Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
'vttW>*r/3V'. Világ proletárjai, egyesüljetek! / Őt és félszer több paradicsom — bősz év alatt Nemesítési és termesztési bemutató Kecskeméten A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben szerdán a Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóság, valamint az intézet közös rendezésében an- kéttal egybekötött paradicsom- nemesítési és termesztési bemutatót tartottak, amelyen dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóságának vezetője, Matos László, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint a HTJNGARO- FRUCT, az Országos Vetőmag-, felügyelőség, több kutatóintézet és konzervgyár képviselője is részt vett. A bevezető tájékoztatót dr. Mészöly Gyula, az intéze+ Kos- súth-díjas igazgatója tartotta. Ismertette az ötéves tervidőszakban megoldandó feladatokat. Ezeknek egyike: konzervipari termékekből 40—42 százalékkal növelni a lakosság ellátását tés nagyüzemi agrotechnikáját illeti, a gyakorlat azt mutatja, hogy 150—200 mázsa szerves- és 7—8 mázsa vegyes műtrágya alkalmazása 150 —200 mázsa minőségi termés eléréséhez elegendő. Az öntözés 15—38 százalékkal képes a termésmennyiséget növelni. A nemesítő munka során törekedni kell a termesztéssel kapcsolatos különféle igények kielégítésére. Már eddig is jó eredmények születtek a zöld- talp. és repedésmentességet, a gépi szedésre való alkalmasságot és a betegségellenállást illetően. A K —42-s fajta 1960-ban a kaliforniai összehasonlító világversenyen 28 ország 130 fajtája közt — mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve — a nyolcadik helyre került. Az eddig sok munkaerőt igénylő betakarítás megkönnyítését célzó egyenletes szedőkombájn rázószerkezete már elkészült az intézet műhelyében. A szedőkombá.jn egyébként 13 kiszolgáló munkással hatvan ember munkáját végzi el, ami 75 százalék költségmegtakarítást jelent. A tájékoztató után került sor a bemutatóra: A jelenlevő szakemberek megtekintették az intézet tenyészkertjét. laboratóriumát, majd a szedőkocsival végzett gépi szedést. Ellátogattak az intézetben most felépült, Kö- zép-Európábam a maga nemében páratlan, s paradicsomvetőmaggal rövidesen az egész országot ellátó korszerű magüzembe is. Délután behatóan megvitatták a bemutatón tapasztaltakat. J. T. XVIII. ÉVF. 172. SZ. Fél év után Üzemeink pótolták az év elep elmaradást A konzervipar termelése 1965-ben mintegy 115, a hűtőiparé pedig 106—108 százalékkal haladja majd meg az 1960. évi termelési szintet. Érdekes adatokkal szemléltette a világ paradicsomtermesztését. ami a legutóbbi tíz évben 65 százalékkal növekedett, s most évente 13 és fél millió tonnát tesz ki. E mennyiségnek a fele Európában terem. Az egy főre eső évi fogyasztás mennyisége Olaszországban a legtöbb: meghaladja a 27 kilogrammot, hazánkban pedig 4—5 kilogramm. Magyarországon 1960-ban 14 ezer hektáron 202 ezer tonna paradicsom termett. A hektáronkénti átlagtermés 142 mázsa volt, szemben a 144 mázsás világátlaggal. A hazai termesztésről szólva, dr. Mészöly Gyula elmondta, hogy 1961-ben a paradicsom vetésterületének a 78 százaléka volt a közös gazdaságok tulajdonában, az exportnak pedig a háromnegyed része az állami gazdaságokból került ki. 1980- ra az 1960. évi paradicsommennyiségnek az 545 százalékát — 1 100 000 tonnát — kell megtermelnünk. Ez területnöveléssel és az átlaghozam emelésével érhető el. Ami a termesz9 Kremlben tegnap déieüüt meglrezdSdstt a KGST moszkvai tanácskozása Moszkvában a Kremlben 24-én délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek értekezlete, amelyet a tagállamok testvérpártjainak központi bizottságai között létrejött megállapodás értelmében hívtak össze. Az értekezleten — írja a Pravda — megvitatják a KGST végrehajtó bizottságának beszámolóját a tavaly júniusi tanácskozás határozatai megvalósításával kapcsolatos munkákról, valamint a tagállamok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének további feladatairól. Z KJQ A CSÉPLŐQÉP 1963. JtTL. 25, CSÜTÖRTÖK Hónapról hónapra több árut, terméket, gyártmányt vár megyénk üzemeitől a vásárlók sokasága. A féléves tervek teljesítését jelző statisztikai adatok jól mutatják melyik kollektíva, hogyan birkózott meg a nehézségekkel, milyen mértékben pótolta az év eleji lemaradást. Jól vizsgáztak A Finomposztógyár, amely az év elején a bajai és az újpesti gyapjúszövetgyár összevonásából született meg, jól vizsgázott az első fél évben. Termelési számai fényesen bizonyítják: az egyesülés meghozta a várt sikert. Készáru termelési tervüket 100,8 százalékra teljesítették. Alapvető üzemrészük a szövődé vetésben 100, a fonoda pedig tonnában 100,1 százalékot vallhat magának. A termelési terv túlteljesítése lehetővé tette az export 0,8 százalékkal való túlszárnyalását. Pótolják az elmaradást A Kecskeméti Faipari Vállalat dolgozói nem teljesítették negyedéves tervüket sem. Figyelembe véve az első negyedévi lemaradást jelenleg két és fél millió értékű bútorféleséggel adósak. A vállalat vezetősége ismerve a problémákat megtette a szükséges műszaki és szervezési szükségességet a lemaradás pótlására. Számításaik szerint —, amit a gyakorlat igazol — júliusban a napi készárutermelés a tervezettnek a duplájára növekedett. Megítélésük, hogy a hó végéig rendezik az adósságukat, augusztusban és szeptemberben pedig visszatérnek a régi kerékvágásba és rendszeresen teljesítik a havi tervet. Helytálltak Másik jelentős bajai gyárunk a „villamosipari” kollektívája is becsülettel teljesítette féléves tervét. A teljes termelés értéke 102—103* százalék között lesz. Azt viszont már tudják, hogy a kiszállított készáruknál eredményük eléri a 100,1 százalékot. A félévi munkának azonban van egy szépséghibája: a terv- szerűség csak 70 százalék körül van. Ez azonban nem a gyár hibája. A porszívókhoz szükséges alkatrészeket ugyanis, melyeknek alapanyaga import, a Kábel és Műanyaggyár későn kapta meg. Hullámvölgyben A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat új nevén: az ÉM. Fémmunkás, Épületlakatos- és Tömegcikkipari Vállalat Kecskeméti Vasszerkezeti Gyára az év eleje óta tartó hullámvölgyből még nem lábalt ki. Mutatja, hogy a második negyedévben sem teljesítették feladataikat. Ennek következtében adósságuk több mint egymillióval tovább növekedett. A jelenlegi állapotra felfigyeltek az irányító szervek képviselői is. Egy bizottság azt vizsgálja, milyen módon lehetne gyorsítani a munka tempóját, növelni annak szervezettségét, a vezetés színvonalát stb. A munkások és vezetők fogadkoz- nak, hogy év végéig egyenesbe jönnek, s eleget tesznek előírt kötelezettségeiknek. Egyenletesen Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyáregységének dolgozói az első hat hónapban feketefehér kombinált száras- és gyer- meklakkcipőt gyártottak. Kisebb zökkenőktől eltekintve a termelés egyenletes volt. Ezért félévi tervüket 100,4 százalékra teljesítették. Az első osztályú cipők aránya elérte a 94,4 százalékot. Minden feltétej. megvan ahhoz, hogy a harmadik negyedévet is zökkenőmentesen teljesítsék. Egy hét óta zúg a cséplőgép a kecskeméti Vörös Csillag Tsz határában. A nem kombájnnal betakarított gabonából mintegy 400 hold termését vereti el a megyeszékhely gépállomásának G—35-össel hajtott 1070-es gépe. A tizennyolc tagú cséplőcsapat hetényegyházi tszcs-gazdák soraiból verbuválódott. Már hajnali 3 órakor kezdik a munkát, hogy minél előbb a termelőszövetkezet magtárába, illetve 5,5 százalék természetbeni díjuknak megfelelő mennyiségben, zsákjaikba kerüljön a kicsépelt szem. Jobbra fent Lajos Imre, az egyik etető, a kévevágó Borbás Pál közreműködésével szakértelemmel ereszti a telt kalászú kévét a dobba. Második képünkön Fejes Tibor, a közgazdasági technikum másodéves hallgatója, mint ez alkalomra felfogadott „mázsamester”, beállítja a mérleget. Magó Antal, a „bandagazda”, jegyzi a mérés adatait, Rácz József és Polgár Ferenc pedig újabb teli zsákot helyez a mázsára. Alul a három gép — traktor, cséplő és elevátor — panorámája látható. (Pásztor Zoltán felvétele.)
