hogy mire költi el ezt az összeget. Természetesen ruhát, cipőt vásárol — már ki is nézte magának, hogy milyet —, ami megmarad, abból pedig füzeteket, tankönyveket vesz. Köz— Csak módjával — avatkozik a beszélgetésbe erélyesen Körmöczi papa. — Majd. ha az iskolái elvégezted és jó lesz a bizonyítványod is, akkor nem bánom, felőlem táncolhatsz De addig! Mindenesetre addig is felenged néha a „zord” atyai szigor. Erzsi négyes tanuló, csendes természetű, meg a szünidőt is munkára használja fel, ráfér bizony egy kis szórakozás, — Ó, rövidesen utazni fogok. Veszprémbe. A bátyám meghívott hozzájuk és ott nyaralok egészen a tanév kezdetéig... Csillog a szeme, ahogy erről beszól, de anyja kiáltására kópia a kosarat, szalad a kertbe, fürgén szedi a levesnek való zöldbabot. Aztán kerékpárra pattan, cigarettáért siet a boltba, mert a papának teljesen kifogyott a készlete. így telnek- múlnak a napok, mindig akad munloa, vagy a ház körül valami tennivaló. És egyre közeledik a szünidő fénypontja — a veszprémi nyaralás ... V. 7.s. Tizedik: Somlay Artúr A közelmúltban felújított Valahol Európában című filmben nyújtott feledhetetlen alakítása után ismét Somlay Artúrra terelődött a figyelem. Időszerű kecskeméti kapcsolatainak ismertetése. A megemlékezést 80. születési évfordulója is indokolja. A lexikonok, színháztudományi szakkönyvek életét és művészetét tárgyalva városunkról egy szót sem ejtenek, pedig lényegében itt kezdte színészi pályafutását. Tanulmányai befejezése után néhány hónapig Zsamócán gya- komokoskodott. Nevével itt, a Kecskeméti Lapok 1900. április 15-1 számában találkozunk először. Kövessy Albert színigazgató, Jókai pártfogolt ja ekkor mutatta be új társulatát, méghozzá képességeik — vagy vélt képességeik — sorrendjében. „10. Somlay Artúr bonvivant” olvashattuk. Megjegyezzük, hogy a társulatnak ösz- szesen tíz férfi tagja volt... Tizenhét éves ko- ■ rában, 1900. október 13-án üdvözölhette őt először a színházlátogató publikum. Hetenként átlagosan két-három kisebb-na- gyobb szerepet kapott, Korán kitűnt sokoldalúsága. November 19- én például a Takácsok Böcker-jét, két nap múlva a Nebántsvirág színigazgatóját játszotta. A piros bugyellá- risban ő volt a huszár- kapitány, az Ármány és szerelemben Wurm, a titkár, a Sulamith keleti operában: Zin- gitang. A kritika nem is" merte fel kivételes adottságait. A Nebántsvirág színigazgatójaként a feljegyzések szerint túlzott. Ám Konti: Talmi hercegnőjének „kis szerepét ügyesen játszotta”. Ügy látszik, ő sem érezhette túlságosan jól magát, mert a szezon végén 1901 áprilisában eltávozott Kecskemétről. Lehetséges, hogy másutt előnyösebb szerződést kapott. Mi mindenesetre örömmel rögzítjük, hogy századunk egyik legnagyobb magyar művésze, a Hírős városban kóstolta meg először a rózsás és tövises pálya örömeit és gyötrelmeit. Még csak annyit: ■ 1 a protokoll- rangsorban előtte szereplő kilenc színészről ma már, alig hatvan év múltán — csak a szakemberek tudnak. A tizedik, az utolsó nevét tisztelet övezi. Heltai Nándor
