Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 187. (137.) szám

4. oldal 1963. június 14, péntek n Ln A P T A R 1963. június 14, péntek. Névnap: Vazul. Napkelte: 3 óra 45 perc. Napnyugta: 19 óra 41 perc. 1 J — A posta-vezér­igazgatóság közli, hogy június 15-én a 10. keszthelyi fijúsági ta­lálkozó alkalmából a keszthelyi Helikon em­lékművet ábrázoló 40 filléres emlékbélyeget hoz forgalomba. Az új bélyeg 1964. december 31-ig használható fel postai küldemények bérmentesítésére. — TIZENÖT VA­GON mézet értékesí­tettek eddig megyénk méhész csoportjai az eddigi hordásból. Kü­lönösen „terméke­nyek" voltak a ván­­doroltatott méhcsalá­dok, amelyek egyen­ként 40—50 kiló mé­zet adtak. Riasztanak A hűvös, csapadé­kos időjárás komoly veszélyt jelent a szőlőkre. A pero­­noszpórajelző állo­mások már napok óta riasztanak. Az állami és termelő­szövetkezeti gaz­daságokban helyen­ként már harmad­szorra , permetez­nek, hogy a nö­vényt megvédjék a gombafertőzéstől. — VERDI-KUTATÓ INTÉZET LÉTESÍTÉ­SÉT határozta el pár­mai székhellyel az olasz közoktatási mi­nisztérium. Az intézet feladata lesz Giuseppe Verdi életművének gondozása. alkotásai­nak terjesztése és nép­szerűsítése. — TERMELŐSZÖ­VETKEZETI újító­mozgalom indul ma be a budapesti Roz­márig Termelőszö­vetkezetben, ahol egy­úttal bemutatják a fővárosi közös gazda­ság három értékes újítását: a PVC ön­töző csőrendszert, a „többszemélyes” tojó­­fészket és a kukorica­­górét helyettesítő hen­ger alakú tárolót. /AÓ'?ÁRÁ5 A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: június 12-én a középhőmérséklet 18,7 (50 éves átlag 19,6), leg­magasabb napi hőmér­séklet 24,1 fok, a napsü­téses órák száma 10,3. 13-án a legalacsonyabb hőmérséklet 13,9 fok, a reggel 7 órakor mért hő­mérséklet 16,9, délután 2-kor pedig 26,8 fok. — Csapadék nem volt. Várható idői árás péntek estig: fejhősebb idő, főként az északi megyékben zivatarok­kal. Mérsékelt szél. Várható leftmaga­­sabb nappali hőmér­séklet 25—28 fok kö­zött, délkeleten 28 fok felett. — Negyvenezer bá­rányt jelöltek kd to­­vábbtenyésztésre me­gyénk termelőszövet­kezeteiben az idei sza­porulatból. A falkásí­­tás után újabb nyája­kat alakítanak ki a fia­tal állatokból. — Lampedusa „A párduc” című regényé­ből opera készül. Zené­jét Angelo Musco szi­cíliai zeneszerző, a szö­vegkönyvet Luigi Swarcina írja. Az ope­rát már a jövő évad­ban Cataniában akar­ják bemutatni. — 40 000-REL TÖBB cukorrépatő egy hol­don. A mélykúti Al­kotmány Tsz-ben az idén a szokásosnál kétszpr több, összesen 80 ezer cukorrépatö­vet hagytak meg egy holdon. Az egymástól 8—10 centiméterre levő növények már 10 dekásak és lomboza­tuk tejes egészében beborítja a földet. — 230 bedolgozó asz­­szonyt foglalkoztat a Kecskeméti Háziipari Termelőszövetkezet. A nők a házi munka mellett több mint 50 ezer nyári ruhát varr­nak, hímeznek évente és adnak át a kereske­delemnek. — Hallal telepítették be a víztárolókat a Ka­locsa környéki terme­lőszövetkezetek. A kez­deményező szakmári Béke és a foktői Béke Termelőszövetkezetek kéthasznú „halastavai­ban” már szétengedték az ivadékokat. — Többen szóvá tet­ték olvasóink közül, hogy a Fiatalok a lej­tőn című írásunkban szereplő bűnözők bírói ítélete miért oly eny­he. A kérdés helyén való. Bíróságunk ugyanis a bűntett mér­tékének megfelelően nem kettő, hanem ti­zenkettő évi szabadság­­vesztést szabott ki. A téves szám sajtóhiba folytán került az írás­ba. Romhányban sorsolj ák a lottót A lottó 24. heti nye­rőszámainak a sorsolá­sát június 14-én, pén­teken délelőtt tíz órai kezdettel Romhányban tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI) — Hamarosan meg­kezdik az iskolák, óvo­dák felújítását, hogy az ősszel ismét szép, tiszta tantermékbe ül­jenek be a tanulók, a kicsinyek, s a nevelők. Államunk évről évre nagyobb összegeket fordít ezeknek az in­tézményeknek a tata­rozására. Az idén or­szágosan csaknem 590 millió forintot hasz­nálnak fel erre a célra, amiből a tanácsok 300 milliót biztosítanak a községfejlesztési alap­ból. Három női kívánság Madeleine Robinson, ismert francia színész­nőtől egy interjúban megkérdezték: Milyen három kívánsággal for­dulna a mesebeli, tün­dérhez. A válasz így hangzott: „Először ne legyen többé tél, má­sodszor ne legyen atombomba, harmad­szor a férfiak szüljék a gyerekeket.” — A NAPOKBAN nagy sikerű előadást tartott Mélykúton dr. Ili Márton bajai csil­lagász, az űrkutatás legújabb eredményei­ről. A jelenlevők ér­deklődéssel hallgatták az előadót, s elhatároz­ták, hogy a téli isme­retterjesztés keretében egy hat előadásból ál­ló csillagászati tanfo­lyamot szerveznek. (If j. Drégely Imre levelé­ből) — Mintegy 20 száza­lékkal nagyobb gabo­natermésre számítanak az idén az izsáki Sár­fehér Tsz gazdái. A kecskeméti heterózis­­rozs 120 holdján pél­dául tavaly 10 mázsa volt az átlaghozam. Ennél minden bizony­nyal nagyobb lesz az idei termésátlag, hi­szen a rozs már most meghaladja az ember­magasságot. — Tanácstagi beszá­molót tartanak június 15-én, szombaton este fél 7 órai kezdettel a Katona József Gimná­ziumban Rajnoha Er­zsébet, a 9-es, Gubuz­­nai Sándor a 10-es, Bállá Imre a 11-es és Farkas József a 12-es választókörzet tanács­tagjai. Ezúton kérik választóikat, hogy mi­nél nagyobb számban jelenjenek meg. — A Dusnoki Közsé­gi Tanács Végrehajtó Bizottsága ' legutóbbi ülésén megvitatta a község gépállomásának felkészülését az aratá­si és betakarítási mun­kákra. A végrehajtó bizottság megállapítot­ta, hogy a gépállomás vezetősége mindent megtett annak érdeké­ben, hogy ez a mun­ka zökkenőmentesen bonyolódjon le. A gép­állomás géoparkja 12 új kombájnnal fog gyaraoodni, ami nagy­ban elősegíti az aratási munkák jó és időben történő elvégzését. — Tökéletesített műlá­bat készítenek az Egye­sült Államokban azok ré­szére. akiknek a lába térdtől hiányzik. A mű­­lábat hidraulikus térd­szerkezettel látják el, amely megkönnyíti és természetesebbé teszi a Járást. A boka és a térízület mozgásainak egybehangolása csökken­ti a járás közben kifej­tett erőfeszítést. — OLASZ exportra hízik a szarvasmarha a mélykúti Alkotmány Tsz-ben. Eddig 66-ot adtak át, s az év vé­géig 250-et szállítanak még a külföldi vevők­nek. KRESZ-verseny Félegyhásán A kiskunfélegyházi városi balesetelhárítási tanács június' 23-án reggel 7 órai kezdettel KRESZ-versenyt ren­dez. A versenyen részt vehet minden magán- és közületi gépjármű­­vezető, aki érvényes gépjárművezetői iga­zolvánnyal rendelke­zik. A verseny célja a gépjármű- és motorke­rékpár-vezetők felké­szültségének és a jár­művek műszaki álla­potának elbírálása, va­lamint a közlekedési szabályok ismereteinek felmérése. (Tóth Mik­lós leveléből.) — SZERDÁN az esti órákban Kazinczkl Mihály, a Bajai Finomposztógyár 17 éves lakatosipari tanulója hét társával együtt felhevült állapotban a Sugovica vizébe ugrott, hogy a sportpálya homokját lemossák magukról. Pár perccel később Kazinczki fuldokolni kezdett. Egyik társa, Kovács József ipari tanuló, azonnal segítségére sietett, de a fuldokló őt is magá­val húzta a mélybe. Kis híján a mentésre Indult fiú is belefulladt, csak nagy nehezen tudott szerencsétlen társa szorításából menekülni, s őt is mások men­tették ki a vízből. Kazinczki Mihálynak már csak a holttestét sikerült jóval később megtalálni. A halá­los végű fürdőzés körülményeinek részletes felderíté­sére a vizsgálat megindult. 340 évvel ezelőtt, 1523. június 14-én született Blaise Pascal (ejtsd: Paszkál) francia matematikus és filo­zófus. Nevét a matematikában a Pascal-féle három­szög tette híressé, amelyben minden szám a felette álló sorban a tőle jobbra és balra álló számok össze­gével egyenlő, ö alapozta meg Fermat-val együtt a valószínűségszámítást. A Pascal által megfogalmazott fizikai törvény azt mondja ki, hogy a folyadékokban a nyomás minden Irányban egyenletesen terjed. 1652- ben ő szerkesztette meg a világ első számológépét, amellyel összeadni és kivonni lehetett. Jelentős filo­zófiai művét — amely a „Gondolatok” elmen jelent meg — feljegyzései alapján, halála után állították össze. Képünkön Pascal számológépe látható. Láttam a tengernyi szenvedést... KÖZEL nyolc éve tanítja tör­ténelemre és énekre a kisszál­lást gyerekeket Miskolci Jó­­zsefné fiatal pedagógusnő, aki tagja annak a húsz főből álló küldöttségnek, amely megyén­ket fogja képviselni a holnap kezdődő VI. magyar békekong­resszuson. Megnyerő kedveskedéssel kí­nál helyet a tiszta, hűvös szo­bában, csak akkor komolyodik el, amikor munkájáról, a béke érdekében kifejtett tevékenysé­géről, küldötti mivoltáról kez­dünk beszélgetni — Nyolc éves voltam, ami­kor találkoztam a háborúval — mondja visszaemlékezve. — Nem közvetlenül, hanem csak a hatásával. 1944-ben Bácsal­máson laktunk s ott saját sze­memmel láttam a zsidók de­portálását, a tengernyi könnyet és szenvedést. Bennem, mint gyerekben mély nyomokat ha­gyott ez a megrázó élmény, ha­sonlóan az iskolában uralkodó akkori állapotokhoz. Sok szülő nem merte elengedni gyerme­két az órákra, mert attól félt, hogy vagy az úton, vagy bent a tanteremben éri valami baj. Mindössze kilencen jöttünk egybe s ha megszólalt a sziré­na, menekültünk az óvóhelyre. Apám a fronton volt, húgom odahaza rettegett anyámmal együtt, aki délben mindig elém jött a.*iskolába. AMiZl beszélgetünk, kintről behallatszik az udvaron játszó gyerekek lármája, vidám kaca­gása, kocsik zörgése, motorok berregése válaszol rá, amibe elvegyül a vadgalambok bugá­sa, madár csivitelés. Az ott­honra talált béke hangjai ezek. — Gyerekkoromtól tanítói pá­lyára készülök s hogy elérhet­tem, ezért hálával tartozom ennek a társadalomnak, szüle­imnek — folytatja. — Köteles­ségemnek érzem, hogy életemet és hivatásomat a béke nagy ügyének szenteljem. — HOGY milyen érzéssel uta­zom a kongresszusra? — is­métli a kérdést és kinéz az ab­lakon, messze a fák ingadozó koronája fölött szeszélyesen bo­lyongó felhők közé. — Termé­szetesen nagyon jólesik, egyben érzem a súlyát, felelősségét is annak, hogy küldött lehetek. Nemcsak a. magam, hanem a község békeharcosai munkájá­nak elismerését látom ebben. Amikor megtudtam, hogy dele­gáltak, öröm rezdült át a szí­vemen. Találkozhatom a leg­jobb békeharcosokkal, akik sok millió ember óhaját fejezik ki, amikor felszólalnak a VI. ma­gyar békekongresszuson, amely­nek munkájában én is részt veszek. Gál Sándor Halálos közlekedési baleset Az utóbbi két nap alatt újabb négy szerencsétlenséggel szapo­rodott a közlekedési balesetek száma. Feltűnő és elgondolkoz­tató, hogy közülük a három leg­súlyosabb, a halálos is éppen az ittasság következménye. Balotaszállás belterületén Har­­kai Imre, a községben lakó ter­melőszövetkezeti tag motorke­rékpárján ittas állapotban köz­lekedett, s az egyik kanyarban letért az útról és az árokban levő villanyoszlopnak ütközött. A balesetből kifolyólag Harkai súlyos sérülést szenvedett, jár­művén mintegy ötszáz forint­nyi kár keletkezett. A rendőr­ség bűnvádi eljárást indított ellene. A Bajai Vízügyi Igazgatóság dolgozója Horváth István Baja, Kálmán király utca 21. szám alatti lakos. Néhány nappal ez­előtt oldalkocsis motorkerékpá­ron harmadmagával Fájsz köz­ség belterületén haladt. A jár­művet Horváth vezette erősen ittas állapotban, s ez okozta, hogy letért az útról és egy fá­nak ütközött. A pótutasként utazó Bánáti Miklós 1 jai lakos nyolc napon túl gyógyuló sú­lyos sérülésekkel került orvos­hoz. A balesetért Horváth Ist­ván a felelős, aki ellen büntető eljárást tett folyamatba a ren­dőrség. önhibáján kívül szenvedett balesetet Csontos József Tabdi, Bucka 398. szám alatti lakos június 12-én Csengőd belterüle­tén. Motorkerékpárjával közle­kedve az útból kiálló fagyökér­be ütközött, felbukott és eltört a bal lába. A mentő a kiskun­­halasi kórházba szállította. Ittasságnak lett áldozata Vén József Katymár, Határőrség u. 6. szám alatti lakos segédmun­kás. Pannónia motorkerékpár­jával Borota és Jánoshalma kö­zött nagy sebességgel haladva letért az úttestről és felszaladt az egyik zúzottkő rakásra. Gé­pével együtt felbukott és sérü­léseibe a helyszínen belehalt. Járművén mintegy ezer forint­nyi kár keletkezett. G. S. Megölte fiát — tíz évre ítélte a bíróság Tragikusan végződő családi ünnepség zajlott le a múlt év október 21-én Kecskeméten, a Borbás 114. számú tanyában, ahol Csernák József és Fodor Antal családja jött össze, hogy a háziasszony neve napját meg­ünnepeljék. A két család ro­konságban van egymással s mintegy harmincötén vettek részt az ünnepségen. Amikor hazafelé akartak in­dulni, az udvaron tartózkodó Csernák József és fia, Ferenc között nézeteltérés keletkezett, amin összevesztek, majd dula­kodni kezdtek, sőt mindkettő elővette zsebkését és azzal tá­madt a másikra. Fodor József ezt meglátta s szét akarta vá­lasztani őket, de mindkét Cser­nák — az apa és fia — neki ment, hogy megveri. Ilyenfor­mán hamarosan szembe került egymással a két család és tö­megverekedés, bicskázás kez­dődött. A nagy összecsap ' -ban Csernák Ferenc a saívét éri szúrás következtében a helyszí­nen meghalt. Testvére Csernák Sándor súlyos sérülést szenve­dett, Fodor Sándort, a vendég­látó házigazda fiát pedig has­szúrással szállították kórházba s csak az azonnali orvosi be­avatkozás mentette meg az életét. Többen nyolc napon be­lül gyógyuló sérüléssel kerültek orvoshoz. A több napig tartó tárgyalá­son a kecskeméti megyei bíró­ság megállapította, hogy Cser­nák Ferencet és Fodor Sándort Csernák József, Csernák Sán­dort pedig Fodor József szúrta meg. Ezért a bíróság Csernák Józsefet több emberen elköve­tett emberölés bűntettének kí­sérlete miatt tízévi szabadság­­vesztésre, Fodor Józsefet em­berölés bűntettének kísérlete miatt egy év hathónapi sza­badságvesztésre ítélte és mind­kettőjüket eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. O. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom