Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

vnig flföfetárjöí, «gygsuí’eteV. 'A / A MAGYAR. SZOCIALISTA MVWKÄSPÄR.T BACS-K»SKV6M MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM Ara 60 fillér mHKnca» rsgMunaa 1963. JÚLIUS 9, KEDD Nyolcezer megyei úttörő táborozik íz ország különféle tájain A nyár, a szünidő nem lenne teljes a táborozás örömei nél­kül. Erre készültek az úttörő- csapatok pajtásai már a tanév alatt is, amikor szorgalmasan kivették ré­szüket a hulladék- és a vas- gyűjtésből, különféle társa­dalmi munkákból, hogy előteremtsék egy részét a táborozás költségeinek. A jó ta­nulás jutalma a vidám gondta­lan táborozás és ebből Bács- Kiskun megye úttörői is kive­szik a részüket. Megyénk úttörőinek kéthetes turnusokban történő zavartalan nyaralását elsősorban a járási váltótáborok biztosítják. A ba­jai járás Balatonfenyvesen, a kalocsai járás a Szelidi tó part­ján, a dunavecseiek Magyareg- regyen, a • kiskunfélegyházi já­rás Parádsasváron, a kiskunha­lasi járás a lillafüredi Garadna völgyében, a kecskeméti járás a Baranya megyei Kőlyuk köz­ségben, Kecskemét város pedig a kecskémét—fehértói részen állított fel váltótáborokat, me­lyekben összesen 5024 gyerek nyaral a szünidő alatt. A járási úttörőelnökségek gondoskodtak a táborok felsze­reléséről, minden táborban meg­teremtették a zavartalan pihe­nés és szórakozás feltételeit. A váltótáborokon kívül önálló csapattáborban és 3 naposnál hosszabb ország­járó kiránduláson vesz részt közel 3000 úttörő. Felkeresik az ország legszebb tájait, tábort ütnek Pécs kör­nyékén, a festői Dunakanyar és a Balaton mentén. A felszere­lésről a csapatok gondoskodtak teljesen önállóan, de a sátor la­SZERVEZETTEBBEN (T. I.) Járva községeink hatá­rait, a termelőszövetkezetek gabonaföldjeit, mindenütt se­rény munkának lehetünk a ta­núi. Az aratás jó ütemben ha­lad megyeszerte: őszi árpát pél­dául már alig lehet lábon lát­ni, a rozsterületeknek is mint­egy a 65 százaléka letakarításra került, s a búzának is learatták már valamivel több mint a ne­gyedrészét. Mindamellett a gabona vágá­sának ütemével nem tart lé­pést a szalmalehúzásé és a ta­lajművelésé, bár az előző esz­tendőkhöz képest fejlődés ta­pasztalható e tekintetben is. A learatott területeknek csupán valamivel több mint a tizedré- széről került kazalba a szalma, s a felhántott, vagy mélyen szántott területek nagysága en­nél is kisebb. E munkákban is olyan ütem­re van szükség, mint a gabonák vágásában, hiszen a mélyszán­tással, vagy akár a tarlóhántás­sal való késlekedés már a jövő évi kenyerünk mennyiségét csökkenti. A talajművelést vi­szont természetszerűleg a szal­malehúzás előzi meg, aminek az elhanyagolását egyetlen gaz­daságunk sem engedheti meg magának, Szalmára ugyanis elengedhe­tetlenül szükség van az almo- zás, az állatok téli megfázásá­nak megakadályozása, a szer­vestrágya nyerése végett, s ipa­ri célokra is. Nem kell a szom­szédba mennünk példáért, em­lékezzünk csak, hogy elegendő szalma hiányában jó féleszten­deje mennyi gondot okozott az állatállomány átteleltetése — hozzátéve azt, hogy^ az istálló­trágya hiánya évről-évre „kí­sérteiként” jelentkezik. A minél több szalma nyerése már a gabonafélék vágásánál kezdődik. A jelentős mennyi­ségben termesztett és jó ter­méssel fizető külföldi búzafa.i- ták alacsony szárúak, nem ad­nak nagy szalmatömeget. A probléma megoldása tehát a lehető legalacsonyabb tarló ha­gyásával lehetséges. Kormány­zatunk ezért engedélyezte, hogy az állami gazdaságokban és a gépállomásokon kétmenetes ara­tás esetén a rendrearató gépet vontató traktor vezetője ka- tasztrális holdanként 1 forint prémiumot kapjon, ha a tarló magassága nem nagyobb 20 cm-nél. A kombájnosok 10 cm-nél kisebb tarlómagasság esetén 3 forintot, 10—15 cm-es- nél 2, 15—20 cm magasságnál 1 forintot kapnak egy hold le­takarított terület után. Tapasztalataink szerint a pre­mizálásnak nagyon jó az ösz­tönző hatása, s általában ala­csony tarló marad a gépek után. A lehetőleg minden szál szal­ma összegereblyézése és lehú­zása azonban csupán állami gazdaságainkban kielégítő, ter­melőszövetkezeteink jó néhányá- ban viszont már kevésbé. Ame­lyik tsz-ünkben lemaradás, hiá­nyosság tapasztalható e tekin­tetben, a vezetők haladéktala­nul szerezzenek tapasztalatot a szalmabetakarítást példásan végző legközelebbi állami, vagy közös gazdaságban. Az utóbbiak közül például a hartai Béke Tsz-ben tavaly annyi szalmát takarítottak be, hogy saját szük­ségletük fedezésén kívül 35 va­gonnal el is adhattak a kör­nyező mezőgazdasági nagyüze­meknek, 25-tel pedig a duna­újvárosi cellulózé gyárnak. E munkát az idén is 'hasonlókép­pen szervezték meg, s ugyan­így a kisszállási Petőfi Tsz-ben is, ahol oktatófilmről tanultak alapján takarítják be az alom­nak valót. Ami a talajművelést illeti, most, menetközben ismét vizs­gálják felül a munkaigényhez mért gépellátottságot, s ha a meglevő erővel lehetséges, jobb szervezéssel segítsék elő a mély­szántás ütemének fokozását. A gépeket feltétlenül kettős mű­szakban dolgoztassák. Ha pe­dig kevés a gép, megfelelő át­csoportosítás eszközlése végett jelezzék az illetékes gépállo­másnak, vagy járási szervek­nek. Nem szabad elfeledni, hogy — egyik jól gazdálkodó tsz-ünk elnökének szavával élve — a betakarítás munkája nemcsak befejezése egy termelési fázis­nak, hanem kezdete is az újabb­nak. pokat a megyei KISZ-bizottság kölcsönzte; Az idén tehát több mint 8000 úttörő és kisdobos élvezheti me­gyénkből a tábori élet szépsé­geit, csaknem 2000-rel több, mint tavaly. A váltótáborok szá­ma is az elmúlt évihez képest kettővel gyarapodott. A Bács-Kiskun megyei és a Kecskemét Városi Tanács Kecskemét—Fehértón, a ba­jai városi tanács Balaton­f enyvesen létesített új tá­bort a pajtásoknak. Ennek ellenére sem jut hely minden gyereknek a táborok­ban, így nagy segítséget jelent, hogy üdültetésükre a szakszer­vezet is vállalkozott. A nyáron 635 gyereket üdültetnek a SZOT gyermeküdülőiben. A pedagógus szakszervezet megyei bizottsága által fenntar­tott pécsi üdülőben közel 100 gyerek nyaralhat. Sokat javult a napközi ottho­nok nyári munkája is, 126 nap­közis csoport külön nyári mun­katerv szerint foglalkoztat mint­egy 5000 gyereket. Napi prog­ramjukban fürdés, kirándulá­sok, különféle vidám játékok szerepelnek és több helyen szer­veznek „csereüdültetéseket” is, amikor az egyik napközi otthon vendégül látja a másikat. A megyei tanács pedig 100 napközis gyerek üdültetését tette lehetővé Baján. A táborokban, üdülőkben és napközi otthonokban egyaránt gazdag program, — kirándulá­sok, vidám vetélkedők, játékok várják a legifjabb nyaralókat. A szülőknek nagy könnyebbsé­get jelent ez a gondoskodás, a gyerekek pedig kipihenten, fel­frissülve, felejthetetlen élmé­nyekkel megrakodva kezdhetik ősszel az új tanévet. fc .• .uunnmuipiiiimi Mint ismeretes Kecskeméten tartózkodik az 51 tagú szovjet női pedagógus-küldöttség egyik öt tagból álló csoportja, Anna Vlagyimirovna Abramovicsnak, a moszkvai Lomonoszov egye­tem docensének vezetésével. Hétfőn a küldöttség tiszteletére a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága baráti találkozót ren­dezett az Aranyhomok Szálló­ban, amelyen részt vett Iván Istvánná, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, országgyű­lési képviselő, Szűcs Béláné, a megyei pártbizottság munka­társa, valamint a városi nőta­nács, s a város közéletének több női képviselője és számos pedagógusnő. A küldöttséget Pankovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára üdvözöite, amelyre Anna Vlagyimirovna vá­laszolt. A szovjet pedagógusnők július 13-ig maradnak Kecske­méten és segítséget nyújtanak az orosz nyelvszakos tanárok továbbképzésében. Kecskemét vidékének érintésévé* vezetik Dunaáivárosba