Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-11 / 160. szám

Í9<». jtiltas 11, csflt5rt®k

S. oldal

Jó bornak is kell a cégér

„Csak kétfajta film bem megy nálunk — jegyezte meg bánatos iróniával egy moziigazgató — a nagyon jó és a nagyon rossz. Viszont telt házzal mennek a középszerű, vagy humoros filmek; azok, amelyek leginkább megfelelnek az átlagos közízlésnek.”

Vessünk talán egy pillantást arra, hogy az elmondottak mennyiben fedik a tényeket. Megyénk filmszínházainak múlt évi forgalmazási statisztikája érdekes következtetésekre ad alkalmat.

Legtöbb nézője — mintegy 64 000 — a Házasságból elégséges című, valóban középszerű magyar filmnek akadt. Utána sorrend szerint az Én és a tábornok — című angol vígjáték, a Nevessünk és a Vád tanúja — című amerikai film következett. De közel 57 000-en tekintették meg a Felmegyek a miniszterhez című filmünket, ami az aktuális témák iránti érdeklődést bizonyítja. Mivel magyarázható azonban a látványos, színes, valójában sekélyes monda- nivalójú amerikai film — a Halászlegény frakkban — átütő sikere?

Viszont a külföldön sikert aratott Angyalok földjének itthon csak 9600 nézője volt, a szülők és pedagógusok számára kiváltképp hasznos lengyel filmet, az Elnök úr látogatását 6100-an tekintették meg és még az olyan kimagasló értékű filmalkotások, mint a Malachiás csodája, az Ilyen hosszú távoliét, vagy a költői szépségű Utazás a léggömbön című filmek vetítése sem ért el 7—8000-nél több látogatót.

Túlságosán leegyszerűsített és igazságtalan magyarázat lenne egyedül a nézőkre hárítani a bajok okát. Egyre több azok száma, akiket munkájukon kívül leköt a tanulás, esetleg a több irányú társadalmi kötelezettség. A moziban kizárólag szórakozni akarnak. Főleg akkor, ha teljesen tájékozatlanul, jóformán a szomszéd, vagy kolléga jó tanácsaira támaszkodva ülnek be a nézőtérre.

őszinte tetszést csakis az válthat ki, amit meg is lehet érteni. A művészetek élvezése azonban bizonyos hozzáértést kíván, hiszen feloldódni is valójában csak otthonos környezetben lehet. Mit tesz az ismeretterjesztés, a népművelés, a sajtó azért, hogy segítse áthidalni az utat, amely a közepes nívójú filmektől, az élményt adó művészi ab dtotások befogadásáig vezet? —

Őszintén szólva még mindig keveset .; .

Ritkák és legtöbb esetben semmitmondóak a filmekről tartott előadások, a népművelésben is a legjobban háttérbe szorított ég a filmesztétikai nevelés. Kizárólag filmmel egyetlen újság, a Filmvilág foglalkozik olyan „magasröptű” szakmai síkon, hogy oda az egyszerű néző megértés céljából soha nem merészkedik. Sajnos, hasonló a helyzet filmkritikáink értékével is.

Ha pedig megnézzük a másik oldalt — a mozik reklám és propaganda munkáját — ugyancsak súlyos hibákat tapasztalunk. A mozik vezetőinek többsége — érthető okokból, mégis helytelenül ,— retteg az úgynevezett „művészi” filmektől, s ha már műsorra kell tűz- rye, igyekszik 2—3 napra észrevétlenül becsempészni két „kasz- szasiker” közé. Kecskeméten például teljes csendben, 3 nap alatt futott le a lengyel Sárga eipő története, amely gyönyörű színeivel, fordulatos meseszövé- sével kiválóan alkalmas lett volna arra, hogy egyrészt az

HOL AK

a Kecskeméti Ének-Zenei Általános iskola építése? — címmel február 12-i számunkban megírtuk, hogy milyen szervezési hibák következtében maradt félbe a munka tavaly októberben, az első emelet felhúzása után, a most szeptemberre ígért új, modern épületen. Akkor elmondottuk, hogy véleményünk szerint egyrészt az Építésügyi Minisztérium Tervezési Főosztálya, és az épületelemgyártást irányító főosztály — illetőleg kettőjük valamelyike — felelős a leállásért, s a leállás folytán előállott másfél milliós termelési kiesésért, valamint azért, hogy a tanítás a tervezettnél valószínűleg később indulhat meg az új iskolában. A tervezés ugyanis nem vette tekintetbe a gyártás lehetőségeit, a gyártás pedig nem tájékoztatta a tervezést az akadályokról. Az 1. számú Épületelemgyárat is hibáztattuk, mert elvállalta és visszaigazolta olyan épületelemek szállítását, amelyek gyártását a vállalt határidőre el sem kezdhették.

A cikk süket fülekre talált.

Mindössze annyi haszna volt, hogy a kivitelező, az ÉM Bács- Kiskun megyei Építőipari Vállalat hivatkozhatott rá. Megkíifjúságban, másrészt a felnőttekben is felébressze a művészet szeretetét.

Nincs igazuk azoknak a

mozivezetőknek —, akik azt mondják: A jé bornak nem kell cégér. Igenis kell. A mozi nálunk ma már nem csupán kereskedelmi ügy. Fel kell hívni az emberek figyelmét a jóra és a szépre, meg kell tanítani őket a tartalmas mondanivalóid, nem érthetetlenül elvont, de mélységes emberséget, művészi biztonságot sugárzó alkotások élvezésére,

Üj közönséget nevelni —részben a moziüzemi munkatársak feladata is. Több jő propagandával, előzetes felvilágosítással, alaposabb üzemi, iskolai szervezőmunkával, következetes műsorbeosztással nagyobb érdeklődést lehet kelteni. Ha pedig munkájukat kiegészítik még a művelődésügyi szervek által rendezett ankétok, filmviták, előadássorozatok, akkor biztosra vehető, hogy a bevétel sem csökken és a látogatottság aránya a kimagasló eszmei—művészi értékű filmek javára tolódik el.

V. Zs.

ADT EL

sérelték felhasználni az illetékesek intézkedését sürgető tárgyalások során.

A múlt hónapban megjelent egy rendelet, amely kötelezi a vállalatokat, intézményeket, — szerveket, hogy a sajtóban megjelent bíráló jellegű eikkekre válaszoljanak. Így kaptunk részletes választ — a Művelődés- ügyi Minisztériumtól, ök ugyanis annak idején felszólították a megyei tanács művelődésügyi osztályát, hogy az ügyben vizsgálatot folytasson. Az osztály az utasításnak eleget tett, s megvárva a terhelési próbák eredményét, jelentést tett a minisztériumnak, ahonnan azután továbbitották hozzánk. Egyetértő megjegyzéssel, amelyben kijelentik, hogy a cikkünkben foglaltak a valóságos helyzetet és okokat tárták fel,

Köszönettel vesszük a levelet, amely segített alaposabban és tételesen megismerni az ügy részleteit. Bírálatunk azonban nem a Művelődésügyi Minisztériumnak, hanem az Építésügyi Minisztériumnak szólt. Ezek után még türelmetlenebbül várjuk, hogy mikor kapunk, s kapunk-e egyáltalán magyarázatot a megbíráltaktól.

M. L.

vessen egy pillantást rá, de a tábornok úgy tett, mintha a dolog nem érdekelné. Apátiája mintha teljesen elmúlt volna. Fürgén felemelkedett a székről, s néhányszor végigment a tágas helyiségen, olyan buzgón lazítva lábizmait, mintha legalább is egy napja Ült volna már mozdulatlanul.

A bomba fogságában...

— No, tenni kellene már valamit — szólalt meg Hazard tábornok megszokott parancsnoki hangján- — old hadnagy nézze meg, hogy állunk a kijárattal ebből a koporsóból.

— Parancs, sir — felelte Eddy Old. — Csakhogy ez alighanem kockázatos.,.

— Milyen értelemben? — csodálkozott Hazard.

— Mit szól hozzá, professzor?

■— Az odafenti radioaktivitás

szempontjából.

— A hadnagy várjon még egy kicsit — felelte Medows. — Mindenesetre megnézem, mit mutat az óvóhelyünk fölötti sziklán levő mérőműszer. Adja csak ide a lámpást — fordult a professzor a televízióval babráló rádiótechnikushoz.

Míg Medows beállította műszereit, amelyek össze voltak kötve a sziklán elhelyezett radioaktív 'részecske-számlálókkal, Hazard közelebb lépett Quelteh-hez.

— Nos, mit állapított meg?

— A tv alighanem rendben van — felelte a rádiótechnikus s ide-oda csavargatta a hangológombokat. — Hozzákapcsoltam az akkumulátorokhoz. Áramot már kap. Lehet, hogy az antennájával történt valami,,.

— Rendben van, Queltch! —• szakította őt félbe durva hangon a tábornok. — A többi nem tartozik magára.

Hazard elégedetlenül elfordult a rádiótechnikustól és Medows professzor felé nézett. Még mindig a műszereivel vesződött. Ügy látszik, valami rosszat jelezhettek. Hazard megijedt,

— No, meddig akar még ott hókuszpókuszolni, professzor?

— kérdezte tréfásan, ezzel akarván leplezni aggodalmát.

— Csodálatos dolog, tábornok

— vont vállat Medoms. *— A számlálók olyan radioaktivitást jeleznek, amilyeneknek nem volna szabad sziklák körül lenni... Több mint ezer röntgent!

— Lehet, hogy a maga számlálói... — kezdte Hazard, de Medows gyorsan félbeszakította:

—■ Nem, nem, a számlálókkal nincs semmi baj. Csak azok romlottak el, amelyek közel voltak az epicentrumhoz.

— Ezer röntgen! De hisz az pokolian sok! — kiáltott fel ijedten a tábornok adjutánsa.

— Jó sok — mondta Medoms nem minden gúny nélkül —, ha figyelembe vesszük, hogy hatszáz röntgennyi adag már csaknem halálosnak számít.

Eddy Old hadnagy még jobban elsápadt s egy szót sem tudott szólni.

— De hisz ez azt jelenti... — kezdte Queltch, aki közben kikapcsolta a televíziót és szintén Medowshoz lépett, de a professzor maga fejezte be gondolatát;

— Ez azt jelenti, hogy a „Big Joe” foglyai vagyunk.

A horgas orrú, sápadt arcú professzor ódivatú ősz kecske- szakállával, magas ösztövér alakjával, csontos ujjú karjaival Mefisztó baljós figurájára emlékeztette most a tábornokot.

— Hogy-hogy a foglyai?! — kiáltott fel csodálkozva Hazard, s ismét hányingert érzett.

— Nagyon egyszerűen — fo- solyodott el a professzor sötéten és szakállát simogatta. — Míg a gammasugárzás nem csökken le legalább száz röntgenig, sértetlenül kimenni innen lehetetlen.

— S ez meddig tarthat?

— Tovább annál, mint ameddig mi ketten élünk — legyintett Medows reménytelenül. — Minden attól függ, milyen ra- dioktív termékek borítják szikRöpke pihenő itthon

AA ár több ízben hírt adtunk Szemző Erzsébet bajai szár- *y\ mazású operaénekesnőről, aki két éve a Klagenfurti Operához szerződött, mint első szoprán, Nemrégiben hazalátogatott, hogy a szülői háznál töltse el a szabadságát. Felkerestük a szép ifjú művésznőt, hogy megtudjuk, milyen volt az elmúlt évad és mik a tervei a jövőben.

— Eddig tizenhárom nagy szerepet énekeltem, ami természetesen sok munkával és tanulással járt. Az elmúlt hat hónap alatt például hét premierem volt — Elektra, Koldusdiák, Carmen, Jenufa, Walkürök, Figaró házassága, Falstaff — és két hangversenyem, az egyik Klagenfurtban, a másik a bécsi Kon- zerthausban. Az osztrák rádiónál Bartók, Kodály művek éa operafelvételek egészítették ki az idei munkámat.

A Jenufában Wemer Kesslerrel

— A legkedvesebb és legigényesebb szerepem Jenufa wol# — folytatja a művésznő. — Ez a nálunk kevéssé ismert Janacek opera nagyon nagy feladatot ró az énekesekre hangban, zeneileg és a színészi munkában is. Talán épp ezért lett a legkedvesebb szerepem. A Jenufa zenéje szívbe markoló, a témája pedig közel áll hozzánk, a mi szemléletünket fejezi ki: egy parasztlány tragédiájáról szól, akinek keserű sorsát a maradi parasztgőg okozza.

KA utatja az albumokban összegyűjtött kritikákat. THcsé- rőleg emlékeznek meg róla a legkülönfélébb újságok kritikusai; meleg, tiszta szopránjáról és színészi játékáról.

Iánk felületét. A stroncium—90 felezése például körülbelül harminc évig tart, a cézium—137-é harminchárom évig, a techné- cium—99-é egy millió évig.

— De nem lehet itt oly sok hasadási termék, amelynek ilyen hosszadalmasan a felezési ideje.

— De nem is kevés. Körülbelül mintegy húsz százaléknyi, ami pedig egyötöde.

— Viszont, ha jól tudom, a többiek radioaktivitásának a robbanást követő hét óra alatt a tizedére kell csökkennie — heveskedett még mindig a tábornok. — Negyvenkilenc óra múlva pedig a századára.

— Majd meglátjuk — felelte határozatlanul a professzor. Nem akarta idő előtt kiábrándítani a „Big Joe" foglyait, akik naív reménykedéssel csüggtek rajta.

— Hát az induktív radioaktivitás — kérdezte váratlanul Queltch. — Azt nem veszi számításba?

A tábornok csodálkozva nézett a rádiótechnikusra. Honnan tudja az ilyesmit? <3 már teljesen megfeledkezett arról, hogy a neutronáramlatok hatására a talajban levő vegyi elemek radioaktívvá válnak ...

(Folytatjuk.)

Mik a tervei a jövőben?

— Július 19-én Darius Milhaud operájában, „A szegény asszony"-ban éneklem a női főszerepet. Szeptemberben pedig megválók a Klagenfurti Operától, mert kétéves szerödést írtam alá a Wisbadeni Állami Operához. Nagy emelkedést jelent ez, mert a Wiesbadeni Opera Németorzság egyik leghíresebb zenei intézménye. Világhírű karmestere, Walberg, sokat szeretnék tanulni tőle. Előreláthatólag Don Juan, Carmen, Hoffmann meséi, Manón Lescaut, Bajazzök főszerepeit fogom énekelni. Két nyári előadás között Ljubljanában, az ottani rádió meghívására Schubert- és Bartók-dalokat fogok énekelni.

A hazai levegőtől megerő- ^ södve, a dunai naptól lebarnultan, jókedvűen és bizakodva szállt gyorsvonatra Szemző Erzsébet. Elindult új feladatok elé,

Felvidéki István

Ho^e!-dífa$ tudások

XIII. értekezlete kezdődött meg e hó elején a Bodenl-tó menti Lindauban. Az értekezleten a tizenöt Nobel-díjas orvoskutatón kívül tanársegédek s egyetemi hallgatók is részt vesznek a különböző orvostudományi problémák megvitatásában.