Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-12 / 161. szám

1988. július IS, péntek 5, oldal Eredmények és tervek Kiskoroson már tavaly Ügy állították össze a község és a járás kulturális terveit, hogy a művelődési munka elsősorban az általános és szakmai művelt­ség emelését, a világnézeti ne­velést, a termelőszövetkezetek megszilárdítását segítse elő. El­gondolásuk helyességét szép eredmények igazolják. Különösen az általános isko­lai felnőttoktatásban észlelhe­tő az elmúlt évekhez képest nagy fejlődés. Az idén 190 he­lyett 225-en végezték el az ál­talános iskola VII—VIII. osztá­lyát és csökkent a lemorzsoló­dás is. Ez annak köszönhető, hogy a községi művelődési ott­honok nagy része korrepetálási napokat tartott, valamint olyan ismeretterjesztő előadásokat, melyek az iskolai tananyag megértéséhez nyújtottak támo­gatást. Erőteljesen fellendült a me­zőgazdasági szakoktatás. Három új tagozattal bővült a mezőgaz­dasági technikum Soltvadker- ten, Fülöpszálláson és Kecelen, mintegy 110 dolgozó részvételé­vel. Az idén először indult Fü­löpszálláson mezőgazdasági szak­munkásképző iskola, továbbá 10 ezüstkalászos tanfolyamon részt vett közel 260 hallgató. Sokat Javult az ismeretter­jesztés színvonala is. A járás területén 653 előadást tartottak — 119-cel többet mint tavaly — 25 730 hallgató előtt. Jónak mondható az előadások temati­kai megoszlása, mivel a társa­dalom és természettudományos témák aránya 50—50 százalé­kos; Növekedett az állandó jel­leggel működő műkedvelő mű­vészeti csoportok száma és há­rom új irodalmi színpad ala­kult. Több művészeti tanfolya­mot és kiállítást is rendeztek, mint az előző évben. Az elmúlt művelődési évadban tíz művé­szeti tanfolyamot szerveztek 360 hallgató részvételével. Fü­löpszálláson. Kecelen helytörté- nei. Császártöltésen, Csengődön képzőművészeti, Soltvadkerten és Tázláron a helvi szakkörök anyagából rendeztek jól sikerült kiállításokat. Az elmúlt évben számos köz­ségi könyvtár kapott új helyi­séget, köztük a kiskőrösi járási könyvtár is. A könyvtári munka a kiskőrösi járásban javulásával magyarázható, hogy emelkedett a József Attila ol­vasómozgalomban résztvevők száma, mintegy 1600-am tettek eleget a mozgalom követelmé­nyeinek. Javult az újjáválasztott tár­sadalmi vezetőségek, valamint a községi kulturális bizottságok munkája. A községi tanácsok és pártszervezetek pedig a tanács­adás mellett jelentős anyagi tá­mogatásban is részesítették a művelődési otthonokat, könyv­tárakat. 4s eredmények számba­vételén túl azonban már a jövő évi feladatokra is gondolt a Kiskőrösi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Határozati javaslatában felhívta á mező­gazdasági és művelődési osztály dolgozóit, hogy mérjék fel a já­rásban. hol van még lehetőség a mezőgazdasági technikumi kihe­lyezett osztályok megalakításá­ra és ahol lehet, szervezzék meg a levelező tagozatokat. A végrehajtó bizottság hatá­rozati javaslata a legsürgetőbb teendők között jelölte meg a szakmunkásképző tanfolyamok első évfolyamának megindítá­sát minden községben. Ezek mellett szorgalmazza a kötetle­nebb formájú mezőgazdasági szaktanfolyamok, termelőszövet­kezeti akadémiák szervezését is. Kiskőrösön felsőfokú mezőgaz­dasági technikumot szándékoz­nak létrehozni, azonkívül vizs­gálatot folytatnak arról, hogy a továbbképző iskolák hogyan ál­líthatók rövid időn belül a szak­munkásképzés szolgálatába. A jövő évi művelődési prog­ram legfontosabb része tehát az eddigi eredmények továbbfej­lesztése lesz, s a helyenként megmutatkozó lemaradás pótlá­sa. Mert még' mindig kevés szakkör és különféle művelődési tanfolyam működik a járásban, s nem rendszeresek, nem eléggé hatékonyak az ifjúsági klubfog­lalkozások sem. A céltudatos, tervszerű veze­tés biztató jelei már mutatkoz­nak. A jövő évi feladatokat tisz­tázták, végrehajtásuk fontos fel­tétele lesz azonban az. hogy a művelődési tervek helyileg, a községekben is a járás gondo­san összeállított tervére épülje­nek. Megfontolandó Az iskolareform tantervmódosításai során nagy figyelmet szentelnek a felnőttoktatás anyagának a gyakorlati élet köve­telményeihez igazodó átalakítására is. Az esti és levelező tagoza­tos oktatás tananyaga a tervek szerint nem csupán úgy módo­sul, ahogyan a nappali tagozatú osztályok tematikája változik, hanem külön tekintetbe veszik összeállításánál a felnőtt korosz­tályok befogadóképességét, érdeklődési körét — és szükségleteit is. Többek között jellemző példa az eddigi helytelen gyakorlat­ra a mezőgazdasági technikumok kihelyezett osztályainak és le­velező tagozatának tanterve. A Kecskeméti Kertészeti Techni­kumban dísznövény termesztést is tanulnak a növendékek. Ez a tárgy automatikusan átment a felnőttek tantervébe. Érdemes itt idézni Krupa Jánosnak, a kerekeeyházi Dózsa Termelőszövetkezet elnökének, a technikum elsőéves levelező hallgatóiának észrevételét: — Mi, a Dózsában sok mindennel foglalkozunk: szántóföldi növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, szőlő—gyümölcstermelés­sel. még kertészettel is. De alig hiszem, hogy valamikor is rá­szánjuk magunkat a virág- és dísznövénytermesztésre. A város­tól 20 kilométerre ez nem üzlet. A technikum felnőtt hallgatói között — több mint félezren vagyunk — még nem találkoztam olyannal, akinek szüksége lett volna erre a tantárgyra. Felesle­ges tehertétel, el kellene hagyni könnyítésül, vagy máshői kel­lene többet tanítani helyette. Sajnáljuk rá a fáradságot, hiszen azért tanulunk, hogy jobban értsünk a munkákhoz .. . Ha pedig valakinek mégis szüksége lenne rá, az vizsgázhasson belőle külön. Megfontolandó; — r — ó sincs halvány sejtelmem róla. Csupán annyit tudok, hogy egy „Big Joe” . fedőnevű, teljesen új szuperbomba volt. — Hát ez nem „tiszta bom­ba”? — kérdezte Queltch. — Mit jelent az, hogy „tisz­ta"? — fordult felé csodálkozva Eddy Old. Medowsnak azonban Old cso­dálkozása mesterkéltnek tűnt, jóllehet nem értette, miért kell ilyen naivnak tettetnie magát. Hisz mindenki tudta, mit jelent a „tiszta" bomba. Eleget cik­keztek róla az utóbbi időben az összes lapok. — Miért tőlem kérdi ezt, Eddy? — vont vállat Queltch. — A professzor és a tábornok jobban tudják, hogy mi az. — Maga talán nem tudja, mister Old? — nézett a pro­fesszor fürkészően a fiatal had­nagy szemébe, de nem látott benne semmi ravaszságot. — „Tisztának" nevezik nálunk a hidrogénbombát, mivelhogy rob­banóerejét főképpen a termo­nukleáris folyamatok határoz­zák meg, nem pedig a hasadás, mint az atombombáét. Az ilven bomba felrobbanásakor a radio­aktív termékek mennyisége ki­csi szokott lenni. — De engedje meg — vágott csodálkozó kénét a rádiótech­nikus — mi váltja ki ezt a ter­monukleáris folyamatot?^ Hisz ahhoz több millió fokos hő szük­séges. amit pedig tudomásom szerint a hidrogénbomba belse­jében levő atombomba felrob­bantásával érnek el Miféle ,,tisztásáéról” lehet ebben az esetben szó? — Amíg atombomba a „gyu­tacs”, bizonyos hasadási ter­mékmennyiség természetesen el­kerülhetetlen — mondta egyet- értősen Medows. Félbe kellene szakítani ezt a társalgást, gondolta a tábornok, aztán mégis úgy döntött, hadd beszélgessenek inkább, mintsem komor gondolatokba merülje­nek. — Teljesen „tisztát” tehát egyelőre még nem sikerült elő­állítani? — kérdezte Eddy Old. — Most dolgoznak rajta — felelte Medows. — Egyes tudo­mányos tanácsadóink elhitetik a kormánnyal, hogy már most elkészíthető a kilencvenöt száza­lékosan „tiszta” bomba. A to­vábbiakban pedig, ha a hidro­génbombák atomdetoná torait rendes robbanóanyagok gyújtó tölteteivel helyettesítik, talán si­kerül előállítani a teljesen „tisz­ta" bombát. A professzor különben kétel­kedett ebben. Általában min­denféle hidrogénbombát „pisz­kosának tartott, s nem hitt ab­ban, hogy előállítható olyan ter­monukleáris bomba, amelynek robbanását ne kísérné radioak­tív izotópok képződése. — Azt mondja, hogy még sok év kell a „tiszta” bomba létre­hozásához? — kérdezte Queltch, s közelebb ült a professzorhoz. — S addig, amíg meg nem ta­láljuk ezt a bombát, állandóan kísérletezni fogunk? S ezt mind­annyiszor valami váratlan do­log fogja kísérni, olyasmi, mint például, amikor az első három­fázisú hidrogénbombát próbál­+ nlr VÍ9 WMV 1U.I — Ebben az esetben minden lehetséges — felelte beleegyezően Medows professzor. — Az első háromfázisú, illetve háromrétegű bombánk bizonyos mértékben va­lóban felülmúlta minden vára­kozásunkat, s voltak, akik ala­posan megitták a levét. — Én is azt mondom, hogy ezek a pokoli bombák csaknem mindig hoznak valamilyen meg­lepetést! — jegyezte meg Queltch rosszmájban. — Hisz akkor mindnyájan azt hitték, hogy urán 235-ön kívül csupán nehéz és igen nehéz vízzel van töltve, aztán kiderült, hogy még más anyagokkal is. — De azért semmi különös agyafúrt dolog nem volt benne — szólalt meg fáradt hangon Medows. Ez a beszélgetés már kezdett az idegeire menni. — Deuterium és tritium helyett a lítium deuteritjével „töltötték meg”, a burkát pedig rendes urán—238-cal. Ennek eredmé­nyeképpen a következő folya­matot kapták: hasadás — mag- egvesülés — hasadás. S ez több mint tízszeresen szárnyalta túl a rendes hidrogénbomba erejét. — És mekkora területet fer­tőzött meg? — kérdezte Queltch még mindig az előbbi rosszmá­júsággal. Hazard tábornok pe­dig megjegyezte magában, hogv ennek az embernek nem szabad többé megengedni, hogy részt vegyen titkos kísérleteken. — Tizennyolcezer négyzetki­lométernyi területen keletkezett akkor veszélves naevsáeot elérő radioaktivitás. — telelte Me­dows professzor előbbi közöm­bös hangján. Oly keveset tud az emberfia.». „Hű, de megjárta a ravaszdi rókafi’’ — élvezik a mesét a paj­tások. Mihály Sanyi elégedett lehet, — hálás hallgatósága akadt. (Pásztor Zoltán felvétele.) „Túl hetedhét országon és tengereken, volt egyszer egy róka, aki elhatározta, hogy meg­tanul repülni..így kezdődik a csodálatos történet, melyet a pompás zöld fűvön törökülés­ben elhelyezkedve, szájtátva hallgatnak a kis úttörők Mihály Sanyi mesemondó ajkairól. Valaha öreg pásztorok mesé­lőkedve népesítette így be népi monda és mesevilágunk ragyo­gó históriáival a csillagfényes pusztai éjszakét. A nyomdo­kukba lépő Mihály Sanyi, a fü- löpházi általános iskola VII. osztályos tanulója azonban más úton jár mint elődei. Nem a valóság elől menekül a mese álomtájaira, hanem m élet szép­ségeire tanítja pajtásait. — Mióta elvégezte Kecske­méten, a Tőserdőben szervezett őrsvezetői tanfolyamot —mond­ja róla Kántor Emma tanárnő és csapatvezető —, özönlenek a fiúk „az úttörőbe”. Személye­— Addig babrálgatunk ezek­kel az atomokkal, míg megjár­juk egyszer velük! — kiáltott fel ismét izgatottan Queltch. — Előbb-utóbb a pokolba repülünk ezzel az egész bolygónkkal együtt! Ki tudja, mi történik most odafent? ... Talán már meg is kezdődött a légkör bom­lásának láncreakc’ója... Jó lenne, professzor, ha megnéz­né. mit mutatnak a műszerei. Medows tudta, hogy Queltch csupa sületlenséget beszél, de azért mégis vetett egy ideges pillantást a műszerek mutatói­ra. És bár azt jelezték, hogy a szikla felületén jelentősen meg­növekedett a radioaktivitás, sie­tett megnyugtatni Queltch-et, hogv a légkör bomlásának sem­miféle láncreakciója nem kez­dődött és nem is kezdődhet el. Dixon »enqernatiY segítséget ígér Hazard tábornok természete­sen valamivel többet tudott a felrobbantott bombáról, mint Medows, de előtte is sok min­den nem volt világos. Nem átal- lotta volna kikérdezni a pro­fesszort a bomba hatásának né­hány fizikai elve felől, de tud­ta, hogy milyen ideges hangu­latban vannak a tisztjei, s in­kább más alkalomra halasztot­ta ezt a beszélgetést. Egyelőre nem látott semmi borzalmasat abban, hogv így alakult a hely­zetük, jóllehet nem egészen úgy történt minden, ahogy kitervez­ték ... (Folytatjuk.) sen kereste fel a legjobban hú­zódozó szülőket, és biztosította őket, hogy a csapatban csak jót és szépet tanulhatnak a fiúk. Sikerült is elérni, hogy a tanulók 70 százaléka ma már úttörő. A lelkes őrsvezetőt és mese­mondót kettős öröm érte nem­rég. Kitűnő mesemondásáért Kiskunfélegyházán az Úttörő Kulturális Szemlén aranyérmet kapott, néhány hete pedig tábortűz fénye mellett ünnepé­lyesen nyújtották át számára a „Kiváló úttörő” jelvényt és ok­levelet, valamint a csillebérci nagytáborba szóló 10 napos be­utalót. A boldog, „kiváló úttörőivel az útmenti árok szélére telepe­dünk. Apróságokról beszélge­tünk: — könyvekről — „nálunk olvas az egész család” —, cso­dákról — „butaság! Hát hogyan is lennének?” — és arról, hogy négyes tanuló létére mi sze­retne lenni, ha befejezte az ál­talános iskolát. — Hát nem is tudom — vá­laszol őszintén. — Egy biztos, tanulni fogok. Tetszik tudni, oly keveset tud az emberfia ... Ná­lunk is motorja van már majd mindenkinek, sőt sokan autóra gyűjtenek, a tudomány dolgai­ban meg csak nem akarunk el­igazodni ... Messziről gyerekek kiáltják a nevét. Sietve elköszön, szólít­ja a kötelesség. Felajánlották, hogy társadalmi munkában rendbe hozzák a művelődési ott­hon i^dvarát. És az úttörőbecsü­let arra kötelez, hogy az ígé­retet minden körülmények kö­zött valóra is kell váltani... V. Zs. Vizsgáltak az 5 hónapos pártiskola hallgatói Tegnap vizsgáztak Kecskemé­ten, az 5 hónapos bentlakásos pártiskola hallgatói. A tanfolya­mon részt vett és eredményesen vizsgát tett 120 dolgozó — ter­melőszövetkezeti és üzemi párt- titkárok. különféte intézmények és szervek vezetői. A sikeres záróvizsgák után délután a pártiskola dísztermé­ben meghitt ünnepségen búcsúz­tatta a hallgatókat Ágoston András, a pártiskola igazgatója, majd kiosztották az 5 hónapos pártiskola elvégzéséről szóló bi­zonyítványokat. A 7 ünnepélyen megjelent Glied Károlv. az MSZMP megyei bizottságának titkára is

Next

/
Oldalképek
Tartalom