Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

Napirenden: a kecskeméti autóbuszközlekedés Egy lakosra évi 130 utazás — Három új vonallal gyarapodik a város — Közforgalomra, járatsűritésre, új csatlakozó csomópontokra van szükség A Kecskeméti Városi Tanács kezeléséből több mint egy évvel ezelőtt vette át a helyi autóbusz- üzemet a 9-es számú AKÖV. Az azóta eltelt idő számos tapasz­talatra nyújtott módot, Olyan « tapasztalatokra, amelyek figye­lembevételével menetközben — módosításokat vezetett be a vá­ros közlekedésében az új gaz­da és olyanokra, amelyek újabb változtatásokat, fejlesztést sür­getnek, a megyeszékhely utas- forgalmának lebonyolításában. E gondok ismeretében tűzte legutóbbi ülésének napirendjé­re a vállalat beszámoltatását a városi tanács végrehajtó bizott­sága. Hasznosnak bizonyult a ko­rábbi tanácsi vállalatnak a 9. számú Autóközlekedési Vállalat hatáskörébe adása — derült ki az egyévi munkáról való szám­adásból. A múlt év áprilisában átvett 19 autóbusz közül hét nem felelt meg a helyi követel­ményeknek, s az egyajtós gép­kocsikat részben átalakítással, másrészt cserével tette alkal­massá — két ajtóssá — az AKÖV a városi közlekedésre. Emellett az átvétel óta hat autóbuszt újítottak fel. A távolsági járatok szabad ko­csijainak a helyi forgalomba való átvezénylése a reggeli csúcsforgalom idején, szintén arról tanúskodik, hogy ésszerű volt a tavalyi csere. Az igé­nyeknek megfelelően naponta négy-hat ilyen kisegítő járat közlekedik. A múlt év második felében az igényeknek megfelelően ta­lált módot az AKÖV néhány járatsűrítésre is. A tanácsháza és repülőtér közötti szakaszon rendszeresített reggeli, déli és délutáni járatsűrítés lényegében kielégíti az utasforgalmat.. A ta­nácsháza—Szelei falu, tanács­háza—Talfáji-köz és tanácshá­«iiliiiMiniiiiniHiiiriiMiiiliiiininiiiiiiiiliiliiliiiHii' PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapta. FSszerkesztfi- weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős Idádé- Mezei István Igazgaté Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I szám Szerkesztőségi telefonközpont: SS-19 25-1*. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telef m» 17-09. Terjeszti a Magvar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH 1 hónapra 17 forint za—Budai úti szakaszokon be­vezetett csúcsforgalmi járatsű­rítés ugyancsak kielégítőnek bi­zonyult. (Az utóbbi május 1-e óta óránként közlekedik, de ha az őszi forgalom indokolja, is­mét félórás járatot rendszeresít a vállalat.) Tovább bővült az autóbusz­hálózat az idén rendszeresített tanácsháza—Bogovicsfalu kö­zötti járattal, s ez évben még újabb két járat rendszeresítésé­vel javítja a város közlekedését az ÁKÖV. A 12-es jelzésű já­rat feladata az lesz, hogy teher­mentesítse az eddig igen zsú­folt kórház—vasútállomás—MÁ- VAUT-állomás közötti szakaszt és jobb utaskiszolgálást bizto­sítson a MÁV, illetve a MÄ- VAUT-állomásokhoz. A 13-as jelzésű autóbusz pedig az át­rakó-állomás és az új közteme­tő közötti forgalmat bonyolítja majd le. Ez egvúttal az éoülő Leninváros sűrűbb autóbusz­közlekedését is lehetővé teszi. A vállalatok és az utasok jelzé­sei alapján vizsgálja az AKÖV az egyes járatok éjjeli közlekedésé­nek