Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

Vilőg proletárjai, egyesüljetek! xvm. évf. t«7. sz. Ara 60 fillér «83. jm,. 19, péntek Ha odakint 30 fok a meleg, itt a vörösre hevített korongo­kat tartó targonca körül bizto­san megvan 45 fok. Három ifjú­munkás, Kiss Gyula, Fodor La­jos és Kurucz-Laczkó Lajos fog­lalkoztatja a karika-lyuggaló „fikciós” gépet az ÉM Fém­munkás, Épületlakatos- és Tö­megcikkipari Vállalat kecskemé­ti Vasszerkezeti Gyára kiskút* halasi tömegcikkipari telepén. Alig két hét tűzkár jelentése fekszik előttünk. A szokásos nyári időszak jellegzetességét hordozza magán: nyolc jelentősebb gabona-, szalma- és tar- lótüzet jelez, melyek saj­nos, szinte évről-évre is­métlődnek, minden fi­gyelmeztetés, s a koráb­bi tanulságok ellenére. Pedig egyáltalán nem törvényszerű dolgokról van szó. A legsúlyosabbról, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban július 4-én be­következett tűzesetről, amikor közel ötvenezer forintot érő árpatermés pusztult • el, már írtunk annak idején. Előtte való nap a dunapataji Petőfi Tsz-ben a kipattanó trak­torszikra — a rossz szik­rafogó — 13 kereszt ár­patermés hamuvá válá­sát okozta. Néhány nap múlva a bácsszöllősi Ke­leti Fény Tsz négyszáz négyszögöles rozsvetése gyermekjáték következté­ben égett el. Ugyanott három ■ nappal később a traktorból kipattanó szik­ra a kombájnszalmát gyújtotta fel — a kár több mint kétezer forint volt csupán ebben a tsz- ben. A bácsbokodi Szal- vai Mihály Tsz-ben ugyancsak a kombájn­szalma gyulladt ki. A tü­zet mozdonyszikra okoz­ta. A mozdonyból kicsa­pódó szikra volt az oka a solti Rákóczi, a kecs­keméti Űj Tavasz Tsz-ek földjein és a fülöpszállási határban előfordult tűz­esetnek is. A keletkezett károk összege meghalad­ja a hatvanötezer forin­tot. A legtöbb helyen elmu­lasztották azt az alap­vető tűzrendészeti sza­bályt, hogy az aratást a vasúthoz közel eső terü­leteken kell megkezdeni, másutt nem gondoskod­tak a lábonálló és beérett gabona őrzéséről, a figye­lőszolgálat megszervezésé­ről. S mint írtuk, nem egyszer a rossz szikrafo­gó volt az oka a tűzeset­nek. Természetesen előfor­dulhat károsodás a leg­nagyobb elővigyázatosság mellett is, de a tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy ahol előrelátóan és körültekintően szervezik meg a munkát, ez a ve­szély szinte minimálisra csökkenthető. A felelős­ségre vonás, szabálysér­tési vagy büntető eljá­rás, a karnak a biztositó általi megtérítése már csak az utólagos tanul­ságok levonását vagy a pénzbeli veszteségek eny­hítését eredményezheti. A gabona még a leg­több helyen asztagban várja a csépelést, s a tűz­veszély továbbra is fenn­áll. Az „égő kenyérnél” nincs fájdalmasabb lát­vány. Tegyünk meg min­den telhetőt, hogy a kö­vetkező hetek statisztiká­ja ne számolhasson ilyen veszteségekről T. P. Kettős műszak Kiskőrösön Versenyeznek a traktoros brigádok A Kiskőrösi Gépállomás 25 lánctalpas erőgépe kettős mű­szakban végzi a közös gazdasá­gokban a nyári mélyítő szán­tást, valamint a szőlő- és gyü­mölcstelepítések előkészítő — talajegyengetési és forgatási — munkáit. A gépállomás körzetében gaz­dálkodó 15 tsz mindegyike szer­ződést kötött az aratás-betaka­rítás és az azt követő mély-, illetve mélyítő szántás munkái­nak elvégzésére. Egynémely szi­kes területen a mélyszántást altalajlazítással kapcsolják ösz- sze. A lánctalpasokon kívül 56 univerzális gépük vesz részt az aratás, valamint a műtrágya­szórás, szalmalehúzás, tarlóhán­tás és mélyszántás munkáiban. Mint Dobler Lőrinc, a gépál­lomás igazgatója elmondotta, körzetükben jelentős mértékben megnövekedett a tsz-ek igénye a kombájn-aratást illetően. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz például az elmúlt évben egyál­talán nem vett igénybe kom­bájnt, az idén viszont előbb 200 hold kalászos kombájnolá­sára kötött szerződést, majd pótszerződéssel 630 holdra mó­dosította előző kötését. Ami a cséplési idényre való felkészülést illeti, erre — a feladatok ismeretében — min­den érőt mozgósítottak. A já­rásban a gépállomás 54 cséplő­gépe mintegy 18 ezer tonna ga­bonát csépel majd. ív eleje óta élénk brigád- vei seny zajlik a gépállomás traktorosai között. Már a tava­szi munkák megkezdése ’lőtt elkészítették, s a dolgozókkal írásban is közölték a gépállo­más vezetői a versenyfeltétele­ket. A tavaszi teljesítményeket az első félév végén értékelték, s azok jutalmaként 61 dolgozó 300-tól 500 forintig terjedő dí­jazásban részesül, összesen 20 ezer forint összegű jutalom ke­rül nemsokára kiosztásra. A nyári időszakban újabb lendületet kapott a verseny, amelynek értékelésére a betaka­rítást követően kerül sor. Mi­vel a közös gazdaságok a ta­valyinál nagyobb mértékű mun­kát vesznek igénybe a gépállo­mástól, így a most folyó ver­seny is minden bizonnyal még jobb eredményekkel, kimagas- lóbb teljesítményekkel zárul majd. J. T. Csaknem 600 vagon szőlő átadására szerződtek az Izsáki termelőszövetkezetek Több szállítóeszközre van szükség az áru továbbítására Serény a munka a MÉK izáfe- ki felvásárló telepén. A hely­beli termelőszövetkezetekből, s a telep körzetéhez tartozó to­vábbi öt község — Ágasegyhá­za, Fülöpszállás, Jakabszállás, Orgovány, Soltszentimre — föld­művesszövetkezeti felvásárlói­tól teherautók, lovasfogatok hozzák a barackot, s pontosan egy híján száz fizikai dolgozó a továbbszállítás végett átvizs­gálja, rendezgeti, csomagolja az árut. A hét első napján átadott barackmennyiség meghalad­ta a 800 mázsát, de a nem sokkal több mint egy hétig tartó szezonban, a „felfutás” Moszkvába érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség BRATSZK (TASZSZ) A magyar párt- és kormány- küldöttség tagjai, élükön Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökével csütörtökön megtekintették az épülő bratsz- ki vízi erőművet. A magyar vendégeket elkísérte L. N. Jef- remov, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének póttagja, A. A. Orlov szovjet külügymi­niszterhelyettes, G. A. Gyenyi- szov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, Sz. T. Aszta- vin, a szovjet külügyminiszté­rium 5. európai osztályának ve­zetője, az irkutszki terület és Bratszk város párt- és tanácsi szervezeteinek számos vezetője. A vendégeknek A. M. Gin- gyin, építésvezető főmérnök mutatta meg az erőműóriás különböző részeit. Elmondotta, hogy az erőmű duzzasztó gát­jába eddig 4 200 000 köbméter betont építettek. be. Az épít­kezés még folyik, de máris mű­ködik 12 gépegység, összesen 2 700 000 kilowatt kapacitással. Az év végére további négy gép­egységet helyeznek üzembe. Az erőmű vendégkönyvébe Kádár János elvtárs a követke­ző bejegyzést tette: „A magyar párt- és kormányküldöttség őszinte lelkesedéssel és nagyra­becsüléssel köszönti a bratszki vízierőmű kommunistáit és az egész szovjet népet az emberi­ség e nagyszerű alkotásának megtekintésekor.” Az erőmű közelében épült sportpályán a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai talál­koztak a bratszki dolgozókkal. A több ezres nagygyűlésen P. B. Kácúbá,'az SZKP irkutszki területi ipari bizottságának első titkára és az erőmű több dolgo­zója üdvözölte a magyar ven­dégeket, méltatta a szovjet— magyar barátságot. A testvéri magyar népnek további sikere­ket kívánt a szocializmus építé­sében. A nagygyűlés résztvevői forró ünneplésből részesítették a szó­noki emelvényre lépő Kádár Já­nos elvtársat, akinek beszédét a nagygyűlés résztvevői meleg ünnepléssel fogadták. A magyar párt- és kormány- küldöttség csütörtökön délután elutazott Bratszkból. Ütban Moszkva felé csütörtö­kön különrepülőgépen Kraszno- jarszkba érkeztek. Rövid pihe­nés után a küldöttség IL—18-as repülőgépen tovább utazott Moszkva felé. napjaiban meglesz a napi kvantum 1500 mázsa is. A barack átvételét és továb­bítását a cseresznyéé, valamint a meggyé előzte meg, s majd a szőlőé követi. Az előbbi két gyü­mölcsféle közül cseresznyéből nem sok, nem egészen 400 má­zsa került a telepre, meggyből vipzont mintegy 9000 mázsa át­vétele történt meg. Ennek a 85 százaléka üveg- és pipacsmeggy volt, s e mennyiség 80 százalé­kát exportálták. A külföldön értékesíthető áru — Csartdá László telepvezető tájékoztatása szerint — több is lehetett volna, de jó minőségű meggy tovább­adásával gondolni kellett a ha­zai konzervgyárakra is. Az em­lített arány egyszersmind a fer­tőzésmentesség mértékét is jel­zi, s azt bizonyítja, hogy- a meggyfákat alapos, szakszerű növényvédelemben részesítették. Az utóbbi munka a barackra vonatkozóan r is jobb volt, mint korábban, de a gyümölcs nagy­sága általában alatta marad az elmúlt évek termésének. Jelen­tős mennyiségű az aprószemű baraék. aminek nyilván a szá­raz ’ időjárás az oka. E hét ele­jéig egyébként 45 vagonnyi ke­rült a telepre, s ennek körzeté­ből összesen mintegy 170—180 vagon átadására számítanak. • A termelők a 40 mm-nél na­gyobb barackot ládába sorolva adják át, amely munkáért ki­lónként 1 forintot, s a möly- mentes -áru esetén .még külön 70. fillért kapnak. A 36—40 mm-es barack átadása a ládák­ban ömlesztve történik. A cso­magolás e módjának alkalma­zásáért kilogrammonként 40 fil­lér a díj. Érdemes megemlíteni, hogy az izsáki szövetkezeti gaz­dák háztáji gyümölcstermésük átadására a tsz-eikkel szer­ződést kötöttek, s így nem elaprózva, hanem nagyobb mennyiségben kerül árujuk a MÉK-telepére. Rengeteg más munkára hasz­nálható időt nyernek így, s jól járnak a közös gazdaságok is, mert a háztáji termés után is megkapják a nagyüzemi felárat. Ezt ugyan majdnem mindegyik tsz-ben kifizetik a gazdáknak, az átadott háztáji termés vi­szont bes7"~-ftódik áruéi"/,'• tési tervük teljesítésébe. A telepről a kajszi 80, a ró­zsabarack 85 százalékát szállí­tották eddig külföldre, az előb­bit főleg Svájcba, az utóbbit Csehszlovákiába, Lengyelország­ba, az NDK-ba és a Német Szö­vetségi Köztársaságba. Az áru részben — Lengyelor­szágba teljes mértékben — Ca­mion gépkocsikon. másrészt vasúti vagonokban került orszá­gunk határain túlra. A belföldi szállítás lebonyolítására 11 te­hergépkocsi áll állandóan a te­lep rendelkezésére, de az áru- dömpingre való tekintettel még további ötre volna szükség. A szállítóeszköz ismeretes hiányá­nak problémáját „besegítő” és „egyfordulós” gépkocsikkal igye­keznek megoldani. Kecskemét­ről, az AKÖV-től például ked­den két tehergépkocsi érkezett az árumozgatás segítésére Bu­dapestről, az Fmsz Szállítási Vállalattól pedig az ottani mű­szak utón néhány gépkocsi az esti órákban érkezik Izsákra a fővárosba küldendő barack el­szállítása végett. A szállítás állandó figyel­met, napról napra fokozódó szervezést igényel, egyrészt a telep vezetői, másrészt a szállítási vállalatok, intéz­mények részéről. A szállító- eszközök számának növelé­sére különösen majd a sár­fehér szőlő érésekor lesz nagy szükség, hiszen ieen gazdag termésre van kilá­tás. Jellemző, hogy a felvásárló te­lep a helybeli tsz-ektől összesen 340 vagon különböző gyümölcs­léié átvételét tervezte, ezzel szemben 677 — a szőlőből 581 — vagon átadására kötöttek a közös gazdasagok szerződést. A Sárfehér Tsz egymaga 300 va­gon sárfehér szőlő átadását vál­lalta. A telep számára felvásár­ló földművesszövetkezetek is na­gyobb mennyiségű áru küldé­sét jelezték. Orgoványról és Ja- kabszállásról például 113 vagor — több mint kétötödrészt szőlő —, Ágasegyházáról mintegy 50 vagon különböző gyümölcsfélét szállítanak a telepre. Mindent egybevetve: a ter­melők nagyobbrészt hiánytala­nul megtették a magukét, most már a felvásárlás, a szállítás zökkenőmentes megszervezésén van — akárcsak másutt — Izsá­kon is a „hangsúly”. T. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom