Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-26 / 173. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! / A MAGYAR. SZOCIALISTA NNVWKÁSPART BACS-KISKVAM megyei lapja XVIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ara 60 fillér 1983. JÜLIUS 26, PÉNTEK iVyárí fakitermelés ax erdészetekben Nyolcvanmillió fenyőcsemete új erdők létesítéséhez A nyári hőségben sem csendesedett el a munka a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság tizenkét erdészetében. A favágók kezében fűrészmotorok duruzsolnak, dőlnek a fák egymásután, hiszen szeptember 30-ig — a gazdasági év végéig — még mintegy 18 ezer köbméter faanyag kitermelését írja elő a terv. Különösen nagy az igyekezet Kelebián, ahol több mint ötezer köbméternyi fa kivágása hárul az erdészetre. Az idén főként akác- és nyárfatörzsek kerülnek fűrész alá. A kivágott mennyiség 70— 80 százalékát ipari célra használják fel. Érdeklődtünk az erdőgazdaMsgyei kommunista nagyaktíva Kecskeméten A Báes-Kiskun megyei Párt- Végrehajtóbizottság csütörtökön Kecskeméten a Városi Moziba megyei kommunista nagyaktívát hívott össze. A nagyaktívát Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről tájékoztató előadást tartott. A felmerült kérdésekre ugyancsak Nyers elvtárs válaszolt. A nagyaktíva Erdősi elvtárs zárszavával ért véget. Csehszlovák—magyar barátsági estet rendeztek a megyeszékhelyen Csütörtökön délután dr. Rudolf Holcsik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója vezetésével csehszlovák vendégek érkeztek Kecskemétre. A vendégeket a Hazafias Népfront székházában megtartott fogadás után városnéző útra kísérték el a megye- székhely párt- és népfrontbizottságának, valamint tanácsának képviselői. Este hét órai kezdettel került sor a csehszlovák—magyar barátsági est megrendezésére. amelyen a kassai nagy antifasiszta tüntetés 25. évfordulójáról emlékeztek meg a vasutas kultúrotthonban. ság szakembereitől: milyen mennyiségű fa kiirtása szerepel a jövő gazdasági év tervében. Elmondották, hogy az ideinél több, mintegy 80 —85 ezer köbméter fát szándékoznak kitermelni, kizárólag gépi eszközökkel. Ehhez azonban nagyfokú műszaki fejlesztésre, a többi között több motorfűrészre és a mostaninál jobb alkatrészellátásra van szükség. Nemcsak az erdőkben, a csemetekertekben is élénk a tevékenység. A hiányzó csapadékot több helyütt — mint például Solton, Lakiteleken, Kunfehér- tón és Bugacon — öntözéssel pótolják. Fülöpszálláson, mintegy tíz hektárnyi területen — pillanatnyilag még csak kísérleti jelleggel — a nyárfaerdőre is juttatnak mesterséges esőt. A csemetekertek léte és ápolása nélkülözhetetlen alapját képezi a további erdősítésnek. Az idén csaknem 3000 hektáron létesítettek új erdőt, illetve pótolták a meglevőket a kivágott fák helyén. Az erdőtelepítés Bugacon és környékén volt a legnagyobb mérvű, közel 700 hektáron ültették el a kis fákat. Ezen a vidéken még jelenleg is nagy tartalékterületek állnak az erdőgazdaság rendelkezésére. — Nagyobbrészt erdei és fekete fenyő ültetésére került sor, de az erdészetek szép számmal létesítettek új akácosokat és nyár- jasokat is. A Duna és a Tisza árterületén — ahol az átlagosnál jobb a talaj minősége — mindinkább meghonosodik az úgynevezett nemes nyárfa, amelynek mintegy négyötöd részét lehet ipari célra