Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 187. (137.) szám

1963. június 14, péntek 3. oldal Termelési tanácskozások A vállalatok eredményes munkája szempontjából min­dig nagy jelentőségű, hogy felhasználják az üzemek kol­lektívájának gazdag tapasztr­­latait a termelés növelése, a gazdaságosság fokozása érde­kében. E munka legfontosabb fó­ruma a termelési tanácskozás. Az üzemi demokrácia fejlő­désének fontos bizonyítéka, hogy az előző időszakhoz ké­pest az üzemek gazdasági ve­zetőinek mind nagyobb há­nyada értette meg ennek je­lentőségét. Ma már nem „mu­szájból” tartják meg a ter­melési tanácskozásokat, és mind nagyobb gondot fordíta­nak előkészítésére. Ahhoz, hogy a tanácskozá­sok megfelelő eredményt ér­jenek el, alapvető a beszá­moló gondos elkészítése. Saj­nos, még mindig nem sike­rült felszámolni azt a régi és helytelen gyakorlatot, hogy a hallgatóságot a számok töme­gével árasztják el. A sok szám felsorolása az esetek je­lentős részében nem teszi le­hetővé, hogy érdemben meg­vitassák a kérdéseket, ezért gyakorta előfordul, hogy vagy nincs megfelelő aktivitás, vagy nem a tárgyalt témához * kapcsolódnak a felszólalások, A tanácskozások lényege, hogy a beszámolók hozzájá­ruljanak a dolgozók szocia­lista öntudatának fejlesztésé­hez. Ezért érdemes arról be­szélni, milyen helye, szerepe van az adott vállalatnak a népgazdaság egészében, érzé­keltetni, a vállalat az egész­nek része, és ha azt akarjuk, hogy az egész — már mint a népgazdaság — jól haladjon, ami nem közömbös az élet­­színvonal emelkedése szem­pontjából, akkor a sok kicsi résznek maradéktalanul telje­sítenie kell előirányzatát. A beszámolóknál nem arról van szó, hogy kül- vagy belpo­litikai beszámolót tartsunk, hanem arról, hogy a megfe­lelő összefüggések megmuta­tása elősegíti a társadalmi és egyéni érdek összhangjának megértését. Persze, ezt nem lehet megvalósítani akkor, ha a termelési tanácskozást ösz­­szevonják a szakszervezeti taggyűléssel, vagy külpolitikai kérdések megtárgyalására, mert akkor egyikre sem jut idő. A termelési tanácskozások eredményesebbé tétele érde­kében bátran kell kezdemé­nyezni az olyan problémák előtérbe helyezését, amelyek az adott időszakban a vállalat előtt döntőek. Gondolok itt olyanra, mint pl. a minőség, anyagtakarékosság, a terme­lés korszerűsítése, az építő­iparban problémát jelent a munkaidő kihasználása — a becsülések szerint a munka­idő 15 százaléka kihasználat­lan — a kihasználatlanság tő oka a munkahelyeken levő szervezetlenség. Biztosítanunk kell a terme­lési tanácskozások döntési jo­gának maradéktalan érvénye­sítését. örvendetes fejlődés, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, ma már szinte min­denütt a termelési tanácsko­zások elé terjesztik döntés végett a kiváló dolgozói cím megítélését, a szocialista bri­gád cím elnyerésének eldön-. tését. A. termelési tanácskozások eredményességének talán az egyik legfontosabb biztosíté­ka, hogy a dolgozók javasla­taival lelkiismeretesen foglal­kozzanak. Annak ellenére, hogy még sok helyen a javas­latokhoz való formális hozzá­állást nem sikerült leküzdeni, az összkép a fejlődés irá­nyába mutat. A dolgozók ja­vaslataival való foglalkozás legdöntőbb mértéke az, hogy a jó javaslatok megvalósítása gyorsan és megnyugtatóan történik. A dolgozók aktivi­tásának növekedését eredmé­nyezi, ha azt tapasztalja, hogy helyes észrevételeit a terme­lésben hasznosítják. Előfor­dulhat olyan is, hogy a javas­lat vagy nem jó, vagy pedig a megvalósítására nincs meg a megfelelő feltétel. Akkor is e'er.gednetetlenül s.-ükséges, hogy ezt megtárgyalják az ér­dekelt dolgozóval. Különleges esetekben élni lehet a termelési tanácsko­zások rendkívüli összehívásá­val. így lehetővé válik, hogy fontos, alapvető kérdésekben operatívan felhasználjuk a dolgozók tapasztalatait, ráirá­nyítsuk figyelmüket az adott időszak legfontosabb felada­taira. Az eddig elmondottak ösz­­szegezéséül: arra kell figyel­münket irányítani, hogy min­den lehetséges eszközt felhasz­náljunk az üzemi demokrácia adta lehetőségek kiszélesítésé­re, hogy a dolgozók részvéte­lét, aktivitását kibontakoztat­hassuk. O. J. végzésére megfelelő anyagi ösz­tönzéssel serkentjük kezelőiket. A gépeket — jegyzőkönyv alá­írásával — szocialista megőr­zésre vették át vezetőik. A gaz­daságvezetés nagy gondot for­dít arra, hogy alapos tervezés­sel és szervezéssel mindig le­gyen a gépeknek munkája. Ha a szükség megkívánja, erőgé­peink kettős műszakban üze­melnek, s kapcsolt munkagé­pekkel dolgoznak. A szántóföldi munkák dandárjában a gépke­zelők vasárnaponként végzik a soron levő karbantartást, ami­ért havonta külön készpénzillet­ményben részesülnek. Mind en­nek az az eredménye, hogy na­gyobb műszaki hibák nem for­dulnak elő. Pártszervezetünk törő­dik azzal is, hogy közös gazda­ságunkat megfelelő vezetők irá­nyítsák. Egyesüléskor a kom­munisták javaslatára történt meg a vezetők megválasztása, s ezek többsége jól megállja a helyét, igyekszik mind jobban elsajátítani a nagyüzemi gazdál­kodás irányításához szükséges tudást. Az utóbbi időben egyébként Jelentősen felfejlődött, szinte megkétszereződött pártszerveze­tünk létszáma. A közös mun­kában kitűnt Következet! gaz­dák soraiból vettük fel az új tagjelölteket, párttagokat. Ta­gadhatatlan, hogy nem egy régi párttaggal volt vitánk, mert a származása miatt ellenezte en­nek vagy annak a kiválóan dolgozó szövetkezeti gazdának akár a gazdaságvezetésbe való választását, akár a pártba való felvételét. A türelmes magya­rázatok meggyőzték azonban az ellenkezőket, hogy e tekintet­ben ma már nem a származás, hanem a rátermettség, a mun­kában való helytállás, a magán- és közéletben tanúsított maga­tartás, s a politikai érettség a dqntő. Létrehoztuk a pártonkívüliek aktívahálózatát is. A legjobb szövetkezeti gazdák közül fel­kért pártaktíváink a termelés minden ágazatában dolgoznak, és különösen a távoli tanyákon igen nagy a szerepük pártunk politikájának az ismertetését illetően. Ténykedésük csak nö­veli pártunk erejét, tekintélyét. Aktíváink feladataik el­végzéséről havonta beszámol­nak a pártvezetőségnek. Ezen­kívül gyakran meghívjuk őket taggyűléseinkre, ahol nem egy esetben hasznos javaslatokkal élnek. Ily módon mind köze­lebb kerülnek pártunkhoz, meg-Az új „dókfor bácsi” Alig egy hónapja őrködik Ba­­lotaszállás lakosainak egészsége fölött dr. Klajkó Kálmán. Nap­jában csaknem százan keresik fel panaszaikkal a fiatal körzeti orvost, aki türelmével, megnye­rő modorával máris belopta magát a szívükbe. Jól esik fe­ledni az elmúlt éveket, amikor még orvos nélkül volt a falu. (Pásztor Zoltán felvétele.) Országos borfajta-bírátalot rendeznek Kőszeg várában Az idei országos borverseny helyett országos borfajta-bíráta­­tot rendeznek a nemrég felújí­tott kőszegi várban, ahol a kü­lönböző borvidékek legjobb száz borát minősítik a szakem­berek az Országos Fajtaminő­sítő Tanács által bevezetett új bírálati módszerrel. Egyúttal összehasonlító próbákat tesznek a hagyományos és az új mód­szer értékelési eredményei kö­zött, hogy tovább finomítsák a nemzetközi versenyeken is ál­talánosan használt borminősítő rendszerünket. Gépesített növényápolás Mintha egy óriási filmvászon­ra vetítené a természet „mozi­gépe” a Kalocsai Állami Gaz­daság több ezer holdas terüle­tét, váltakozva úsznak el sze­münk előtt a dimenzióiban meg­növekedett kukorica-, naprafor­gó-, burgonya-, cukorrépa- és lucernatáblák. Erdődi Ferenc üzemgazdász­­szal járjuk a megye egyik leg­nagyobb szántóföldi növényter­mesztő mezőgazdasági nagyüze­mét. A méretekre jellemző, hogy csupán kapásnövényt több mint kétezer holdon termesz­tenek az idén. Négy-ötszöri ku'tivátorozás A 700 hold kukoricából 500 hold teljesen gyommentes. S a Hungazin hatása még jövőre is érvényesül ezen a területen. Ám, a többi 200 holdon sem találunk gyomot. Már megkapta az első, s egyben az utolsó kézi kapálást, amelynek során egy­úttal meg is ritkították. — Ez tökéletesen elég — jegyzi meg az üzemgazdász. — Hiszen kultivátorral négyszer­­ötször végigjárjuk, még mielőtt szerették azt, s nemrégiben hét aktíva kérte tagfelvételét. Tagjainak a politikai neve­lésére, s az ifjúság nevelésére is, különös gondot fordít párt­­szervezetünk. A tél folyamán minden párttag részt vett a szervezett politikai oktatás va­lamilyen tanfolyamán. Támoga­tásunk eredményeként a KISZ- szervezet több sikeres klubestet rendezett, tánccsoportja pedig első helyezést ért el a körzeti kulturális seregszemlén. A fia­talok megalakították a terme­lőszövetkezeti sportkört is, s a gazdaságvezetőség nemrég 5000 forint értékű sportfelszerelést vásárolt számukra. Hosszadalmas volna fel­sorolni, hogy pártszervezetünk aktív munkája mennyire válik mindinkább motorjává közös gazdaságunk fejlődésének, de azt még megemlítem, hogy a szövetkezet vezetőivel és többi gazdájával való szoros együtt­működés eredményeként társa­dalmi munkával rendbehozták székházunk környékét, s a Du­na mentén év végére 400 hold­ra növeljük öntözött területün­ket. Rozmanith István párttitkár kibújnának a földből a gyo­mok. Kapáslucerna — kapa nilkül A napraforgónál is mellőzik a kézi kapálást. Kísérőnk sze­rint ez szívós növény, élelmes, s ha már lábra kapott, nem árt­hat neki a gyom. A burgonya töltögetését speciális ekével vég­zik el, amely egyúttal kapál is. Általában itt sem vesznek igény­be kézi erőt, főleg akkor, ha a talajnak — az üzemgazdász ki­fejezésével élve — jó a „kultúr­­állapota”. Ami azt jelenti, hogy a talajt évek óta rendszeresen forgatják, művelik, trágyázzák. A gazdaság egyik büszkesége a tavaly telepített 60 holdas ne­mesített kapáslucerna. Az emberi tulajdonságok kö­zé tartozik a szórakozottság, fe­­ledékenység. Erről meggyőződ­hettünk a Kecskeméti Városi- Járási Rendőrkapitányság talált átrgyak osztályán. — Igen sok gondot és mun­kát jelent nekünk az emberi feledékenység, amit sok esetben a nemtörődömség szóval lehetne helyettesíteni — tájékoztat Kecskeméti Ferenc főhadnagy. — Szám szerint nem is tudnám megmondani, hogy mennyit „forgalmazunk” évenként, de ez sok százra tehető. Leginkább ke­rékpárokat hoznak be, de gya­kori, hogy irattárcákat, értékpa­pírokat hagynak el az emberek. A baj, illetve a sok munka nem is e tárgyak őrzésével van, ha­nem a tárolással. Volt olyan időszak, hogy nem fért a sok talált holmi a helyiségben. Amíg beszélgetünk, az egyik főtörzsőrmester elvtárs feljelen­tést hoz be: ismeretlen tettes el­len kerékpárlopásért. A tulajdo­nos leírja a különös ismertető jeleket. Pillanatokon belül ki­derül, hogy több mint egy hó­napja itt őrzik a „vasparipát” a rendőrségen — úgy találták. — Egy éve történt, de máig is jól emlékszem a következő eset­re— mondja a főhadnagy. Egy kecskeméti állatorvos kis cso­maggal jött be az őrsre, mond­ván, hogy a háza előtt találta. Letétbe helyeztük, az újságon keresztül hívtuk a tulajdonost, hogy jelentkezzen érte, s átve­heti. Három hónapig nem jött senki. Felbontottuk, s többek között egy cigarettatárca is volt benne a következő felírással: X.X. Jegyző úrnak 1943. Így az­— Az Arretit nevű újfajta gyomirtó vegyszert alkalmaztuk — mutatja Erdődi Ferenc. — Két éven át, tehát még az idén is érvényesül a hatása. Nem éri el a száz forintot Az üzemgazdász rövid számí­tást végez: kiderül, hogy a ka­pások holdankénti növényápo­lásának költsége egész évben nem éri el a száz forintot. Ez csak a mezőgazdasági gépesítés jelenlegi lehetőségeinek teljes kihasználásával érhető el. A gazdaságnak megvan erre a le­hetősége, mivel több mint fél­száz erőgéppel és 16 kultivátor­ral rendelkezik. H. D. tán már könnyebb volt megta­lálni a csomag gazdáját. — Ha sok a talált tárgy, ez nemcsak a feledékenvségre en­ged következtetni, hanem ar­ra is, hogy becsületesek a meg­találók. — Ez vitathatatlan. Nemrégi­ben egy fiatalember ötszáz fo­rintot hozott be zsebkendőbe kötve. Vannak azonban ennek el­lentmondó esetek is. Gyakori, hogy a kerékpárról leszerelik a dinamót, lámpát, vagy az irat­tárcából kiveszik a pénzt és ott­hagyják. A másik megtaláló az­tán már így hozza be. — Mi lesz azoknak az ingó­ságoknak a, sorsa, amelyekért nem jelentkezik a gazdája? — Három hónapig őrizzük, s ha addig senki nem jelentkezik tulajdonosként a holmiért, ak­kor — ha igényt tart rá — a megtalálónak adjuk, vagy pedig a bizományi áruházon keresztül értékesítjük. Beszélgetés közben elindu­lunk, hogy megnézzük, milyen tárgyakat őriznek a kis helyi­ségben. Ott aztán valóban meg­lepetés éri az embert, mert minden képzeletet felülmúl a polcokon sorba rakott és a szo­ba padlózatán elhelyezett holm; tarka sokasága. Van itt Berva motorkerékpár, férfi félcipő, műfogsor, hatalmas ponyva, — amelyet bizonyára valamelyik vállalatnál leltárhiányként ke­zelnek, — aktatáska szerszá­mokkal, rengeteg kerékpár, egy szatyor befőttes üveg. Valóban alig van annyi hely, hogy két ember elférjem. I­­GáJ Sándor Sok a feledékeny ember Mit láttunk a talált tárgyak osztályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom