Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
Népi ülnökök Állami és társadalmi életünk fontos eseménysorozata zárult le a napokban: befejeződött megyénkben is a népi ülnökök megválasztása. A megyei bírósághoz hatvan, a járásbíróságokhoz 1050 népi ülnököt válaszottak. Megyénk lakosai közül tehát 1110 ember kapcsolódik be az igazságszolgáltatás keretein belül az állami szervek munkájába. Megtisztelő és egyben felelősségteljes feladat vár rájuk. Részt venni a bíróság munkájában úgy, hogy minden esetben igazságos döntés születhessen, őrködni az egyén, a társadalom, a népgazdaság érdekei felett. Ítélkezni nem könnyű, hiszen a törvénybe ütköző ceslekedetek, bűntettek rugói sok esetben igen bonyolultak. A döntésnek olyannak kell lennie, amely valóban igazságot szolgáltat, óvja a társadalmat a további hasonló cselekmények okozta károktól, ugyanakkor nevelő jellegű is. A népi ülnököknek éppen az a feladatuk, hogy a bírákat segítsék a helyes döntés meghozatalában. A társadalom ily módon, választott képviselői útján nemcsak a jogalkotásból, hanem a jog- alkalmazásból is kiveszi részét, maga gondoskodik arról, hogy a szocialista igazságszolgáltatás minél jobban betöltse funkcióját. Hogy kiket válasszanak a tanácsok népi ülnökökké, azt elsősorban a dolgozók széles tömegei döntötték el. A megyei, illetve járásbíróságok körzetéhez tartozó üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, intézmények dolgozói, társadalmi szervezetek tagjai gyűléseken jelölték őket. Maguk közül jelölték büntetlen előéletű, 23. életévüket betöltött társaikat, akiknek megfontolt ítélőképességéhez, becsületes élet- szemléletéhez nem fér kétség. A tárgyaláson a bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek. A népi ülnököket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a hivatásos bírákat. Kérdéseket tehetnek fel a vádlottnak és a tanúknak, segítik a hivatásos bírót abban, hogy reálisan mérlegelje a cselekmény társadalmi súlyát, világosabban lássa az összefüggéseket, s azt: miként vélekedik a nép az ügyről. Ezáltal az ülnökök közelebb hozzák a bíróságokat a dolgozók tömegeihez, életszemléletéhez, felfogásához. Ugyanakkor az ülnök-bíráskodásnak jelentős szerepe van a társadalom nevelésében is. Elsősorban magukban az ülnökökben növekszik a társadalmi felelősségérzet, s ez kihat környezetükre, mintegy tovább gyűrűzve a lakosság széles rétegei között. A népi ülnökök időnként kötelesek beszámolni működésükről az őket jelölő kollektíva előtt. Az ügyek tanulságai pedig nevelő hatásúak, segítik a társadalmi tulajdon védelmét, az állampolgári jogok zavartalan gyakorlását, a szocializmus építését. Az ülnökök jogi kérdésekben való jártasságáról a hivatásos bírói szervek gondoskodnak. Előadásokat tartanak nekik jogszabályainkról, törvényeinkről. Ez azért is történik, hogy aktívabban vehessenek részt a tárgyalásokon és az ítéletek meghozata- j Iában. Ugyanakkor rendszeressé váltak az ülnöki fogadóórák. Útbaigazítást és tanácsokat is tudnak adni dolgozótársaiknak ügyes-bajos dolgaik intézéséhez. Újonnan választott népi ülnökeink már meg is kezdték működésüket. Az elmúlt időszakban előfordult, hogy egyes ülnökök nem érezték át a társadalom által rájuk ruházott felelősséget, s kivonták magukat az ülnök-bíráskodásból. Megtörtént, hogy néhány munkahely vezetője nem látta világosan az ülnök bírósági munkájának fontosságát, s gátolta tisztségének betöltésében. Reméljük, ä jövőben ezek a szórványosan előforduló esetek is megszűnnek. Pártunk politikájának érvényesítése, a szocialista demokrácia szélesítése, a szocialista törvényesség erősítése megkívánja, hogy a népi ülnökök az elkövetkező időszakban minél eredményesebben és színvonalasabban végezzék el a rájuk bízott feladatot. Nagy Ottó Hutxonhétmillió formlo9 költséggel hatszáz vagonos gabonatároló épül Közös gazdaságaink korszerű mezőgazdasági nagyüzemmé válásával párhuzamosan mindinkább korszerűsödik az átvett gabona raktározása, tárolása; növekszik a raktárak száma, javul a tárolás minősége. Kecskemét határában, a Halasi út mellett, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói már hozzáfogtak a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat részére készülő 600 vagonos gabonatárház építéséhez. Műszaki átadását 1965. június 30-ra tervezik. A gabona kétharmad részét a henger alakú, vasbeton silótornyokban, a fennmaradó 200 vagon mennyiséget pedig a pa- dozatos raktárhelyiségben tárolják majd. Egyrészt gépkocsikról, másrészt a keskeny és normál nyomtávú vágányokon érkező vasúti kocsikból óránként 5 vagon gabonát tudnak a tárházban elhelyezni. Az évi összes forgalom — a be- és kiszállítás — 2400 vagont tesz ki. A tárház központja a vasbeton tálcára épült, és téglalap alakban egymás mellett elhelyezett 18, egyenként 34 méter magas silótorony. A nagyméretű gabonasiló ösz- szes költsége — beleértve a teljes gépesítést — 22 és fél millió forintot tesz ki. Egy vagon gabonamennyiség beruházási költsége tehát 37 500 forint. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat szakemberei elmondották, hogy ez a silórendszerű eljárás a gabonának a legolcsóbb tárolási módja; léI | Kapálják a mákot A hajósi József Attila Termelőszövetkezetben 12 holdon termesztik a mákot. A virágzásában üdítő látványt nyújtó növényt szorgalmasan kapálja a szövetkezet — Foliar Ferenc vezetésével dolgozó — asszonybrigádja. nyegesen gazdaságosabb, mint az eddigi földszintes, padozatos raktárakban való elhelyezés, hiszen a 34 méteres hengerek ugyanakkora alapterületen jóval több gabona raktározását teszik lehetővé. Ha a most még gyakori szabadtéri tárolással is szembeállítjuk: ennél az egy mázsára eső tárolási költség 5,50, míg a korszerű tárházban mindössze 1 forint! Szállítási és tárolási költségben a régi, korszerűtlen raktározáshoz képest 867 ezer forint lesz az évenkénti megtakarítás. J. T. Ujburgonya exportra Tíz holdon termesztették az idén a madarasi Kossuth Termelőszövetkezetben a lengyelró- zsa-fajta újburgonyát, amelyből átlag 30 mázsát takarítottak be egy-egy holdról. A termést egyenként 25 kilót tartalmazó „exportzsákokba” csomagolva a Német Demokratikus Köztársaságba szállítják. Igen jó jövedelmet biztosít a termelőszövetkezet gazdáinak az exportképes újburgonya. Képünk a burgonyaföld melletti mérlegelést, s a bácsalmási vasútállomásra történő szállításra „váró” telizsákhalmazt ábrázolja a szövetkezet több gazdájával együtt. (Tóth Sándor felvétele.) 87OOO forinttal többet kaptunk...* A háztáji árut a közös értékesíti Sok szó esik mostanában a háztáji gazdaságok árutermelésének jelentőségéről Érthető, hiszen népgazdasági szempontból, de a termelőkéből is, nem hagyhatjuk számításon kívül azokat a nem közösben előállított termelvényeket, amelyeket helyes szervezéssel, megfelelő gondoskodással, a felvásárló vállalatok közreműködésével a közös gazdasági áruval együtt a belföldi fogyasztókhoz, vagy exportra továbbíthatunk. Talán nem érdektelen annak ismertetése, hogy nálunk, a fülöpszállási Szőlőskert Termelőszövetkezetben miképpen támogatjuk a háztáji gazdaságok termelését, s főként, hogyan értékesítjük árujukat. Bár a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött, a mi szövetkezetünkben a szőlőterületek 30 százaléka még a háztáji gazdaságok kezelésében van. Ez az állapot bizonyos fokig egyéni elképzeléseket hordoz magában, de mór tavaly is igyekeztünk az — előbbi években a háztáji gazdálkodásra vonatkozóan elhanyagolt — egyéni érdekeltséget fokozni; úgy is, hogy közösen értékesítettük az exportszólőt, mustot, bort és gyümölcsöt. Ez azt eredményezte, hogy például a háztáji területekről átadott és a közös által értékesített 1350 mázsa exportszőlő után tagságunk 27 ezer forint többletbevételhez jutott. Az ily módon értékesített must, borszőlő és bor után 87 ezer forintot kapott tagságunk, amely összeghez, ha nem közösen tör ténik az értékesítés, nem jutott »olna. Mindez azt bizonyítja, hogy Mtünk a kormányzatunk által biztosított, a háztáji termelés támogatására vonatkozó lehe- 1 tőséggel. Ismeretes, hogy amennyiben a termelőszövetkezet háztáji gazdaságok borszőlőjére és mustjára is szerződést köt, a megtermett mennyiséget közösen adja át az állami pince- gazdaságnak, s az ügylet minden pénzügyi munkáját saját maga végzi, hektoliterenként a 200 forint előleget kifizeti, valamint a végelszámolást lebonyolítja, abban az esetben külön 10 százalék bonyolítási felárat kap. Első pillanatra ez nem nagy összegnek tűnik, de a mi termelőszövetkezetünkben valójában az, hiszen a már szerződésben lekötött 1500 hektoliter must után mintegy 75 ezer forintot kapunk. Először a szőlőt és a gyümölcsöt értékesítettük közösen, de már foglalkozik a gondolattal szövetkezetünk vezetősége, hogy ezt az értékesítési módot a háztáji hízott sertésnél, marhánál, a tojásnál és a baromfinál is alkalmazza. A családi, százalékos művelés egyébként bő lehetőséget nyújt ehhez. A kukorica csőtermésének egyébként a 33, a lekaszált és rendsodrózott lucernának pedig a 10 százalékát természetben adjuk az e munkában résztvevő szövetkezeti gazdáknak. Számukra ugyanakkora területet biztosítottunk takarmányrépából is, amekkorát o cukorrépa megművelésére vállaltak. A cukorrépa átadás árának a 33 százalékát pénzber fizetjük ki, a takarmányrépá ból viszont a termés felét adjuk természetben. Az elmondotok alapján — gondolom — érzékelhető, hogy a háztáji gazdaságok és a közö' gazdaság érdekeinek megfeleli összehangolásával nemcsak r háztáji, de a közös is növekszik. HEINC7 HV" V termelőszövetkezeti elnök Világ proletárjai, egyesüljetek!
