Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
1963. június 1, szombat 3. oldal CSIBEORSZAG A megállás — visszaesés A műszakiak továbbképzése és a termelés irányítása A kecskeméti Aranykalász Tsz 1959-ben létesült baromfitelepén 12 gondozó istápolja példás módon a közös gazdaság New Hampshire baromfiállományát Saját keltetőállomásukon a négy pár csehszlovák gyártmányú keltetőgép tálcáin hetenként 4200 kiscsibe éviekéi ki a tojáshéjból. Az egyhetes csibékből 3200 nevelkedik 32 Celsius-fok hő-A Művelődésügyi Minisztériumban értékelték a középiskolai kollégiumok, diákotthonok munkájának a most záruló tanévvel kapcsolatos tapasztalatait. Megállapították, hogy az otthonok munkája fejlődött, mind jobban szervezik meg a közösségi életet. Az önigazgatás kibontakozását hasznosan segítik a KISZ-szervezetek, amelyeknek már a diákotthoni és kollégiumi ifjúság 96 százaléka tagja. Az ország 267 középiskolai diákotthonának eddig csaknem 75 százaléka nyerte el a megtisztelő kollégium címet, s a jelek szerint jövőre a többi intézet is alkalmassá válik a kollégiummá avatásra. A diákintézményekben messzemenően gondoskodnak arról, hogy a növendékek minél hasznosabban tölthessék szabad idejüket, sokoldalúan kielégíthessék szórakozási, művelődési igényeiket. Valamennyiben van már rádió és igen sok helyütt televízió is. Stúdió-felszereléssel az intézetek 50 százaléka rendelkezik, a mérsékleten, infralámpák fényében. Eleségük a baromfitáp, amelyből annyit fogyasztanak, amennyi jólesik nekik. A tojóállomány tavaly 373 000 tojást „termelt”, egy-egy tyúk átlaghozama 197 darab volt. A tojások egy részét más keltetőállomásoknak, illetve a Baromfifeldolgozó Vállalatnak adták át, közel 80 ezret pedig piaci elárusító helyükön értékesítettek. könyvtárak kötetszáma együttesen megközelíti a hetvenezret. Hasznosan tölthetik idejüket a fiatalok a különféle szakkörökben is, amelyekből több mint ötszáz működik. A következő tanévben 7100- zal több — zömmel vidékről bejáró — középiskolás kap helyet a tanulószobákban és részesül menzai ellátásban. Velük együtt az e kedvezményeket élvezők száma már megközelíti a negyvenezret. Az intézményekben egyébként —1 az otthonok bővítésének eredményeként — ősztől újabb 1150 fiatal kap helyet. A középiskola első évfolyamába felvett, de helyhiány miatt diákotthonba nem kerülő tanulók közül 1800-at a szülői munkaközösségek segítségével az iskola családoknál helyez el. Ezek a gyerekek a közeli diákotthonban ugyanazt a teljes ellátást kapják, mint az ott lakók, beleértve a tanári segítséget is, s részt vesznek a többiekkel együtt a közösségi életben. A vállalati élet sokrétű feladatait általánosságban csak a termelj többet, jobban, olcsóbban munkára serkentő mondatban ismerik a legtöbben. A jobb szervezés, vezetés, szaktudás, öntudatos fegyelem, lelkiismeretes munka azonban mind több és jobban képzett műszakit követel meg. A gyakorlatban A műszaki középkáderek biztosítása érdekében két utat követett a Bajai Villamosipari Gyár. A Pécsi Gép- és Villamosipari Technikum útján konkultációs levelező tagozatot hozott létre Baján. A megfelelő kiválasztás és előkészítés után a termelésben kitűnt dolgozók örömmel és szeretettel indultak neki a technikumi éveknek. 1962-ben 11 fő szerezte meg a technikusi képesítést, menetközben növekvő tekintélyű beosztásokban. A nappali tagozatú technikumból kikerült fiatalok pedig félévenként fizikai beosztásban más és más munkaterületre kerültek. Megismerkedtek a gyártmányokkal, azok megmunkálási módjaival. Katonai szolgálatuk letöltése után a bennük kialakult készség szerint ki a rajzasztal mellé került, másokat pedig a minőség ellenőrzésével bíztunk meg. A mérnöki felsőbb vezetés megteremtése már nehezebb. A gyakorlott mérnök bér- és lakásigényét mi sem tudtuk kielégíteni. A társadalmi ösztöndíjrendszer pedig csak lassan segít e nehéz helyzet megoldásában. Hozzánk évenként egykét mérnök érkezik friss diplomával és munkakészséggel. Egy-egy gyártmánycsalád felelőseként ismerkednek- meg a gyárral, a gyártási folyamatokkal. A további lépés a rendszeres tapasztalatcsere. Ugyanis az évenként jelentkező új gyártmányok átvétele megköveteli, hogy a gyártás betanulására szerkesztők, gyártástervezők, termelésirányítók