Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-10 / 159. szám
Solton az Egyetértés Tsz gazdái kötötték a legtöbb szerződést sertéshizlalásra, jóllehet a közös gazdaság — mind a területét, mind tagjaiA traktoros is hizlal MEGYÉNK állattenyésztésében, illetve árutermelésében Igen fontos szerepe van a háztáji sertéstenyésztésnek, hiszen az összes sertésállomány 70 százaléka az alacsonyabb típusú társulások és az egyéni, valamint háztáji gazdaságok tulajdonában van. összesen majdnem 70 ezren 240 ezer sertést tartanak. Tavaly a háztáji sertésállomány indokolatlanul csökkent, noha a férőhelyek rendelkezés* re állnak, másrészt — a munkaegységre járó, a százalékos művelés alapján kapott részesedés révén, s a háztáji gazdaság terméséből — a takarmányellátás Is jóval könnyebben megoldható, mint a közösben. Amíg például megyénk tsz-einek a közös tulajdonában levő minden számosállatra 16,6 mázsa, addig a háztáji gazdaságokban 29,2 mázsa takarmány jut. Még kevésbé indokolt a sertésállomány csökkenése a fekete földű vidékeken, ahol a takarmányjuttatás tudvalévőén jóval előnyösebb képet mutat, mint a megye homokos részein. KÖZTUDOMÁSÚ az is, hogy az állami felvásárlás számára történő sertéshizlalásnál darabonként állami áron 1,5 mázsa takarmányt kap az állattartó. Tavaly a hizlalást vállaló háztáji gazdaságok 450 vagon, az idén pedig már eddig 200 vagon takarmányt kaptak. Ezenkívül néhány tsz takarmányjuttatással segíti a háztáji hizlalást, aminek megvan a külön haszna, hiszen a hízók átadása A példamutató Egyetértés Tsz Nem gond a takarmányellátás Tiszaújfalu község lakossága évek óta szép eredményeket mutat fel a háztáji sertéstartást illetően. A község tervében szereplő 1350 hízóból az első fél évben ezernek az átadására kötöttek szerződést. Nem egy gazda 4—5 sertést is hizlal. Az Alkotmány Tsz gazdáinak nem- okoz gondot a takarmányellátás, mivel a közös fél-másfél hold legelőt is biztosít állataik számára. Maga a termelőszövetkezet is jó példával jár elől. A szerződésre vállalt 504 hízóból június végéig már 154-et átadott az Állatforgalmi Vállalatnak. A hízók után kilónként 2 forint nagyüzemi felárat kapott. A kecskeméti járás vezet q szerződéskötésben Az első fél év végéig a háztáji és az egyéni gazdaságokban 9300, illetve 4400 sertés hizlalására szerződtek megyénkben. A kecskeméti járásból 2200, a bajaiból pedig 2000 hízót adnak át a felvásárló vállalatnak. A két járási székhelyen viszont összesen csak 96 — Kecskeméten 78, Baján pedig 18 (!) — hizlalási szerződést kötöttek. A hizlalás alapanyagát jelentő süldők átadására irányuló 32 és fél ezer, ez évi lejáratú háztáji és egyéni szerződés közül a legtöbbet — 8800-at, illetve 8500-at — a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás sertéstartói kötötték. Egy deka — egy tégla A kapu mellett felhalmo- ” zott jókora tégla- és vályograkás között lépünk a kis tiszaújfalusi ház udvarára. Gút- Pintér Lászlóné, a gazdasszony, akit keresünk, éppen az aprójószág etetésével van elfoglalva. Hátrább, az ólban pedig ott röfög az ugyancsak általa gondozott két hasas anyakoca. — Az Állatforgalmi Vállalattól szerződés alapján kaptuk a kocákat — mond ja. — Már eddig három mázsa takarmányt vettünk át a vállalattól, a fia- lás után pedig újabb másfél mázsa abraktakarmány jár a kocák részére. Augusztusban esedékes a szaporulat. Kocánként három süldő átadására szerződtünk, 50 kilogramm körüli súlyban. Majd arról beszél, mennyire ■ * kifizetődik a szerződéses anyakocatartás. Az átadott süldők ellenértéké fedezi árukat, a többletszaporulat pedig a gazdáé marad. — Az anyakocák szépen fejlődnek — jegyzi meg büszkén. — A mintegy 120—140 kilogrammos súlyban átvett jószágok a vállalat ellenőrének becslése szerint most 150—170 kilogrammot nyomnak. Pintér néni férje — mint az Alkotmány Tsz egyik gazdája — nemrég lett nyugdíjas. De nak a számát tekintve — legkisebb a községben. Egy nemrég hozott közgyűlési határozat alapján az állattartó gazdáknak munkaegység fejében árpát osztanak. A felvásárló vállalattól a szerződéskötés után járó másfél mázsa takarmány mellett a tsz is ugyanannyit juttat gazdáinak. A koca- és sertéstartók — sőt a hízó bikát tartók is — már négy év óta lucernát kapnak egész évi kaszálásra, négyszögölenként 2,50 forintért, ezenkívül pedig harmados művelésre hízónként 1 hold kukoricát. Náluk is megdőlt az a még néhány helyütt hangoztatott, szűk látókörű vádaskodás, hogy a háztáji állattartás a közösség rovására folytatott „maszek gazdálkodást” jelent. Eleven cáfolata ennek az is, hogy a közös állományt is 60 törzskönyvezett anyakocával növelték. Őrsi Sándor, az Állatforgal- mi Vállalat helvi felvásárlója az Egyetértés Tsz néhány,, a szerződéskötésben élenjáró gazdájának nevét említette. Bujdosó Pál, a tsz építő brigádjának tagja és Agárdi András például 11—11 hízó átadására kötött szerződést. Tőzsér Istvánné, az eredetileg süldőkre kötött szerződését hízóra „váltotta át", s ebben a hónapban 10 hízóval tesz eleget kötelezettségének. Szántó Júlia 19 éves brigád tag is négy sertés hizlalására szerződött a vállalattal. Családi munkamegosztással ha teheti, most is dolgozgat, segít a fiának a közösben, meg a kettőjüknek járó két holdnyi háztáji megművelésében is. Ez a háztáji föld, amelyen kukoricán kívül burgonyát és babot is termesztenek, szintén az állattartást szolgálja. Nem kis segítséget jelent a közös gazdaság által juttatott legelőterület sem, amelyen a kipányvázott jószág napról napra jobban gyarapszik. t C vek óta foglalkoznak a háztáji sertéstartással. Átérzik ennek fontosságát, akár a maguk, akár a közösség szemszögéből tekintve. — Ha olcsó, úgy is érdemes sertést tartani — nevet tréfálkozva Pintér néni —, de ha jó ára van, úgy még jobb. Tekintete az udvaron tárolt építőanyag felé kalandozik. — Az aratás-cséplés befejezése után építeni akarunk. Mi tagadás, a jószágnevelés haszna révén jutottunk legalább nyolcezer téglához. A kocák, süldők is „hozzásegítenek” tehát bennünket ahhoz, hogy nagyobb, takarosabb legyen a házunk. I gy járul hozzá gyarapodá- ■ sukhoz, anyagi előrehaladásukhoz a jól megalapozott szerződéses sertéstartás. J. T. SZABÓ DEZSŐ, a tiszakécs- kei Szabadság Tsz fiatal gazdája a közös szőlőművelésből vállalt részt, de százalékos kukoricát is „fogott”. Szüksége is van a takarmány- növény termésére, hiszen márciusban két fehér fajta — dán és york-keverék — anyakocát hozott az Állatforgalmi Vállalattól, amelyek után, a megkötött szerződés értelmében, előreláthatólag októberben háromhárom süldőt ad át A vállalat kocánként két-két mázsa árpát és korpát juttatott a nevelés megkönnyítésére. — Jó a munkamegosztás a családban a sertéstenyészlésl illetően — mondja. — Én teremtem be az eleséget, anyuka pedig eteti, gondozza a jószágot. Csaknem tízéves sertéstenyésztői múlttal dicsekedhetnek Szabóék; körülbelül ennyi ideje foglalkoznak szerződéses hízó- és süldőneveléssel, de a kocakihelyezési akcióban való részvételre most első ízben vállalkoztak. Mint számos állattartó, akive] mostanában elbeszélgettünk, ők is elsősorban arra a haszonra hivatkoznak, amit egyrészt az anyakocák ára és a felnevelt süldők után járó összeg közti — kilogrammonként egy forintot kitevő — különbözet, másrészt pedig az jelent, hogy na'uk például a hat süldő átvételi ára fedezi a két koca árát, így azok ingyenben vannak. De előnyös számukra az az intézkedés is, mety szerint, a múlt évvel ellentétben, az átadásra kerülő süldők alsó súlyhatára már nem 40. hanem mindössze 30 kilogramm. Etetéskor az anyakocák egy-egy vödör korpát és árpa- darat kapnak, ezenkívül pedig sok zöldet, herét és oaréjt. Dezső már „kalkulál” a jövő hó elején esedékes szaporulattal kapcsolatban. Ügy számít, hogy Nem csupán ösztönösen, a régi tapasztalatok felhasználásával nevelik Szabóék a sertése' két: figyelemmel kísérik az állattenyésztés újabb eredményeit is, szakcikkeket, mezőgazdasági Szabó néni eteti a két kocát. ha például 16 lesz a malacok száma, az átadás után megmaradó tízre újabb szerződést köt, süldő korban való átadásra. Ezeket azután már legalább 10 kilogrammal magasabb súlyban adja át a vállalatnak. — ÁLTALÁBAN szép számmal kötnek a községben szerződést, itt a Thököly utcában például még négy másik gazdáról tudok, aki hozzánk hasonlóan gondolkozott, számítga- tott. Jómagam feltétlenül részt akarok venni a jövő évi akcióban is. Ennek a feltételeit ugyan még nem ismerem, de az biztos, hogy nem járok rosz- szul. folyóiratokat olvasnak. Szabó Dezső mindössze azt panaszolja, hogy az állatoivosi ellátás nehézkes, az orvosoknak sok a teendője, túlságosan igénybe vannak véve, és meglehetősen ritkán tudják a háztáji jószágokat ellenőrizni, gyógykezelni De — mint mondja — ez az elmondottak miatt érthető is. HA KÖRÜLMÉNYESEN IS, azért mégis hozzájutnak a kocák az egészségügyi felügyelethez. s — ahogyan szemügyre vesszük őket — meglehetősen elégedetten, egészségesen néznek a nemsokára esedékes „családi esemény” elé. Rhányház-aBnyibíztií Űj Élet Tsz traktorvezetője, két 1 háztáji mintegy 50 mázsa csöveskukoricát termett, ezenfelül az édesapjával együtt szerzett 1500 munkaegység mindegyike után 2—2 kilogrammot kapott a tsz-től. Juhász László, a dunavecsei sertést hizlal. Tavaly a két hold beszámít a közös gazdaságok áruértékesítési tervének a teljesítésébe. A háztáji sertéstenyésztésben és hizlalásban rejlő előnyöket kihasználni, a fennálló lehetőségekkel élni még most, a második fél év elején sem késő. A megfelelő alapanyag és a szükséges takarmánymennyiség teljes egészében biztosítva van. AZ ALÁBBIAKBAN több példát említünk, amelyek egyrészt rövid áttekintést adnak megyénk háztáji sertéstenyésztésének és hizlalásának helyzetéről, másrészt bizonyítják, hogy már számosán felismerték annak előnyét, s élve azzal, egy vagy több állatot tartanak.
