Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

Hogyan dolgozzon a tanácstag? Vita és beszélgetés a növekvő feladatokról SORAKOZÓ Februárban igen sok új ta­nácstagot választottak a helyi államhatalmi szervekbe. Ez ter­mészetesen azzal járt, hogy a lakosság bizalmát élvező válasz­tottak jelentős részének most kell megismerkednie a közügyek intézésének különböző módsze­reivel. Ugyanakkor azok a ta­nácstagok sem mondhatják el magukról, hogy most már tel­jes biztonsággal mozognak az állami élet minden területén, akik már több ízben töltötték be ezt a ^tisztséget a tanácstagok megalakulása óta eltelt 13 év alatt. A helyi tanácsok ugyanis egyre bővülő hatáskörrel ren­delkeznek, s új, mind bonyo­lultabb politikai, gazdasági, kul­turális és egészségügyi felada­tok végrehajtását kell megolda­­niok. A tanácstag is vezető Az utóbbi években napirend­re került a vezetés színvonalé-Irány: a Tisza Mind kedvezőbb kiránduló­­helyévé válik a kecskemétiek­nek a nem éppen közeli Tisza­­part. A festői környezet, a víz és erdő varázsa kicsalogatja az embereket a városból, s aki el­töltött egy napsütéses vasárna­pot a Tőserdőben, vagy a tisza­­ugi parton, egész hétre szóló kellemes emlékkel tér vissza. Többfelől is hallottuk a kí­vánságot: Még könnyebben szánnánk rá magunkat a kirán­dulásra, ha jobb lenne a közle­kedés. Az Autóközlekedési Vállalat­tól szerzett értesülések szerint vasárnaptól a következőképpen juthatnak ki a Tőserdőbe a kecskemétiek: reggel 7 óra 10 perckor indul a nagyállomás­tól a cserkeszőlői járat, amely nyolc órakor ér a tiszaugi híd­főhöz, onnan pedig délután 17 órakor indul vissza Kecskemét­re. Ugyanezen az útvonalon közlekedik a bud apest—szarvasi járat is, amely 7 óra 40-kor in­dul Kecskemétről, s hétközna­pokon 15 óra 32 perckor, va­sárnap pedig 17 óra 43 perckor érkezik Kecskemét felé halad­tában a hídfőhöz. A' cserkeszőlői járat kocsija reggel visszamegy Lakitelekre azokért is, akik odáig a Kecs­kemétről 7 óra 55-kor induló vonattal utaznak.ki. Visszafelé azonban a vonathoz nem tud­nak csatlakozást beállítani. A Tőserdőbe nem indít jára­tot a vállalat, mert. az oda tartó utasok nem veszik igénybe az autóbuszt, hiszen a szikrai megállótól gyalog is igen közel van a népszerű kirándulóhely. A vállalat szakemberei egyéb­ként állandóan szemmel tartják az utasforgalmat, szívesen meg­ragadnak minden kínálkozó al­kalmat egy új járat beállításá­ra. A iáratok két kocsival is indulnak, amikor nagyobb az utaslétszám, nak emelése. Ez azonban a szo­cializmus teljes felépítésének időszakában sem szorítkozhat (ezúttal a tanácsokról lévén szó) csupán a végrehajtó bizottság vezetőinek és tagjainak tevé­kenységére, fontos a tanácsta­gok munkája színvonalasabbá tétele is. ök azok, akik a lakos­ság széles rétegeit közvetlenül be tudják vonni az államhata­lom gyakorlásába, a közügyék intézésébe. Nem véletlen, hogy a Minisz­tertanács Tanácsszervék Osztá­lya, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Titkársága, valamint az Elnöki Tanács Tit­kársága a tanácstagok részére előadássorozatot szervezett a ta­nácsi munka különböző kérdé­seiről. Elmondhatjuk, hogy me­gyénkben a helyi tanácsok a Hazafias Népfront-bizottságok­kal karöltve sikeresen rendez­ték meg a tanácstagok munka­­színvonalénak emelését előmoz­dító előadásokat, vitákat. A megbeszéléseken a tanács­tagok mintegy 80 százaléka vett részt. Különösen élénk eszme­csere alakult ki akörül, hogy „mit és hogyan dolgozzon a ta­nácstag”, és az egymásnak át­adott tapasztalatok alapján ki­bontakoztak a helyes módsze­­szerek. A tanácstagok dicsére­tére válik, hogy már az utóbbi időben végzett munkájukban, beszámolóik és fogadóóráik megtartása alkalmával is gyü­­mölcsöztették a hallottakat. A tanácstagok nagy érdeklő­dését tanúsítja, hogy igen sok — előttük még tisztázatlan — kérdésre kértek választ. A kis­kőrösi járásban például többek között azt tudakolták, mit je­lent, hogy a tanács államhatal­mi jellege mellett, tömeeszer­­vezeti jellegű is? Vagy milyen legyen az állandó bizottságok és a szakigazgatási szervek kap­csolata? Új módszerek örvendetes jelenség, hogy a helyi államhatalmi szervek tag­jai az egyfes régi munkamódsze­rek helyett új és jobb formáját keresik a tanácstagi munkának. A kalocsai járásban például el­mondták, hogy tapasztalataik szerint ha kötetlenebb formá­ban beszélgetnek választóikkal, azok bátrabban tesznek javas­latokat, s mondják el kívánsá­gaikat. Ezért javasolták, hogy a jövőben ne ragaszkodjanak a tanácstagi beszámolók elődás formájában való megtartásá­hoz. Hasonlóan jók a tapasztala­tok az állandó bizottságok mun­kájáról tárgyaló megbeszélések­ről. A tanácskozások többségén részt vettek az illetékes szak­­igazgatási szervek vezetői is, s ily módon közösen tisztázták azokat a problémákat, amelyek még akadályozzák az állandó bizottságok tevékenységét. A helyi adottságok szerint Végül javasolták a tanács­tagok, hogy a jövőben a megbe­szélések témáját igazítsák a he­lyi adottságokhoz. Más és más jellegű feladatok állnak ugyanis a helyi tanácsok előtt, a tájje­leg és a helyi adottságok kü lönbözősége szerint. Hasznosak voltak tehát a ta­nácstagi munkáról folytatott oe­­szélgetések. Eredményei máris érződnek a tanácstagok válasz­tókerületi munkájában, s ez vé­gül is azt eredményezi, hogy a lakosság mind szélesebb töme­gei kapcsolódnak be az állam­­hatalmi feladatok elvégzésébe, a közügyek intézésébe. Nagy Ottó Az építőtáborokban, a talvakban és a Balaton környékén lép lel nyáron a KISZ Központi Művészegyüttese A hatszáz tagú KISZ Köz­ponti Művészegyüttes tagjai a nyári hónapokban sem pihen­nek. Az együttes csoportjai Ma­gyarország több városában és falujában, valamint az üdülő­helyeken és az építőtáborokban adnak műsort. Ezenkívül a nép­szerű rajkózenekar július vé­gén és augusztus elején Bécs­­ben a Volksstimme-ünnepségen öt koncertet ad. (Pásztor Zoltán felvétele.) A ház lakói, a ház gazdái Kecskeméten a tömör ár­­nyékú Rákóczi úti fák alatt szombat délutáni sétájukat vég­zik az emberek, vagy megra­kott kosarakkal igyekeznek ha­zafelé a családhoz. A tízes számú házban lakó­bizottsági ülésre gyülekeznek a házmester konyhájában a fel­nőttek és a gyerekek. Igen, gye­rekek is vannak itt, kis jegy­zetfüzettel a kezükben, komoly­kodó arccal ülnek az asztal körül, szemben Hegedűs Laci bácsival, a lakóbizottság elnö­kével, s a többiekkel, akik egy­­egy emeletet, illetve házat kép­viselnek itt. A bizottság alig egy hónapja alakult a Rákóczi út 10, 12, 14 és 16-os számú házainak lakóiból. Mint ahogy már írtunk róla, igen eredményes és sokoldalú munkát végeznek. Létrehozták például a gyermekbizottságot, NAGY A CSALÁD — Jucika azt mondja, hogy Vilike sír. Van nekünk Vili­­kénk? amelynek tagjai éppen most számolnak be eddigi tevékeny­ségükről. — Többször figyelmeztettem Gyurkát, hogy ne labdázzon a lépcsőházban, mert bepiszkítja a falat, vagy kitöri az üveget — mondja egy tizenkét év kö­rüli úttörőinges fiú. — Eleinte nem hallgatott rám, de aztán sikerült kiküldeni az udvarra, hogy ott játszón. — Nekem legtöbb bajom az Évával volt — panaszkodik egy nagy dióbarna szemű kislány. — Mindig felmászott az eme­leti terasz korlátjára, hiába fi­gyelmeztettem, hogy leeshet, s azonkívül lerugdossa a festé­ket is. A felnőttek veszik át a szót, és Orgoványi István ház­­felügyelő a felajánlott társa­dalmi munkáról beszél, amely­­lyel az udvar parkosítását fog­ják megoldani. — A négy házból eddig ösz­­szesen 745 órát ajánlottak fel a lakók, s úgy gondolom, ez bőven elegendő lesz arra, hogy az udvaron padokat helyezzünk el — mondja a házfelügyelő. — Ezen kívül természetesen más természetű munka is van. El kell egyengetni a salakot, amit a Baromfifeldolgozq Vál­lalattól kaptunk. Amíg beszélgetünk, két em­ber is benyit Orgoványi elv­társ lakására és kérdezik: mi­kor kezdhetik a munkát az ud­varon? Ennek megszervezésé­vel, a lakók aktivitásával tehát nincs semmi baj. Egyedüli ne­hézséget az okoz, hogy nincs működési szabályzat. A lakó­bizottsági gyűlésen többször is Ha késel, századunk becsületén esik csorba” 99 A borsótáblán hajiadózó lá­nyok felfigyelnek. Az országút felől nótafoszlányt dob feléjük a szél. — Jönnek a katonák! — fut végig a sorokon, és lázas sietséggel igazodik helyre a kendő alól előrakoncátlankodó hajtincs, a munka hevében fél­recsúszott szoknyaránc. „Káposzta, káposzta Téli, nyári káposzta” hallatszik most már egész kö­zelről és az út melletti akácos mögül előbukkan a szakasz. Ismert és szeretett vendégek ezek a fiatalok itt a termelő­­szövetkezetben. A szabadszál­lási honvédalakulat Kl^Z-esei szívesen segítenek, ha sürget a munka és bizony egyik-másik kislány csillogó szeme arról árulkodik, hogy a munka köz­ben szerzett ismeretség nem egyszer barátsággá növekszik a vidám táncesteken. Hogy is mondta Steurer Fe­renc főhadnagy, az alakulat KISZ-szervezetének titkára? — A munka mellett szükség van szórakozásra is. Jó kapcso­latot alakítottunk ki a község­beli KISZ-fiatalokkal. Műsoros estjeinket közösen rendezzük. Kultúrcsoportjuk adja a mű­sort és a mi zenekarunk húzza a talpalávalót... így nem hiányzik annyira a kiskatonáknak az otthon ha­gyott barát, a megszokott, szom­bat esti kiruccanás. Gyorsabban telik a katonaidő és jobban megy a tanulás is. Az alakulat KISZ-fiataljai megérdemlik a szabad időt, a kiképzés mellett sportolhatnak, szórakozhatnak kedvükre. Szor­galmáért, fegyelmezett maga­tartásáért 11 KISZ-tagot jutal­maztak a Magyar Néphadsereg Kiváló katonája címmel. Az eltávozásra induló katona-ifjú a jókívánságokon kívül magá­val viszi elvtársai figyelmezte­tését is: „Ha késel, a századunk becsületén esik csorba!” És az intő szó hat. Fenyítésre egyre ritkábban van szülcség az ala­kulatnál. B. D. elhangzott olyan kérdés, ame­lyet csak. a tanácsi szabályren­delet ismeretében és birtokában tudnának megoldani. Jelenleg ugyanis nem tudják a bizott­ság tagjai, mit tehetnek és mit kötelesek elvégezni, vagyis nin­csenek tisztában jogaikkal és kötelességeikkel. Ezen csak a szabályzat tudna segíteni, amire — mint ahogy a fentiek mutat­ják — már igen nagy szükség lenne. — Egy azonban biztos — mondja Hegedűs elvtárs, a la­kóbizottság elnöke —, a házak gondozását, tisztán tartását és a parkosítást nyugodtan csinál­hatjuk. A munka megszervezése sem megy teljesen símán. Igaz, hogy a lakók nagy százaléka helyesli és támogatja például a parkosítást, de egyikük kije­lentette, hogy az udvaron nem lesz semmiféle park — ezt ő garantálja. Az ilyen ember, nem hogy nem segíti, de egye­nesen gátalja a társadalmi összefogást. Mint ahogy ké­sőbb kiderült az illető azért ellenzi a parkot, mert az udvar közepéről égy karót kellene ki­venni, ami az ő ruhaszárító kö­telét tartja. Másik nehézség, ami akadá­lyozza a bizottság munkáját, konkrétabban a parkosítás meg­valósítását, hogy a tatarozó vállalatnak nagy téglarakása, sóder hegye van az udvaron s ezt el kellene szállítatni. . Mindezek ellenére azonban igen jól, nagy lendülettel dol­goznak a háztömb lakói. Sze­retnék elérni, hogy rövid időn belül szocialista megőrzésre át­vegyék a házakat. Ehhez azon­ban az kell, hogy segítséget kapjanak a tanácstól is úgy, mint az Ingatlankezelő Válla­lattól. Gál Sándor PETŐFI NEPE 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Ktskun megvet Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő- tveither Dániel Kiadta: a Petőfi Népe Lapkiad« Vállalat. Felelős kiad«-Mezei István Igazgat« Szerkesztőség: Kecskemét Széchényi tér 1 szám Szerkesztőségi telefonközpont: 311-19 35-16 Kiadőhlvatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telet n 17-09 Terjeszti a Magvar Posta, Előfizethető: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél 'nőfizetési ií1 t hőnapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85. ' Index: 35 C65.

Next

/
Oldalképek
Tartalom