Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-28 / 200. szám
A beruházási eszközök fel- használásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján lehet növelni. Ezért az előttünk álló időszakban elsősorban a terv- szerűségre és a gazdaságosságra kell törekedni, tekintettel arra, hogy változatlanul sok a rejtett tartalék a beruházási munkában. Erre utalnak az első félévi beruházások tervteljesítésének tapasztalatai. A fő gond: az építőipari kapacitás hiánya. De elég gyakori a gépszállításoknál és szereléseknél jelentkező összhang hiánya. Előfordul, hogy a beruházási költségeknél aláterveznek, s a kivitelezési költségeket túllépik. Ennek következtében a beruházási program az elkészítéstől a tervdokumentációig 30—40 százalékkal növekszik. Emeli a költségeket a kivitelezés során felmerülő újabb problémák megoldása. Mindez arra utal, hogy szükséges javítani az előkészítő, tervezőmunkát, törekedni kell arra. hogy minden lehetőséget megragadjunk a legmagasabb műszaki színvonal eléréséért. Az előbb említett jelenségek károsan befolyásolják beruházási tevékenységünket, ami azt jelenti, hogy a tervezettnél később készülnek el a létesítmények, elhúzódnak az üzembe helyezések. Tudott dolog, hogy a népgazdaságnak nem az a fontos, hogy elköltöttük-e a forintot, hanem az, hogy a beruházások időben szolgálják a termelés növelését, a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését. Ezért a beruházási terv végrehajtását csakis akkor tekinthetjük teljesnek, ha az üzembe- helyezési tervet is teljesítjük. Egyébként csak a népgazdasági ráfordítások mennyisége nő, miáltal jelentős összegeket hosszú időre „befagyasztunk”. Hogyan alakult az első félévi beruházási program? A megnyitott pénzügyi keretet a nehéziparhoz tartozó vállalatok 20, a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó 44, az építésügy 47, az élelmiszerkiskereskedelem 14, a belkereskedelem 10, a közlekedés 17, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság 28, az egyéb tárcák pedig 26 százalékra használták fel. Vagyis a megnyitott 538 millió forint beruházási hitelkerettel szemben a műszaki és pénzügyi fel- használás június 30-ig 182 millió forint, ami az éves keretnek 30 százaléka. Ezen belül az építési beruházások teljesítése lényegesen alacsonyabb, alig éri el a 25 százalékot. Az itt jelentkező tervlemaradást elsősorban a téli időjárás okozta, amelynek következtében a múlt évről mintesv 20 millió forint értékű beruházás húzódott át. Az ez évre tervezett beruházások kivitelezése, néhány építkezést kivéve, megkezdődött. A kivitelező vállalatok igyekeztek a lemaradásokat felszámolni, azonban ez különböző okok miatt nem volt lehetséges. A beruházó vállalatok sorozatosan később adták terveiket, s emiatt az építőipari vállalatok nem tudták megfelelően programozni és előkészíteni az új, beinduló munkákat. Ezek közé tartozott a KÖJÁLL-állomás Kecskemét, Kalocsán a fiúnevelő, Kecskeméten a 24 lakásos bérház, a FÜSZÉRT kecskeméti raktára, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kecskeméti tárháza. A folyamatban levő beruházások szerződésének késedelmes megkötése főleg abból származik, hogy a tervdokumentációkból a szerződés előfeltételét képező okmányok (engedélylap. építési engedély, fedezetigazolás stb.) hiányoznak. Igen gyakran találkozunk olyan beruházásokkal is, amelyeknek összege jóval alacsonyabb a szükségesnél. Ez azért van így, mert nincs megfelelő beruházási hitelkerete az illető vállalatnak. Az előbbieken kívül