Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
1963. június 21, péntek S. oldal Délután a felvásárló telepen II társadalmi tulajdon védelme Itt a nyár Június 21, a hivatalos nyárkezdet. Igaz, tegnap még komor volt az égbolt, nem fogyott a fagylalt és elnéptelenedtek a fürdőhelyek, de a nyár nem hagyja magát! A nap hívójelére majd üdülők lepik el a Duna és Tisza mentét, a Szelidi tavat és az emberek — mint ez a lány is — boldog-vidáman fürdőznek vízben és napsugárban. A SZÉP nyári napokon sokan igyekeznek autón, motoron a szabadba. A forgalom ilyenkor igen nagy országutakon és a városok—falvak belső útvonalain. A suhanó autók, elrobogó motorkerékpárok fényesen csillogó külseje — no, meg a rendszáma is — azt mutatja, hogy tulajdonosaik nemrég jutottak birtokába. Sok év telt el takarékoskodással, nemegyszer lemondással, míg a jármű újdonsült gazdájának birtokába került. Érték a jármű, ám még nagyobb érték az autó, vagy motorkerékpár utasainak élete és azoké, akik az utak forgatagában a járművezetőkre bízták életük biztonságát. A közúti balesetek száma azonban azt mutatja, hogy a gépjárművezetők sokszor könnyelműen bánnak az emberélettel, s a nehezen megszerzett értékekkel, a személygépkocsikkal, a motorkerékpárokkal. Megyénkben az év első negyedében 64 közlekedési baleset történt, közülük öt halálos kimenetelű volt. Hosszabb lenne felsorolni azokat az eseteket, amikor súlyos műtét árán mentették meg a szerencsétlenül jártak életét. A BALESETEK okainak vizsgálata során a legtöbb esetben kiderül, hogy a bajt az emberek felelőtlensége okozta — a közlekedési szabályok ismeretének hiánya, vagy alkalmazásának elmulasztása, s jó néhány esetben a gépjármű kezelésének nem elég alapos ismerete. A KPM Autóközlekedési Tan-Egyre-másra gördülnek a MÉK kiskőrösi járási kirendeltségének udvarára a mélypiros csillogásé — valóban „édes” — teherrel megrakott gumis kocsik. Körülöttük megélénkül a színtér, raktári munkások nyúlnak a ládák után, amelyeknek világos színű lécpántjai a gyümölcsfák friss ajándékát, a meggyet őrzik. Az iroda előtt a „vezérkar” tart megbeszélést: a MÉK-központ néhány dolgozója, s a kirendeltség vezetője, Kiss Tibor. Jó a termés — Elégedettek lehetünk a meggyterméssel — mondja. — Idén olyan jól volt „időzítve” az érés, hogy a ránk következő két hétben mintegy 180 vagon felhozatala várható. Ebből egy híján 100 vagonnyi pipacsmeggyet Belgiumba exportálunk. Azok a termelők, akikkel szerződést kötöttünk, 5,60 forintot kapnak kilogrammonként. A már ugyancsak „műsoron levő” üvegmeggy egy része is exportra megy, a többit konzervgyáraink dolgozzák fel. Az átvételt és a vagonba rakást vasárnap kezdték el. Az első napi két vagon meggynek az idény harmadik napján már intézetének megyei vezetőjétől, Bódis Istvántól — mint az egyik legilletékesebb közlekedési szakembertől —kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a közlekedési balesetek megelőzésének megoldása elsősorban az alapos szakmai kiképzésben, műszaki továbbképzésben van, s nem utolsósorban a lassan féléves új KRESZ elsajátítását senki ne vegye könnyelműen. Kecskeméten negyedévenként a megyéből mintegy 3200 gépjárművezető vizsgázik az Autóközlekedési Tanintézet iskolájában. Ugyanakkor továbbképző tanfolyamokon rendszeresen — mintegy 100 gépjárművezető gazdagítja műszaki ismereteit. Valamennyien részt vesznek az új KRESZ elsajátításában is. A tanulási lehetőségek tehát állandóan adva vannak, hiszen az iskola tanfolyamai folyamatosak. MINDENKI örül annak, hogy jobban élünk, egyre nagyobb a forgalom utcáinkon, állandóan gyarapszik a motorkerékpárok és magánszemélygépkocsik száma. A teljes örömhöz azonban az szükséges, hogy a járművek számának növekedésével járó megnagyobbodott forgalomban vigyázzunk a saját és embertársaink testi épségére, s a nagy értéket képviselő járművekre is. Ehhez gépjárművezetőnek és gyalogosnak egyaránt hozzá kell járulniok. A gépjárművezetők nagyobb felelősségérzettel és szaktudással, a gyalogosok pedig több óvatossággal vegyenek részt a közlekedésben. csaknem a négyszeresét indították útnak. — Munkánkat megkönnyíti, hogy a keceli és soltvadkerti telepeink tőlünk függetlenül, a vám- és növényvédelmi ellenlenőrzés után nyomban indítják a TEM-vonatot. A nemzetközi vasúti szerződés értelmében ezek a Budapesten összeállított szerelvények 120 kilométer átlagsebességgel viszik az árut közvetlenül a külföldi fogadóállomásra. A gyümölcs minőségéről kedvezően nyilatkozik a kirendeltségvezető. A járásban példásan szervezett növényvédelemnek köszönhetően, jóval kevesebb a fertőzött gyümölcs, mint az elmúlt években. Példásan felkészültek — A göngyöleget illetően előreláthatólag nem lesz fennakadás — folytatja Kiss Tibor. — Belföldi ládából 230 ezer, exportgöngyölegből pedig 189 ezer áll rendelkezésünkre. Sőt, már a közelgő barackszezon idejére is gondolunk: e célra eddig 120 ezer ládánk van. Az exportvagonokhoz szükséges 22 vagon jeget már megrendeltük, és kellő mennyiségű szárazjégről is gondoskodtunk. A kirendeltség előrelátó dolgozói minden eszközt megragadtak, hogy a meglehetősen nagy erőpróbát jelentő gyümölcsidény lebonyolítása zökkenőmentes legyen. A községi hangosbemondón keresztül is szorgalmazták a szakszerű szedést, ismertették a csomagolás helyes módszereit. Hiszen nem közömbös, hogy milyen érettségi fokon kerül leszedésre a gyümölcs. 4mi metroltlásra vár — Ekkora apparátusnál, persze, adódnak nehézségek is. Egy gépkocsink tönkrement, a távoli konzervgyárakból pedig sokszor csalc nagy késéssel érkeznek vissza a járművek Ez fennakadást okoz a szállításban, de igyekszünk ezt jobb szervezéssel kiküszöbölni. Nagyobb problémánk, hogy mindössze egy telefonkészülékünk van. Nehéz így a telepekkel a kapcsolatot tartani. Az árakat nem mindig tudjuk velük időben közölni, s ez a másnapi felvásárlásban zavart okozhat. Romló áruról lévén szó, az esetleges késedelmes diszpozíció is súlyos „forintkieséssel” járhat. A telefonna) kap csolatosan nagyon várj ,k a posta sürgős intézkedését. Mintegy végszóra, felcseng az egyetlen telefon: Akasztó, majd Császártöltés jelentkezik Fajták, _ árak, szakmai fogalmak neve kavarog a kagylóban. Kinn a raktárban sokasodik az égj - másra halmozott áru garmadája. Az épület elé most ail méltoágteljesen, súlyos rakományával egy teherautó. A z MSZMP VIII. kongresz" szusán tett megállapítások fő tétele, hogy hazánkban befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A közelmúlt években a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése az egész népgazdaságban osztatlanul uralkodóvá tette a szocialista termelési viszonyokat. Tehát a termelési eszközök társadalmi tulajdonként csaknem kizárólag az állam, a közületek, vagy a szövetkezetek birtokában vannak. Ez biztosítja az egész népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését, ennek alapján valósul meg a szocialista elosztásnak az az elve, hogy a dolgozók munkájuk szerint, egyre növekvő • mértékben részesülnek a termelt javakból. Következésképpen: a társadalmi tulajdon sérthetetlenségéhez fűződő érdek kiemelkedő fontosságú, és a társadalmi tulajdon védelme, gyarapítása a szocializmus teljes felépítésének fontos feltétele. A társadalmi tulajdon védelme nem elsősorban a bűnüldöző szervek feladata. A szocializmus építésének mostani szakaszában még jelentős erővel hatnak a múltbeli szokások, káros ideológiai befolyások, a kapitalizmusból visszamaradt erkölcsi nézetek. Ezek leküzdése mindenekelőtt a politikai nevelőmunka feladata. Ezzel egy időben nagy figyelmet kell fordítani a társadalmi tulajdont sértő cselekmények megelőzésére, a lehetőséget adó okok felfedésére és megszüntetésére. Mindezeken túl a társadalmi tulajdon védelmében ma még nélkülözhetetlen az adminisztratív fellépés, a szocialista tulajdon ellen támadók büntetőjogi felelősségre vonása. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy megyénkben is a szocialista tulajdon védelme mindinkább társadalmi üggyé lett. A dolgozók szívügyüknek tekintik a közös vagyon megóvását, és mind nagyobb számban leplezik le a kártevőket. Ezért a társadalmi tulajdon védelme megyénkben a népgazdaság valamennyi ágában tovább javult. A társadalmi tulajdon védelme az iparban a legszervezettebb, annál is inkább, mert a feltételek itt a legkedvezőbbek. Az anyagtárolás, a bizonylati fegyelem, a belső és a felügyeleti szervek ellenőrzése többnyire jól kiforrott módszereket alakított ki. De számolni kell azzal is, hogy az újonnan létesülő vállalatok, telepek beindulásával járó átmeneti nehézségek helyenként lazaságokat szülnek, s ráadásul ezeknél a vállalatoknál a belső és az irányító szervek ellenőrzése sem alakult még ki. Jelentős károk keletkeznek esetenként a beruházások késedelmes teljesítéséből, a „nem kifizetődő” szerződések teljesítésének elmaradásából. Egyenletesen javul a tár“ sadalmi tulajdon védelme mind az állami, mind a földművesszövetkezeti kereskedelemben. Rendszeresebb és jobban szervezett az ellenőrzés, a leltárhiányok összege évről évre csökken. De azért még mindig nem ritka a bizonylati fegyelem, az áruátvétel, a pénzkezelés szabályainak megsértése. A földművesszövetkezeti kereskedelemben még sok a hiba a választott szervek ellenőrző tevékenységében. Egyes boltok vezetői, alkalmazottai nem riadnak vissza a súly- és mértékcsonkítástól, az árdrágítástól, amivel elsősorban a vásárlókat károsítják meg, de lehetőséget teremt ez a társadalmi tulajdont sértő visszaélésekre is. A felügyeleti szerveknek az ilyen káros tevékenység ette* nagyobb eréllyel kell fellépniük. Megyénk jellegéből fakadóan nagy gondot jelent a társadalmi tulajdon védelme a mezőgazdaságbán. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon, erdőgazdaságokban a társadalmi tulajdon védelme tovább javult. Hatékony intézkedések történtek a fekete beruházások és az anyagnyilvántartások pontatlanságában jelentkező korábbi hibák megszüntetésére. A termelőszövetkezetekben — főleg az átszervezés éveiben az új és a nagymértékben megnövekedett tsz-ekben — a társadalmi tulajdon megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt és különösen a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben ma is nagy munkát igényel. Az átszervezés utáni kezdeti időszakban a termelőszövetkezetek vezetői és gazdái általában a legelemibb jogszabályokkal sem voltak tisztában és erős volt még a kistulajdonosi szemlélet. Egyeseknek a munkából való távolmaradása, a beviteli kötelezettség elhanyagolása, a jogtalan földhasználat, a szerződéses kötelezettség nem teljesítése, a törvény szerinti jogos igények érvényesítésének elmulasztása a megye több szövetkezeténél jelentős gondokat okozott. A termelőszövetkezetek megszilárdításának alapvető kérdése lett a közös vagyon védelme, gyarapítása. A párt, állami szervek, a szövetkezeti vezetők és a szövetkezeti _ tagság közös erőfeszítéseinek jótékony hatása ma már felmérhető. A szövetkezeti gazdák többsége igényli és követeli a társadalmi tulajdon ellen vétők felelősségre vonását. A jelentős fejlődés ellenére azonban még sok a hiányosság. A vagyontárgyak őrzése, tárolása, szállítása, a bizonylati elv és fegyelem sok szövetkezetben még mindig nem kielégítő. Az ellenőrző bizottságok többsége sem tölti be maradéktalanul hivatását. 1962-ben a nagybaracskai Új Tavasz Tsz-ben 156 ezer forint, a közelmúltban pedig az apostagi Duna Tsz-ben 135 ezer forint összegű kárt lehetett volna megelőzni egészen csekély, szinte pár forintos tűzvédelmi beruházással. A társadalmi tulajdon védelme állandóan javuló képet mutat Több év adatai bizonyítják, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma fokozatosan csökken. (Az 1962-ben keletkezett kár mintegy 40 százaléka volt az 1953. evben okozott kórnak.) A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények zöme viszonylag csekély karokozással jár. Az elkövetők jelentős része pedig alkalmilag megtévedt ember. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos helyzet általános javulása azonban nem jelentheti azt, hogy a bűnüldöző (rendőri, ügyészi, bírói) szervek munkájával szemben támasztott követelmények valamivel is csökkentek volna. A rendőri, ügyészi és bírói szervek a jogpolitikai elveknek megfelelően biztosítsák a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett minden bűntett felderítését és minden elkövető felelősségre vonását — a törvényes eszközökkel, a törvényeink szerint. A társadalmi tulajdon ” megszilárdítása, a közös vagyon megvédése a vállalat, a szövetkezeti' a megye és az ország gazdasági erejének fokozását jelenti. Ez is segít abban, hogy biztosítsuk a dolgozók életszínvonala további emelésének, növekvő anyagi és kulturális szükséglete kielégítésének feltételeit. Ezérí nemcsas kötelessége, hanem személyei érdeke is minden ál'iumpolgarnak a nép vagyonának, a társadalmi tulajdonnak védelme. Dt, Horváth István J. T. Bátyád Kilenc évvel ezelőtt, kislány korában került a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalathoz Lajtai Benőné, a Zrínyi-brigád vezetője, akinek vezetésével a 15 tagú kollektíva megnyerte a brigádok közti versenyt, ugyanakkor megszerezték a szocialista címet is. A gyárban nem könnyű őket megtalálni. Egy részük a darabolóban serénykedik, a fiatalok a kopasztóban tanulják a mesterséget, de találunk közülük a tojáslámpázóban is. Felajánlásuknak megfelelően a fiatalok most tanulják a csirkekopasztást. Tanítómesterük Csányi Istvánná ezt mondja: Nemrég dolgoznak önállóan, már elérik a 100 százalékot, ami igen szép eredmény, ha figyelembe vesszük a rövid tanulóidőt és azt, hogy számukra új ez a munkaterület. Olyan a brigád, mint egy megértő család. Ahol tudnak, segítenek. Molnár Józsefné újszülött gyermekét a névadó ünnepségen elhalmozták ajándékokkal. Földvári Lajosné is érezte a brigád melegszívű tagjainak gondoskodását, míg a kórházban volt. Az asszonyok, lányok felváltva végezték a házi munkát, a vásárlást. Ezenkívül ellátogattak a városi szociális otthonba, ahol ajándékkal kedveskedtek a ház lakóinak. Számíthat rájuk az üzemi pártszervezet vezetősége is. Segítenek a pártkiadványok terjesztésében. Egy év alatt 584 óra társadalmi munkát végeztek. Tevékenyen részt vesznek a kulturális életben is. A színjátszó csoport erősségeként említik Tóth Máriát. Körösi Etát és Körösi Erzsit. Brigádnaplójukból kiderül, hogy kéthavonként sajtó- és könyvankétot tartanak, mindannyian könyvtári tagok, tizenháromszor voltak közösen moziban. V. K. Gépjárművezetők — nagyobb szaktudást Több óvatosságot - gyalogosok
