Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
A MAG-VAR srOGiAulSTA .^WWKÄSPÄfeT BÄCS~l<'SK-V/tM MEGYEI LAPJA ______________ ___ ..._______ ' ■■'‘y: . ! ' ' I' Vi lág proletárja?, egyesüljétek! XVIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Ara 60 fillér 1963. JÜLIUS 7, VASÁRNAP Megyesxerte meggyorsult ax aratás Megkezdték a gabonák átadását Jó minőségű a termés Az utóbbi napok hirtelen fel- melegedése megyeszerte fokozta a gabonák érését. Ennek megfelelően a betakarítás munkája újabb lendületet kapott. A kecskeméti járásban ma, vasárnap is, mindenütt aratnak. Hétfőre a járás egész területén befejezik az őszi árpa vágását, s ha a hőmérsékletben nem következik be lehűlés, hét végéig a rozs nagy része is kasza alá kerül. Ami a terméseredményeket illeti, t a kecskeméti H-rozs holdanként átlaga valamivel több mint egy mázsával meghaladja az utóbbi évtized átlagát. Annak ellenére, hogy a zord telet nagyon megérezték, az őszi árpa, s a búza termésátlaga sem marad el az utóbbi néhány évé mögött. A Kisszállási Gépállomás körzetébe tartozó 9 termelőszövetkezet 6400 hold kalászosainak valamivel több' mint a negyedrészét aratták le eddig. A kisszállási Petőfi Tsz-ben 56 holdon két menetben történt az őszi árpa betakarítása — se takarmánygabona aratását egykét nap múlva minden közös gazdaságban befejezik. A gépGyűjtik a lucernát A hartai Lenin Termelőszövetkezetben 50 holdas parcellán öntözéssel termesztik a lucernát. A mesterséges „esőhöz” a Dunából nyerik a vizet, s hordozható csövekre szerelt szórófejeken keresztül juttatják a takarmánynövényre. A szükséglethez mért csapadéknak köszönhetően jól fizet a pillangós, s már másodszor is lekaszálták. Termése, az elmúlt évhez hasonlóan, remélhetőleg az idén is ötször kerül betakarításra. Néhány napja készült felvételünkön a közös gazdaság két masinisztája, a jobb oldalt látható Szabó Ferenc, zetorvon- tatású kaszával vágjd, a szintén zetoros Schmehl Henrik pedig magyar, és emögé kapcsolt lengyel gyártmányú rendsodróval összetakarítja a jól kiszáradt szénát. (Pásztor Zoltán felvétele.) is*. • . állomás 13 — ezek közül hat új SZK—4-es — kombájnja és hat aratógépe végzi a nagy munkát, ezenkívül 91 különböző traktora a szalmalehúzásban, szállításban, s felerészt a nyári mélyszántásban serénykedik. — Mihelyt növekszenek a letakarított területek a szántó erőgépeket azonnal kettős műszakban üzemeltetik. Jól halad az aratás a felsőszenti váni Vörös Október Tsz- ben is. A 400 hold őszi árpát és 20 hold takarmánykeveréket teljes mértékben betakarította a tsz 4 saját aratógépe és a Bácsbokodi Gépállomás két kombájrija. A 680 holdon termesztett •— csaknem felerészt San Pastore, 100 hold Bezosztá- ja 1-es és 250 hold magyarfajta — búzából 120 holdat vágtak le. A nyári mélyszántás szombat délelőttig 60 holdon történt meg. A szabadszállási József Attila Termelőszövetkezetben szombat délelőttre — kézi erővel — befejezték az aratást: a búza 365, az őszi és tavaszi árpa 95. illetve 40, a rozs 56 holdon került rendre. Megkezdték a rakodást is, 35 kh rozs kévéi már asz- tagban vannak. Folyamatosan végzik 100 holdon a nyári mélyszántást és 456-on a tarlóhán- tást. Megyénk állami gazdaságaiban már szombaton végeztek a 6600 kh őszi árpa, valamint két és fél ezer kh takarmánykeverék betakarításával. Jól halad a búza kombájnolása is. Valamennyi állami gazdaságban ma, vasárnap is, teljes „mellszélességgel” végzik a munkát. A Kalocsai Állami Gazdaságban 100 holdon már a trágyázás is megtörtént az őszi vetések alá. Példamutató a munkaszervezés a Bajai Állami Gazdaságban is. Azokat a táblákat, amelyeken a kombájnok befejezték munkájukat, azonnal felszántják. Az előírt méreten alul hagyott tarló után kifizetésre kerülő prémium ösztönző hatása minden állami gazdaságban érvényesül. A betakarítással párhuzamosan a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat telepiéin megkezdték az új gabonák átvételét. Az elmúlt hét közepéig közös gazdaságainkból 160 vagon árpa, 25 vagon rozs, és 60 vagon búza került a vállalat raktáraiba. A gabonák hektolitersúlya