általános tapasztalat, hogy a beruházási programok a teljes beruházási szükségletnek csak egy részét — szakaszát — veszik számításba, elhagyják a legfontosabb járulékos és kapcsolódó költségeket. Ezt mutatja a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat rekonstrukciója. A költségvetés a 65 millió forintos beruházási igénnyel szemben csak 35 milliót tüntetett fel. Ugyanez a helyzet a kiskőrösi vízmű énítésénél. A megyei tanács illetékesei csak részprogramot készítettek, s ennek megfelelően csak 1 millió 300 ezer forint beruházási hitelkeretet biztosítottak. A program felülvizsgálatánál azonban megállapítottuk, hogy a vízmű 5 millió forintos értékű beruházás. A nagyfokú alátervezés fékező hatással van a beruházás befejezésére, annak üzembe helyezésére, ugyanakkor a tervek rendszeres módosítását eredményezi, ami végső fokon megdrágítja az adott létesítményt. Ilyen beruházás volt többek között a bajai Duna Szálloda, a kecskeméti szennyvízcsatorna, a budapesti Kéziszertszámgyár Kecskeméti Gyáregysége. Az előbbiekből jól láthatjuk, hogy elsősorban az építési beruházásoknál számottevő lemaradások jelentkeztek. Mi történik, ha a beruházási tervet nem teljesíti az építőipai? Nem valósul meg egy sor új munkahely, üzemrész. tanterem, lakás stb. Ez azt jelenti, hogy a következő évben ennyivel kell csökkenteni a megvalósítandó új feladatok mennyiségét, vagyis az építési beruházásoknál minden el nem költött forint elveszettnek tekinthető. A tervlemaradás behozása az építőipar feladata. Szükséges, hogy a beruházók is fokozottan részt vállaljanak a nehézségek leküzdéséből, mindenekelőtt a megfelelő munkaerő biztosításával. KARPÁTI ANTAL Virágszál kicsi lány a virágos réten, vajon mit „tanulmányoz” olyan elmélyülten? Katicabogarat fedezett a növény szárán. Egy, kettő ... négy, öt... ösz- szesen csak öt petty van rajta. Neki aztán mondhatják, hogy hétpettyes a katicabogárka!... (Tóth Sándor felvétele.) Telepíti• elett Tanulságos szemle a kiskunfélegyházi járásban Mozgalmas volt az alkotmányunk ünnepe előtti hét a kiskunfélegyházi járási-városi párt- bizottság vezetői számára. A járási tanács vb, valamint a telepítésben érdekelt valamennyi intézmény és vállalat vezetőinek közreműködésével öt napon át járták a járás és város 27 új telepítésű szőlővel és gyümölcsössel rendelkező közös gazdaságát. Megvizsgálták, hogy a termelőszövetkezetek, a tszcs-k és a szakszövetkezetek miként használták fel a rendelkezésükre bocsátott és a telepítéseknél felhasznált milliókat. Nem kicsi a szemle jelentősége. Hiszen a második ötéves terv eddigi időszakában csaknem háromezer holdon teljesítettek nagyobbrészt új gyümölcsöst és kisebbrészt szőlőt a szóban forgó gazdaságok. A tervidőszakban telepítésre kijelölt — a korszerű szántóföldi növénytermesztésre nem alkalmas — homokterületnek eddig több mint a 40 százaléka került ily módon hasznosításra. Ez év őszén szintén csaknem kétezer holddal növekedik az új ültetvények területe. Az ötéves előirányzatot ezzel több mint kétharmadrészben teljesítik. Az, hogy a szemlét augusztus derekán tartották meg, nem véletlen. Köztudomású ugyanis, hogy a nyárnak ebben az időszakában a szőlő és a gyümölcsös ápolásán kívül számtalan más tennivaló akad a mezőgazdaságban. így nagyban—egészében tárgyilagos képet kaptak a pártbizottság vezetői. Megállapították, hogy a gazdaságok általában rendben tartják új ültetvényeiket, a pótlást és a növényvédelmet rendszeresen elvégzik. A termelőszövetkezetek közül e tekintetben kiváltképp elismerést érdemelnek a jászszentlászlóiak. Az alacsonyabb típusú gazdaságok közül is nem egy volt — mint például a klskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet és a petőfiszál- lási Dózsa Tszcs —, amelynek új telepítésén öröm volt végignézni. Persze, akadt közös gazdaság. ahol az ültetvények ápolása nem derűkeltő. A tiszaúj- faluei Alkotmány Tsz új szőlője és gyümölcsöse például meglehetősen gondozatlan. A szemle során kitűnt, hogy viszonylag kevés gazdaság rendelkezik önálló szőlő- és gyümölcsművelő munkacsapattal vagy brigáddal. A legtöbb fezben, csoportban kampányszerű az ápolási munka, akkor végzik, amikor a sok egyéb dolog közepette éppen sor kerül rá. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a telepítési hitel — amely- lyel egészen a termőre fordulásig rendelkeznek a gazdaságok — módot nyújt arra, hogy a tagságukon kívülállókat is foglalkoztassanak. Ugyanakkor a szerződésben ki lehet kötni, hogy az alkalmazottak, amikor éppenséggel nincs munka az ültetvényeken, munkaegység jóváírása ellenében a közös gazdaság más területén dolgoznak. Ez egyúttal azt is eredményezné, hogy csökkentené a fiataloknak a városba, az iparba történő „elszivárgását”. Jelenleg a fokozódó gépesítés mellett is szükség van a munkaerőre, s még inkább az lesz a termőre fordulás után. A gépesítést illetően is rengeteg még a tennivaló, noha a járás és a város közös gazdaságai az idén már kivétel nélkül 240 centi sortávolsággal telepítették a szőlőt. A szervesanyagban szegényes homok jó előkészítését illetően nagyszerű lehetőségek tárultak fel a közelmúltban a szan- ki Petőfi és a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz területén. Több mint száz holdon találtak lápföldet, átlagosan egy méter körüli vastagságban. Kitermelését közösen vállalta a két szövetkezeti gazdaság, s az ehhez szükséges engedélyt remélhetőleg mihamarabb megkapják. Csaknem a fél járás telepítő gazdaságainak talajjavítási igényét elégíti majd ki a lelőhely. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a szemle eredményes volt, minthogy a pártbizottság, de a többi szerv és közös gazdaságok figyelmét is a közvetlen feladatok megoldására irányította. H. D. Ünnepség Jugoszláviában a „Petőfi Sándor” magyar zászlóalj megalakulásának 20. évfordulója alkalmából BELGRAD. (MTI) Eszéken bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a jugoszláv népfelszabadító hadsereg „Petőfi Sándor” magyar zászlóalja megalakulásának 20. évfordulójáról. Az évforduló alkalmából a horvátországi magyar kultúr- szövetség az eszéki járási népbizottság tanácstermében díszgyűlést tartott, amelyre meghívták a zászlóalj volt harcosait és tisztjeit. Jelen voltak a Jugoszláv Szocialista Szövetség horvátországi főbizottságának és Eszék városának képviselői is. Ott volt Jontovics Rudolf ezredes, a Petőfi brigád volt politikai biztosa az ülésen. A szónokok méltatták a jug szláviai magyar partizán-zászl alj megalakulásának jelentős* gét és hősi útját. Ezután a zászlóalj volt ha cosai elevenítették fel emlékei két a fegyveres harcok ideje bői. Melegen emlékeztek me; a zászlóalj, majd később a Petőfi brigád volt parancsnokáról Kiss Ferencről, aki a bolmani csatában hősi halált halt A Petőfi Sándor zászlóalj megalakulásának évfordulójáról cikkben emlékezett meg a Ko- muniszt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének központi lapja is. Mérlegen a beruházás Világ proletárjai, egyesüljetek! / XVIII. BVF. 200. sz. Ara 60 fillér i«. adg. 28, szerda