hetekig tanulmányozzák a különböző munkafolyamatokat a termékeket átadó gyárnál. Továbbképatés Az általános továbbképzést szolgálja még a rendszeres műszaki filmbemutató, a Technika Házában megrendezett szakelőadások, az 1200 kötetből álló szakkönyvtár, a 16 féle belföldi, ugyanannyi külföldi folyóirat, a szabvány- és prospektustár. A részleges továbbképzéshez tartozik az egyes gyártmányfelelősi körben a szakirodalom alapos tanulmányozása, a bélés külföldi tanulmányút, a külföldi mintadarabok tanulmányozása, eseténként szakmai viták. Nálunk a gyártástervezők közt hajlam szerinti szakosítás van folyamatban a hideg, meleg, a forgácsoló és forgács nélküli megmunkálás, kisgépesítés, az automatika felé. hajló készülékezés, valamint az anyag» folyam gépesítése területén. A termelést irányító műszakiak viszont a munkatervezés, programozás, elszámoltatás és nyilvántartás szakirodaimának eredményeit hasznosítják a gyakorlatban. Az ösztöndíjas műszaki egyetemi hallgatóink üzemi gyakorlatait, diplomatervét — előzetesen megtárgyalva — a vállaslati feladatoknak megfelelően, az egyetem irányítja. A műszaki továbbfejlesztésben a leglényegesebb előrelépés az 1962. évben Baján, kérésünkre beindult Felsőfokú Villamosgépipari Technikum esti tagozata jelenti. Tizenhét technikusunk tette le sikeresen a félévi kollokviumokat. Rajtuk kívül még hat fiatal gépészmérnökünk bővíti szakmai képzettségét e területen. Hatása A műszakiak továbbképzésének eredményei fokozatosan jelentkeznek. Eddig a szerkesztők a rajzdokumentációkat felülvizsgálták, az anyagnormások átszámították és módosították az anyagszükségleteket, a technológusok új gyártási eljárásokat, nagyfokú készülékezést, házi szabványosítást vezettek be. Ennek eredményeképpen 1963- ban 2,5 millió forint önköltségcsökkentés várható. Gyártmányaink korszerűsítését az előző években kizárólag a tervezőintézet végezte. A termelés irányításában két mérnökünk széles körű átszervezést valósított meg. Kivették a művezetők kezéből az anyagkivételezést, az anyagmozgatás irányítását, s ezzel növelték a termelés irányítására biztosított időt. Grafikomrendszerrel pedig megteremtették az egyenletes alkatrész-előregyártás és végtermék-kibocsátás előfeltételeit. A termelésirányítók (diszpécserek) a tervszerű kapacitáskihasználással és nem a máról holnapra való munkabiztosítással foglalkoztak. Ezenkívül ber vált a termeléselőkészítők és a termelésirányítók szakosított összedolgozása a munkaindítástól a végtermékig. Eredményesnek mutatkozik a csoportvezetők és a prémiummal jutalmazott szakmunkások minőségi ellenőrzése is. Az átszervezés következtében további 130 ezer forinttal tudjuk csökkenteni a termelési költségeket. Az előbb említett feladatok megvalósítását csak a műszakiak megnövekedett szaktudásával és öntudatával tudtuk elérni. Az előttünk álló tennivalóknál továbbra is jelszavunk: a megállás — visszaesés. SZABÖ LAJOS A nevelés utolsó stádiumában levő 12 hetes „felnőttek” a tápon kívül tejport is kapnak. Nekik már nincs szükségük egyenletes hőmérsékletre, s így időnként a telep udvarán vehetnek nap és légfürdőt. A nevelés befejeztével a Baromfifeldolgozó Vállalat veszi át az állományt, s a feldolgozás után exportálja. A telep idei tervében 30 ezer baromfi átadása szerepel. Hogyan fejlesztik tovább a középiskolás kollégiumokat? Portré A gép szerelmese Már tizenhat éves korában a cséplőgépet kezelte. Az egyéni gazda, akinek éppen csépeltek, amikor az alacsony termetű fiatalember beállított hozzá, így szólt: — Küldd be, fiam, a gépész urat, hadd kínálom meg egy nyelet kisüstivel. Nagyot nézett a gazda, amikor kiderült, hogy magával a „gépész úrral” beszél. Korán megismerkedett hát Dénes László a gépek világával, és olyan barátságra lépett velük, ami most már minden bizonnyal egész életére szól. A Kiskunfélegyházi Gépállomáson 1950 októbere óta dolgozik. Volt munkagépkezelő, segédvezető, majd két év jó munkája után a jánoshalmi hathónapos Diesel-tanfolyamra küldték. Az idei már a negyedik olyan éve iesz, amelyben a robusztus kombájn hátán ülve takarítja be a szőke gabonák engedelmes kalászait. Tavaly például a tervezettnél 80 holddal többet kombájholt. Nyaranta ugyanis részt vesz a betakarítás munkájában; különben szerelő a gépállomás javítóműhelyében. Most is az SZK—3-as mellett találjuk: annak vágószerkezetével bíbelődik, végzi a beállítást, hogy az idény beköszöntére már teljes felkészültségben legyenek. — Nagyszerű ez a gép — mondja, s úgy áll a hatalmas géptestnél, mint gazda a féltve becsült jószág mellett. — Vágószerkezete, rázóasztala úgy van elkészítve, hogy aránylag kis szemveszteséggel lehet vele dolgozni. További szavaiból azonban kitűnik, hogy a kombájnos büszkeségével a gépjavító gondjai tusakodnak benne. Elmondja, hogy a hazai gyártmányú gépekhez kapnak a legkevésbé pótalkatrészt. Hiánycikként említi például az UE—28- hoz való dugattyút, valamint a sebességváltó ikerfogaskerekét. Az egyik termelőszövetkezet Szuper Zetorja például hetek óta itt „árválkodik” a szerelőcsarnokban, mert a kompresszor csaknem valamennyi alkatrésze beszerezhetetlen. Talán, mire a munkák „sűreje”, a mezőgazdaság legnagyobb erőpróbája elérkezik, az AGROKER közreműködésével enyhíteni tudnak ezen az • áldatlan helyzeten. A műszaki vezető kéreti most magához, hogy megbeszéljék a hónap utolsó napján esedékes szemlére való felkészülés végső teendőit. A hagyományos „szerelő-kézfogással” búcsúzik: olajlepte kezét ökölbe szorítva, a csuklóját nyújtja. Hozzák-viszik Néhány nappal ezelőtt a Keskeméti Ruhaipari Vállalatnál jártunk. Szóba került a második műszak is, és dicsérték az asszonyok a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatot. Sándor Lászlóné, Nagy Gézáné, Cseh Istvánná elmondta, menynyit segít a munkásaszszonyok otthoni munkájában, hogy mosógépet, porszívót és sok más egyebet kölcsönözhetnek. örömmel tolmácsoltuk az elismerést a kölcsönzőbolt dolgozóinak. Ottjártunkkor Farkas Mihályné éppen hengermintákat mutatott egy fiatalasszonynak. Egykét mondat közben tudtunk vele szót váltani, mert egymásután jöttek az üzletfelek. Ki rádió-, más meg fényképezőgép- vagy mosógép-kölcsönzés ügyében érdeklődött. Egy férfi rövid nyelű meszelőt hozott vissza. Papírján ellenőrizte Farkasné, mennyi időre vette kölcsön. Pontosan visszahozta. Egy kis adminisztráció — és elköszönt a férfi. — Hová mennek ezek a levelek? — céloztunk az asztalon sorakozó kék borítékokra. — Ilyenkor, estefelé van az adminisztráció dandárja. Jelentések a központnak, meg felszólító levelek. — Nem hozták vissza a cikkeket? — Nem. Az már jogügyi kérdés volna ... Vannak, akik jóakarat mellett is megfeledkeznek az esedékes havi kölcsönzési díj beküldéséről. Ez nem veszélyes, tényleg csak feledékenységről van szó... Harmadik éve dolgozom itt, de még csak egy fényképezőgép tűnt el... — Igazán jó hallani... Pedig van forgalom, ugye, hozzák-viszik a háztartási, s egyéb használati eszközöket? — Érdekes bolt ez. Nem is üzleti jellegű. Hogy is mondjam ... szinte „beépültünk” már a családok életébe. Nemcsak kölcsönöznek az emberek. Aki mosógépet vált, gyakran beszélget velünk családi gondjairól is. Tanácsunkat, segítségünket kérik. Anya vagyok, jó érzés látni, hogy férjek is jönnek mosógépet kölcsönözni. Egy kicsit félszegek talán, hiszen nem „férfi munka” a mosás. Kiderül, hogy beteg a feleség, neki kell helytállni. Nem várjuk meg, hogy kérje, részletesen elmagyarázzuk, hogyan kezelje a gépet, hány párnahuzatot vagy inget tehet bele, meddig öntse vízzel. Még a helyszínre is kimegyünk segíteni. Megtörtént, hogy a kölcsönző zavartan sietett vissza hozzánk: mit csináljon, a porszívó nem szív, hanem fúj. Roszszul kapcsolta be. Míg el nem felejtem. írják meg, mennyire kifizetődő havi díjra kölcsönvenni mosógépet- Bérházakban különösen ésszerű. 150 forint a mosógép, 120 a porszívó, padlókefélő díja. Ha hatan összeállnak, 20—25 forint esik fejenként. Egymás közt jól be tudják osztani, ki melyik nap használja a gépet. A raktárnál búcsúztunk Farkas Mihálynétól. Babakocsikat, mosó-gépeket, padlókefélőket küldött fel a központbafelújításra. A padlókefélők nem voltak biztonságosak áramütés szem-’ pontjából, a mosógépek helyett könnyebb, nem rozsdásodó, új fajtákat küldenek. —th —n A gépállomás egyik legjobb szerelőjével alig egy hónap múlva a félegyházi határban találkozhatunk majd, amint a vezetőfülkéből biztos kézzel irányítja a kalász-ceán hajóját — a kom-á int. Jóba Tibor
