Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
Többet — jobban Kisipari szövetkezetek a lakosság szolgálatában Néhány hónappal ezelőtt zajlott le a népi ellenőrök országos vizsgálata, melynek célja annak megállapítása volt. miért vállalnak szívesebben a helyiipari vállalatok, szövetkezetek, nagyüzemek számára bedolgozó munkát, mintsem hogy eredeti, hivatásuknak megfelelően a lakosság javító-szolgáltató igényeit elégítenék ki? Megállapították, hogy a fel- hírt hibákat mindenekelőtt „Hárfások" Amilyen ritka hangszer a hárfa, ugyanolyan ritka munkaköre van Lub- lóvári Klárának és Pallós Gabriellának. Mindketten a Bajai Tóth Kálmán Leánygimnázium tanulói és jelenleg, a nyári szünidőben a Herbária Gyógynövénygyűjtő Vállalat idénymunkásai. Az a feladatuk, hogy az alakjukról hárfáknak nevezett dróthálós keretekbe rakott selyemgu- bókból kikelő lepkéket elcsípjék és egyenként, illetőleg párosával egy papírzacskóba helyezzék. Munkájukat „zene” is kíséri, a sok ezer lepkeszárny összeverődéséből keletkezett muzsika. Klári, aki az idénymunkások állandó gárdájához tartozik, szakszerű magyarázattal is szolgál: A lepkekeltetőbe csak a kifogástalan gubók kerülnek. Berakás előtt alapos, többek között mikroszkopikus vizsgálatokat is végzünk, hogy nem fertőzött-e a báb. A bajai telepnek 100 hárfa selyemlepke „befogását” írta elő a terv. Ezt négy hárfával túlteljesítették, vagyis több mint 200 ezer lepkét helyeztek el a zacskókban. Egy lepke mintegy 400 petét rak le. A pillék elhullása után a petéket tartalmazó zacskókat Szekszárdra szállítják, ahol parafaszigetelésű termekben plusz hat fokon tartják jövő tavaszig. Innen kerülnek vissza a községi selyemtermelési megbízottakhoz, majd a tenyésztőkhöz. Hasznos foglalkozása ez a két ügyes diáklánynak a nyári szünidőben. Ennek bizonyságául a következőket: A bajai körzet selyemhernyó-tenyésztői több mint 1 millió forint jövedelemhez jutottak az idei szezonban. T. S. anyagi ösztönzésekkel lehet megszüntetni. Ilyen értelemben egész sor javaslatot terjesztettek az illetékesek elé. Ennek nyomán, örvendetesen rövid időn belül, számos intézkedés született a javító-szolgáltató ipar fejlesztésének ösztönzésére. A Kisipari Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetségénél Fodor Mária tervosztályvezetőt kérdeztük meg, milyen anyagi ösztönzők érvényesülnek a kisipari termelőszövetkezeteknél? — Az OKISZ felügyelete alá tartozó szövetkezetek ezután bevételeik 0,6 százalékát a tanácsok rendelkezésére bocsátják, hogy ebből új felvevőhelyekkel, fiókokkal bővítsék a hálózatot — mondotta. — Bács-Kiskun megyében ebben az évben 2 és fél millió forintot tesz ki ez az összeg. Ebből két nagy javító- szói gáltató kombinátot létesítünk. A bajai a város, a kiskőrösi kombinát pedig az egész járás igényeij. fogja szolgálni. Ezenkívül javító-szolgái tató szerepük bővítésére építkezésekre, gépi beruházásokra kapnak támogatást Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kecel, Császártöltés, Szabadszállás, Kiskunhalas és Dunapataj kisipari termelőszövetkezetei. KÉRDÉS: — Tudomásunk szerint a földművesszövetkezeti boltokkal is vau kapcsolata a javitó-szolgál- tatö ktsz-eknek? VÁLASZ: — Eddig kerek számban 100 földművesszövetkezeti bolttal van megállapo-. dásunk a megyében arra, hogy körzetükből gyűjtsék össze a javítanivalókat, és továbbítsák a területileg illetékes szövetkezeteknek. KÉRDÉS: — Adó- és osztalék-kedvezmények, hosszúlejáratú hitelek is segítik a javító-szolgáltató ipar fejlesztését? VÁLASZ: — Erre a választ illetékesebbtől, Sárai elvtárstól kérjük, a pénzügyi osztályon. Pontos adatokkal ő rendelkezik. Sárai Imre főkönyvelő: — Az elmúlt hónapokban hozott rendelkezések értelmében már ebben az évben a szövetkezetek minden olyan javító-szolgáltató munkája, amely a lakosságot érinti — kivéve a személyi szolgáltatásokat, mint pl. a fodrászokat stb. — 60 százalékos jövedelemadó kedvezményben részesül. Ezenkívül a helyi iparpolitikai tervek teljesítése után nettó nyereségük alapján 45 százalék osztalékot fizethetnek a szövetkezetek tagjainak, egyéb munkák 40 százalékos lehetőségével szemben. Hogy ez milyen ösztönzést jelentett eddig 's a lakosságot érintő javító-szol galtató munka javulása terén, bizonyítja az a 800 ezer forint. melyet a megye szövetkezetei többletnyereségrészesedés címén fizettek ki tagjaiknak. Előnyös abból a szempontból is a lakosság kiszolgálása, mert ezeken a munkákon, más munkák 4—5 százalékos haszonkulcsával szemben 8 százalékot számíthatnak fel. A javító-szolgáltató tevékenység fejlesztését szolgáló beruházásokra 6—10—15 évi hosszú- lejáratú hiteleket kaphatnak a szövetkezetek. Ezt már több igénybe vette a megyében is. A 10—15 évi lejáratú hitelből kértek és már folyósították is a következőknek: Kiskunfélegyházi Szolgáltató Ktsz 317 ezer, Kecskeméti Fodrász Ktsz 280 ezer, Kecskeméti Ruházati Ktsz 870 ezer, Kiskőrösi Vegyes Ktsz 2 millió, Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz 470 ezer forint összegben. A kisebb szövetkezetek közül 6—10 évi lejáratra a tompái, szabadszállási, solti, lajosmizsei, soltvadkerti, jánoshalmi. bajai javító-szolgáltató ktsz-eknek folyósítottak 70—500 ezer forint hitelt. — Merem állítani, hogy a kisipari termelőszövetkezeteknél szinte már csak mint a múlt szemléletéről beszélhetünk a bedolgozó vagy kizárólag árutermelő törekvésekről — fejezte be tájékoztatóját Fodor Mária. Tóth István Hírt adtunk arról, hogy Ja- kabszálláson a vállalt egész évi hetven ezer helyett már az első fél évben 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság a községfejlesztési tervek megvalósításáért. Galló Istvánnal, a tanács végrehajtó bizottságának elnökével arról beszélgetünk, miként szervezték meg a lakosság ilyen aktív részvételét a község fejlesztésében. Annál is inkább figyelemre méltó áz előbb említett összeg, hiszen tavaly egész évben csak 47 320 forint értékű társadalmi munkát végeztek a községben. Mutatja a részletes jegyzőkönyvet, amelyben az első fél év értékelése szerepel. — Nézze, ez volt a terv — mutatóujjával végigszánt a sorokon. — Földútjavításra 30 ezer. parkosításra 15 ezer, orvosi rendelő építésére tizenötezer, sportpálya korszerűsítésére 10 ezer forint volt előirányozva. Ezzel szemben június végéig csak földútjavításra 75 ezer forint értékű társadalmi munkát, végeztünk. Ez bizony dicséretes, de nézzük tovább. Az orvosi rendelő elkészült, a lakosság 14 400 foRemeczki Imréné, a Finomposztógyár bajai üzemében dolgozik kisebb megszakításokkal majdnem harminc esztendeje. Mint szövőnő két gépen dolgozik. teljesítménye 104—105 százalék, vezetője egy hattagú szocialista címet elnyert brigádrinttal gyorsította meg az építkezést. A sportpályánál 9600 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az értékelés külön kiemeli a községi népfrontbizottságot, a Haladás Termelőszövetkezetet és a gépállomás dolgozóit. 4 tanácstagok as élen — Az aktivitás megértéséhez vissza kell kanyarodnunk a választások , előkészítéséig — magyarázza a végrehajtó bizottság elnöke. — A jelölő gyűléseken a község lakosságának több mint fele részt vett. ötvennyolcán szólaltak fel. A hozzászólások zöme közérdekű volt, főként az út- és járdajavításokat, az orvosi lakás elkészülését sürgették. Az újjáválasztott tanács figyelembe vette ezeket a kívánságokat és a községfejlesztési tervek elkészítésénél számba vette azt is, hogy a felszólalók jelentős része vállalta a társadalmi munkát. Ezután került sor a szervezésre. Maguk a tanácstagok jártak ebben élen. A társadalmi munkásokról külön nyilvántartást vezetünk, mindenkinek felírtuk a nevét, tehát jelenléti ívet is vezettünk és pontosan azt is, hogy hány órát segítettek. A tanács vezetői — köztük jómagam is, amikor az időm engedte — segítettek egy-két órát e közhasznú munkákban, ami szintén további lendületet adott a mozgósításhoz. Ez bizony figyelemre méltó. A nemrég lezajlott félévi beszámolókon minden tanácstag foglalkozott azzal, hogy a jelölő gyűléseken felvetett községfejlesztési gondokat miképp sikerült megoldani. A felvetett észrevételeket a legutóbbi tanács végrehajtó bizottsági ülésen értékelték, Asvnnal intézkedtek Vegyük csak sorba az erről szóló jegyzőkönyvet. Tegyük hozzá, hogy a községi tanács végrehajtó bizottsága azonnal intézkedett minden ügyben, s választ is adott valamennyi felszólalásra. Szinte valamennyi tanácskörzetben szó volt a napközi otthonos óvoda létrehozónak, birtokosa a Könnyűipar kiváló dolgozója című kitüntetésnek. Sokirányú társadalmi munkát végez. Szakszervezeti bizalmi, üzembizottsági tag, vöröskeresztes titkár és betegláto- gató. sáról. A jelenleg orvosi rendelő helyén — mivel az új orvosi lakást és rendelőt, amelynek építésében a lakosság is közreműködött, már átadták — rendezik be ideiglenesen a napközi otthonos óvodát, de jövőre teljesen új épületet emelnek. Erre a célra 144 ezer forintot máris tartalékoltak. Sokan sürgették a mázsaház építését, ez is elkészül e hónap végéig. Többen szóvá tették, hogy egy nyári sörözőt kellene létesíteni a kul- túrház előtt. A tanács vezetői máris helyszíni szemlét tartottak és a kezdeti intézkedéseket megtették ennek érdekében. Sok kisebb-nagyobb gondot tettek még szóvá a tanácstagi beszámolókon. A 31-es választási körzetben azt kérték, hogy gyermekoltás esetén a körzeti orvos menjen ki a Sándor Im- re-féle tanyára, mert a jelzett körzet a község belterületéhez 9 kilométerre van és fárasztó a kisgyermekes anyáknak a központi rendelőbe való bejutás. Ebben is intézkedtek már Helyesen említették meg több választókörzetben, hogy a traktorosok nem vigyáznak eléggé az utakra, különösen a rendbe hozott dűlőutakat teszik gyorsan tönkre még akkor is, ha lehetőség lenne a más úton való közlekedésre. Jó kapcsolat a lakossággal' A példák szemléltetően bizonyítják azt, hogy a községi tanács vezetősége milyen kapcsolatban áll a lakossággal. Ez a kapcsolat gyümölcsözött a cikk elején említett százezer forint értékű társadalmi munkában. — Milyen tervek vannak a második fél évre? — A parkosítással kicsit elkéstünk és őszre fogjuk rendbe hozni a kultúrház körüli parkrészt — mondja Galló István. — Szeretnénk a többi dű- lőutak javítására is mozgósítani a lakosságot. Az eddigi szervezési módszerek, tapasztalatok, úgy érzem, feljogosítanak bennünket erre a bizakodásra. Számítunk a lakosság további o, P ff í t Q p073T*p KERESKEDŐ SÁNDOR Juhászok — Sülünk? — évődik a termelőszövetkezet elnöke Flóring Istvánnal, a bugaci Béke Tsz egyik juhászával. — Hát, ami azt illeti, ma még nem nagyon vettem észre, hogy a suba hiányoznék — vág vissza az élete ötödik évtizedének vége felé járó állatgondozó. A nyitott karám egyik tartórúdján lenyúzott birkabőr asza- lódik a napon. A pusztai ember elkapja pillantásunkat. Valami nagyon csúnyát gondol. de aztán csak eny- nyit mond: — Reggel jól tartottam a birkákat. Délután fejtem, utána megindultak, felhaladtak a felső kútig. Ott látom, hogy az egyiknek vége, fekve maradt. Az elnök megértő, csitító szavára lassan elhúzódik a tekintetéről az önvád felhője. Nézzük az állományt, a festői környezetben, öt hatalmas, vastag derekú f-a alkotta liget enyhében hüsölő, több mint 300 juhot. A gyepet perzselő forróság itt elviselhetővé szelídül. — Csendben ejtjük a szavakat. Már senki nem beszél az elhullott birkáról. Flóring István szakértelme, gondossága sokszorosan ény- nyit mentett már meg a közös számára. * A szövetkezeti gazdaság másik hodályá- hoz éppen a fejés idejére érkezünk. Kalauz Pál juhász és segítőtársa, Tóth Lajos ülnek a fejőszéken. A tízliteres, de meg ennél is nagyobb sajtárba csobbanva gyűlik a habzó juhtej. Benn, a hodályban Kalauz Nellike, a kis- juhász „isztrongál”: a juhokat tereli a fejőshez. Jó kedélyű, mindig mosolygó, ti- zethat éves, de jó segítség a munkában, még a kisbárányok világra segítésében is A 283 birkát, szeszélyeiket, szokásaikat jól ismeri. — Most kétszer fejünk napjában — mondja az édesapja —, de a jövő hónaptól kezdve elég lesz az egyszeri fejés is. Tegnap 53, ma pedig 50 liter volt a kétszeri fejés „hozama”. A tejüzem négy forintot fizet a sajtnak, gomolyának feldolgozandó juhtej literjéért. Halk zizegéssel telnek a sajtárok! s a nyitott karámban egyre több lesz a már megfejt juh. Nellike a fejők keze alá tereli a hodályban levő jószágokat. Az elnök megsúgja, hogy nemsokára balatoni kirándulásra indul a tsz szorgalmas gazdáinak egy csoportja. A ki= lány is köztük lesz. J. T. Már a jelölő gyűléseken kezdődött... Szocialista brigádvezető
