Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-23 / 196. szám
A felvásárlás tennivalóiról tanácskoztak Csütörtökön délelőtt megyénk termeltető és felvásárló vállalatainak vezetői a megyei tanács vb-üléstermében értekezletet tartottak. Részt vett a megbeszélésen Tompa Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője és Magony Imre, a megyei tanács felvásárlási osztályának a vezetője. • Magony Imre tájékoztatása alapján a résztvevők megvitatták a jövő évi mezőgazdasági termelési és felvásárlási irányzatok felbontásának, s a termelőszövetkezetek tervezésének alapelveit, valamint a felvásárlás legfőbb időszerű feladatait. Ismételten leszögezték, hogy a felvásárlási tervek végrehajtása érdekében elsősorban a termelést kell jobban megszervezni. A jövő évi gabonafelvásárlás előirányzatának a teljesíthetősége például jórészt a mostani talajmunkáktól, majd az idejében végzett vetéstől függ. Megállapodtak abban, hogy a vállalatok megbízottai részt vesznek a tsz-ek tervtárgyalásain, majd vezetőségi és közgyűlésein, s gyakorlati tapasztalataik ismertetésével segítséget nyújtanak a felvásárlásra kerülő áruk minél olcsóbb és nagyobb mennyiségű előállítására. A második napirendi pont megvitatásánál megállapítást nyert, hogy a felvásárlás mértéke — különösen vágóállatból és állati termékekből — meghaladja az előző évit, s minden eddiginél ütemesebb volt. Zöldség- és gyümölcsfélékből a tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiség került felvásárlásra. A szürettel kapcsolatban megállapították az értekezlet résztvevői, hogy az időjárástól függően szükséges lesz a szőlőbetakarítás időszakának „széthúzása”, mert csakis így biztosítható a termés felvásárlásának zavartalansága. Negyvenmillió forint a falusi bankokban Jól dolgoznak a takarékszövetkezetek Egymás után alakulnak me gyénkben a takarékszövetkezetek, az úgynevezett falusi ban kok. Nemrégiben Lakiteleken jött létre a huszonegyedik, de már alakul a következő, a hajósi és miskei, s ugyancsak most hozzák létre szövetkezetüket a kunbaj aiak és a nemesnádudvariak. A takarékszövetkezetek mellett nagy számban működnek kirendeltségek is. A napokban kérte az engedélyokirat kiadását Bátmonostoron a megye tizenhetedik kirendeltsége. A fenti eredményekhez jelentős köze van a múlt év márciusában megtartott ötödik megyei küldöttgyűlésnek, amely komoly tömegpolitikai célkitűzéseket állított a takarékszövetkezetek elé. Célul tűzte ki a küldöttgyűlés azt is, hogy a részjegyalapot 66 százalékkal kell emelni, s ezáltal elérni azt, hogy egy szövetkezetre 83 ezer forint részjegyalap jusson. A küldöttgyűlés óta figyelemre méltó eredményeket értek el a takarékszövetkezetek. Nemcsak számbelileg gyarapodtak, hanem a részjegyalap és a taglétszám növelésére hozott határozatot is túlteljesítették. Jelenleg egy-egy bankra több mint 11 ezer forint részjegyalap és 641 tag jut. A takarékszövetkezeteknek jelenleg 13 ezer tagja van Bács- Kiskun megyében, s ez igen szép eredmény hä arra gondolunk hogy az említett mozgalom mindössze hatéves múltra tekint vissza. A legnagyobbak közülük a nagybaracskai és a fü- löpszállási bankok, amelyeknek egyenként több mint ezer tagjuk van. Ugyanilyen fellendülést látunk, ha megnézzük a betétállományt. A betétek összege 1963-ban az első fél év végéig 13 millió forinttal növekedett Ez azt jelenti, hogy mintegy negyvenmillió forint megtakarított pénz van elhelyezve a takarékszövetkezetekben. A legjelentősebb növekedést a solt- vadkerti, a nagybaracskai és a hartai falusi bankok érték el. Az emelkedés bankonként átlagosan több mint egymillió forint. Mindössze négy olyan szövetkezet van, ahol a betétállomány összege alul marad az egymillió forinton, nagy részük másfél, két és fél milliós betéttel rendelkezik. A nagybaracskai például ebben az évben elérte az ötmilliót. A takarékszövetkezetek működésük óta 55 millió forintnyi összegben nyújtottak kölcsönt. Küszöbön az ősz: több vidéken már vetnek Ebben az évben eddig 10 millió forintot adtak, nagyrészt lakóházak javítására, karbantartására, növény védőszer-, takarmányvásárlásra, vagy nagyobb értékű iparcikkek beszerzésére. N. É. A KGST keretében Magyarország gyártja a Diesel-motorvonatokhoz szükséges különböző motorikus alkatrészeket. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Erősáramú Igazgatósága a Bajai Villamosipari Gyárat bízta meg az idén az egyes típusok gyártásával. A kért termékeket ma már sorozatban állítják elő. Jelenleg a Lengyelországba szállítandó motorvonatokhoz szükséges vezérlő kontrollerindítókat — a Diesel mozdony főkapcsolója — gyártják, s küldik a Győri Wilhelm Pieck Gyárba. Júliusban az előbb említett készülékből húsz darab készült. Augusztusra 44-et, szeptemberre pedig harmincat terveztek. A gyártmányokat a Gre- gus Pál vezette szocialista címért küzdő brigád készíti. 1 (Pásztor Zoltán felvétele.) Mindenki, akit illet A nyarat hideg északi szelek, ismétlődő esők búcsúztatják, küszöbön az ősz. Az ország egyes tájain —, elsősorban a szabolcsi, a Duna—Tisza közi és a somogyi homokvidékeken megkezdték a vetést. Egyelőre még csak a rozsot és az őszi takarmánykeverékeket vetik, de „földbe kívánkozik” már az őszi árpa magja is, sőt szórványosan kezdik már vetni az olasz búzafajtákat is. A korai vetéskezdet indokolt: a termelőüzemek többsége az elmúlt években saját tapasztalatából győződött meg arról, hogy csak az idejében elvetett gabonák adnak biztos, jó termést. Az adottságok kedvezőek: a kiadós esők nyomán könnyebbé vált a talajművelő gépek munkája, nőtt a teljesítményük, s a jelek szerint mindenütt jó magágyat tudnak készíteni a vetéshez. Az őszi vetés közvetlen előkészületei országszerte megkezdődtek. Sőt, egyes helyeken — Bács-Kiskun’, Szabolcs-Szatmár és Somogy megye több közös gazdaságában máris munkába állították a vetőgépeket, (T. I.) Mezőgazdasági üzemeink, szövetkezeti gazdaságaink vezetői előtt ma már nem kell bizonyítani, hogy a jó termés legfőbb biztosítéka az idejében elvégzett, jó minőségű talajmunka. Ahol megfelelő vetőágyba került a mag, ott az idén és az elmúlt években sikeresen birkóznak meg a különbözei szántóföldi növények az eléggé kedvezőtlen időjárás viszontagságaival. A sokrétű mezőgazdasági " munkák közepette tehát az egyik leghangsúlyosabb szó ismét a szántó traktorosoké, s a közös gazdaságok vezetőinek nem elhanyagolható kötelessége az ő munkájuk minél jobb megszervezése, segítése. A feladat nagy, hiszen szövetkezeteinkben e hónap végéig valamivel több mint százezer holdon kell a nyári, és november 30-ig mintegy 18o ezer holdon az őszi mélyszántást elvégezni. Ami e terv első részét illeti, azt — az eddigi ütemből ítélve — teljesítik. Augusztus közepéig az említett területnek körülbelül a négyötödét szántották fel mélyen gépállomási és szövetkezeti traktorosaink. Az esős napok, fagyok beköszöntőig azonban még kétszer ekkora terület talajának a hasonló módon történő megmunkálása vár rájuk. Ez a feladat csakis úgy oldható meg, ha minél több gépet kettős műszakban üzemeltetnek. Az alkotmányunk ünnepe előtti dekádban mintem száz fővel növekedett a két műszakban dolgozó gépállomási traktorosok száma, s így a gépállomási erőgépek közül 340-nel szántanak éjjel-nappal. De ez is kevés. Még legalább másfél száz traktorosra van szükség ahhoz, hogy a következő három hónapban mélyen szántsák a csaknem 200 ezer holdnyi területet. Van-e azonban a kettős nfG- szak alkalmazásának bővítéséhez elegendő szakember? Ha meggondoljuk, hogy az elmúlt években államunk tetemes költséggel százával képeztette ki a traktorosokat, megalapozott a válasz, ha azt mondjuk: van. Jó néhányuk azonban a termelés más ágazataiban dolgozik. • C ppen ezért hozott a Gaz“ dasági Bizottság olyan határozatot, hogy az üzemek bocsássák a gépállomások rendelkezésére a traktorvezetői képesítéssel és gyakorlattal rendelkező dolgozóikat. A kiküldött dolgozók munkaviszonya az üzemeknél nem szűnik meg. A havi átlagbért, valamint az ez és a gépállomáson teljesítmény alapján elszámolt havi bér közötti különbözetet, továbbá aki- küldetési költségeket a kiküldő üzemek fizetik, aminek fedezetéül a felmerült költségeket a gépállomások átutalják a szóban levő üzemeknek. Megyénk üzemei már megkapták az erre vonatkozó felhívást, s reméljük, az nem marad foganatlan. Természetesen senki nem kényszeríthető, hogy néhány héten át szántson, az ügy népgazdasági jelentősege, s nem utolsósorban a nem lebecsülendő kereseti lehetőség azonban minden bizonnyal ösztönzően hat ahhoz, hogy a megfelelő képzettségű üzemi munkásaink beálljanak a talajművelők sorába. Már most, haladéktalanul, nem úgy mint a korábbi években, amikor segítségükre — nem az ő hibájuk miatt — későn került sor. aminek az őszi esők miatt csak kínlódás, s kevésbé eredményes munka volt a következménye. C zövetkezeti vezetőink ha ~ szétnéznek tagságaik körében, szép számmal találhatnak a gépállomások rendelkezésére bocsátható, vagy akár a közös gazdaság saját gépeinek kettős műszakban történő alkalmazására traktorost. A kun- szentmiklósi Új Élet Tsz-ben például most derült ki, hogy a szövetkezeti gazdák közül heten rendelkeznek traktorvezetői képesítéssel. Ám csak öten dolgoznak erőgépen, a másik kettő fogatos, illetve gyalogmunkás. Ami a hiány pótlására gépállomásaink feladata, az az, hogy a cséplés befejeztével ne halogassák az erőgépek vezetőinek átirányítását a szántásra. Az elmondottakból kitűnik, hogy a rendkívül jelentős feladat megoldása bizonyos mértékben túlnő a gépállomások és a szövetkezeti gazdaságok hatáskörén. Mindenki tehát, akit illet — a tanácsok, az üzemek vezetői, a pártszervezetek stb. — hassanak oda, hogy mielőbb hiánytalanul megteremtődjék a jövő évi jó termést megalapozó — legfőbb biztosíték. Világ proletárjai, egyesüljetek I / kvm. ÍVF. 196. sz. Ara 60 fillér 1963. AUG. 23, FENTEK