meghaladja a szabványban előírt 78 kilogrammot, s a próbacséplés- kor végzett mérések azt mutatják, hogy a terméshozam is eléri a tervezettet. Malmainkban is minden előkészület megtörtént az új gabonák fogadására. Ahol szükség volt rá, felújították a raktári berendezéseket, új nagy teljesítményű felvonókat állítottak üzembe, stb. A Kecskeméti Gazdasági Malomban 20 tonnás motorikus hídmérleget építettek be. Ezzel sikerül az átvételre fordított időt a felére csökkenteni. A bajai malomiak a szerem- lei Duhagyöngye Tsz adott át elsőként — már Péter—Pálkor — 10 vagon 82 hl súlyú (!) San Pastore búzát. A sükösdi Vörös Zászló Tsz követte három vagon búza átadásával. A hektolitersúly mellett igen jó — 13— 15,5 százalék között van — a nedvességtartalom is. Az új búzából szombaton az első próbasütés is megtörtént. A kiskunhalasi malom az ottani állami gazdaságból eddig négy vagon búzát vett át. A Bajai Állami Gazdaság szombattól kezdve napi egy vagon átadását jelezte, a Bácsalmási Állami Gazdaság pedig szombaton és vasárnap hat vagon búzát adott, illetve ad át a malomnak. A kiskunhalasi termelőszövetkezetekből a jövő héten várják a gabonaszállítmányokat. A kalocsai Margit-malomba pénteken érkezett az első szállítmány. A miskei Marx Károly Tsz három vagon San Pastore búzát adott át, amit szombaton a sükösdi Vörös Zászló Tsz szállítmánya, s a Hosszúhegyi Állami Gazdaság csaknem hat va- gonnyi búzájának az átadása követetti J. T. Gondjaink és a háztáji Bács-Kiskun közismerten az ország legjelentősebb mező- gazdasági megyéje, hiszen az összfelvásárlásnak csaknem 10 százalékát adja. A megye jellegéből következik, hogy ebben, de a további esztendőkben is igen nagy szerepe lesz az ország élelmiszerrel való ellátásában. A mező- gazdaság szocialista átszervezése óta a termelőszövetkezetek egyre nagyobb mértékben elégítik ki a felvásárlás igényeit. Az elmúlt esztendőben a szövetkezetek közös árutermelése adta a vágósertés 84,3, a vágómarha 45,5, a vágóbaromfi 71,9 százalékát. Ez az arány az év első felében még kedvezőbb lett. Szemmel látható, hogy mind ez szoros összefüggésben van a közös alapok és a gazdálkodás erősödésével. Ezt egyébként jól jelzi az is, hogy szarvasmarhából az elmúlt öt év alatt tízezer darabbal nagyobb az állomány. De a fejlődés ellenére — és ez természetes — a fiatal szocialista nagyüzemek az eltelt rövid idő alatt még nem biztosíthatták az ország élelmiszerellátását. — Ezért messzemenő legyeimet kell biztosítani — a közös első- sorbani állandó erősítése mellett — a háztáji gazdaságoknak, amelyek a saját ellátásukon túl szarvasmarhából, sertésből, baromfiból és állati termékekből árut is kell termeljenek., Csak így tehetünk eleget a mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni egyetlen fő feladatnak, amely a termelés növelésére irányítja a figyelmet. Ez nem kismértékben a háztáji gazdaságokra is hárul. A megyei pártértekezlet határozatában ehhez mérten toglalt állást: „A háztáji gazdaságok tenyésztői munkájára még nagy szükség van, különösen az árusüldő nevelésében és hizlalásában. Részükre megfelelő takarmányalapot kell biztosítani.” A háztáji gazdálkodás léte — körülményeink között — jellemző a szocialista mezőgazdaság fejlődésének egy egész szakaszára. Jellemző, mert a háztáji gazdaságok jelentős termelési alapokkal (ólak, istállók), felszereléssel, szakképzettséggel, másutt hasznosíthatatlan takarmánynyal és munkaerővel is (nők, nagyobb gyerekek, öregek) rendelkeznek. Országos felmérés szerint körülbelül 100 ezer vagon konyhai moslékról és 25 ezer vagon szénaértéket kitevő olyan zöldtakarmányról van szó, ami az útmenti árkokban és más, a nagyüzem által hozzá nem férhető helyen van. A háztáji gazdaságok árutermeléséhez jó lehetőséget biztosítanak a tanyaterületek. Megyénk az országban a legnagyobb tanyavilággal rendelkezik (55 000 tanya), és nagy vétek lenne a tanya környéki gyepeket hasznosí- tatlanul hagyni. A háztáji gazdálkodás Jelentőségét jól bizonyítja, hogy bennük az állománynak a közös gazdaságokénál nagyobb hányada helyezkedik el. Nagyon számottevő a