a békési földgázt Három országrészben épül je­lenleg földgáz-távvezeték,'része­ként annak a vezetékrendszer­nek, amely a távlati tervek sze­rint behálózza majd hazánk szá­mos vidékét. Az első és leg­Ankét a társadalmi tulajdon védelméről Hétfőn délelőtt a Kisipari Szövetkezetek Bács-Kiskun me­gyei Szövetsége vagyonvédelmi ankétot tartott Kecskeméten. A megye különböző községei­ből, városaiból összejött mint­egy kétszázhúsz ktsz-elnök, el­lenőrző bizottsági elnök, fő­könyvelő és párttitkár előtt Fe­kete László, a KISZÖV elnöke bevezető szavai után Sárai Im­re, a KISZÖV főkönyvelője részletesen beszélt a szövetke­zeti vagyon védelméről, s meg­említette többek között, hogy ezen a téren határozott javulás észlelhető. Ezt a javulást csak úgy lehet növelni, ha minden egyes ktsz-dolgozó szívügyének tekinti a közösség vagyonának megőrzését és gyarapítását. Fo­kozni kell az ellenőrző bizottsá­gok tevékenységét, a megelőző intézkedéseket, és azokban az esetekben, amikor" erre szükség van, a felelősségre vonástól sem szabad eltekinteni. A dolgozó­kat a személyi felelősség válla­lására kell nevelni. Ezt követően Dr. Franyó Já­nos rendőrőmagy, a megyei rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetője beszélt a ktsz-eknél el­követett bűncselekményekről és azok tanulságairól, majd a ta­nácskozás résztvevői mondták el véleményüket a társadalmi tu­lajdon védelméről, a felelősség fokozásának szükségességéről. hosszabb vezetékvonal, a hajdú- szoboszló—borsodi, amely az észak-magyarországi kohóknak szállítja a szoboszlói földgázt, éppen a napokban jutott el Őzdig. A békési vezeték a me­gye területén feltárt szénhidro­gén-mezők földgázát viszi maid Orosházára az idén elkészülő üveggyárnak meg a háztartások­nak. A harmadiknak, a hajdú- szoboszló—budapesti gerincveze­téknek munkálataihoz néhány hete fogtak hozzá Cegléd hatá­rában és jövőre készülnek el vele. "... Közben a kőolaj- és gázipari tervezővállalat dolgozik az or­szágos vezetékhálózat tovább­fejlesztésének tervein. A tervek egyik legjelentősebb, legérdeke­sebb elgondolása, hogy a békési földgázt Kecskemét vidékének érintésével elvezetik Dunaújvá­rosba és földgáztüzelésre állítják át a Dunai Vasművet, ezenkívül a háztartásoknak is juttatnak majd a békési gázból. Később Dunaújvárosból tovább építenék a földgázvezetéket Székesfehér­várra, illetve Pétre. Mosz’ va várja a magyar párl- és Vormany'ii'diffssgef MOSZKVA. (MTI) A Szovjetunióban nagy érdek­lődést keltett a magyar párt- és kormányküldöttség küszöbön ál­ló látogatásának híre. Vasárnap reggel valamennyi lap ismer tette a látogatásról szóló közle­ményt. a szovjet rádió és tele­vízió több híradásában sugá­rozta a látogatás hírét. Ivan Szalimon. a Szovjet— Magyar Baráti Társaság titkára többi közt elmondotta: — A delegáció küszöbönálló látogatása fontos, nagy jelentő­ségű esemény, emlékezetes ün­nep lesz testvéri népeink életé­ben Nagy örömmel számolhatok be arról, hogy gyümölcsözően fejlődik a két nép szellemi ér­tékeinek cseréje, a kulturális együttműködés. Ma már nincs olya» területe a tudománynak, Szovjet pedugógus*knldottség a megyeszékhelyen A második menet A hartai Űj Siet Termelőszövetkezetben kétmenetes aratás­sal már betakarították három saját SZK—3-as és a Kunszent- miklósi Gépállomástól szerződtetett SZK—4-es kombájnnal az őszi árpát. Képünkön Gilich Salamon szövetkezeti kombájnos a néhány napig érlelt renden „végigszalad” az SZK—3-as aratócséplővel. (Pásztor Zoltán felvétele.) 'a kultúrának, a művészetnek vagy az egészségvédelemnek, amelyen ne bővülne eredmé­nyesen a szovjet—magyar együttműködés. Csupán az el­múlt évben több mint 1600 tudós, művész, sportoló járt lá­togatóban hazánkban, s körül­belül 1300 szovjet ember viszo­nozta ezeket a látogatásokat. Jól fejlődik a turisták cse­réje is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom