Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
1963. július 12, péntek 3. oldal Levél egy motoroshoz Rendszámát HK 02-96 Gondolom, megérti, hogy miért maradt el levelem elejéről a szokásos udvarias megszólítás ... Viselkedésével oly nagymértékben felháborított —, hogy nem találtam erre méltó kifejezést, de megsérteni sem szeretném, mert azt remélem, hogy levelem elolvasása után kemény önbírálatot gyakorol, s többé nem kockáztatja sem a maga, sem a mások testi épségét, sőt életét „virtuskodásával”. Emlékezzék tehát vissza a július 7-i délelőttre: Kecskeméttől mintegy 25 kilométerre a békéscsabai betonúton igyekeztünk utunk végcélja felé és ekkor ön elkerült motorkerékpárjával. De hogyan? Mert amikor jeleztem, hogy egy kerékpárost akarok előzni, ön nem vette figyelembe a szembe jövő gépkocsit és mindkettőnket előzött... azaz, csak előzött volna, ha észbe nem kap az utolsó másodpercben és így kifutott az út bal oldalára. Amikor azonban a gépkocsi kettőnk között elsuhant, ön visszakanyarodott a jobb oldalra, egy ugyancsak szembejövő motoros előtt — alig egy méterre! Ezt a „bravúrt” hetven kilométeres sebességgel hajtotta végre. Óriási szerencséje volt! Az esetből leszűrve a megfelelő következtetéseket, meg kell állapítanom, hogy nemcsak a saját testi épségével, de a mások életével sem törődik. Nagyfokú felelőtlenség! Pedig okulhatott volna már nemegyszer a napilapokban megírt és a rádióban is számtalanszor hallott felelőtlen járművezetőkről. Arra kérem, hogy a legközelebbi ilyen, vagy hasonló szabálytalanság elkövetésének kísértését feltétlenül küzdje le magában: gondoljon otthonára, családjára, szüleire és ne feledkezzék meg azokról sem, akik nem kívánnak az ön felelőtlen virtuskodásának áldozatai lenni. SZANTNER GYÖRGY Mennyi van a korsóban, pohárban? Ellenőrző körúton az AKF szakembereivel — Egy pohár sört kérek — lépett a pulthoz a tikkadt vendég. — Sört, de jegeset! — tette még hozzá, s cserepes ajkait végignyalta a kiszolgálandó hús ital reményében. A csapos sietett, ne hosszabbítsa a vendég szenvedését, s a sörpisztolyból a pohárba vágódott a szénsavval telített fehér hab. A vendég fizetett, szájához emelte a poharat, amikor egy kéz a karjára nehezedett: — Bocsánat, rendeltünk önnek egy másik pohár sört, ezt szeretnénk lemérni... A csapos szabadkozott, de későn! Három helyett két deci Izsák, Sárfehér kisvendéglő: az asztal mellett ülő honvédek elé Horváth Istvánná, a vendéglő helyettes vezetője négy pohár sört tesz le. Néhány csepp éter a sörbe, s kiderül, két pohárból 5—5 centiliter, a másik két pohárból pedig 6, illetve 7 centiliter hiányzik... Hasonló tapasztalatokat szereztünk Kiskőrösön, az Utasellátó 140. sz. «intésében. Próba- vásárlásként három pohár sört rendeltünk. A vonatok már elmentek, az üzletben alig tíz- tizenkét ember tartózkodott, tehát nem volt „rumli”. Megyeri Gusztávné a három pohár sörből 20 centilitert „elspórolt”. A szűk mérésből származó összeg 1,40 forint... Mi van akkor, ha nagy a forgalom? A kiskunfélegyházi, Alpári úti sportbüfében ketten ültek az asztalnál, előttük két pohár sör. A sör hideg, hiszen a pohár oldala párás volt. Látszólag a mennyiség is megfelel, de ... néhány pillanat, s kiderül: Patyi Sándomé boltvezető a három deci helyett csak két deci sört adott. Lyukas mérőedény Nemcsak a sörnél fordul elő szűkén mérés. Kiskunmajsán, a Napi feldolgozás — nyolc vagon Pár nappal ezelőtt kezdték meg az uborka feldolgozását a Kecskeméti Konzervgyár savanyító üzemében. Az első napokban átlag húsz-ötven mázsa nyersárut vettek át, amelyet a szorgos asszony- és leánykezek gyorsan feldolgoztak. Csütörtökön már nyolc vagon nyersárut dolgoztak fel csemege- és ecetes uborkának. Ha az üzemrész teljes kapacitással dolgozik, a napi teljesítmény 12 vagon. A terv szerint összesen 420 vagon savanyú uborkát készítenek az idén. Ez a mennyiség 100 vagonnal több az elmúlt évinél. kisvendéglőben, a borhengerben az egyik decis bormérce lyukát parafával tömték be az „élelmes” csaposok. Amikor a a vendéglő-vezetőtől másik bormércét kértünk, előkerült még kettő, de furcsa módon azok is lyukasak voltak. Hogy miért? Nem nehéz kitalálni! A Szelidi-tói 225. sz. zenés kisvendéglőbe este 8 órakor érkeztünk meg. Két vermutot rendeltünk. Bagó József felszolgáló 14.20 forintot számolt ezért az italféleségért, bár ő csak 11,90 forintot blokkolt. Tudatosan 2.30 forinttal károsított volna meg bennünket. S hogy még az ág is húzza a vendéget, tovább bizonyítjuk e példával. A felszolgálón kívül a csapos, Patyi Rozália is keresni akart, hiszen az egyik vermutból 2, a másikból 1 centiliter hiányzott. Mindkét alkalommal — a felszolgáló, illetve a vendéglővezető esetében — elnézésünket kérték, lássuk be, ők is tévedhetnek. Ez igaz, de naponta hányszor? Szakértelem ? A kalocsai Platán kisvendéglőben két konyakot rendeltünk a fiatal felszolgálótól. A kért italféleség helyett egy konyakot és egy aranykörte likőrt kaptunk Í9.40 forintért. Nem kevesebb, mint három forinttal számolt többet a hiányos szakismerettel rendelkező felszolgáló — „véletlenül”. A szak- kéozettséghiány azonban nem indok arra, hogy a vendégnek többet számoljanak. Bizonyos fokig talán enyhítő körülmény, hogy nagy volt a forgalom, de annál érthetetlenebb — vagy inkább érthetőbb? — volt számunkra a nagy szakértelemmel rendelkező csapos szűk mérése. A konyaknál 8. az aranykörte likőrnél 5 milliméter, ösz- szesen 1,40 forint volt az „eredmény”. „Nem ma kezdtem ..." S még egy példa a „túlzott” szakértelemről. A kecskeméti Műkertben, a földművesszövetkezet 2. sz. mozgóárusának, Nagy Józsefnek a megbízásából mérte a sört Lesi Ferenc kisegítő. Három korsó sört mértünk le. A három korsó sörből 4,3 deciliter „maradt ki” amelynek az ára 3 forint. Ami kor a felügyelő figyelmeztette a csapost a szűk mérésre, az így lamentált: „Nem ma kezdtem a sört mérni, értek hozzá ...” Ezt nem is vitattuk, de kinek a hasznára? A kétnapos ellenőrzés ’gén sok hibát derített fel a vendéglátó egységekben. Az ellenőrzés kétszeresen is hasznos volt: a szűkmérőket, a többet felszámolókat felfedezték, s azokat — kinek-kinel: érdeme szerint — szigorúan felelősségre von’ák. megbírságolják. Az ellenőrzés tapasztalata egyben a vendégeket is figyelmezteti: ne fogadjanak el szűkén mért sört vagy más egyéb italféleséget! GÉMES GÁBOR Új klímát őröl a malom Művelődési otthon épült Hajóson Ma adják át Hajóson műszakilag a közel, hárommillió forint költséggel létesített új művelődési házat. Az ízléses és korszerű művelődési otthonban a 350 személy befogadására alkalmas nagy termen kívül szakköri szobák, könyvtárhelyiség, valamint büfé várja a község lakóit, a szórakozni, tanulni vágyó embereket. Az új létesítmény ünnepélyes megnyitására augusztus 20-án kerül sor. Képünkön: Még az utolsó simítások nyomai láthatók, földkupacok, építési eszközök „uralják” a terepet, de a háttérben már imponálóan emelkedik ki a község legszebb épülete. Mire az ünnepi átadásra sor kerül, a művelődési otthon környéke is megszépül, parkosítják annak előterét. Gyermekkori élmény elevenedett meg bennem a minap, amikor ellátogattam a kiskun- halasi villanymalomba. Ám, emlékképeimen „átütött” a kíváncsiság, s már a kapun történő belépéskor felvetődött bennem a kérdés: hogyan birkózik meg az üzem a nagy mennyiségű új gabonával. — Nem lesz könnyű feladat — mondotta Tóth B. László, a malom vezetője —. de remélhetőleg különösebb probléma nélkül ;,átvészeljük” a szezont. A fedett raktárban — mutatott a tároló toronyra — százötven vagon termést tudunk elhelyezni. A napi kapacitás, három műszakot figyelembe véve. ötvenöt tonna. Naponta mintegy 160 tonna gabona átvételére számítunk. Ho«ry nem les* különösebb gond, arra biztosíték az is, hogy a Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnak a járás területén levő magtáraiban is jelentős mennyiségű gabonát tárolhatnak. Az ottani ógabonát már beszállították ide, s feldolgozása is folyamatban van, Mégpedig az új terméssel keverve. Egyötöd rész új búzát adnak a régihez. Az idei kenyér- gabona hektolitersúlya egyébként 82 kiló, tehát igen jó. A liszt minősége is kifogástalan. — Az első, 250 mázsa gabonaszállítmány a helybeli állami gazdaságból érkezett — tájékoztatott a malomvezető. — Azóta már számos környékbeli szövetkezet is szállított, sőt, a Bajai Állami Gazdaság is ezer mázsát. Az előkészületeket oéldásan hajtotta végre a malom dolgozóiból alakult három szocialista brigád. A tervezett egy hónap helyett három hét alatt végezték el a nagykarbantartást. — Sokat segített a Csordás Jenő főmolnárunk által elkészített karbantartási terv — világosított fel Balogh László, a Kinizsi brigád vezetője. — Aszerint dolgoztunk ugyanis, de természetesen „beleadtunk” minden apait-anyait. Több korszerűsítést eszközöltünk. A többi közt új felvonót és gabonaszárító laedert építettünk. Azonkívül, mintegy ötven óra társadalmi munkával, nagy rámolást végeztünk az udvaron: Tóth B. László az irodában megmutatta a grafikont, amely feltünteti, hogy a torlódás és a várakozás elkerülése végett milyen időpontban állapodtak meg az egyes gazdaságokkal a szállításra. Az időpont meghatározásánál azt is figyelembe vették, hogy a malom milyen ütemben kap üres vagonokat. Elmondotta még« hogy a malom mellett két év múlva új, 600 vagon termény befogadására alkalmas gabonaraktárt építenek. Ez — azonkívül, hogy az egész járásban megoldja a tárolási problémákat — a liszt minőségének a javulását is eredményezi, minthogy az egyes búzafajtákat egymástól elkülönítve tárolhatják, s a keverést tudományos szempontok szerint végezhetik eL Portré Kommunista „Az emberélet útjának felén...” már valamivel túl van Modok Balázs, a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat igazgatója. De ahogy munkájáról, az emberekről beszél, az a szenvedély egyáltalán nem erről tanúskodik. A fiataloktól, a kor szerinti húsz, huszonöt évesektől megszokott ez az elragadó hév, amely a lélek legbelső zugaiból is magas hőfokra izzítva hozza elő az érzéseket, a meggyőződéssel átitatott szavakat. — Aki kommunista, azt minden kell, hogy érdekelje, s az ilyen ember akkor is dolgozik, ha nem állnak a háta mögött — válaszolja arra a kérdésemre, hogy miként halad. a munka, van e sok probléma az emberekkel. — Nem azt mondom, hogy egyáltalán nincs kifogásolható jelenség a vállalat munkásainak magatartásában, tevékenységében, hiszen ez háromszázhúsz fővel dolgozó közösségben elképzelhetetlen — folytatja. — De igyekszem én is és az üzemben levő többi kommunista is olyan hatást gyakorolni a kollektívára, hogy az napról napra önállóbb. kezdeményezőbb, munkájában felelősségteljesebb legyen. Szavaiból érezni lehet, hogy komoly munkána.k és nagyszerű feladatnak érzi az emberek átalakítását, formálását. Ezt nem csak az üzemen belül teszi, hanem ahol csak alkalma van rá. Több mint tizenkét éve jár előadásokat tartani a kiskun- halasi Űj Élet Termelő- szövetkezetbe. Ott már úgy fogadják, mintha 6 is tagja lenne a szövetkezetnek. Tizenkét évig volt városi tanácstag. Munkájáról mindig csak elismeréssel nyilatkoztak, s legutóbb saját kérésére „mentették fel” a tanácstagsággal járó tevékenység alól. Erre — mint ahogy maga is vallotta — azért volt szükség, hogy egyéb megbízatásait még jobban el tudja látni. Mert Modok Balázs tagja az MSZMP járási-városi végrehajtó bizottságának, és dolgozik az MHS kiskunhalasi szervezetében is. — Ahhoz azonban — folytatja a beszélgetést —, hogy az ember el tudja végezni a munka ráeső részét, állandóan tanulnia, művelődnie kell. Nemcsak szakmailag, hanem általában. A beszélgetés elején azt mondtam, hogy a kommunistát minden érdekli. Nos, ez rám is vonatkozik. Tavaly érettségiztem a halasi gimnáziumban, de érzem, hogy ezzel egyáltalában nincs befejezve a tanulás, mert csupán a legszükségesebbeket sajátítottam el. Szívesen foglalkozom a pártáiét elméleti kérdéseivel. Így dolgozik Modok Balázs, a kommunista. Amikor 1948-ban tagja lett a pártnak, egy eszméhez kapcsolta magát, amelyet azóta is szívvel- lélekkel szolgál s azon fáradozik, hogy minél több emberrel felismertesse a cél nagyszerűségét, s munkára, az új társadalom iránti hűségre, odaadásra nevelje őket. Gál Sándor