Petőfi Népe, 1963. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
DIVAT Szépség és használhatóság Gondolatok a kecskeméti iparművészeti kiállításról A nyár slágere az azonos szín két árnyalatával mintázott anyag, amelyből ez a csinos kis- estélyi ruha is készült. Recept Gyiimölcspunes Hozzávalók: poharanként 1 nagyobb darabka jég, vegyes párolt gyümölcs, 1 pohárka konyak, 1 evőkanálnyi porcukor. 1 karika citrom és a tekintéshez fehér- vagy vörösbor. Talpas pohárba tegyünk egy nagyobb darabka mosott jeget, párolt gyümölcsöt, öntsünk rá egy pohár konyakot egy evőkanál porcukrot és egy karika citromot. JEzután öntsük fel a borral. Rendeltetése szerint semmi nem állhatna olyan közel a ma emberéhez, mint éppen a szépség és használhatóság elvét egyesítő iparművészet. Mégis a tapasztalat azt bizonyítja, hogy helyét, szerepét a művészeti ágak között kevesen ismerik, sajátos művészi értékei pedig a közönség körében még mindig tisztázatlanok. Az oka? Külföldön is nagy tekintélynek örvendő iparművészeink legszebb alkotásait itthon alig néhányan ismerik, hiszen megtekintésükre a fővároson kívül egy-két nagyobb vidéki városban nyűik csak alkalom. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozott most a Műcsarnok, amikor a városi művelődési házzal és a művészklubbal közösen iparművészeti kiállítást rendezett Kecskeméten. A kiállításon túlsúlyban a ke- ramika jelentkezik: Az anyag költészete, amikor a sárból teremtett forma a tűz izzásában szilárdul véglegessé. Példa erre — a kiállításon néhány szép darabbal szereplő — világhírű keramikusunk. Gorka Géza művészete. Harmonikus vonalvezetésű vázáin, tálain lenyűgözően egyesül a klasszikus és a nép- művészeti hagyományokat modern asszimetriával párosító forma és színkultúra. Stílusa kiérlelt. határozott. Merész, eredeti formakísérlet, virtuóz színek jellemzik leánya, Gorka Lívia művészetét. Szabálytalan rajzú vázáinak súlyos tömörsége közül szinte kiemelkedik az, amelyik karcsú nyakával, kerekre bővülő aljával mintha egy táncra perdülő lány önfeledt mozdulatát idézné. A népmesék színes, fantáziagazdag világát friss derűvel tükrözik Kovács Margit korsói, tálai, stilizált figurái. A népi használati edények korszerűsített, gazdag változatával találkozhatunk Kiss Roóz Ilona, Gádor István, Ga- rányi József, Papo János és Bor- sody Ágnes munkáiban. A keramikusok mellett leegyszerűsített. arányos szerkesztésű formáikkal hív jók fel a figyelmet az ötvösök. Tevan Margit vázáiban, serlegeiben sűrítve jelentkezik a nemes hagyományokból leszűrt, meleg harmóniát sugárzó modern kifejezés. Eredeti látványt nyújtanak Perez János különös ritmusú, a fém hangulati hatását bravúrosan érzékeltető ötvösművei. Egyszerűségéről, formabiztonságáról árulkodnak En- gelsz József finoman megmunkált ékszerei. Hangulatosan egészítik ki a kiállítást Szabó Erzsébet és Bar- ta Éva dekoratív üvegtárgyai, Prepülicza Katalin korsós va- riácibjú szőttese. Juris Ilbolya, Szuppán Irén és Barabás Klára batiktechnikával készült textíliái. Ahány alkotó, annyiféle stílus, egyéniség jegyét viseli magán a kiállítás anyaga. Egyben mégis hasonlítanak. Mindany- nyian tiszteletben tartják a funkciót, anyagot, technikát. Keresik az újat, az izgalmasat, de a dekoratív hatásokon túl a tartalmas, őszinte mondanivaló- jú alkotómunka a cél. Az iparművészet nem elvont, a valóságos élettől távol álló világ. Fontos szerepet játszik az épülő új házak díszítésénél és a korszerű otthonok kialakításánál is. Baj, hogy még mindig nem élünk lehetőségeivel. Egy kiállítás önmagában nagyon keveset jelent, ha vásárolni nem lehet a bemutatott szép és használható tárgyakból. Erről tanúskodik a kiállítás vendégkönyve is: „Kár, hogy nem lehet vásárolni. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a kiállított tárgyak nem eladók, s meg sem rendelhetők. Ilyen nagy városban sokan igényelnék a művészi lakberendezési tárgyakat.” — írják a látogatók. Igazuk van. Nyílhatna végre egy képző- és iparművészeti szaküzlet Kecskeméten. Hiszen létesítését nemcsak a modem városkép kialakítása, hanem a lakosság esztétikai igénye is sürgeti. A Rákóczi úton most megnyitott ajándékbolt vállalkozhatna a világhírű magyar iparművészek alkotásainak árusítására — hogy csak egyetlen lehetőséget említsünk. Vadas Zsuzsa Részlet a kiállítás anyagából. Perez János ötvösmunkái. Gy ömöl cseres idején SOHASEM időszerűbb a gyümölcsfogyasztás emlegetése, mint most. gyümölcsérés idején. Milyen gyümölcsöt részesítünk előnyben? Mit adjunk, vagy mit vegyünk a gyereknek? Egyes helyeken ugyanis j\i‘in magánügy Hogyan szokott rá? Több mint ezer alkoholista adatainak statisztikai feldolgozása arja az összefüggésre mutat, hogy az alkoholra való rá- szokás tényében legnagyobb szerepet a barátok, a társaság hatása viszi. A baráti társaság befolyása férfiaknál a 14. év betöltése után kezdődik és csúcspontját a 20. és 25. év között éri rel. Barátok — és a hamis szemlélet B. K. 20 éves fiatalember a lakatos szakmát tanulta és igye- káját mindig pontosan és igyekezettel látta el. Egyetlen szenvedélye a mozi volt, hetenként két-három filmet is megnézett. Egy napon új üzemrészbe került, ahol az volt a szokás, hogy a gyárból kilépve jó néhányan egy közeli kisvendéglőbe jártak fröccsözni. Természetesen B. K.-t is magukkal hívták, akinek azonban rendszerint mozijegye volt és így kitérő válaszokat adott-a meghívásokra. Munkatársai, a társaság tagjai ezt nem vették jónéven. Nemegyszer számára kellemetlen helyzetet is teremtettek az üzemben. B. K. gondolkodóba esett és úgy vélte, ha nyugodtan akar maradni munkatársai között, akkor jobb, ha elmegy velük munka után italozni. Először csak hetenként egy-két- szer, később már naponta egütt indultak a közeli kocsmába. Mindenki fizetett egy rundót — ő sem maradhatott ki belőle, így megivott egy nap 10 nagy- fröccsöt is. Sok ezer — az elmondotthoz hasonló — eset van. Kialakult olyan hamis felfogás, amely az együttlétet csak ivással, nem ritkán mértéktelen italozással egybekötve tudta elképzelni. A gyermekkori környezet Amikor a statisztikai vizsgálatok felmérték az alkoholisták adatait, kiterjedtek arra is, hány éves korában kapott először szeszes italt az a felnőtt férfi, aki alkoholelvonó kúrára jelentkezett. A statisztikai adatok szerint az ivás kezdete az alkoholisták kb. egyharmadánál a 20, életév előtti időre esik és ezek között igen soknál a korai gyermekkorra. Mint a statisztikai anyag is mutatja, az alkoholistává válásban rendkívül nagy szerepet játszik a gyermekkori környezet hatása. Ez a hatás nemcsak olyan helyeken érvényesül, ahol a bor a pincében van. és egyetlen italként fogyasztják, hanem olyan helyeken is, ahol az apa alkoholista. Az életkörülmények változásai A gyermekkori családi környezet mellett a mértéktelen al koholfogyasztásra való rászokás- ban nagy szerepet játszanak azok a változások, amelyek az életkörülményekben következnek be. Válás, elhagyás, a házastárs hűtlensége gyakran idéz elő olyan hosszabb-rövidehb ideig tartó lelki depressziót, mely gyakran az alkoholfogyasztáshoz és ennek mértéktelenné válásához vezet. Nem ritk^ azonban az al kohol irmus kelet kezesében egy-egy súlyos betegség szerepe sem. DR. BÁLINT ISTVÁN azt tartják, hogy a bőséges gyü- mölcsfogyasztáa nem tesz jót. Főleg a sárgabarack és a ritka gyümölcsök. Az igaz, hogy egyes érzékeny embereknek allergiás kiütést okoz az eper vagy a cseresznye, de ez az érzékenység egyedi. Az egészséges ember mindent bátran ehet, mert a gyümölcs nemcsak csemege, AZ IS TÉVHIT, hogy reggel nem jó a gyümölcs. Bizony jó. Több igen komoly, példásan táplálkozó tudós reggelizett éveken át gyümölcsöt. Az sem ál’, hogy gyümölcsre nem szabad vizet inni A legtöbb gyümölcsben sok a víz. Azért gyümölcs után aránylag ritkán szomjas az ember, de ha szomjas, akkor igyék bátran. Azt ma már mindenki tudja, hogy a piacon vásárolt gyümölcsöt bő, csurgó vízben kell megmosni. De azt már kevesen, hogy a háztájon termelt, saját kezűleg