felhasználni. A tavaszi erdősítések során 400 hektáron alkalmazták az erdészetek a fenyő gépi ültetését. Előreláthatólag további új faültető gépeket kapnak. A módszer elterjedésének fő akadálya azonban az, hogy alkalmazására csak sík terepen van mód. Ám, igen jól bevált az olasz módszerű mélyültetés, amely szerint minden fa helyén két méter mély és 12 centi át mérőjű lyukat fúrnak, s ebbe helyezik el a nyárfasuhángot. Az októbertől kezdődő új gazdasági évben a tavalyihoz haHáromezer-hétszáz vagon új gabonát adtak át eddig nagyüzemi gazdaságaink A Malomipari és Termény- forgalmi Vállalat malmai és akarmánykeverő üzemei, vala- nint a kirendeltségi átvevőhe- yek a betakarítással párhuzamosan, jó ütemben végzik a kenyér- és a takarmánygabonák átvételét és tárolását. Idén az előző évekénél nagyobb meny- nyiségű gabonát vesznek át közvetlenül a feldolgozó helyeken is. Ha a szükség kívánja, szabadtéri átvétellel is gyorsítják a munkát. Tiszakécskén és Kiskunfélegyházán például 20, illetve 10 vagon kenyérgabonát B szabadban tárolnak, termésonló nagyságú területen létesítenek erdőt. Ennek során például 20 millió fenyőcsemetét ültetnek ki. Az erdőgazdaság használatában levő sivó homokon egyébként a jövőben csak kimondottan fenyvesek létesítésére kerül sor. Ezt a szép programot szolgálja a csemetekertekben díszlő 60 millió egyéves fenyőcsemete, amelyek kiültetése a jövő év őszén válik esedékessé. Ez azt jelenti, hogy a második ötéves terv utolsó esztendejében 4000 hektárnyi fenyvessel gyarapodnak az erdészetek. FEHÉRJEQYÁR Megyénkben a Bajai és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban működik zöldtakarmány- lisztkészítő üzem. Képeink ez utóbbi gazdaság szántópusztai üzemegységében készültek és néhány munkafolyamat bemutatásával azt kívánj ált érzékeltetni: hogyan válik a lucerna- szénából az állatállomány részére magas tápértékű, vitamin- és fehérjedús „takarmánykon- zerv”. Gyorsmérleg (T. J.) Befejezéséhez közeledik a gabonafélék betakarítása. Megyénk gépállomásainak gépei a tervükben szereplő 104 ezer holdból az elmúlt hét végéig 103 ezren — valamivel több mint negyedrészt aratógéppel, 76 ezer holdon kombájnnal — levágták, illetve learatták, elcsépelték a termést. összesített tervüket azóta már túlteljesítették. Nem időszerűtlen hát, ha már most mérlegeljük a gépi betakarítás milyenségét. Az aratást meggyorsította az, hogy népgazdaságunktól nem várt módon az idén 120 új B—62-es kombájnt kaptak gépállomásaink, s így 334 arató-cséplő dolgozhatott a szövetkezeti gabonaföldeken. Ugyanakkor az új gépek egyszersmind nem jelentettek könnyebbséget a hatalmas munka végzésében és irányításában. Sőt! Kiderült, hogy több helyütt nem akadt elegendő kombáj- nos, s így nem egy gépvezető hajnaltól késő estig váltótárs néikül volt kénytelen dolgozni. A bajai járás gépállomásai. a helyi vezetőszei~vek hathatós közreműködésétől támo- gatva. másodkombájnosok felkutatásával csaknem hiánytalanul megoldották a problémát, a Kalocsai Gépállomáson viszont 33 kombájnos közül — az arató-cséplőgép állományának hirtelen megnövekedése miatt — húszán az idén először vettek részt gépi betakarításban. A kombájnoshiányt rövidített tanfolyamok szervezésével igyekeztek ugyan gépállomásaink pótolni, de kevés volt erre az idő. A megye illetékesei részéről hiányzott az előrelátás, ezért volt szükség a „gyorstalpalásra”? Az igazság az. hogy az országos szervektől későn érkezett a tájékoztatás a 120 kombájn — ismételjük: nemvárt — küldéséről. Bizonyos mértékig annak is megvolt a „negatív” oldala, hogy a szalmahiány miatt az alacsonyra hagyott tarló után' prémiumot kapnak a kombáj- nosok. Nem egy esetben — különösen gyakorlatlan gépkezelőknél — az is következménye lett ennek, hogy az azelőtt szokásosnál mélyebbre engedett vágószerkezet a „földbe túrva” gyakrabban sérült meg. Ide tartozik az is, hogy jó néhány szövetkezeti gazdaságunkban a vetések előtt nem „asztalsimaságúra” munkálták el a talajt, s a rögök bizony nem kímélték a gépeket. Nehézség tehát bőven akadt, megszüntetésükből azonban szinte kivétel nélkül derekasan kivették részüket a kom- bájnosok, s mindazok, akiknek közük van a gépek üzemeltetéséhez. Az arató-cséplők általában vasárnaponként is dolgoztak, a megye 12 gépállomási műhelykocsijának a szerelői úgyszólván emberfeletti és sikeres munkát végeznek most is, nemkülönben példásan oldja meg feladatát a B—62-es kombájnokhoz az EMAG-gyától megyénkbe küldött állandó javítószolgálat. Gyorsabban csoportosították át a gépállomások körzetein belül, s egymás között is a felszabadult gépeiket, mint a korábbi években. Dicséret és köszönet illeti tehát a gépi betakarítás közvetlen részvevőit és irányítóit. Emellett azonban mindenkinek, akit illet, a hibák kiküszöbölése végett le kell vonnia a tanulságot. A gépállomások megyei igazgatósága már tervezi, hogy a tél folyamán gosdoskodik elegendő kombájnos megfelelő képzéséről, de termelőszövetkezeteink vezetőinek is törődniök kell azzal, hogy a gépi betakarításra alkalmasabb talajba kerüljön gazdaságainkban a kalászosok magja. Csakis így lesz a. jövő évi aratás az ideinél is gyorsabb, s főként — könnyebb! szetesen nagy gondot fordítva annak megóvására. Szerdáig a megye malmai 500 vagon kenyérgabonát, a keverőüzemek pedig 200 vagon takarmányárpát vettek át. Ugyanakkor a vállalat 1600 vagon búzát, 1300 vagon árpát és 100 vagon rozsot szállított el az állami gazdaságoktól és a termelőszövetkezetektől. A gabonák minősége sokkal jobb az előírtnál. A víztartalom két-három százalékkal alacsonyabb a szabványnál, a búza hektolitersúlya pedig — főként a keménybúza fajtáknál — meg- í haladja a 78 kilogrammot. Első kép: Űjabb szénaszállít- mánnyal futott be a vontató az üzem elé. Fehérvári Vince és Varga János „szolgálják ki” Rácz Mihály etetőt, aki a szecskavágógépet kezeli. Felső képen Schmidt Károly műszakvezető gépész ujja már a kapcsolótáblán van: a tüzelő- berendezést helyezi működésbe. Közel ezer Celsius-fok hőmérsékleten szárítja a gázolajfűtésű kemence a szecskázott takarmányt. Bal oldali képen a felaprított takarmány a szárítódobból a különféle „ciklonokon”, ventillátorokon keresztül a darálóba jut. A zsákoló teknőből a takarmányliszt a nyílások szájára helyezett papírzsákokba ömlik. Hodován Eszter a mázsánál 25 kilogrammos adagokba rendezi a lisztté őrölt takarmányt, majd a zsákokat a 15 vagonos raktárban halmozzák fel. Tartalmukból részint táptakarmány készül a Malomipari és Tcrményforgal- mi Vállalat keverő üzemeiben, ’•észint pedig az állami gazdáig hasznosítja az állattenyész- .ésben. (Pásztor Zoltán felvételei.!