szükségességét, s a jelenlegi 22 órán- túl is köz­lekedő 1-es. 3-as. és 4-es vona­lakon kívül a szükség szerint újabbak közlekedtetésével kí­ván gondoskodni az éiieli mű­szakra ievekvők és a kulturális rend örvényeken résztvevők szál­lításáról. Az autóbuszforgalom állan­dóan emelkedik, az utazóközön­ség részéről újabb és újabb igé­nyek jelentkeznek, amelvek tel- iesítése az említett erőfoszít^sek ellenére sem mondható teljes­nek. Kecskeméten az egy la­kosra jutó utazások száma éven­ként 120—130 között mozog, ami országosan is jelentős szám. A *öhh éves tu pusztaiatokból pe­dig kiderül, hogy a lakosság utazási igénye évenként 15—20 százalék­kal növekszik. Ez pedig azt jelenti, hogy pár év alatt a jelenleg üzemben le­vő autóbuszok számának meg­kétszereződése válik szükséges­sé. Ezért különösen fontos ku­tatni az új lehetőségeket, ame­lyek mér távlati megoldásokat is jelentenek. Hasznos lenne, megfontolni például az AKÖV javaslatát egyes üzemek,, vállalatok mű­szak kezdési idejének megvál­toztatásával kapcsolatban > is, amely csökkentené a csúcsfor­Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Indes: 25 865. galmi időben jelentkező utas- tömeglétszám. Kinőtte kereteit a tanácsháza melletti csatlakozó csomópont. Nem felel meg a követelmé­nyeknek sem élet- sem vagyon­biztonsági szempontból, s a je­lenleg forgalomban levő autó­buszoknál többet nem képes be­fogadni. A főproblémát ebben látja a végrehajtó bizottság, s a 9. számú Autóközlekedési Vállalat munkájáról szóló be­számoló megvitatása nyomán úgy foglalt állást, hogy a város autóbusz közlekedésében kör­forgalommal. járattömörítések­kel és több csatlakozási csomó­pont kialakításával kell a meg­oldást keresni. E célból iava- solta a vb, hogy az AKÖV a Közlekedési- és Postaiigvi Mi­nisztérium illetékeseinek és a tanács városfejlesztési állandó bizottságának bevonásával vizs­gálja meg a lehetőségeket és szeptember 30-ig készítsen ter­vezetet Kecskemét közlekedé­sének legésszerűbb megoldásá­ra. P, X. Mi a különbség? A CSÓKA UTCA kikövezésének mi, az utca lakói, őszintén örülünk. Megszűnt végre a por, a piszok, a szemét, eltűnt a feneketlen sár. A köztisztasági dolgozók is megjelentek kocsijuk­kal és — ekkor ért bennünket a meglepetés: Nem voltak hajlan­dók szemétgyűjtő edényeinket kiüríteni, mondván a „tiszta” sze­méten kívül faltörmelék is került azokba. Ebből persze vita ke­rekedett. Most, hogy az Erzsébet körútat lezárták, a forgalom a Csóka utcán át bonyolódik le, s a kocsikról, a teherautókról nád, szalma, borsóhaj stb. szóródik az úttestre. Mi, utcabeliek naponta összeseperjük a szemetet — utcaseprő helyett! — és a háztartás­ból kikerülő hulladék közé öntjük. A köztisztasági dolgozókkal most\ emiatt is vitatkozunk, veszekednünk kell... Csak azt nem tudjuk miért? Mi a különbség szemét és szemét között? Hiszen a szemétdíjat sem „minőség szerint állapították meg an­nak idején! — Dr. Sóti Péter (Kecskemét) és még 23 Csóka utcai lakó. A panasz nyomán A kecskeméti Bánk bán utca 1-es számú ház 12 lakója az alábbi panaszlevelet küldte szerkesztőségünknek: „Bejárati nagykapunk egyik szárnya még tavaly november­ben kidőlt. A falhoz támasztot­tuk és ezután ott is maradt egészen májusig. Ugyanis a KIK-től csak ekkor jött ki két ember és — tette a helyére, Horgásztanyán Horgászok szokása, hogy egy kicsit széjjelebb tárják a kezü­ket, amikor mutatják, hogy mekkora halat fogtak. Kutni Jó­zsefnek — aki a képünkön látható jókora csukát mossa a kútnái — ilyen „nagyításra” nincs szüksége. Igaz jó helyen — a horgászparadicsomban — áldozhatott sportszenvedélyének. Tass mellett a Rózsa-szigeten töltött egy hetet az Országos Horgász Szövetség horgásztanyáján, társával Marosvári Mihállyal. Mindketten a Csepel Vasmű horgászegyesü­letének tagjai. Egyébként a megyénkben levő Tass melletti Rózsa-szigeti horgásztanyába — amelyben 54 férőhely van a vendégek részére —, az ország minden részéről utalnak be néhány napra horgász­egyesületi tagokat. S mert a Dunának ezen a szakaszán a halak is szeretnek tanyázni, sokszor térnek haza a sporthorgászok gaz­dag zsákmánnyal. Mint elmondta, két lo­vat vitt a vásárral a minap. Az egyiket, a „pókos lábút”, Latzi István kupec megvá­sárolta 18 forintokért. A csillagos homlbkú „harmadfű csikóért” sokallta a 36 forintot. Az alku létrejötte után néhány nappal azon­ban beállított Csutka gazdához és kijelen­tette, hogy mégiscsak a csillagos homlokű kell neki, El is vitte, de nem fizetett érte egy krajcárt sem, mondván, „18 forinto­kat mér adott és visz- szahozta a pókos lábút, ami szintén 18 forin­tot ér.” Nem tartozik hát a csikóért semmi­vel. Bíró uraimék nem tudom, meddig rághat­ták a pipacsutorát, mire kiokoskodták a döntést. De jól ítélkez­tek, mert „Latzi Ist­ván kapacitáltatott, hogy adja vissza a lo­vat, melyhez furfang- gal jutott.” Békés Dezső azaz: dróttal a kapuoszlophoz kötözte. Persze lehetetlen be­csukni, de ráadásul még félünk is tőle, mert bármelyik pilla­natban ismét kidőlhet és rázu­hanhat valakire. Van ezenkí­vül még két másik panaszunk is. Az egyik a WC egészségte­len állapota, a másik pedig egy szennyvízcsatorna hiánya. Már többször is kértük a házke- zelőséget, hogy panaszunkat or­vosolja, de a mai napig sem intézkedtek.” • A panaszt személyesen- mond­tuk el a Kecskeméti Ingatlan- kezelő Vállalat irodájában, ahol telefonon nyomban utasították a műszaki csoportot, hogy a kapuszámyat soron kívül javít­sák meg és helyezzék vissza eredeti állapotába. A szenny- vizlevezeiő csatorna ügyében szintén intézkedés történt a Víz és Csatornamű Vállalat­nál. A WC-t ugyancsak egy­két napon belül fertőtlenítik. Kivizsgáltuk HOSSZÚ IDEIG az Alföldi Étteremben kosztoltam. Köztu­domású” azóriban, hogy az el­múlt hetekben az éttermet meg­szüntették. A vendéglátó válla­lat vezetői nem tették meg ide­jében a szükséges intézkedése­ket, hogy az Alföldi Étterem hetijegyes vendégeinek más ven­déglőben biztosítsák továbbra is a napi ebédet, s így most több százan kimaradtunk a rendes heti közétkeztetésből. Különös­nek találom, hogy akkor, ami­kor az országban mindenfelé a legmesszebb menően gondoskod­nak a dolgozók olcsó és jó ét­keztetéséről, éppen a „Hírős vá­rosban” vált ez súlyos problé­mává. Kérjük panaszunk orvos­lását. —: Mikes Károly, Kecske­mét. ‘ PANASZÁVAL a városi ta­nács vb kereskedelmi osztályá­hoz fordultunk és Mócza Imre osztályvezetőtől az alábbi nyi­latkozatot kaptuk: Szó sincs szá­zakról, akik nem jutottak eddig heti előfizetéses ebédhez, mert a- városi tanács a pártbizottság támogatásával megtalálta a le­hetőségét az Alföldi Étterem volt vendégeinek elhelyezésére. Közülük ugyan többen kimarad­tak, nem tudni mi okból, de ezek is egymás után jelentkez­nek egyik, vagy másik vendég­lőben.. Tanácsoljuk, igyekezzék ön is megtalálni a régi „törzs- gárdát” és hetijegyét mindig idejében biztosítani. Benzinkút van, benzin nircs Még a kora tavasszal kértük, hogy a Kerekegyházán létesített új benzinkútnál végre lehessen benzint is vásárolni. Most ismé­telten megírjuk panaszunkat, mert fél év előtti kérésünk — úgy látszik — csupán pusztába kiáltó szóként hangzott el, s ne­künk motorosoknak, gépkocsi­tulajdonosoknak továbbra is Kecskeméten, vagy Lajosmizsén kell beszereznünk az üzemanya­got. De hát akkor minek a ben­zinkút Kerekegyházán? Erre a kérdésre szeretnénk választ kapni az illetékesektől. — Kár­páti Sándor, és még sok kerek­egyházi érdekelt. f ItCßtotlcd A bíróság salamoni ítéletét megirigyelhet­né az Okos Kata lelki postája is. Felszólítot­ták a férjet, hogy ve­gye vissza szeszbarát nejét, büntetését pedig bízza a törvényre. Ve­zesse be a községhá­zára, ha részeg, majd ott megkapja az őt megillető „páltzákat”. A férjek már ekkor sem fértek a bőrük­ben. Orbán István nős ember például „paráz- naság” yádjával „állít­tatott elő”. „A me­nyecskék és leányzók hirhedett megrontója” azonban huncut ember volt. Töredelmesen be­vallott mindent és könnyekkel szemében „hitveséhez való visz- szaállását ígérte.” Ezt figyelembe véve mind­össze „három holnapi árestomra ítéltetett”. Csutka Gergely nem mindennapi panasszal ejtette gondolkodóba a tekintetes bíróságot. is veri”. A rabiátus menyecske „kihallgat­tatván”, mindent leta­gadott. Ez azonban nem akadályozta meg bíró uraimékat abban, hogy dörgedelmes fed­désben ne részesítsék, mondván: „Bátor a vád ki nem sült lé­gyen, a vádlott megin­tetett, hogy bánjon tisztességesen az idős asszonnyal, hogy köz­tük az egyesség állan­dó maradjon.” Ügy lát­szik, az anyós—meny viszonynak nálunk szép hagyományai van­nak. De a házastársi élet sem volt fenékig tej­fel. Bizonyos Mező Ste­fánia eljajongta, hogy férje „házától elveri, véle élni nem akar”: A férj azonban — tet­tét indokolván — elő­adta, hogy „felesége ugyancsak rákapott az italra, s hogy borocs­kához jusson, mindé- - nét elprédálja”. A nyári nap heve elől menekültem a kecskeméti - levéltár hűvös homályába. Az utca zaja sem hatol a plafonig érő állványok közé. Jó ez a csönd. A sárga lapok másfél • száz éve porladó em­berek — mai szemmel nézve olykor már ko­mikusnak ható — gond­jairól mesélnek. Per­iratokat lapozgatok. Az arasznyi vastag könyv első oldalán szépen kicifrázott írás-, sál ez áll: Szabad Kecskemét városában anno 1812. Szent And­rás hava 10. napján ítélőszék ' tartatott, nemzetes Végh János úr első bíró elnökle­tével, a felsorolt se­gédsáfárok, mezei had­nagyok, drabantok és tizedesek jelenlétében. Nézzük, mit vetett papírrá a deák lúdtolla ezen a napon. özvegy Harczi Já- nosné megjelenve az ítélőszék előtt, elpana­szolta, hogy „őtet me­nye szüntelenül pisz- kolja. sőt olykor meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom