Petőfi Népe, 1963. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
Toldi Miklós bulija Alkonyodllc, sógorom 11 a, Gyuri és barátja, a kis szomszéd, az Imént fejezte be a fejelő meccset és az ablakból hallom beszélgetésüket. Meglepetésemre Iskoláról esik szó, a magyarról, kőtelező olvasmányról, i.az híres, nevezetes” Toldi Miklósról. — Te — kérdi homlokát ráncolva a szomszéd — ml Is ott a buli? Azaz ml a rövid tartalmi kivonat. Gyuri színjeles, gondolkodás nélkül válaszol: — Ügy kezdődik, hogy Miklós zabosán Jön haza, bátyja cukkolja, mire malomkővel klnyir egy ürgét, ezen aztán összebalhéznak. Hát igen, legfőbb Ideje a csöngetésnek, kissé gyomos lett a szókincs. napom van Jó Az indulás percét nem tudom pontosan, futólépésben érkezem a Nyugatihoz, kinézek egy szép pullmannko- csit, és felugróm. Ülőhely már csak itt-ott, de sikerül az is. Heten szoronganak a szakaszban, befurakodom nyolcadiknál!, és ki sem fújom magam, indul a vonat. — No, ez tényleg az utolsó pillanat volt — gondolom, és elégedetten gyújtok rá. Azaz csak gyújtanék, mert ahogy előkaparászom a Kossuthot, csendesen megszólal a szemben ülő uti- társ: , — Nem dohányzó. Mérgesen nézek körül, helybenha- gyólag bólogatnak a többiek, hogy úgy bizony. No, ezt jól kifogtam. — Annyi baj legyen — válaszolok könnyedén, sőt dacosan — kibírom Kecskemétig. — Nono — így az útitárs. Kis szünet. A vonat gyorsít. — Az attól függ — teszi hozzá szomszédja, szintén igen nyugodt beszédű ftíagyar. — Tessék? — Mondom, hogy attól függ, mekkora kerülővel óhajtja megtenni az utat. — Hogy tetszik ezt érteni? — kérdem most már kevésbé fölényesen, és hideget érzek a nyakszirtem körül. Komótosan adja meg a választ: — Csak úgy, hogy ez a vác—veresegyházi személy... Aki rendszeresen kijár, megtud számos olyan hírt, amit semmiféle újság nem közöl, és amelyért hiába forgatná világvevőjének valamennyi gombját. A strandon ugyanis, pihenés közben, csevegni szokás, lehetőleg teljes hangerővel. Ki gondol arra■ ugyebár, hogy a társaság körén kívül heverésző, napszemüveges alakok közé beszivároghat esetleg olyan is, ki ismerőse, rokona, szomszédja, sőt udvarlója lehet szóban forgó Pirinek? Mert Piri van terítéken, ez a lehetetlen, csúnya, alaktalan, modortalan kíngörcs, aki nem átall fél éjszakákat áttekeregni Az első A gyermeki fejlődés egy-egy mozzanata, amikor a kisded először kap a fény után, amikor először adja tanújelét, hogy felismeri apját, anyját, amikor kiejti az első értelmes szót. A növekedési velejárók a gyermeki betegségek is, amikor először fájdul meg a kis hasa, először jön a foga és először kap csalánkiütést. Űj ház, a mi kis nagylakóházunk, gyermekbetegségek tarkították életének első esztendejét. Láttuk, amikor első ízben púposodott fel a kicsi parkettje, első ízben nem zártak az aranyos ablakocskák és először hullott gyönyörű plafonjáról az édes kis vakolat. És első ízben mondtuk, hogy hej, ez az ez- megaz. Ami azonban tegnap történt, abból arra lehet következtetni, hogy a mi kis házunk gyorsabban fejlődik a szokottnál. Csőrepedés volt ugyanis tegnap a mi kis házunkban, az első csőrepedés, és ezzel a mi kis házunk belépett a felnőtt, komoly házak közé. Mert régi bérházak régi lakói azt mondják, hogy ha4aj... csőrepedés... komoly