Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

DIVAT Szépség és használhatóság Gondolatok a kecskeméti iparművészeti kiállításról A nyár slágere az azonos szín két árnyalatával mintázott anyag, amelyből ez a csinos kis- estélyi ruha is készült. Recept Gyiimölcspunes Hozzávalók: poharanként 1 nagyobb darabka jég, vegyes párolt gyümölcs, 1 pohárka ko­nyak, 1 evőkanálnyi porcukor. 1 karika citrom és a tekintés­hez fehér- vagy vörösbor. Tal­pas pohárba tegyünk egy na­gyobb darabka mosott jeget, párolt gyümölcsöt, öntsünk rá egy pohár konyakot egy evőka­nál porcukrot és egy karika citromot. JEzután öntsük fel a borral. Rendeltetése szerint semmi nem állhatna olyan közel a ma emberéhez, mint éppen a szép­ség és használhatóság elvét egyesítő iparművészet. Mégis a tapasztalat azt bizonyítja, hogy helyét, szerepét a művészeti ágak között kevesen ismerik, sajátos művészi értékei pedig a közönség körében még mindig tisztázatlanok. Az oka? Külföldön is nagy tekintély­nek örvendő iparművészeink legszebb alkotásait itthon alig néhányan ismerik, hiszen megtekintésükre a fővá­roson kívül egy-két nagyobb vi­déki városban nyűik csak alka­lom. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott most a Műcsarnok, amikor a városi művelődési ház­zal és a művészklubbal közösen iparművészeti kiállítást rende­zett Kecskeméten. A kiállításon túlsúlyban a ke- ramika jelentkezik: Az anyag költészete, amikor a sárból te­remtett forma a tűz izzásában szilárdul véglegessé. Példa erre — a kiállításon néhány szép darabbal szereplő — világhírű keramikusunk. Gorka Géza mű­vészete. Harmonikus vonalveze­tésű vázáin, tálain lenyűgözően egyesül a klasszikus és a nép- művészeti hagyományokat mo­dern asszimetriával párosító for­ma és színkultúra. Stílusa ki­érlelt. határozott. Merész, eredeti formakísérlet, virtuóz színek jellemzik leánya, Gorka Lívia művészetét. Sza­bálytalan rajzú vázáinak súlyos tömörsége közül szinte kiemel­kedik az, amelyik karcsú nya­kával, kerekre bővülő aljával mintha egy táncra perdülő lány önfeledt mozdulatát idézné. A népmesék színes, fantáziagazdag világát friss derűvel tükrözik Kovács Margit korsói, tálai, sti­lizált figurái. A népi használati edények korszerűsített, gazdag változatával találkozhatunk Kiss Roóz Ilona, Gádor István, Ga- rányi József, Papo János és Bor- sody Ágnes munkáiban. A keramikusok mellett le­egyszerűsített. arányos szer­kesztésű formáikkal hív jók fel a figyelmet az ötvösök. Tevan Margit vázáiban, serle­geiben sűrítve jelentkezik a ne­mes hagyományokból leszűrt, meleg harmóniát sugárzó mo­dern kifejezés. Eredeti látványt nyújtanak Perez János különös ritmusú, a fém hangulati hatá­sát bravúrosan érzékeltető öt­vösművei. Egyszerűségéről, for­mabiztonságáról árulkodnak En- gelsz József finoman megmun­kált ékszerei. Hangulatosan egészítik ki a kiállítást Szabó Erzsébet és Bar- ta Éva dekoratív üvegtárgyai, Prepülicza Katalin korsós va- riácibjú szőttese. Juris Ilbolya, Szuppán Irén és Barabás Klára batiktechnikával készült textí­liái. Ahány alkotó, annyiféle stí­lus, egyéniség jegyét viseli ma­gán a kiállítás anyaga. Egyben mégis hasonlítanak. Mindany- nyian tiszteletben tartják a funkciót, anyagot, technikát. Keresik az újat, az izgalmasat, de a dekoratív hatásokon túl a tartalmas, őszinte mondanivaló- jú alkotómunka a cél. Az iparművészet nem elvont, a valóságos élettől távol álló világ. Fontos szerepet játszik az épülő új házak díszítésénél és a korszerű otthonok ki­alakításánál is. Baj, hogy még mindig nem élünk le­hetőségeivel. Egy kiállítás önmagában na­gyon keveset jelent, ha vásá­rolni nem lehet a bemutatott szép és használható tárgyakból. Erről tanúskodik a kiállítás vendégkönyve is: „Kár, hogy nem lehet vásárolni. Sajnálat­tal vettem tudomásul, hogy a kiállított tárgyak nem eladók, s meg sem rendelhetők. Ilyen nagy városban sokan igényel­nék a művészi lakberendezési tárgyakat.” — írják a látoga­tók. Igazuk van. Nyílhatna végre egy képző- és iparművészeti szaküzlet Kecskeméten. Hiszen létesítését nemcsak a modem városkép kialakítása, hanem a lakosság esztétikai igénye is sürgeti. A Rákóczi úton most megnyitott ajándékbolt vállal­kozhatna a világhírű magyar iparművészek alkotásainak áru­sítására — hogy csak egyetlen lehetőséget említsünk. Vadas Zsuzsa Részlet a kiállítás anyagából. Perez János ötvösmunkái. Gy ömöl cseres idején SOHASEM időszerűbb a gyümölcs­fogyasztás emlegetése, mint most. gyümölcsérés idején. Milyen gyü­mölcsöt részesítünk előnyben? Mit adjunk, vagy mit vegyünk a gye­reknek? Egyes helyeken ugyanis j\i‘in magánügy Hogyan szokott rá? Több mint ezer alkoholista adatainak statisztikai feldolgo­zása arja az összefüggésre mu­tat, hogy az alkoholra való rá- szokás tényében legnagyobb sze­repet a barátok, a társaság ha­tása viszi. A baráti társaság befolyása férfiaknál a 14. év be­töltése után kezdődik és csúcs­pontját a 20. és 25. év között éri rel. Barátok — és a hamis szemlélet B. K. 20 éves fiatalember a lakatos szakmát tanulta és igye- káját mindig pontosan és igye­kezettel látta el. Egyetlen szen­vedélye a mozi volt, hetenként két-három filmet is megnézett. Egy napon új üzemrészbe ke­rült, ahol az volt a szokás, hogy a gyárból kilépve jó néhányan egy közeli kisvendéglőbe jár­tak fröccsözni. Természetesen B. K.-t is magukkal hívták, akinek azonban rendszerint mo­zijegye volt és így kitérő vá­laszokat adott-a meghívásokra. Munkatársai, a társaság tagjai ezt nem vették jónéven. Nem­egyszer számára kellemetlen helyzetet is teremtettek az üzemben. B. K. gondolkodóba esett és úgy vélte, ha nyugod­tan akar maradni munkatársai között, akkor jobb, ha elmegy velük munka után italozni. Először csak hetenként egy-két- szer, később már naponta egütt indultak a közeli kocsmába. Mindenki fizetett egy rundót — ő sem maradhatott ki belőle, így megivott egy nap 10 nagy- fröccsöt is. Sok ezer — az elmondotthoz hasonló — eset van. Kialakult olyan hamis felfogás, amely az együttlétet csak ivással, nem ritkán mértéktelen italozással egybekötve tudta elképzelni. A gyermekkori környezet Amikor a statisztikai vizs­gálatok felmérték az alkoholis­ták adatait, kiterjedtek arra is, hány éves korában kapott elő­ször szeszes italt az a felnőtt férfi, aki alkoholelvonó kúrára jelentkezett. A statisztikai ada­tok szerint az ivás kezdete az alkoholisták kb. egyharmadánál a 20, életév előtti időre esik és ezek között igen soknál a ko­rai gyermekkorra. Mint a statisztikai anyag is mutatja, az alkoholistává válás­ban rendkívül nagy szerepet játszik a gyermekkori környe­zet hatása. Ez a hatás nemcsak olyan helyeken érvényesül, ahol a bor a pincében van. és egyet­len italként fogyasztják, hanem olyan helyeken is, ahol az apa alkoholista. Az életkörülmények változásai A gyermekkori családi kör­nyezet mellett a mértéktelen al koholfogyasztásra való rászokás- ban nagy szerepet játszanak azok a változások, amelyek az életkörülményekben következ­nek be. Válás, elhagyás, a há­zastárs hűtlensége gyakran idéz elő olyan hosszabb-rövidehb ideig tartó lelki depressziót, mely gyakran az alkoholfogyasz­táshoz és ennek mértéktelenné válásához vezet. Nem ritk^ azonban az al kohol irmus kelet kezesében egy-egy súlyos be­tegség szerepe sem. DR. BÁLINT ISTVÁN azt tartják, hogy a bőséges gyü- mölcsfogyasztáa nem tesz jót. Főleg a sárgabarack és a ritka gyümöl­csök. Az igaz, hogy egyes érzé­keny embereknek allergiás kiütést okoz az eper vagy a cseresznye, de ez az érzékenység egyedi. Az egész­séges ember mindent bátran ehet, mert a gyümölcs nemcsak csemege, AZ IS TÉVHIT, hogy reggel nem jó a gyümölcs. Bizony jó. Több igen komoly, példásan táplálkozó tudós reggelizett éveken át gyümöl­csöt. Az sem ál’, hogy gyümölcsre nem szabad vizet inni A legtöbb gyümölcsben sok a víz. Azért gyü­mölcs után aránylag ritkán szom­jas az ember, de ha szomjas, akkor igyék bátran. Azt ma már mindenki tudja, hogy a piacon vásárolt gyümölcsöt bő, csurgó vízben kell megmosni. De azt már kevesen, hogy a háztájon termelt, saját kezűleg szedett gyü­mölcsöt is feltétlenül meg kell mosni. , A NÖVÉMYVÉDÖSZEREK haszná­lata egyre gyakoribb. Közöttük a szerves foszforsavak, idegmérgek. A klórozott szénhidrogének is ártal­masak. Még a Vitigrán és a réz- gálic is okozhatnak bajt, ha nem mossák le. Főleg a gyümölcs szá­rával ellentétes behúzódásban, a hajdani virág csészeleveleinek he­lyére, a gyümölcs köldökébe rakó­dik és szárad legvastagabban a permet. MIÉRT együnk gyümölcsöt? Mert jó, tápláló és mert a legtöbb friss gyümölcsben C-vjtamin van. A friss csipkebogyóban és a fekete ribizké- beri van a legtöbb A fán termő epernek, a málnának, a sárgadin­nyének, a meggynek, a birsalmá­nak és a sárgabaracknak elég ma­gas a karotin-tartalma Fehérje a dióban, a mandulában és a mo­gyoróban található bőven. De a bo­gyós gyümölcsök fehérjetartalma is számottevő. Zsírtartalomban is ezek vezetnek, és kalóriatartalmuk is — 100 grammonként — 6—700 kalória körül jár. Elég magas a szilva (76). az őszibarack (64) kalóriatartalma is. A legtöbb szénhidrát a szilvában, szőlőben őszibarackban, körtében és almában van. A gyümölcsök tehát bőven tartalmaznak tápanyagokat, Dr. B. L. fiz ország első központi gyümölcs' és szőlőfajta kísérleti állomása Helvécián Néhány évtized alatt nagy­részt kicserélődik a magyar gyümölcstermelés fajtaállomá­nya, — állapították meg a me­zőgazdasági növényfajtákkal foglalkozó szakemberek. A vilá­gon évente több mint ezer új gyümölcsfajtát nemesítenek ki, biológiailag és gazdaságilag ér­tékesebbeket az eddigieknél, * a fejlődéssel nekünk lépést kell tartanunk. A Mezőgazda- sági Minősítő Intézet ezért meg­kezdte a legfontosabb új külföl­di gyümölcs- és szőlőfajták be­szerzését. Mindegyikből csak olyan mennyiséget hoznak be, amennyiből megállapítható, hogy érdemes-e a fajtát termeszteni, s ha igen, akkor itthon szaporít­ják el. Az importálás mellett most felkutatják a nálunk már meglevő, de a köztermesztésben még nem ismert külföldi fajtá­kat is. Becslések szerint a kutatóin­tézetek, a nemesítők és kisebb részben a műkedvelő botaniku­sok gyűjteményeiben több ezer ilyen fajta van Ezeket mind fe­lülvizsgálják, s kiválasztják kö­zülük a nagyüzemi telepítésre alkalmasakat. A fajták elbírá­lására az idén létrehozták Hel­vécián az ország első központi gyümölcs- és szőlőfajta kísérleti állomását. Az itt jól „vizsgázó” fajták már jelentős szerepet kapnak az 1980-ig kereken egy­millió holdon létesülő úi gyü­mölcs- és szőlőültetvényeken. Magyar tolok sikere A lengyelországi Wroclawban befejeződött a középiskolások immár hagyományossá vált nemzetközi matematikai ver­senyre. — A középiskolások nemzetközi matematikai verse­nyét az idén ötödik alkalommal rendezték meg nyolc ország, a Szovjetunió, Magyarország, Ro­mánia, Jugoszlávia, Csehszlová­kia, a Német Demokratikus Köztársaság. Lengyelország és Bulgária — tanulóinak részvé­telével. Egy-egy országból nyolc fiatal vetélkedett az elsőségért. A nemzetközi versenyen az el­ső helyezést a Szovjetunió csa­pata, a másodikat pedig a ma­gyarok érték el. Érdemes meg­említeni, hogy a résztvevő ma­gyar fiatalok közül mind a nvol- can helyezést kaptak, s közü­lük öten második, hárman pe­dig a harmadik helyen végez­tek. A nyolc magvar közül lo­vász László, a Bud^nesti Fa­zekas Gimnázium első oszH'vos tanulója érte el a legkiemelke­dőbb eredményt. Lengyel kultúra hete A Magyar Rádió július 22-töl 28-ig rendezi meg a lengyel kul­túra hetét. A hét csaknem vala­mennyi nan’án sugároznak mű­sort lengyel művészek művei­ből, illetve azok közreműködé­sével. A lengyel kultúra heté­nek megnvitó műsorát ú'tlius ?2-én, hétfőn este közvetíti a Kossuth-adó. Az összeállításban bemutat iák a mai lengyel mű­vészeti élet legkiválóbb aiakiait — zeneművészeket, festőművé­szeket, operaénekeseket, film­rendezőket és színművészeket. PETŐFI népé A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat ’lelős kiadd: Mezei István tgazga' Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél 'fzeiési 1(1 l hónanra v> foritw. Bács-Kiskun megyei Nv.mda V. ~ Kecske’.”*’ - T<Jef”n: 11-85. Index: 25 065.

Next

/
Oldalképek
Tartalom