termelőszövetkezeti csoportok és a szakszövetkezetek szerepe is, hiszen a sertésállomány 19,3 százaléka van a birtokukban. Tehát egyenes az a következtetés, hogy amíg a nagyüzemi állattenyésztés az igényeknek megfelelően ki nem épül, maximálisan szükséges kihasználni a háztáji gazdaságok lehetőségeit. Tehát a háztáji gazdaságokat még jó darabig nem egyszerűen csak kiegészítő jellegűnek, hanem a termelőszövetkezeti üzem részének kell tekinteni. A háztáji gazdaság árutermelő szerepe azért hangsúlyozódik, mert ha az állatállomány felmérésének legutóbbi adatait vizsgáljuk, a csökkenés jeleivel találkozunk. Több ezer háztáji gazdaságban szüntették be a sertéstartást egy esztendő alatt, és a koca- állomány is lényegesen alacsonyabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható a kiskőrösi és a kiskunfélegyházi járásban és Kiskunhalas városban. A szarvasmarhánál kisebb mértékű a csökkenés: 2300-zal kevesebb gazdaság tart marhát. Bár a közösben emelkedésről adhatunk számot, mégis meg kell jegyezni, hogy ennek a növekedésnek jó részét a hízómarha teszi ki. Ez a kialakult helyzet nyilván ösz- szefüggésben van az utóbbi két esztendő szálas, lédús és abraktakarmány hiányával, de a csökkenés csupán ezzel nem magyarázható. A háztáji árutermelés jelentőségének alábecsülése káros felfogás, és meg kell mondani világosan, hogy nélküle az ellátást nem tudnánk biztosítani. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a háztáji gazdálkodással kapcsolatosan különböző nézetek merülnek fel. Vannak, akik a megszüntetésén vagy — legkevesebb — a korlátozáson gondolkodnak, mit sem törődve azzal, hogy a termelőszövetkezeti gazdák fogyasztóigénye, a falu és az ország ellátása milyen károkat szenvedne. Félre kell tenni az olyan nézeteket, amelyek szerint a háztáji elvonja a munkaerőt, táplálja az egyéni gondolkodást, a kapitalizmus felé húz. Ezek az „érvek” semmit sem magyaráznak és ugyanannyit segítenek. Nem hivatkozunk másra, csak a Szovjetunióra, ahol a 19 millió kolhozcsaládnak 17 millió tehene van, és a mezőgazdasági árutermelés húsz százalékát a háztáji adja. A háztáji gazdálkodás tehát nemcsak passzív elismerést, hanem tényleges gazdasági támogatást igényel. Ez annál is inkább szükséges, mert a megyei pártértekezlet célkitűzése szerint sertéshúsból 1965-re, 1962-höz képest 50 százalékkal többet kell termelni. így jó ügyet szolgál az, aki segíti a háztáji gazdálkodást és kihasználja annak lehetőségeit. A vezetés a közös és a háztáji gondját együttesen vallja magáénak. Ahol a háztáji állomány csökkent, az tulajdonképpen tükrözője annak, hogy a szövetkezeti vezetők keveset vagy egyáltalán nem törődnek vele, és nem teremtik meg az árutermeléshez a feltételeket. A termelőszövetkezeti vezetőség, a községi, járási párt- és tanácsi szervek minden eszközzel erősítsék a közös termelési alapokat, de ugyanakkor a háztáji gazdaságok árutermelését tekintsék a szövetkezet részének. Helyesen járnak el azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetőségből egy felelőst állítanak be. aki a háztáji gazdaságokkal törődik. A szövetkezeti vezetők felelőssége jelentős. Okos, hajlékony helyi gazdaságpolitikát kell folytassanak a kö zös és a háztáji gazdaságban folyó termelés biztosítása érdekében. A termelőszövetkezeteink egy. része számos helyes intézkedést tett a háztáji árutermelés érdekében. Ä családi művelés eleve lehetővé teszi, hogy a háztáji takarmányhoz jusson, a támogatásra azonban — ezen túl — sok helyes elképzelés született. Tiszakécskén rétet és legelőt biztosítanak. Az or- goványi Sallai Tsz-ben egy hold rétet adnak 250 forint térítésért és két hold legelőt feles gazdálkodásba kap a szövetkezeti gazda. A nemesnádudvari Kossuthban térítés ellenében a szerződött hízóra 100 négyszögöl lucernát juttatnak. A takarmányrépát egyharma dáért munkálják és a szarvasmarhatartók költségtérítés ellenében 80—150 négyszögöl szudáni füvet kannak. Á tarló után a gazdák 200 négyszögölet vethetnek be. Jánoshalmán a szarvasmarhatartók a tarlóba 800 négyszögölnyi másodvetésű kukoricát vagy csa(Folytatás a 2, oldalon.)
