Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
8. oldal 1963. június 29, szombat Kádár János vezetésével küldöttség utazott Berlinbe Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével pénteken küldöttség utazott Berlinbe, hogy részt vegyen Walter Ulbrichtnek, a Német Szocialista Egységpárt első titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa elnökének 70. születésnapja alkalmából rendezendő ünnepségen. A küldöttség tagjai Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. A Nyugati pályaudvaron Gáspár Sándor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter és Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője búcsúztatta a küldöttséget. Jelen volt a küldöttség elutazásánál Wilhelm Meissmer, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete és a nagykövetség munkatársai. (MTI) Gomulka Berlinbe látogat VARSÓ (ADN) Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Walter Ulbricht 70. születésnapja alkalmából vasárnap Berlinbe érkezik. Antonin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a CSKP Központi Bizottságának első titkára szintén baráti látogatást tesz az NDK fővárosában. Heves harcok kiírd területeken Az iraki hatóságok alig 24 órával ezelőtt olyan beszámolókat közöltek a bagdadi rádión keresztül, amelyek szerint a kurdok ellen folytatott „hadjárat” a gyakorlatban befejezettnek mondható, s immár csak némi tisztogatásra van szükség. Ezek után a bagdadi rádió pénteken hadijelentést sugárzott, amely szerint az iraki hadsereg heves harcokat folytat s öt ostromlott kurd falu megadta magát. A hadsereget lovasság támogatta a harcban. Az iraki sajtó ugyanakkor heves kifakadásokat intéz a Szovjetunió ellen: azt állítja, hogy beavatkozik Irak ügyeibe, mert támogást nyújt a kurd „lázadóknak”. Profumo bíróság elölt John Profumo brit hadseregügyi minisztert a brantwoodi (Essex) rendőrbíróság beidézte. Szerdán kell megjelennie a bíróság előtt, mert a lemondását követő napon a megengedettnél gyorsabban vezette kocsiját. Lelkes ünnepléssel fogadta Hruscsovot Berlin lakossága BERLIN. (MTI) Rekkenő, 32 fokos hőségben, egy perccel 14 óra előtt, szállt le az a különrepülőgép a berlin-schönefeldi repülőtér betonjára, amellyel N. Sz. Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke Berlinbe érkezett. Hruscsovval együtt érkezett felesége, Nyina Hruscsova, továbbá Lotte Ulbricht, aki a né met asszonyok képviselője volt a moszkvai nőkongresszuson. Két óra 5 perckor lépett ki a repülőgép ajtaján Hruscsov. A jelenlevők lelkes „Freundschaft — druzsba” kiáltással fogadták. A repülőtéri fogadáson megjelentek a Német Szocialista Egységpárt és az NDK kormányának vezetői, élükön Walter Ulbrichttal. Hruscsov és Ulbricht melegen köszöntötték és átölelték egymást Az állami himnuszok elhangzása után a két államférfi fogadta a díszszázad parancsnokának jelentését, majd ellépett a díszszázad előtt. Ezután Walter Ulbricht a mikrofonhoz lépett és megkezdte üdvözlő beszédét. Szeretettel üdvözölte szabad német földön a Szovjetunió miniszterelnökét, majd gratulált neki a legutóbbi csoportos űrrepüléshez, ezután hangsúlyozta, hogy Hruscsov személyében régi barát és harcostárs érkezett az NDK fővárosába, aki tévé kényén munkálkodik a szovjet és a német nép barátságának elmélyítésén. Ulbricht ezután azt hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet Ä békéért — az emberért Kennedy európai útja Kísérlet de Gaulle elszigetelésére Hruscsov látogatása az NDK fővárosában A VILÁG asszonyainak egységét, együttműködését a békéért, a le- _______ terelésért, a nemzeti függetlenségért, a szégyenletes gyarmati rendszer maradványainak sürgős felszámolásáért, EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN ezzel kivívta a nyugatnémet militaristák elragadtatását. A Daily Express vezércikke viszont azt konstatálja, hogy a nyugat-berlinieket a lelkesedés őrjöngő túlzásaira ragadtatta az amevagyis az emberiség szebb és jobb életéért — ragyogóan dokumentálta a moszkvai tanácskozás. A nemzetközi nőmozgalom, melynek közös harca a nagy célok érdekében összeforrasztotta minden résztvevőjét, bőrének színétől, politikai, és vallási meggyőződésétől függetlenül — mint Hruscsov elvtárs a kongresszushoz intézett üzenetében kifejezte — erős ösztönzést adott arra, hogy még határozottabb, céltudatosabb lépések történjenek a világháború megakadályozásáért Az imperialistáknak a történelemben példátlan méretű fegyverkezése által veszélyeztetett bé-AZ EGYESÜLT ÄLLAMOK elnökének európai tanácskozásai középpontjában kétségtelenül a Német Szövetségi Köztársaságban tett háromnapos látogatása állt. Kennedy Adenauerrel folytatott tanácskozásairól kiadott közlemény azonban nem tartalmazott semmiféle utalást arra, hogy a két kormány milyen konkrét lépést hajlandó tenni az általuk is veszélyesnek minősített. fegyverkezési verseny megszüntetése érdekében, s megmarad az általánosságok felszínén, amikor hangoztatja, hogy ..folytatni kell a fáradozásokat a feszültség csökkentésére”, nemzetközi egyezmények útján. Ezzel a közhellyé csépelt szólammal éles kontrasztban áll viszont a közleménynek az a része, amely a német kérdéssel és a nyugat-berlini problémával kapcsolatban a már ismert hidegháborús jelszavakat eleveníti fel. Az amerikai elnök sajtóértekezletén is több fontos kérdésre kitérően válaszolt, viszont a több oldalú atomerő terve, amelyet igyekezett elfogadtatni vendéglátóival, ugyancsak összeegyeztethetetlen a június 10-i beszédében hangoztatott enyhülés stratégiájával. A nyugati sajtó egy része Is, amikor szembe állítja Kennedy nyugat-berlini beszédét a két hét előtti washingtoni kijelentéseivel, rámutat, hogy az amerikai elnök csalódást okozott azoknak, akik a békés egymás mellett élésről hangoztatott szavaiban a Kelet és Nyugat közötti közeledés jelét látták. Az Humanité megjegyzése pedig telitalálat Volt, amikor megállapította, hogy „Kennedy túl akart tenni de Gaullen és rikai elnök látogatása, kezdik a világ központjának képzelni magukat. A lap fokozott óvatosságra int a német militarizmussal szemben. A NYUGATI SAJTÓBAN sok szó esett a hét folyamán Kennedy nyugat-németországi tanács' kozásainak arról a céljáról, mely az Egyesül Államok vezető szerepe ellen irányuló degauf leista külpolitika semlegesítésére irányult. Párizsban nem tévesztette el ez a lépés hatását Kormánykörökben nyílt támadásnak minősítették Kennedy frankfurti beszédét de Gaulle ellen, s határozottan aláhúzták, hogy a két állam: főnek gyökeresen ellentétes elképzelései vannal Európa védelméről. Ezek a körök de Gaullí „Európa-terveinek” alapját, a francia—nyugatnémet szerződést féltik, amelynek gyakorlati értéke lényegében attól függ, hogy a bonni vezetők Párizsban vagy Washingtonban látják-e érdekeik hatásosabb támogatóját. Az angol közvélemény pedig, amely rosszalássál és aggodalommal szemlélte a Kennedy nyugat-berlini látogatása által előidézett fékteler militarista kitöréseket, önkénytelenül elgondolkoztatott, vajon szerencsés előjáték-e ez a moszkvai megbeszélésekhez. A Lordok Házában Lore Kenneth így tette fel a kérdést: — De Gaulle Németországba utazik, hogy Bonr kegyeit hajhássza. Lényegében ugyanezt tettf Kennedy. Nemsokára követi az angol királyne is, ugyanebből a célból. Németországot tesszül sorsunk döntőbírójává, holott a legnagyobb mértékben megbízhatatlan. Ebben a légkörben az angol nép, enyhén szólva, vegyes érzelmekkel fogadta Kennedy tárgyalásait Macmillannel. A BÉKÉT Áhítozó EMBEREK, a nemzetközi helyzet enyhülését váró világ figyelme most Hruscsov berlini látogatása felé fordul. A Szovjetunió miniszterelnöke egész tevékenységével a nemzetközi helyzet enyhítését, a német probléma, a nyugat-berlini kérdés békés megoldását segíti elő. A világ minden részén feszült érdeklődés és bizalommal teljes várakozás kíséri Iáfr»crn+ácáf arr TMnV.lann A pipás ember A városháza előtti bjren tíz* meg tízezer berlini gy'/.t össze, hogy köszöntse N. Sz. Hruscsovot. Az itt tartott rövid gyűlésen Friedrich Ebert, Nagyberlin polgármestere üdvözölte a Szovjetunió miniszterelnökét. Hangsúlyozta, hogy a világtörténelem első német békeállamának polgárai régen szívükbe zárták a világ legerősebb békeállamának vezetőjét. N. Sz. Hruscsov válaszbeszédében a jelenlevők derültsége közepette azzal kezdte beszédét, hogy a legutóbbi időben külföldiek gyakori vendégek Berlinben, egyesek Nyugat-Berlint, mások pedig a város keleti részét keresik fel. Az a kérdés, mit hoztak poggyászukban azok a vendégek, akik Nyugat- Berlinbe mentek, az ő látogatásuk nem szolgálta a helyzet normalizálását. Hruscsov ezután hangsúlyozta, ő azért jött Berlinbe, hogy megszorítsa Walter Ulbricht kezét, annak 70. születésnapja alkalmából és új sikereket kívánjon az NDK népének a szocializmus építésére és a béke megerősítésére kifejtett erőfeszítéséhez. A Szovjetunió polgárai nevében meleg szeretettel üdvözölte az NDK fővárosának lakosságát és a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság valamennyi DOlgárát. Köszöntötte Marx és Engels hazáját, ahol megvalósulnak a marxizmus—leninizmus forradalmi eszméi. Egyben köszönetét fejezte ki minden jelenlevő berlininek, aki őt és feleségét oly nagy szerettei üdvözölte. Hruscsov ezután arról beszé't, hogy a szocialista tábor egységét és határozottságát erősíteni szent, internácionalista kötelesség. Éltette a Német Demokratikus Köztársaságot, mint a szocialista tábor rendíthetetlen nyugati előőrsét, a Német Szocialista Egységpárt Walter Ulbricht vezette Központi Bizottságát, a Szovjetunió és az NDK népéinél? megdönthetetlen barátságát, a diadalmas marxizmus—leninizmust és a világbékét. A sok tízezernyi tömeg meleg ünneplésben részesítette Hruscsovot. A nagygyűlés az Internacionálé eléneklésével ért véget. Ezután Hruscsov ismét kocsiba szállt és pankowi szállására hajtatott. revanspolitikusok szemmel láthatóan nincsenek tisztában a világon kialakult reális erőviszonyokkal, márpedig a jelenlegi helyzet megköveteli, hogy Németországban is vessenek véget az eddigi áldatlan állapotnak, számolják fel a második világháború maradványait. Nyugat-Németországnak is előbbutóbb el kell ismernie a Német Demokratikus Köztársaságot és annak határait, normalizálnia kell kapcsolatait az NDK-val és más szocialista országokkal. Kennedy európai látogatására rátérve Ulbricht kifejtette azt a véleményét, hogy Kennedy Nyugat-Berlinben a frontvárosi politikusok szellemében beszélt. A szónok végül éltette a Szovjetunió és az NDK népeinek barátságát. Hruscsov válaszbeszédében köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és a meleg üdvözlő szavakért. Hangoztatta, hogy Kennedy európai látogatásának értékelését illetően teljesen egyetért Ulbricht véleményével. Hruscsov a továbbiakban elmondotta, rendkívül örül annak, hogy lehetőség nyílt újból ellátogatni Berlinbe, s hogy itt üdvözölheti barátját, Walter Ul'orichtot 70. születésnapja alkalmából. „Jól ismerjük Walter Ulbrichtot mint a nemzetközi munkásmozgalom kiváló veteránját, a marxizmus—leninizmus fáradhatatlan harcosát” — jelentette ki Hruscsov. A Szovjetunió miniszterelnöke végül boldog jövőt kívánt a német népnek és szeretettel köszöntötte régi barátait, az NDK demokratikus pártjainak és nemzeti frontjának vezetőit. A beszédek elhangzása után a két államférfi fogadta a díszszázad tisztelgését, majd autóba szállt. Mintegy 30 kilométeres útvonal mentén a tömeg mindenütt lelkesen köszöntötte a főváros kedves vendégét. A Német Demokratikus Köztársaság televízió 8 helyen több mint 30 kamerával adott közvetítést Hruscsov berlini diadalmenetéről. A szovjet miniszterelnök látogatásáról több száz kapitalista rádióállomás, televíziós társaság és újság saját kiküldött munkatársa útján tudósít. Többek között nyugatnémet újságírók is érkeztek az NDK-ba, hogy beszámoljanak a nagy eseményről. Nemsokára elmegy a kilenc utáni lakiteleki vonat és elcsendesedik a kecskeméti állomás. A restiben ugyan elég nagy a nyüzsgés a nyomasztó meleg miatt, de ott is záróra lesz lassacskán. — Egy-két vendég a nyitott ablak mellett piheg, és bánatosan mered az ablakpárkányra tett sörös pohárra: még egy húzás, ás kiürül. Az állomás étterem felőli részel már az éjszakai álom homályában alszanak. Mintha ide illenék, úgy roskadt fel szunyókálni a bejá"at melletti zászlórúd tövébe az öreg-mher. Az „1. sz. hordár”, az állomás évtizedek óta ;smert alakja. Egészen belapul a vaskörbefutó padkára. Alig mozdul az öreg — legalábbis távolabbról úgy látszik —, csak lelógó lába moccan időnként. Alszik? Nézzünk közelébb. Á, dehogy alszik. Ügy látszik, elfelejtette szívni a pipát, mert bizonytalan kézzel a skatulya oldalát készül eltalálni egy gyufaszállal. Az eltörik, majd a második, harmadik is. — A negyediknek sikerül lángra lobbanni. — Tartia a pipa öblére, de biz, a tűz éppencsak egy milliméternyi dohányvéget kap el. Az is ellohad. A hordár döcögősen, de kiművelten káromkodik egy sort. Másik gyufapróba — ismét elmegy vagy, kos árboc és a fal közé, szinte összeolvad a sötétséggel. Csak piros csákója és annak elején az aranyfényű jelvény figyelmeztet: Álljunk meg egy szóra! Nem amolyan közönséges éjimadár ül itt! Kicsi feje, szépen ápolt bajusza, régi öreguras „pakombartja” van az ősz hordárnak. Már ez is olyan külső, hogy Bihari Sándor festményének alakjait juttatja eszünkbe. No, meg a piros csákó, de legfőképpen a pipa miatt. Mert az egy költemény. Vajsárga tajtékpipa, amely egyszeriben olyan tekintélyt, „patinát” biztosít a gazdájának. mintha egy régi-régi falusi jegyző telepedett volna a
