Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-26 / 173. szám
Í963. iűííiis 2(5. pentel? * 3. oldal ÖSZTÖNDÍJASOK Fogorvos Hatvan féle űj gép az állattenyésztés részére Gépesítési és állattenyésztési szakemberekből állattartásfejlesztési bizottság alakult a Földművelésügyi Minisztériumban. Az állattenyésztés gépesítése — amiben világszerte sok a megoldatlan probléma — nálunk négy-öt évvel maradt el a növénytermesztés mögött. A bizottság feladata: kidolgozni az állattartás gépesítésének irányelveit és programját, s összefogni az ezzel kapcsolatos kísérleteket, vizsgálatokat. A bizottság megállapította, hogy az állattenyésztés jelenlegi technológiai rendszereihez — 1965-ig milyen újabb gépeket kell tervezni, gyártani és minősíteni. Mintegy 60 féle gépet, berendezést irányoztak elő, közöttük különböző kiskocsikat, továbbá száraztakarmány keverőgépet, vezetékes fejőgépet, tojásfertőtlenítőt és átvilágítót, etető-itató berendezést a víziszárnyas telepekre és sok egyéb gépet. (MTI) Tizenegy országból A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rendezésében augusztus 3-án kezdődik a külföldiek magyar nyelvtanfolyama Debrecenben. Az idén 50 hallgatója lesz a kéthetes tanfolyamnak, s 11 országból érkeznek részvevők. Ez évben tengerentúli vendégek is lesznek, mert az Egyesült Államokból is jelezték érkezésüket hallgatók. A kéthetes debreceni előadássorozat után a tanfolyam hallgatói egy hetet kirándulásokkal töltenek: Budapestre, a Balatonhoz és Szegedre látogatnak el. — Ügyes kezű és nagyon kedves a doktornő — jegyzi meg távozóban egy sötétkék-fehér- pettyes ruhás asszony a kecskeméti SZTK rendelőintézetben, a „Fogászat II.” felírású ajtó előtt várakozóknak. (Aki fogorvosi beavatkozásra vár, sokat ér annak az efféle bátorító szó) Jólesett ezt hallani, mert tudtam, hogy a fehér ajtó mögött dr. Orell Ferencné Mla- doniczky Zsuzsa, a megyei tanács ösztöndíjasa, ötödéves orvostanhallgató tevékenykedik, tölti az egyhónapos nyári kötelező gyakorlatát. Egy év múlva, mint végzett orvos ide tér majd vissza. A következő két pácienssel, egy idősebb és egy fiatal férfivel jómagam is besurranok a rendelőbe, s figyelem a rokonszenves, magabiztos fiatalasz- szony munkáját. Szakmailag nem értek hozzá, de ami a kezelésre szorulóval az első pillanatokban kialakított kapcsolatát illeti, örömmel könyvelem el: igen, így kell ezt csinálni! Bizonyára ezt érezte az előbb még a folyosón várakozó idősebb férfi is, amikor Orellné természetes közvetlenséggel szólt hozzá: — Üljön le, Boros bácsi, nézzük csak, mi a hiba? Pedig nem ismerte. Nevét az imént az asszisztensnőnek leadott igazolványból leste ki. Csinos és hasznos Befejezéshez közeledik az építése, szeptemberben már a kiskunfélegyházi vásárlók rendelkezésére áll a tiszti házak szomszédságában az új, korszerű élelmiszerárusító pavilon, mely a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében nyílik meg. Fogpótlásos eset. „Alig bírok enni” — panaszolja Boros bácsi. Ám baj van, a pótlást nem szállította még le a Fogtechnikai Vállalat. S noha itt várakozik a következő beteg, a doktornőjelöltnek mégis van hozzá még néhány kedves szava. Ja- vasolia: nézzen el a vállalathoz, próbálja elkérni a pótfogakat, s utána jöjjön vissza, megcsinálja . — Ambiciózus természet, szereti a hivatást, amire készül — vélekedik Zsuzsáról a harmadik heti munkáia alapján dr. Fórián Szabó Zoltán, a szak- rendelés vezetője. — Szakmai tudása máris perfektnek mondható és öröm tapasztalni az érdeklődését, ha a szükség úgy kívánja, szívesen bent marad a munkaidőn túl is. S mit mond önmagáról a dok- tornőielölt, Kecskemét egyik leendő fogásza? Mint sorolja, pályaválasztásához nem fűződik sok érdekesség. Az általános iskola elvégzése után öt évig a vasiparban, Pesten a Ganz Kapcsoló és Berendezések Gyárában dolgozott, betanított gépmunkásként. 1955-ben elvégezte a háromhónapos vöröskereszté* tanfolyamok Később a Csepeli Vasmű orvosi rendelőiébe került. eközben másfél éves üzemi ápolónői tanfolyamon tanult. Majd a dolgozók gimnáziuma következett, 1959-ben érettségizett. — A világért sem szeretném megbántani akkori idős, hetvenéves főnökömet, de nagyon nehéz természetű volt. Melle+te gondoltam rá először: mi lenne, ha egyetemre mennék? Talán én másképp csinálnám, másképp bánnék az emberekkel . . . Általános orvosi egyetemre pályáztam, de a fogorvosira vettek fel. Boldog voltam, s ma is az vagyok. Most a legfőbb vágyam, hogy jól vizsgázzak ezen az egyhónapos gyakorlaton. Férjem Kecskeméten dolgozik, jómagam pesti lány vagyok. De örömmel jövök edv év múlva Bács megyébe. És hálás vagyok a megyei tanács ösztöndíjáért... fogász Ábrahám Istvánra, a Legfelsőbb Ügyészség ösztöndíjasára a megyei ügyészség második emeleti kis tanácstermében találtam rá. Előtte a zöldposztós asztalon jókora papírhalom és szemmel láthatóan nagy munkával van elfoglalva. Egyhónapos nyári gyakorlati idejének utolsó hetét tölti, s most éppen alkot, öt jogeset feldolgozásával a kötelező dolgozatát írja. — Ügy hallom, pesti? Hogyan szánta rá magát, hogy éppen Bács-Kiskun megyébe pályázzon? — Pesten 1947 óta lakunk, de kecskeméti születésű vagyok. Innen szakadt el a családom. A gyökereink itt vannak, ezért szeretnék visszatérni. — Lassan letelik az egy hónap. Hogyan barátkozott meg leendő munkahelyével, gyűj- tött-e sok hasznos tapasztalatot az elméletben tanultakhoz? — Bár még diák vagyok, harmadéves jogász, itt a kollektíva mégis úgy fogadott, mint lövendő kollégát. Mindenben támogatnak, hogy ez a hónap — amely már a későbbi 18 hónapos fogalmazói időmbe is beleszámít — minél hasznosabban teljen. Dr. Sági Béla ügyész elvtárs szinte atyai módon segít, sok hasznos útmutatással lát el. Feladatom most elsősorban az ügyvitel tanulmányozása. Kihallgatások, tárgyalások meghallgatását, börtönlátogatást öntevékenyen törekedtem a programba iktatni, és ebben is a legmesszebbmenő segítséget kaptam. Sőt, a dolgozatom témájának megválasztásához is. Dr Sági Béla. az ösztöndíjas pártfogója, nagy gyakorlatú ügyész, kipróbált szakember. Annál sokatmondóbb, hogv Ab rahám István első szakmai gyakorlatáról így nyilatkozik: — Más emberek jönnek ki ma már az egyetemről! Csak jót mondhatok a leendő kolléga itt töltött idejéről. Szívesen tanul, szorgalmas, jól és főleg hamar beilleszkedett a számára teljesen idegen kollektívába, fél- szegségnek a nyomát sem mutatta. De talán kérjen véleményt a segédhivatalunkban dolgozó Andrási Piroskától Amit ő mond, nagyon mérvadó, hiszen az ügyvitelt tanulmányozza a kollégajelölt. Andrási Piroska valóban elismeréssel szólt az ösztöndíjas szerénységéről. tudásvágyáról. Szívesen hallgattam. Mint ahogyan azt is. ahogv Ábrahám István egyetemi hallgató csaknem minden szavából kicsendült: nem téveszti szem elől, mire kötelezi a havi 550 forintos ösztöndíj. Három gyermeket nevelő, taníttató édesanyjának nagy segítséget jelent ez a támogatás. S István szorgalmas tanulás után jó szakemberré váltan szeretné az előleget becsülettel megszolgálni. PERNY IRÉN Miért szebbek? TÖBB felől hallottuk, s magunk is meggyőződtünk róla, hogy sokkal tetszetősebbek, változatosabb formájúak, derűs színű szövetekkel kárpitozottak a Kecskeméti Faipari Vállalat bútorai, mint fél évvel ezelőtt. A fejlődés feltűnő. Ennek előzményeiről érdeklődünk Térjék Imrétől, a Kecskeméti Faipari Vállalat igazgatójától. — Menetközben alakítottuk ki az esztétikailag is színvonalasabb garnitúrákat — magyarázza Térjék elvtárs. Nemrég még valóban érte szó a ház elejét az egyhangú választék, az unalmasan egyszerű színek miatt. Erről nem tehettünk, mert az úgynevezett specifikációt a Bútorértékesítő Nagykereskedelmi Vállalat adta meg. Azt választottuk, ami volt. Itt azonban nem rekedhettünk meg. 40 város, több mint 60 község bútorüzletének termelünk. s a mi fejlődésünknek is feltétele, hogy a „piac” igényeit ne hagyjuk figyelmen kívül. 80 nagyobb üzletbe kérdőíveket küldtünk ki. Ezeken áttekintést nyertünk nemcsak a forgalomról. hanem a vásárlóközönség véleményéről is: tetszetősek-e a gyártmányaink, milyen a használhatóságuk, javasolnak-e más konstrukciókat? ... Tessék várni, mindjárt mutatok valamit. AZ IGAZGATÓ kimegy, s nemsokára két foteloldaltámlá- val tér vissza. Zöld és meggypiros mintás a szövetük. — Most kísérletezzük ezt a formai változtatást — mutatja Térjék Imre az elfekve támaszkodó könyék. alsókar és pihenő kéz vonalát követő profilt. — Merész próbálkozásunk ez a műanyag élléc — húzza végig mutatóujját a sárga, fényes szalagon, melyről csak e figyelmeztetés után vehető észre, hogy nem faanyag. A kiskunfélegyházi műanyaggyárral csináltattuk, tehát hazai lehetőségeink felhasználásával a drága faimportot csökkentjük. A foteloldal belső felén, a huzat mellett látszik a cirmos faanyag. — Az farostelem — világosít fel az igazgató. Kívül-belül ilyen, s közbül van a hasznos fahulladékból összeragasztott vastag bélés» Cégbélyegzőt fedezek fel a kísérleti darabon: „Esztétikailag elfogadva — vasalás teljes bevonásával’’ — olvasható a Bútorértékesítő Vállalat műszaki osztályának jóváhagyása. Most nézem meg jobban: a támlát fémtámasz köti össze a fényes, „natúrszínű” karral, s a csatlakozásnál kilátszik a széles vas- sarok. — Ennek a teljes bevonásáról van szó. hogy meg ne sértse a kezet — tájékoztat az igazgató. De hogy ezt az összekötő merevítőt is kiküszöböljük, e nélkül terveztük ezt a másikat. Itt a kar becsapolása az oldalba sokkal mélyebb, hogy a terhelést összekötő nélkül is kifogástalanul bírja. A KERMI-nél veszik maid erőpróbára; szerintünk megállja a helyét. Teljes testsúlyával ránehezedik a támaszték nélküli fakarra. s az kifogástalanul ellenáll a nyomásnak, csak éppen finoman rugózik. — Milyen most a színválaszték? — Színre, mintára tizenötféle változatban kapunk bútorszövetet. Ez maga is újabb formák kikísérletezésére inspirál bennünket. A második negyedévre már 400 garnitúrát gyártottunk új kreációnkból, az „Aranyho- mok”-ból. Kétszemélyes reka- miéből, 2 fotelből, 4 székből és egy kerékasztalból áll a garnitúra, melynek előnye — újdonságán kívül —. hogy kisebb helyen elfér, mint a régebbiek. Emellett továbbra is készítjük a „Kecskemét I”-et és az egyszemélyes „Viki”-t... Valamennyit mi terveztük. FÉNYKÉPEKET nézegetünk, a garnitúrák egyes darabjait gusztáljuk. miközben a falon szép számmal látható oklevelekre pillantgatunk. — Ezért a ..Helyiipar legszebb terméke”, amazért az „Állami bútoripar első díja” kitüntetés járt. Évenként váltogatva. 1960-ban 7 milliós tervvel kezdte a gyár. mint önálló vállalat. Az idén 32 milliós a terv. Több mint. amennyire 1965-re számították. Ha a jó portéka szép is. szívesebben veszik az emberek. A% igényeli tükrében Egy község életét, fejlő- dését sokféle módon lehet érzékeltetni. Lehet úgy — és ez a gyakori —, hogy felsorakoztatják az utóbbi évek eredményeit, bemutatják új létesítményeit. En most másképpen, más olda.lról szeretném Géder- lak fejlődését felfedni. A kívánságok, kérések, s a mind magasabb igények oldaláról. Talán akad, aki azt mondja: ennek alapján nem lehet hű képet alkotni, hiszen az igények realitása a legkétségesebb dolog a világon! Valóban. Az igények a valóságnál egy-két lépcsőfokkal min dig magasabbra törnek De az egészséges lelkű és gondolkodású emberek — márpedig egy-egy falusi közösség zömét ők alkot ják — igényeikkel nem „vágtatnak” elérhetetlen messzeségbe a reális valóságtól. Ezt bizonyítják a községünkben közelmúltban megtartott tanácstagi beszámolók is. melyeken huszonegy választó kérte tanácstagja ■ tói a közbenjárást új üzletház építése ügyében A járda kicserélését — tévedés ne essék: nem kiépítését, mert a községben már minden utcának van járdája — tíz helyen igényelték. Az utak portalanítását, javítását hat helyen tették szóvá, a vízvezetékhálózat bővítését kilenc helyen, az új házakhoz a villanyhálózat kiépítését három helyen. Kis község vagyunk így el lehel mondani, hogv a jelzett gondok, igények az egész község óhaiát, kívánságát tükrözik. És fejlődését is. Mert például húsz év előtt lehettek-e ilyen gondok, kérések? Mire kellett volna az új üzletház. amikor egyetlen kis boltunk kereskedője is egész nap tétlenül pihent a pult mögött, a ,vásárlók nemigen zaklatták. Ma Gédcrlakon van olyan nap, hogy 15—20 ezer forint forgalmat bonyolít le az eladó. A villanyi már mindenki természetesnek találja, nem-sak nálunk, de az egész országban, s rohamosan feledésbe merül a Iámon- üveg-tisztítás. Az utcák két oldalán most. rendes tiszta házak sorakozunk nem egyben az utóbbi években átalakítással hozták létre a ' fürdőszobát De az élelmiszerüzlet égi kerítésbe beépített ki: helyiségben van, zsúfo'-a áruval, rendes táro1Asi lehetőség nélkül. A zsír, vaj margarin olvad a nyári hőségben, no m-g a nap: 40 mázsa forró kenuéi melegétől, m.ert nincs tápszekrény. De hasonló a helyzet az italboltnál is ami valamikor kocsmának készült, s esek a ne.v változott azóta. És hason lóan jogos, reális igévw' jelez a többi kérés is. Dr hogy mindez felszínre ke rülhet.ett, az epriben a- orvendet.es fejlődés tanú jele is. A tanács nei-éUori '-r szönt.jük hát ezeket a kéréseket, s velük egnüt* e- igények reális fejlődésé< s nemcsak kívántuk, de fáradozunk is azért,. h ooi e kéréseket, igénneltet — a lakosság támogatásár-ei — mielőbb teljesíthessük, kielégíthessük. Szalay János vb-titkár Tóth István
