Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-22 / 195. szám

1963. augusztus 22, csütörtök 3. oldal Az ország egyik legszebb populétuma A Kiskunsági Állami Erdőgaz­daság a vidék terméketlen ho­mokterületein évente 600 hek­táron telepít nyárfát. E gyor­san növő fafajta elszaporításá- val a jövőben nagyobb mérték­ben foglalkoznak, ezért már évek óta keresik azokat a faj­tákat, amelyek a mostoha kö­rülmények között is gyorsan fej­lődnek. Ezt a télt szolgálja Kecskemét határában, a csa- lánosi erdő melletti sivó homo­kon kialakított populétum, amely jelenleg az ország egyik legszebb nyárfaültetvénye, itt már harmadik éve tanulmá­nyozzák a több mint százféle hazai és külföldi nyár jak növe­kedését. Leggyorsabb fejlődést az olasz nyárfáknál tapasztal­tak. Ebből dugványozással most ötvenezer csemetét nevelnek ön­tözéses viszonyok között. A kö­vetkező években nagyüzemi mé­retekben is megfigyelik az olasz nyárfáknak a helyi viszonyok­hoz alkalmazkodó képességét. Mesterséges források a bugaci erdőben A Kellős műszak gondjai Látogatás három gépállomáson Megyeszerte a szántással van­nak elfoglalva megyénk gépál­lomásainak traktorosai. A mun­ka a kettős ünnepen sem szü­netelt. Még tart a nyári mély­forgatás, de megkezdődött az ősziek alá történő magágyké­István főagronómus nyilatko­zik: — Jelenleg már huszonnégy gép, összes traktorunknak majd­nem a fele kettős műszakban üzemel. Ez a szám azonban nap­ról napra fokozódik, s előrelát­István főmezőgazdász — teljes lendülettel végezheti a vető­szántást. Már megegyeztünk a közös gazdaságokkal arra vo­natkozóan is, hogy a kukorica letakarítása után azonnal hozzá­fogunk a terület forgatásához. Huszonhat százalékkal több áru A kiskunhalasi járási tanács végrehajtó bizottsága a közel­múltban értékelte a felvásárlás helyzetét. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy a já­rás 106 milliós, egész évi fel- vásárlási tervét az év első hat hónapjában 39,4 százalékra tel­jesítette. A késői kitavaszodást figyelembe véve ez jó ered­ménynek könyvelhető el, s meg is szerezte vele a járás a me­gyei elsőséget. Az összfelvásárláson belül kü­lönösen jól alakult a sertésfel­vásárlás aránya. Az első fél év­ben az éves felvásárlási terv 56,7 százalékát teljesítették. To­jásból a tervezettnek 57/ tejből pedig 58 százalékát vásárolták fel az első fél évben. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a kiskunhalasi járásból az elmúlt év első fél évéhez viszo­nyítva az idén 26,6 százalékkal több áru került a felvásárló te­lepekre, ami figyelemre méltó fejlődésre vall, s utal a felvá­sárló szervek munkájának ja­vulására is, amiért a vb elis­merését fejezte ki. szítás is. Erről számolunk be a három Duna menti — a kalo­csai, a dusnoki és a bajai — gépállomáson tett látogatásunk alapján: — Majdnem kétharmadát vé­geztük el eddig a tervezett ki­lencezer hold nyári mélyszán­tásnak — mondja Szarvas Já­nos, a Kalocsai Gépállomás fő­mezőgazdásza. — De több kö­zös gazdaságban, mint pél­dául a homokmégyi Béke Tíz­ben, már vetőszántást végzünk. Pillanatnyilag sokat segít a hon­védség, amely a szolgálatot tel­jesítő katonák közül hozzáértő, szorgalmas traktorosokat bizto­sit részünkre. Ez átmeneti álla­pot, utána saját magunknak kell megoldani a meglevő 79 gép minél nagyobb fokú kihasz­nálását. Előreláthatólag húsz gépet tudunk kettős műszakban üzemeltetni. Ebből tíz gépre maguk a szövetkezetek biztosí­tanak traktorosokat. , Ez a szám nem sok, ha azt vesszük, hogy a gépállomás kör­zetében 20 tsz gazdálkodik. Ilyenformán a szakmári Petőfi Tsz példája nem talál követés­re, amely négy traktorost „ad át” a gépállomásnak. A munka pedig nagy, hiszen mintegy 15 ezer holdon kell előkészíteni a magágyat, s a rejtett tartalékok felkutatása csak hasznára válna mind a gépállomásnak, mind a tsz-eknek. Mi újság a Dusnoki Gép­állomáson? Erről Kiss Fejes hatólag harmincnégyig el tu­dunk „menni”. Ez azt jelenti, hogy az összes korszerű gépünk éjjel-nappal szánt. Traktorosok­ból nincs hiány, kikérjük őket a szövetkezetekből, de az ipar­ból is szép számmal jönnek vissza. Az igyekezet jól tükröződik az elvégzett munkában. A több mint ötezer hold nyári mély­forgatást már elvégezték, s je­lenleg csaknem 40 centi mély­ségben mélyítő szántást alkal­maznak. Dusnokon, Miskén és Fajszon pedig már a koraiak alá forgatnak, s ezt a jövő hó­nap elejére el is végzik. Az őszi árpa alá történő talaj elő­készítés szeptember közepére ugyancsak befejeződik. Pár nap múlva egyetlen négy­szögöl tarló sem marad szán- tatlanul a Bajai Gépállomás körzetében. A hatvan traktor tehát — vélekedik Somoskövi Magyar küldöttség utazott az ENSZ nemzetközi idegenforgalmi és turisztikai konferenciájára Dr. Vitéz Andrásnak, az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács főtitkárának vezetésével ma­gyar küldöttség utazott Rómába az ENSZ nemzetközi idegenfor­galmi és turisztikai konferen­ciájára. Hét nap — hét éjjel Jókedvűen duruzsol a ka­tonai személygépkocsi a gyóni országúton, öt magas rangú pa­rancsnok ül benne a gépkocsi- vezetőn kívül. Hallgatnak, csak egyik-másikuk pillant egyet, mi­kor a monoton motorzúgásba füttyögve susog bele a kocsi száguldásával szembeszegülő le­vegő. Ilyenkor kanyarodik az út, vagy előznek valamit. A vo­lán mellett szőke, világos arcú katona. Kék szemében ugyanaz a nyugalom, mint széles hátá­ban. Olyan simán vezet, hogy parancsnokai nyugodtabban gon­dolkodhatnak, mintha mozdu­latlan íróasztal mellett ülnének. Hirtelen villanásnyi riadtság kapja szőkébbre a gépkocsive­zető derűs szemét. A következő pillanatban zökkennek, egymás­nak ütődnek a bentülők. A ko­csi ekkorra már ki is ugrott az útmenti árokból, és megállt a szántóföldön. A betonon három tehén plattyog át, A pásztor pedig halálra váltan mered az autóra, amelyből éppen most ugrik ki a vezetője. — Akkor történt az egyetlen eset, amely szerencsétlenül vég­ződhetett volna ... — emlékezik Annus István, a Kecskeméti 9-es számú AKÖV dolgozója a régi-régi élményre. — Életem­ben akkor „tiszteltem meg” em bért... Gondolhatja: oldalun­kon szabad volt az út, szemben egy teherautó jött csak. Mielőtt egymás mellé értünk volna, vá­ratlanul elénk trappoltak a te­henek a bokros útfélről. Annyi idő és lehetőség volt csak, hogy az árkot választhattam... 1953-at írtunk akkor — teszi hozzá. Nem vagyok babonás, de — és lekopogja az ajtófélen. Balesetem még nem volt... Ak­kor — majdnem ... Azok a te­henek meg a kivilágítatlan sze­kerek éjszaka — megkeserítik a sofőrök életét. Nehezen hihe­tő, de a fővárosban sokkal nyu­godtabban vezetek. Ott fegyel­mezettebbek a gyalogosok. — A gépkocsivezetőkben nincs hiba? — Dehogynem. Azokban, akik elfelejtik, hogyha valahol, eb­ben a szakmában szükséges a „józan paraszti ész”... Nem mondom, én is megiszom a ma­gam egy-két pohár sörét, kis- fröccsét, de szigorúan csak mun­ka után. Engem még nem látott berúgva senki. Apámat sem. — Hány kilométert ment már ötvenegy óta? — Négyszázezer körül — felel rövid számolás után. 1962-ben kaptam meg a Kiváló dolgozó jelvényt a balesetmentes veze­tésért. Ez a mostani 11 tonnás, pótkocsis Skoda a harmadik, amit életemben futtatok. Közel 140 ezer kilométernél járok már vele. öten — szocialista brigád­ként dolgozunk öt kocsival. — Merre járt eddig? Augusztus 19-én a kecskeméti Béke Tsz több mint száz holdas új gyümölcsösében a zöldtrágya alászántását végezte a megye- székhely gépállomásának képün­kön látható három traktorosa: Tóth János, Danics Zoltán és Tóth Ferenc. Alkotmányunk ün­nepén sem pihentek, a még szántóföldön maradt gabonaké­véket hordták a szérűre. Bugac idegenforgalmának fel­lendítésére vadrezervátummá alakították a 14 ezer holdas, nagyrészt fiatal erdőséget, ahol már a harmadik éve tervszerű vadgazdálkodást folytatnak. Az­óta minden évben ezrével enge­dik szét a mesterségesen nevelt fácánokat, szaporítják a nyúl­ás az őzállományt. A tervek szerint a kívánt vadsűrűséget 1965 végére érik el. A homoki erdőben több gondot, védelmet igényelnek a „lakók”, mint má­sutt. Még nyáron is mesterséges etetőkre járnak az őzek és a fá­cánok. Különösen a vízellátás okoz nagy gondot a száraz ho­mokterületeken. Erre a célra mesterséges forrásokat fakasz­tottak a talajból. Jelenleg mint­egy nyolcvan ilyen itató látja el vízzel az erdő vadjait. Szorgalmas építők velőt, ahol jelenleg is „telt ház” Szemlátomást szépül, gyarapo­dik a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz központja, irodahá­zának környéke. Maga az iro­daház is rövidesen „jubilál", a múlt év augusztus 20-án adták át rendeltetésének. Azóta né­hány hasznos, különböző ren­deltetésű épületet emelt a köz­pontban a közös gazdaság épí­tőbrigádja. Közöttük is figye­lemre méltó az új bognár- és kovácsműhely. Tizennyolcán — Mindez csekély ahhoz ké­pest, amit a központi majorság­ban látni — jelenti ki Papp Já­nos, az elnökhelyettes. És iga­za van. Három évvel ezelőtt csupán egy százférőhelyes te­hénistálló és egy ártézi kút je­lentette a majorságot. És most? A már említett mű­helyeken kívül építettek egy háromezer férőhelyes kacsane­van, de mar sok ezer szárnyast értékesítettek innen. Aztán nem­rég fejezték be a szűkös magtár húsz vagonnal történő bővítését. Pár év előtt a tsz-nek egyáltalán nem volt magtára. A 60 vagonos, kétemeletes épít­mény most már kielégíti az igényeket, annál is inkább, mert felvonóval, s egyéb — emberi munkát helyettesítő — korsze­rű berendezéssel látták el. A brigádnak kilenc állandó tagja van. De az építkezési sze­zonban kétszer ennyien munkál­kodnak az új létesítményeken. Bár csak egyetlen szakképzett kőműves van közöttük, Tar- nóczki Sándor, aki egyúttal a brigád vezetője is, ám rajta kí­vül öt betanított szakember is van, akik épp oly önállósággal és hozzáértéssel dolgoznak, mintha mesterlevelük lenne. A hosszúnak ígérkező nyarat és őszt a brigád is kellőképpen ki akarja használni. Számos korszerűsítési és tatarozási fel­adatuk van még ebben az év­ben, többek között 90 tanyát kell helyrehozni. Rájuk vár a három növendékmarha-istálló téliesítése is, oly módon, hogy az ólakba mennyezetet építenek, elejükbe pedig vályogfalakat raknak. A központi lóistállót terven felül építik. Sok az akadály Az eredmények annál is in­kább méltóak az elismerésre, mert a brigád munkáját sok ne­hézség akadályozza. Nem kap­nak például elegendő meszet, cementet, emiatt a kombájnszé- rüt is beton helyett agyaggal pad­lózták ki. A szövetkezeti gaz­daság egész évre mindössze 170 mázsa meszet kapott, s ebből legalább 70 mázsa a meglevő épületek meszeléséhez, fertőtle­nítéséhez szükséges. Továbbá sajnálatos probléma az is. hogy a brigád — holott a rendelkezé­sek szerint még ez év januárjá­ban benyújtotta a kérelmet a városi tanács vb-hez — ott jár­tun kor még nem kapta meg a működési engedélyt. Megérdemlik a támogatást Pedig ez a kis építőközösség megérdemli a támogatást. Kése­delem nélkül, szakszerűen épít­keznek. A kacsanevelőt például hat nap alatt tető alá hozta a brigád kilenc tagja, s a város tsz-ei közül elsőnek foghattak hozzá a szárnyasok neveléséhez. — Húsvét előtt már kiscsábét árusítottunk — mondja az el­nökhelyettes. — Ez az építők gyors közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges. Ily módon a brigád munkájá­nak közvetlenül mutatkozik a haszna az ötezer holdon gaz­dálkodó szövetkezet egészében. Létesítményei nélkülözhetetle­nek az eredményes termelésben. H. D, — Szombathely, csong­rád, Miskolc, Debrecen — az or­szágban mindenfelé. — Aztán Csehszlovákiában, Kelet-Német- országban. Az utóbbi utam volt a leghosszabb. Tavaly május­ban egy csütörtöki nap indul­tunk ketten. Zöldárut, salátát vittünk Greifswaldba, a tenger­partra. Másik héten szerda este értünk vissza Pestre. 6—900 km után váltottuk egymást, a ko­csiban, menetközben aludtunk. Nehéz élet, ha azt vesszük, hogy éjjel tizenegy, vagy hajnali ket­tő, de menni kell, ha szólít a kötelesség... De szép is ez az élet... Bútort szállítok — öröme lesz a családnak. Épületelemet Dunaújvárosból — közelebb ho­zom ,azok .boldogságának telje- sül eset, akik a leninvárosi épít- kezéseknél kapnak majd új la­kást. Egyik hétről a másikra fordul az ember, s ahol leg­utóbb az agyát rázta a kátyús ut, most betonon szalad . __ Au tóval se győzi kísérni a nagy változásokat. Tóth istván

Next

/
Oldalképek
Tartalom