Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-06 / 156. szám
A második félidő Sportszótárból kölcsönöztük ezt a címet, pedig ezúttal nem a labdarúgó- vagy röplabdabajnokság egyik mérkőzésének félidejéről van szó. Talán akad, aki szívesebben hallana erről, s tovább olvasva sorainkat, így kiált fel bosz- szankodva: „Már megint a tervteljesítés! Unalmas ez a téma” — és félretolja az újságot. Pedig őróla, a saját életéről, kedvteléséről, sportról és kultúráról, illetve az ehhez szükséges anyagi lehetőségekről, örömeiről és gondjairól vallanak az alábbiak. Ugyanis valóban félidőhöz értünk. Június 30-án jutottunk túl a második ötéves terv első félidején. Két és fél évvel ezelőtt fogott hozzá az ország új ötéves tervének végrehajtásához. Olyan célkitűzések megvalósításáról van szó, mint népünk életszínvonalának rendszeres javítása, a reáljövedelem 16—17 százalékos emelése, iparban 48—50, a mezőgazdaságban pedig a termelés 22—33 százalékkal való növelése. A termelékenység fokozott követelményei, a termelés korszerűsítése, a magasabb szintű és hatékonyabb gazdasági vezetés feladatai álltak és állnak előttünk. Feladatok, melyeknek megyei vonatkozásairól, részleteiről már számos esetben szóltunk, s melynek mintegy összegezése, továbblendítője volt az elmúlt év őszén megtartott megyei pártértekezlet. Országosan pedig a szocializmus alapjainak lerakásáról számot adó VIII. pártkongresszus, amely előremutató fáklya is volt egyúttal. Nehéz lenne egy aránylag rövidre szabott cikk keretében felsorakoztatni mindazokat az eredményeket, amelyeket egész népgazdaságunk, vagy akárcsak megyénk viszonylatában elértünk az elmúlt két és fél esztendő alatt. Szólhatnánk arról, hogy az ötéves terv kezdete óta 82—83 milliárd forintot költött beruházásokra a magyar népgazdaság, négy milliárd forinttal többet az eredeti terv esedékes részénél. A tervezettnél majdnem másfél milliárddal többet kapott a mezőgazdaság, hogy gyorsabb ütemben gépesíthessen, növelhesse az öntözéses gazdálkodást, és meggyorsíthassa a szőlő- és gyümölcstelepítést Ez utóbbinak szinte bázisa lesz a mi megyénk, s ezzel kapcsolatos grandiózus terveink, célkitűzéseink és nem könnyen születő, de tiszteletre méltó eredményeink is közismertek. Az ipar termelése az első két évben a tervezettnél gyorsabban, mintegy 20 százalékkal növekedett. Azt is tudjuk, hogy mindezek ellenére az első két évben kétszázalékos lemaradás volt tapasztalható a nemzeti jövedelem növekedésében a tervhez képest, pedig az életszínvonal további emelkedése ennek teljesítésével, gyorsabb növekedésével függ össze. Szorosan összefügg továbbá a mezőgazdaság terméshozamának emelkedésével, a két aszályos esztendő okozta kiesések és elmaradások pótlásával. El nem választható attól a ténytől, hogy ez évben megyénk szövetkezeteiből és háztáji gazdaságaiból 13 ezer vagon zöldséget és gyümölcsöt vesznek át szerződés szerint ,a felvásárlási szervek, háromezer vagonnal többet az elmúlt évinél. És sorolhatnánk tovább, például a megyei költségvetés anyagi lehetőségeinek egy esztendő alatt százmillióval megnövekedett és közel 762 milliót kitevő összegét, amelyből több mint 242 millió forint jut kulturális célokra, s a szociális és egészségügyet 187 millió forint szolgálja... De szóljunk gondjainkról is. A kedvezőtlen és hosszan tartó tél után az első negyedévet elmaradással kezdtük. A népgazdaság majd minden ága megsínylette ezt az időszakot. Késedelmek, kiesések keletkeztek, melyek megszüntetésére már az első félévben is komoly munkát fejtettek ki megyénk dolgozói. Most az aratás, majd a betakarítás nagy feladata, az évi tervek munkálása, sikeres teljesítésének nem kis tennivalói állnak előttünk. Távlatok és lehetőségek, elért eredmények és tennivalók képei villannak fel előttünk, amikor — képletesen szólva — elhaladunk az ötéves terv felét jelző kilométerkő mellett, amely egyúttal az 1963-as esztendő „félidejét” is eszünkbe juttatja. A második félidő a sportban a fokozott erőbedobást — a kiegyenlítést és elhúzást — az okosan beosztott „finist” is szokta jelképezni. Az idei esztendő iparban és mezőgazdaságban ennek a kiegyenlítődésnek és „elhúzásnak” az esZtendje lehet, ha kihasználjuk a társadalom egyetértő igyekezetében, segítőkészségében rejlő hatalmas tartalékokat, s nem hagyjuk parlagon heverni sem a természet adta — és sok helyen mutatkozó — jobb termést, sem az emberi öntudat fejlődésében megnyilvánuló „többletet” — dolgozó népünk derék és szorgos igyekezetét. Világ proletárja?, «gyesuljételc! A magvak SZOCIALISTA MWWK.ÄSPÄR.T BACS-KtSkv-IM VIERVe« LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM Ara 60 fillér 1963. JÜLIUS 6, SZOMBAT Törlesztették a téli adósságot Ez alkalommal három faipari vállalatnál tájékozódtunk, hogyan sikerült feledtetni a téli termeléskiesést, vagy ha még ez nem történt meg egészen, eredményesen folyik-e a küzdelem az elmaradás megszüntetéséért. AZ É. M. PARKETTAGYÁRTÓ VÁLLALAT 3. sz. kecskeméti telepének dolgozói már az első negyedév végére csaknem teljes sikerrel birkóztak meg a téllel. Igaz, hogy 16 ezer négyzetméter mozaikparketta gyártásával elmaradtak, de a kiesést pótolták más termékekből, 'gy globálisan 103%-os tervteljesítéssel zárták az első fordulót. A második negyedévben már megfelelően tudták szárítani a faanyagot, letörlesztették az adósságot az említett gyártmányból is. Áprilisban 109, májusban 114%-ra teljesítették tervüket. Eredményük értékét növeli, hogy azt módosított tervek mellett érték el. Előbbre hozták például a zsalutábla gyártásának idejét. Általában mindenfajta burkolóanyagból többet készítettek, hogy segítsék a tervteljesítésben a budapesti központi és a kaposvári telepet. Mindenekelőtt az lebegett szemük előtt, hogy az építőpart maradéktalanul és késedelem nélkül kell ellátni burkolóanyaggal. Tudják azt is az üzem dolgozói, hogy idei beruházásaik — kazánház, raktár, útépítés — megvalósítása csak akkor kezdődhet, ha az építőipar teljesítette tervét. A BAJAI ÉPÜLETASZTA- LOSIPARI VÁLLALATNÁL ajtók, ablakok, berendezések gyártásában mintegy 300 ezer Ft volt az első negyedévi elmaradás. Konkrét — a felelősöket, határidőt pontosan megjelölő — intézkedési tervet készítettek az üzem vezetői, s ennek alapján tervszerűen folyik az adósság törlesztése. Jobb szervezéssel. kézi erővel végzett munkák gépesítésével érik el, hogy a második negyedévben 112 ezer forint termelési értéket produkálnak a 300 ezer forintos kiesés törlesztéseként. A hátralevő különbséget III. negyedévi tervteljesítésük során egyenlítik ki. A KISKUNHALASI FAIPARI VÁLLALAT mintegy 400 ezer forint értékű gyártmány — elsősorban redőny, parketta — elkészítésével maradt adós első negyedév végére — szárítási nehézségek miatt. A második negyedévben az időjárás már kedvező volt erre az iparágra, és a szárítás meggyorsításával sikeresen felszámolták év eleji lemaradásukat, s esedékes negyedévi tervüket is teljesítették. A családi ünnepek szervezéséről tanácskoztak Tegnap délután Kecskeméten, üléseztek a családi ünnepeket szervező állandó bizottság társadalmi aktivistái. A megnyitót Gáspár Sándor- né, a bizottság titkára tartotta, majd dr. Mező Mihály, a Kecskeméti Városi Tanács titkára beszélt a családi ünnepek társadalmi megszervezésének jelentőségéről, tartalmáról. Előadása után többen felszólaltak. ígérték, hatékonyabban tevékenykednek azért, hogy minél több szülő, rokon a névadásnak, házasságkötésnek, illetve a temetésnek társadalmi megszervezését válassza. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján megtárgyalta és törvényerejű rendeletben jóváhagyta az 1962. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést. Az Elnöki Tanács elrendelte a Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya között a határsáv-forgalom szabályozása tárgyában megkötött egyezmény kihirdetését. Jelentés a múlt évi költségvetés végrehajtásáról Óvónőjelöltek a szövetkezetben A Kecskeméti Óvónőképző Intézet első évfolyamának 23 növendéke két héten át végzett mezőgazdasági munkát a lakiteleki Szikra Tsz-ben. A fotoriporter éppen a közös gazdaság szőlőjében találta munkában a lányok egy kis csoportját: Soós Ildikót, Gulyás Katalint, Matis Piroskát. Fröhlich Györgyit, dr. Losoncz Mihályné kísérő tanárnőt és Varga Máriát. (Tóth Sándor felvétele.) Az 1962. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés adatai népgazdaságunk további fejlődését tükrözik. Az 1962. évi állami költségvetés végrehajtása során az ország pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott volt, a költségvetés bevételi többlettel zárult. A jövedelmek az előző évit 8 százalékkal — 6,2 milliárd forinttal — meghaladták. A jövedelmek elosztása a tervvel szoros összhangban történt és a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását szolgálta. A költségvetés előirányzatainak teljesítésében kifejezésre jut az a tény, hogy az ipari termelés a tervezettet meghaladó mértékben növekedett, a mezőgazdasági termelés pedig az aszály következtében a megelőző évi színvonalon alakult és nem érte el a tervezettet, Az 1961. évvel szemben mutatkozó bevételi többlet túlnyomó része az állami vállala toktól származott, amelyet a termelés és a forgalom emelkedése, valamint a ráfordítások hányadának csökkenése alapozott meg. A költségszínvonal az állami iparban 1,4 százalékkal, a közlekedés és a hírközlés területén 0,3 százalékkal, a külkereskedelemben 2,2 százalékkal, a felvásárlás területén pedig 1,4 százalékkal volt alacsonyabb. mint az előző évben. Az 1962-ben beruházásokra fordított összeg az előző évit 13,5 százalékkal meghaladta. A szocialista szektor 104 százalékra teljesítette beruházási tervét. 1962-ben állami és magánerőből több mint 54 000 lakás épült. A tavalyi költségvetés végrehajtása során az állam jelentős támogatást nyújtott a termelőszövetkezeteknek. A parasztság szorgalmas munkája mellett a nagyarányú állami támogatás is elősegítette a mezőgazdaságban a bővített újratermelés feltételeinek megteremtését, az árutermelés növelését, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését. Az állami eszközöket általában hatékonyan használták fel: javult a közös gazdaságok termelésének anyagi-műszaki bázisa, számottevően megnőtt a szántóegységre jutó állóeszközállomány. A szövetkezeteknek adott hosszú és közép lejáratú hitelek a gazdaságok közös állattenyésztésének fejlesztését, saját gépparkjuk növelését és a gazdálkodás belterjességének fokozását szolgálták. A költségvetés szociális és egészségügyi kiadásainak összege csaknem 15 milliárd forint volt. Az egészségügyi és szociális intézmények hálózata tovább bővült. A kórházi ágyak száma az év végén megközelítette a 72 ezer 300-at. Az év folyamán újabb rétegeket vontak be a társadalombiztosításba. A saját jogú biztosítottak száma elérte a 4,8 milliót, családtagjaikkal együtt a lakosság 96 százaléka jogosult társadalombiztosítási juttatásokra. A nyugdíjkiadások kereken 5 milliárd forintot, az előző évinél mintegy 400 millió forinttal többet tettek ki. Kettőszázhet- venötezer volt a termelőszövetkezeti járadékosok és nyugdíjasok száma. A szakszervezeti kedvezményes üdültetés keretében 188 ezer felnőtt és 34 ezer gyermek üdült. Kulturális célokra kereken 7,8 milliárd forintot fordított a költségvetés, a célkitűzések középpontjában az oktatási törvény megvalósítása állott. Az általános iskolákban az előző évinél 350 tanteremmel több. összesen 31 200 tanterem áll rendelkezésre, ezekben közel 1,5 millió tanuló részesült oktatásban. Az ipari tanulók száma 5400 fővel nőtt, s megközelítette a 131 400-at. A középiskolák elsr évfolyamára 61 940 tanulót vet tek ^fel. Az év végén már 4f felsőfokú technikumban foly' oktatás. A felsőfokú intézmé nyék hallgatóinak száma eg? év alatt 14 ezerrel — 26,3 százalékkal — növekedett és meghaladta a 67 300-at. A távolsági és helyi utak, hidak fenntartását és korszerűsítését, a vízügyi létesítmények fenntartását, a kommunális és egyéb gazdasági jellegű szükségletek kielégítését több mint 5,1 milliárd forint szolgálta.