dolog. Strandhíradó azzal a nős, családos dagattal, aki egyébként a Lópatkoló Vállalat igazgatója, de ki fogják rúgni, mert nem tud elszámolni a patahulladékkal. — Éppen tegnap láttam őket — mondja egy bikinis. — Csíkos tunika volt Pirin, no, hallod, az ő korában már mégsem kellene bokorugrót fölvenni. — Miért? — kérdi a Violetta- szemüveges szőke. — Ha Dusi a legszebb férfikorban óvodás kislánynak öltözhet, akkor Piri nyugodtan kössön partedlit. — Hozzám fordulhattok — így a következő —, pontosan tudom éveik számát, mindkettőnek őrmester fia lehetne. Az ám, ha lehetne. De nem lehet. És hogy miért nem, arra kapsz most kimerítő választ. Letárgyaltatik ugyanis Piri és Dusi egész biológiája, megismerkedhetsz testi fölépítésükkel, öröklött és szerzett nyavalyáik sorozatával, megtudod, ki volt a családban terhelt, kinek az apja végezte fegyház falai között és kié gumidominókat gurigáivá. S mivel a társalgás nem rekedhet meg és nem foroghat folyvást egyazon körben, elvégre nemcsak Piri és Dusi van a világon, már néhány perc múlva rémülettel hallod saját nevedet. Azt sem tudod, iák a csevegők, csupa strandszemüveggel álcázott hangszóró, de ők mindent tudnak rólad. És megdöbbenéssel értesülsz, hogy fiadat kicsapták, lányod elzül- lött, feleségeddel válófélben vagy, mert reggeltől estig kártyázol, ahelyett, hogy kihoznád őket néha a strandra. Övatason felállsz hát, és elébe mégy tiéidnek, akik a bejárat felől épp most tűntek föl, és a hírközponttól kellő távolságban telepíted le őket. Nehogy nőd megtudja, mennyire boldogtalan veled és fiadnak fülébe jusson, micsoda semmirekellő apa szülte. Súlybesorolás Mivel az átlagsúly növekedést mutat, és a soványító kúrák eredménye szánalmasnak mondható, legfőbb ideje új normákat megállapítani. Űj értékelést adunk a súlynak és a vele járó jelzőknek. NŐKNÉL: A légsúly ezentúl akként értendő, hogy 70 kilóig minden hölgy filigrán. 70-től 80-ig sudár. 80-tól 90-ig teltkarcsú. 90-től 100-ig kerekded. 100-tól fölfelé: hajlamos a híFÉRFIAKNÁL: 90-ig kisportolt. 90-től 100-ig férfias. 100-tól 110-ig derék. 110-en felül jól táplált. Egyidejűleg rendeletileg eltiltani az afféle tiszteletlen kifejezéseket. hogy kövér a kicsike. magunkfajta szép darab emberre azt, hogy dagadt. SZAKÉRTELEM Hm!... Ez alighanem valami hibrid! ZSEBTELEFON Örömmel olvasom, hogy feltalálták, mert legfőbb ideje rendet csinálni. Súlyos hibája a mai telefonnak, hogy ki lehet térni a hívás elől. Van, aki a csengetésre oda se fülel. Van, ki ha hallja, ki- slisszol a szobából. Van, ki belefülel és a hangot felismervén, kaján mosollyal teszi le. Az is van, hogy asztaltársad veszi föl, rád kacsint, te visszakacsintasz, és a cimbora már mondja is álnokul, hogy nem vagy bent, de ha jössz, vissza fogod hívni. Aztán együtt röhögtök az ürgén, mert eszed ágában sincs. Mindennek a garázdaságnak vége, a zsebtelefont nem lehet letagadni. Megszokott jelenet lesz, hogy ballag a tag az utcán, kabátzsebében megszólal a telefon, előveszi, belehallóz, széleset mosolyog, és máris kanyarodik a cukrászda felé, ahonnan Mancika jelentkezett. Ám alig ülnek össze, szól a telefon, belehallóz, elsavanyodik és rémülten vágtat haza. Neje hangja csendül, valaki besúgta neki, hogy férje egy szőkével feke- tézik. Lesznek persze téves kapcsolások is. Megszólal például, és azt kérdi ismeretlen hang: — Halló, készruharaktár? Mire a válasz: — Nem, kérem, ez magánkabát. Vagy kérdik: — Kovács kartárs kék felöltője? És a válasz: — Téves, itt Szabó Barnabás barna zakója. Mindenhova elkísér, veled megy a strandra is, ahova ing- ujjasan baktatsz, telefonoddal a farzsebben. Miután levetkőztél, ott hagyod a kabinban, és már a habok közt lubickolsz, amikor megszólal a fogason: — Halló, Rusnya kollégát kérem a telefonhoz. Mivel ezúttal tényleg nem vagy ott, maga a zsebed adja rá a megszokott választ: — Nadrágon kívül. Megéri az áldozatot Megyénk idegenforgalmi lehetőségei Nyár elején felkerestük az egyik bolgár turistacsoport kísérőjét a kecskeméti Aranyhomok szállodában, hogy megérdeklődjük, mivel töltik idejüket vendégeink. Megütközve hallottuk az IBUSZ idegenvezetőjétől, hogy teljesen tanácstalan, mivel nem ismeri a megye idegenforgalmi nevezetességeit. Barátaink, jobb híján, kirakatodat nézegetve ténferegtek a városban egy teljes napig. De hiszen immáron egy éve idegenforgalmi hivatal működik Kecskeméten, mely képzett idegenvezetőkkel rendelkezik. Miért nem igényelte az IBUSZ a hivatal segítségét? Ilyenformán méltatlankodtunk annak idején glosszánkban. Vajon javult azóta a kapcsolat az idegenforgalmunkat irányító két fórum között? Sajnos, nem sokat. Igaz ugyan, hogy ma már az IBUSZ levélben értesíti a megyei idegenforgalmi hivatalt a csoportok érkezéséről, ezek a levelek azonban szinte kivétel nélkül így végződnek: „Idegenvezetőt nem igénylünk.” Indokolásul csupán ez áll: A csoport rövid ideig — egy-két napig — marad. Szerintünk megyénk természeti szépségei, népművészete, műemlékei elegendő látnivalóval szolgálnának egy hosszabb ideig itt tartózkodó turistacsoportnak is. De egy-két napra érkező látogatóknak is lehetne érdekes, tartalmas műsort összeállítani. Anélkül hogy teljességre törekednénk — írásunk keretei között ez lehetetlen —, nézzük meg, mit nyújthat Bács-Kiskun megye az ide érkező idegennek. Az Aranyhomok szálloda vendégkönyve azt tanúsítja, hogy a turisták elégedettek az ellátással. Kecskemétről indulva autóbusszal megyénk legtávolabbi városai is rövid órák alatt megközelíthetők. Főbb útvonalaink jó állapotban vannak. Látnivaló pedig bőven akad. A jellegzetes alföldi táj, a nagy kiterjedésű síkság lenyűgöző élményt nyújt a hegyes vidékről, vagy zsúfolt nagyvárosokból érkező külföldieknek. Számtalan érdekességgel szolgál sokoldalú, fejlett mezőgazdaságunk is. Büszkék lehetünk kiváló minőségű borunkra, barackpálinkánkra. Kecskemét műemlék jellegű épületei közül megemlítjük a tanácsházát, mely Lechner Ödön építőművész egyik legszebb szecessziós alkotása, falképeit Székely Bertalan készítette. Rákóczi, Kossuth, Arany, Deák és Petőfi ' kéziratokat őriznek a megyei levéltárban. A város szomszédságában terül el a változatos növény- és állatvilágú bugaci puszta. Az erdőgazdaság nádtetős, magyarosan berendezett vadászháza kényelmes pihenőhelyül szolgál a látogatóknak. Népművészetéről híres Kalocsa. A Duna menti Baja régi épületeivel, gazdag néprajzi és képzőművészeti anyaggal rendelkező múzeumával kedvelt kirándulóhely. A Félegyházára látogató megtekintheti az országban egyedülálló börtönmúzeumot — s reméljük, rövidesen a Hattyú-házban bemutatott Petőfi és Móra emlékeket is. — A halasi csipkeházban kiállított csipkék szépségével csak a brüsszeli mesterek alkotásai vetekedhetnek. Kiskőrös Petőfi Sándor szülőházáról nevezetes. Kirándulóhelyekben gazdag a Duna- és Tisza-part. A Szelidi- tó mellett korszerű szálló és étterem várja a turistákat. Ezen a nyáron már a soltvadkerti Petőfi- tó szállodája is fogad vendégeket. Rövid számvetésünk összegezéséül megállapíthatjuk, hogy megyénk szép adottságokkal rendelkezik, s ezt figyelembe kell vennie a turistacsoportokat irányító IBUSZ-nak is. Helytelen lenne azonban, ha egyoldalúan azt bizonygatnánk, hogy vendégeink mindig jól érezhetik nálunk magukat, nem szenvednek hiányt semmiben, azaz élve a lehetőséggel „tálalni tudjuk mindazt, ami konyhánkon főtt’-. Milyen jó lenne, ha megyénk főbb mezőgazdasági termékeivel, iparunk készítményeivel állandó jellegű kiállításon ismerkedhetne meg a látogató Kecskeméten. ízelítőül elhozhatnánk a megyeszékhely múzeumába néhány darabot a halasi csipkékből, drégszéli és kalocsai hímzett térítőkből is. Miután felkeltettük vendégeink kíváncsiságát, elvihetnénk őket oda, ahol mindez készül. Bemutathatnánk képzőművészeink alkotásait, és nem kellene véka alá rejtenünk azt sem, hogy Kecskemét lakója volt a világszerte ismert és becsült Katona József, Fényes Adolf, Kodály Zoltán és Ma- thlász János is. Vendéglátóiparunk színvonala, a szórakozóhelyek kulturáltsága, az utcák, pályaudvarok tisztasága, rendezettsége bizony még sok kívánnivalót hagy maga után. És hol vásárolhat ízléses megyei jellegű ajándék- tárgyat, képeslapot az idegen vasárnap? Az idegenforgalmi hivatal rövid fennállása óta a megyei tanács támogatásával jelentős lépéseket tett idegenforgalmunk fellendítése érdekében. Munkáját dicséri sok más mellett a több nyelvű prospektus kibocsátása, az idegenvezetői tanfolyam megszervezése és a lovasversenyek felújítása. Az első lovasvetélkedőre szeptemberben kerül sor és máris számos államból jelentkeztek érdeklődők. De bőven van még tennivaló. Megyénk idegenforgalmának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése megéri az áldozatot, hiszen e befektetés bőven kamatozik, kettős haszonnal jár. Növekszik népgazdaságunk devizabevétele és emellett szinte felmérhetetlen politikai „hasznot” is hoz, ha vendégeink megismerik munkánkat, eredményeinket és magukkal viszik hazájukba Bács-Kiskun megye jó hírét. BÉKÉS DEZSŐ Nyári bukósisak Az országban egyedül a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Ktsz foglalkozik alumínium bukósisakgyártással. Naponta négyszázat készít a szövetkezet — jórészt asszonyokból álló — részlege a könnyű és mégis biztonságot nyújtó fejvédőkből. A Szegedről kapott sisaktestet peremezés, lyukasztás, zsírtala- nítás és festés után béléssel látják el. Műanyagtasakba csomagolva kerül a boltokba a színpompás alumínium „csákó”, fogyasztói ára 200 forint. A motorosok elégedettek a sisak minőségével, csak azt kifogásolják, hogy nyáron meleg a műbőr bélés. Kudron László ezért új típust tervezett, melynek arc- és nyakrészét pántokból állította össze. A Minőség- vizsgáló Intézet és a Belkereskedelmi Minisztérium kedvező véleménye esetén rövidesen megkezdik a szellős, nyári sisakok gyártását is. B. D.
