Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
1963. június 21, oéntek 5. oldal Vérbeli színházlátogató úgy érzi, hogy valamiképpen meglopták, amikor véget ért az évad: elköltözött az eleven élet, a szárnyaló mondatok és a zengő dallamok, kihúnyt a lény és úrrá lett a csend az aranyozott falak között. Sokan érezzük ezt most Kecskeméten, amikor a Katona József Színház tömör tömbjére pillantunk. A csaknem ötezer bérletes, akik kéthetenként ünneplőbe öltözve beléptünk ide a nagy üvegajtón, s még sok ezren, akik alkalmanként, többször-kevesebbszer megfordultak itt. A „kapuzárás” után színházunk igazgatójával és pártszervezetének titkárával, Radó Vilmossal és Gyólay Viktóriával beszélgettünk az idei eredményekről és a jövő évi tervekről. alahányszor piaci napon " Kunszentmiklóson járok, mindig elfacsarodik egyébként is érzékeny szívem. E községben, ahol éppen mostanában újították fel, örökítettek meg az utókor számára sok régi néphagyományt; a kunok egyik ősi fészkében hétről hétre üli orgiáját a szem- és ízlésbántóan tömény giccs. Az egyik elárusítóhelyen — a tanácsháza előtt — rikító falvédöket lobogtat a gyanútlan szél. Egy részükön a slágerirodalom gyöngyszeme, a gyengébbek kedvéért szemléltető ábrák kíséretében. Az egyetlen háztartásban sem nélkülözhető házi áldásokból is bő a választék. Mammutméretű vásznakon Hófehérke és Csipkerózsika édes-bús története; királyfival, mókusokkal, várkastéllyal, őserdővel és esti fénnyel súlyosbítva. „Csárdáskirálynő, légy a párom!” — epekedik az egyik, bikát vadító f örmedvény. Piros csizmás, felpántlikázott nőszemély ropja extatikus táncát egy asztal tetején, borosflaskák és háromdecis stucnik társaságában. Két másik egyén — kihasználva a hölgy delíriumát — orvul igyekszik megközelítőm az asztalt, hogy mentse ami menthető, azaz kihörpintse a -maradék kadarkát. A lepedő bal felén háromtagú malacbanda működteti nyirettyűjét. Szív, hasadj meg! gy bizonyára művészettörténeti rangsorolásának előnytelen voltára rádöbbent, igen elkeseredett, középkorú férfiú, arcán mély barázdákkal — s ölében kisdeddel —, elkámpicsorodottan az alábbiakat jelenti ki a szöveg tanúsága szerint: üzemedbe nézek és büszkén mondja szám: ember lesz az én kis unokám.” Kétlem. A gyermek ugyanis — amenyn-’/íre orvostudományi ismereC«. Horváth Tibor — Záród Ernő: A CAP!) 31FEHEVAD 4. Előzmények: Az időszámítá-' Stink előtti 75. esztendőben egy római gálya horgonyt vet Thuroi Irí&ötőtátjen, Mnofro, a néger gá- Jy&rat» szKlcést kísérel meg, de pit a# isti. t,«KÍ«l«s ßafintus eap«ai öviéi ember flsegváeárftlia a katídmdö termeid raliaaeipát, teim nem csalnak — hipertrofiában, vagy elefántiázisban szenved: végtagjai roppant méretűre duzzadtak, s aligha éri meg a férfikort. Mindenesetre vigasztaló a grószpapa számára, hogy ha már a kisunoka fejlődésében nem is gyönyörködhet sokáig, ezzel szemben élvezheti a háttérben álló tvkészülék műsorát, az ablakon át pedig a főváros panorámájára szegezheti életunt tekintetét. — ön újságíró? — csap le rám, megzavarva a műélvezetet, az eladó. — Mi tagadás, igen — vallom be férfiasán, várva, hogy most felmenő ági nőrokonaim múltjának igen rossz hírű ecsetelése következik. — Kár, hogy nem látom * itt az általam keresett képet. — Írja körül, melyik az, és záros határidőn belül beszerezzük. C ahídon két gyermek ' ballag át, mögöttük őrzőangyal, fején glória, a háttérben gerendaház, távolabb hegycsúcson kacsalábon forgó vár, balra őzek és szarvasok festői csoportja. — Mikor jár legközelebb erre? — Hm... egészen bizonytalan ... — retirálok. — Persze, ezek sem lebecsülendő vásznak — tárja szét büszkén karjait árukészlete felé. Majd megdicsőült mosolylyal és nagy rábeszélő erővel biztat: — Mind szép ez, nyugodtan lehet vásárolni belőlük! Különösen e mondat második felét fuvolázza igen meggyőzőn. Jóba Tibor Kopácsi Sándor Kecskeméten Kopácsi Sándor, a Beruházási Bank vezérigazgatóhelyettese csütörtökön Kecskemétre látogatott. A megyei tanács székházában dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Kárpáti András, a Beruházási Bank fiókvezetője fogadták, és tájékoztatást adtak az ez évi beruházások helyzetéről. A vézérigazgatóhelyettes Kecskeméten megtekintette a nagyobb ipar! és kommunális létesítményeket és a délután folyamán Kiskunfélegyházára utazott Kopácsi Sándor g mai napét le* ján tgiti, — Mindig, amikor a társulat nagymértékben változik, gyengül is — mondotta Radó Vilmos igazgató. — Nálunk pedig ez történt tavaly és azelőtt. Öszszeszokni, beilleszkedni — idő kell hozzá, néha egy évad is kevés. Mi nehéz stílusú színháznak számítunk, újra, modernebbre törekszünk még az operettben is. Ezt az avatatlanok legkönnyebben a díszleteken ismerhették fel az idén, de persze hasonlóak a törekvéseink a játékban is ... Az évadot nagy teljesítményekkel kezdtük. Az Ember tragédiája és A féleszű lány nagy és méltán sikeres vállalkozás volt. Az évad végén pedig újabb szép sorozat: Az Olimpia, a Koldusopera és a Holnap folytatjuk. Véleményem szerint egy évadban 14 bemutató közül négyet-ötöt valódi ünneppé kell avatni, a többiekben jó színvonalon maradni — ez a legtöbb, amit a vidéki színházak eszközeivel elérhetünk. — Az operettben? — Elsőnek a Bajádért említeném. Kitűnő előadás volt és kasszasiker is. Emellett az Ida regénye, a Luxemburg grófja és a Susmus. Eredménynek tartom az Andalúziát is, mert merész és mégis közönségsikert aratott vállalkozás volt egy tőlünk távol álló stílust, zenét, idegen világot színre vinni... A legnagyobb baj, hogy nincs választék az új magyar zenés vígjátékokban. így került színpadra jobb híján a Sportol az aszszony, s a zenés darabok többsége. Kénytelenek vagyunk előadni a meglevőket, még ha irodalmilag gyengébbek is, mert a közönség várja a mai darabokat . Bár nem volt siker, mégse tartjuk téves választásnak a Tamási Áron-bemutatót sem. S hogy a közönség mégiscsak „bejött”, azt mutatja: kötelességünk — amellett pedig nem túlságosan kockázatos vállalkozás sem — leróni adónkat a mai magyar irodalomnak... Tény azonban, hogy decembertől márciusig csakugyan a mérsékelt sikerek egymásutánjával szolgáltunk. Szerencsésebb elosztással ez az időszak sikerben is változatosabb lehetett volna. Jó tanulság volt. — Sokat beszélnek manapság országszerte a színházi válságról. Kecskeméten is érezhető ennek hatása? — Mi a következőképpen állunk: Eddig rendszerint úgy indultunk Bajára, hogy „az évad végi itthoni lemaradást a bevételben majd ott behozzuk”. Az idén később zártunk Kecskeméten — máskor már májusban kezdett elnéptelenedni a nézőtér — mégis 100 ezer forintos töblettel zárunk! Ez az államosítás óta eltelt 13 év alatt először történt meg! Mondanom sem kell, nagyon örülünk neki, nem elsősorban a bevételi terv teljesítése miatt, hanem mert azt bizonyítja, amit már néhányan régóta vallunk a színháznál: Kecskeméten szüntelenül és gyorsan fokozódik a színház iránti igény, eljutottunk oda, hogy a megyeszékhely egy teljes tízhónapos évadot, állandó saját színházat is „kibír”. Különösen, ha végre elkészülne a szabadtéri színpad, s nyáron ott fejezhetnénk be oda rendezett látványos kiállításban előadott darabokkal az .idényt. Jellemző egyébként közönségünk ízlésbeli fejlődésére, hogy ha a mai politikai mondanivalót magas művészi színvonalon kapja, akkor éppen úgy „bejön”, a darab éppen olyan anyagi sikert jelent, mint á legnépszerűbb zenés darabok. Legjobb példája ennek a Koldusopera és a Holnap folytatjuk volt ebben az évadban. — Milyen változások lesznek a színháznál jövőre? — A vezetés nem változik, csupán karnagyunk, Róna Frigyes készülődik Ghánába. Kétéves szerződést ajánlottak neki... A kart sikerült megerősíteni, felfrissíteni jó énekesekkel A színészek közül elmegy Simon György, Mucsi Sándor, Simon Géza, Mádai Endre, Demeter Hedvig, Margittay Ági és Gombos Júlia. Leszerződtettük Békéscsabáról Perényi Lászlót (az idősebbek még jól emlékeznek rá filmjeiből), Miskolcról Lengyel Jánost, a Budapesti Operaháztól Kenéz Ernőt és Pécsről Tóth Lászlót, aki a tavasszal már bemutatkozott nálunk a Bajadérban. Új, kitűnő táncosnőnk, a Szegedi Opera balettkarából Tóth Beatrice lesz... Perényi Lászlóval régen meglevő űrt töltöttünk be az úgynevezett apa szerepkörben. Kenéz Ernő pedig remek hangú, jó kiállású bonviván. Tárgyalunk ezenkívül még a Színművészeti Főiskolával, más színházakkal. De olyan megoldásra is gondoltunk, hogy például Margittay Ágit „részben megtarthassuk”, néhány szerepre, s másokat is egy-egy darabban való fellépésre szerződtetünk majd ideiglenesen. Mindent összevetve: Az operettegyüttes két bonvivánnal erősödik, a prózai pedig úgy, hogy azokra a szerepkörökre is lesz színészünk, amelyek eddig betöltetlenek voltak. — Hallhatnánk valamit még a műsortervről? —. Egyelőre nem lezárt. Több javaslatunk is van a társulat végleges összetételétől függően. Az eszmei körvonalak, művészi célkitűzések azonban már tisztázottak. Igényes, sokszínű műsort akarunk adni. Az a célunk, hogy nézőink a színpadon találkozzanak a mindennapi élet kérdéseivel, táguljon látókörük és szélesedjék klasszikus műveltségük. Jelentős helyet szánunk a magyar drámának. Itt új módszerrel dolgozunk. Eddig ugyanis vagy a fővárosi műsorokból kiszorult, többnyire gyenge, vagy már évekkel előbb ott bemutatott darabokhoz juthattunk csak. Jövőre a pesti színházakkal együtt, sőt őket megelőzve mutatunk be darabokat. A Nemzeti Színház a prózai, a Kis Színpad pedig a zenés darabokban hajlandó segíteni és együttműködni velünk. Prózában a Csongor és Tünde, a Shakespeare-évre való tekintettel a Makrancos hölgy, Illyés Gyula Különc című új drámája, valamint egy Priestley, Rakov: Mit szólnak hozzá holnap és Lenz nyugatnémet szerző Büntelenek című, egy csapásra híressé vált műve szerepel a választékban. A zenés darabok között Kálmán Tatárjárása. Huszka: Mária főhadnagy, Hervé: Nebántsvirág és a Dankó Pista a legsikeresebbeknek ígérkező darabok. Valóban megfontolt és változatos műsorteiv. Ezek után annál nagyobb érdeklődéssel várjuk október 18-át, az első bemutató napját. Mester László MeRES LATVANVgsSAGRA SZOMJAZÓ POLGÁROK ZAJONGO TÖMEGE TÖLTI MEG A Capua/ amfiteátrum lelátóit. GLADIATl & LEAVEN ÁTKOZOTT MÉG a&emleke is annak., *k! ELŐSZŰR telosztotta AZ EMBEREKET SZABADOKRA ÉS . rabszolgákra: A NÉZŐSEREG ZSJUAJGÁSA Legyetek átkozottak! T hr A perc, . _ készüljetek/ £S NE FELEJTSÉTEK. , AKI ÉLNI AKAR, ANNAK ÖLNIE KELLÍ j Megcs/kordul az ajtózár. Lentulus BATIATUS jelenik meg a küszöbön, A HIRES CAPVAI GLADIÁTOR-ISKOLA TULAJDONOSA Befejeződött a színházi évad Még mindig tenyészik ...