szedett gyümölcsöt is feltétlenül meg kell mosni. , A NÖVÉMYVÉDÖSZEREK használata egyre gyakoribb. Közöttük a szerves foszforsavak, idegmérgek. A klórozott szénhidrogének is ártalmasak. Még a Vitigrán és a réz- gálic is okozhatnak bajt, ha nem mossák le. Főleg a gyümölcs szárával ellentétes behúzódásban, a hajdani virág csészeleveleinek helyére, a gyümölcs köldökébe rakódik és szárad legvastagabban a permet. MIÉRT együnk gyümölcsöt? Mert jó, tápláló és mert a legtöbb friss gyümölcsben C-vjtamin van. A friss csipkebogyóban és a fekete ribizké- beri van a legtöbb A fán termő epernek, a málnának, a sárgadinnyének, a meggynek, a birsalmának és a sárgabaracknak elég magas a karotin-tartalma Fehérje a dióban, a mandulában és a mogyoróban található bőven. De a bogyós gyümölcsök fehérjetartalma is számottevő. Zsírtartalomban is ezek vezetnek, és kalóriatartalmuk is — 100 grammonként — 6—700 kalória körül jár. Elég magas a szilva (76). az őszibarack (64) kalóriatartalma is. A legtöbb szénhidrát a szilvában, szőlőben őszibarackban, körtében és almában van. A gyümölcsök tehát bőven tartalmaznak tápanyagokat, Dr. B. L. fiz ország első központi gyümölcs' és szőlőfajta kísérleti állomása Helvécián Néhány évtized alatt nagyrészt kicserélődik a magyar gyümölcstermelés fajtaállománya, — állapították meg a mezőgazdasági növényfajtákkal foglalkozó szakemberek. A világon évente több mint ezer új gyümölcsfajtát nemesítenek ki, biológiailag és gazdaságilag értékesebbeket az eddigieknél, * a fejlődéssel nekünk lépést kell tartanunk. A Mezőgazda- sági Minősítő Intézet ezért megkezdte a legfontosabb új külföldi gyümölcs- és szőlőfajták beszerzését. Mindegyikből csak olyan mennyiséget hoznak be, amennyiből megállapítható, hogy érdemes-e a fajtát termeszteni, s ha igen, akkor itthon szaporítják el. Az importálás mellett most felkutatják a nálunk már meglevő, de a köztermesztésben még nem ismert külföldi fajtákat is. Becslések szerint a kutatóintézetek, a nemesítők és kisebb részben a műkedvelő botanikusok gyűjteményeiben több ezer ilyen fajta van Ezeket mind felülvizsgálják, s kiválasztják közülük a nagyüzemi telepítésre alkalmasakat. A fajták elbírálására az idén létrehozták Helvécián az ország első központi gyümölcs- és szőlőfajta kísérleti állomását. Az itt jól „vizsgázó” fajták már jelentős szerepet kapnak az 1980-ig kereken egymillió holdon létesülő úi gyümölcs- és szőlőültetvényeken. Magyar tolok sikere A lengyelországi Wroclawban befejeződött a középiskolások immár hagyományossá vált nemzetközi matematikai versenyre. — A középiskolások nemzetközi matematikai versenyét az idén ötödik alkalommal rendezték meg nyolc ország, a Szovjetunió, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság. Lengyelország és Bulgária — tanulóinak részvételével. Egy-egy országból nyolc fiatal vetélkedett az elsőségért. A nemzetközi versenyen az első helyezést a Szovjetunió csapata, a másodikat pedig a magyarok érték el. Érdemes megemlíteni, hogy a résztvevő magyar fiatalok közül mind a nvol- can helyezést kaptak, s közülük öten második, hárman pedig a harmadik helyen végeztek. A nyolc magvar közül lovász László, a Bud^nesti Fazekas Gimnázium első oszH'vos tanulója érte el a legkiemelkedőbb eredményt. Lengyel kultúra hete A Magyar Rádió július 22-töl 28-ig rendezi meg a lengyel kultúra hetét. A hét csaknem valamennyi nan’án sugároznak műsort lengyel művészek műveiből, illetve azok közreműködésével. A lengyel kultúra hetének megnvitó műsorát ú'tlius ?2-én, hétfőn este közvetíti a Kossuth-adó. Az összeállításban bemutat iák a mai lengyel művészeti élet legkiválóbb aiakiait — zeneművészeket, festőművészeket, operaénekeseket, filmrendezőket és színművészeket. PETŐFI népé A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat ’lelős kiadd: Mezei István tgazga' Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél 'fzeiési 1(1 l hónanra v> foritw. Bács-Kiskun megyei Nv.mda V. ~ Kecske’.”*’ - T<Jef”n: 11-85. Index: 25 065.