Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-20 / 142. szám
1963. június 26, csütörtök 3. oldal Reggelre friss kenyér Kenyerek. Fénylő, egészséges barna veknik — tízével-százával. Mennyei illatuk csak úgy srófolja az ember „ízlelő fantáziáját”. De jó volna abból a zsemleszőkéből egy szelet — kacsazsírral. Hátha még ezt a gömbölyű véget megtölthetném fehéren csurgó hideg tejfellel! Vagy csak beleharaphatnék titokban abba a csipkés „pilis” hajtásba. Nem is folytatom még gondolatban sem, mert a végén csak lerí az arcomról a nagy étvágy, s azt gondolják, nem is reggeliztem. Pedig az egész csak onnan van, hogy máshol mindent jobban megkíván az ember, mint odahaza. Figyelem inkább Dobos Sándort, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat 1. sz. üzemének vezetőjét. — Ha kétkilósakat sütünk, napi 220 mázsa megy ki ebből az üzemből — mutat az állványpolcokon sorakozó veknikre. Ha vegyesen sül kilóssal, 120 és 60 mázsa a teljesítmény, így kicsit több a munka, mert nem egyfélét csinálunk. Most ez megy, tehát 6 ezer 2 kilogrammos és 6 ezer 1 kilogrammos vekni készül. Három műszakban dolgozunk. Reggel 6- kor kezdjük a szállítást a kereskedel emnek. Míg a dagasztógépet nézzük, melynek karja úgy mozog a tésztában, mintha valami hoszszú nyakú madár keresne benne valamit, a fotoriporter kihasználja az alkalmat. Eltűnik a szomszédos, mélyebben fekvő helyiségben, és egy boltív nyílásán át fényképez. Ezalatt innen is, onnan is röpködnek a tréfás megjegyzések. A sütőmünkások közismerten vidám emberek. Most éppen Dobos Sándor biztatja a fotoriportert. — Azt a csúnyát, a legcsúnyábbat fényképezze — mutat az egyik kemence szájához. — Nézze csak, ilyen kenyereket csinál — int a tartóra, amelyben két-három széttört kenyérdarab árváskodik. Persze, ez csak heccelődés. A „legcsúnyábbnak” titulált férfi jóképű, derék ember. Nem is marad adós a visszavágással. — Akkor leszek legcsúnyább, ha maga is ideáll, Sanyi bácsi. Már kész is a felvétel. Tóth István—Pásztor Zoltán mények megnehezítik egyebek mellett a gazdasági, politikai és világnézeti egység kialakulását Igen fontos feladat tehát a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti megerősödése, az anyagi érdekeltség biztosítása, mert ez elősegíti a szövetkezeti gazdák termelési biztonságának növekedését, a parasztság szocialista tudatának, közösségi életszemléletének erősödését. Ez a folyamat viszont hatással van a szocialista termelési viszonyok fejlődésére, erősíti a közös gazdaságot. Nem kívánom itt most felsorolni azokat a tennivalókat, melyeket a kecskeméti járásban a párt- és tanácsvezetés meghatározott. s amelyek elősegítik szövetkezeti gazdaságaink megszilárdítását, egészséges fejlődését. A szövetségi politika kapcsán azonban meg kell emlékeznünk az értelmiség m inkájáról, alkotó szelleméről. Értelmiségünk az elmúlt évek során nagy változáson ment át. Nagyobbik részük már egyébként is a népi hatalom neveltje. A társadalmi fejlődés során azonban mindinkább összeforrnak nz értelmiség különböző rétegei Mintha szobrász műtermében lenne, úgy fehérük Krizsán I Buzsik Béla vető a pillanatot lesi, amikor Nagy Eszter be- József munkába hajló alakja. A kenyér „lelkét”, a kovászt ké- J rakó a kenyértésztát a lapátra borítja kosarából, már repül is a szít! a nagy üstben. | hosszú nyelű lapát, s viszi a kenyeret a kemence gyomrába. 's Egy felülvizsgálat és tanulságai Megyénk szarvasmarha-állománya a márciusi állatszámlálás adatai szerint összességében közel 3700 darabbal növekedett. Ennek ellenére viszont a nőivarú szarvasmarhák, a tehénállomány létszáma mintegy 2300-zal csökkent. A tehenek, illetve üszők ilyen számbeli csökkenése tette szükségessé a Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztériumnak azt az együttes utasítását, amelynek értelmében az üszőhizlalási akció keretében leszerződött üszőket felülvizsgálják, s a megfelelőket a tenyésztésbe való állítás végett kiválogatják. Május 20. és június 10. között a megye hét járásában 194, a városokban pedig 33, összesen tehát 227 termelőszövetkezetben történt, meg az üszőállománv felülvizsgálata. Ennek során 2800 üszőből 1100-at találtak tenyésztésre alkalmasnak. Ez utóbbi menvnyiségének mintegy a 80 százalékát a tsz-ek saját állományuk növelésére visszatartják. és vemhesítik. . Egy-két járásunk tsz-eiben a hizlalás látszólag előnyösebb volta miatt kevésbé tartják döntő fontosságúnak a tenyésztést. A bajai járásban leszerződött állománynak például alig a 30 százalékát tartják csak vissza tenyésztésre. Nem szabad azonban elfelejteniük. hogy bár a hizlalás pillanatnyilag a jövedelmezőség tekintetében előnyösebbnek látszik, a tenyésztés elhanyagolása alapanyag és állomány szempontjából egyaránt, az elkövetkező években igen károsan hat a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységére. A jövőben esedékes hizlalást is megnehezíti az a körülmény. hogy a gazdaságok a tenyésztés elhanyagolása miatt nem számíthatnak szaporulatra. A hizlalás! tevékenység fokozása azért kívánatos, mert a tehén- és üszőállomány csökkenése miatt a növendékállatok felvásárlásának lehetősége egyre szűkül. A háztáji és az egyéni gazdaságokban június végéig mintegy ezer üszőt vizsgálnak felül, s a tenyésztésre alkalmas állatokat e célból viszszataríják. A vizsgálatok eddigi tapasztalatai azt mutatják. hogy a háztáji és egyéni gazdá.k. jól ismerve a fennálló kedvezményeket, az eddig bemutatott üszőknek min+egy a 60 szímlékát tenyésztésben tartják. Mind a közös, mind pedig a háztáji és egyéni gazdaságokban az új takarmánykedvezménv. a kömmst! készletből származó segítség, valamint az egyéb kedvezmények — lepel őt erület biztosítása, szál ásták ármány-juttatás — ösztönzőleg hatnak a továbbtenvésztésre. A tapasztalatokat összegezve, az ez évi üsző-felülvizsgálat is arra figyelmeztet, hogy a tenvpzzt'Wnek mindarUzéno nme ven előznie a gazd^cígok hizlalási tevékenységét. Arra kell törekedni, hoav minőén erre a rélrq alkalmas üsző a tenyésztés szolgálatába kerüljön. J. T. Köze! ezer anyaponty és több száz mázsa ivadék került a megyei tágazdaságokba Tízszeres halhozamra van kilátás az iáén Megyénk halászatának idei várható eredménye lényegesen jobbnak ígérkezik, mint az elmúlt évben. Termel őszövetkezéti tógazdaságainkból az idén csaknem tízszeres hozam várható — a tavaly őszi három vagonnal szemben most 25—30 vagon —, ami természetszerűen a halellátás javulását is jelenti. A 200 és egynéhány hold helyett idén 746 hold a tsz halastavak területe. A bennük elhelyezett egy- és kétnvnras ivadék menynyisége meghaladja a 6 és fél "agont. A hal tenyésztéssel is foglalkozó termelőszövetkezeteink — mindinkább arra törekszenek, hopv ivadékszükségletüket a lehetőséghez képest saját állományukból fedezzék. Az igényelt anyapontvok nagy részét a tszek és htsz-ek már meg is kapták. Ivetásra az idén 963 anyaoonty került eddig a megyébe. Különösen számottevő mennyiségű — összesen 770 — anya ponttyal gyaranodtak a szakmán Petőfi, a baiai Duna és a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz. továbbá a bajai Új Élet Halászati Tsz ívatótavai. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy e gazdaságok körzeti ivadéknevelő tógazdaságok — rangjára emelkedjenek, vagyis később a többi tsz ivadékszükségletét is fedezhessék. is. Több mint száz , agrármérnök, agronómus, mérlegképes könyvelő dolgozik szövetkezeteinkben. Az értelmiséggel kapcsolatos egészséges politikát jellemzi, hogy amíg 1958-ban a tanácsválasztásokon 876 községi tanácstag közül mindössze 89 értelmiségi foglalkozásút választottak meg, addig 1963-bar> ez a szám kétszeresére emelkedett, jelenleg a kecskeméti járásban a tanácstagoknak csaknem 20 százaléka az értelmiség soraiból kerül ki. Ide tartozik annak a megemlítése is. hogy a megválasztott új népi ülnökök 12 százaléka ugyancsak értelmiségi. Az elmúlt esztendőben a járás valamennyi községében tartottunk értelmiségi ankétokat. Ezeken a falusi értelmiség szerepével, feladataival foglalkoztunk. Talán ennek is a következménye, hogy jelenleg igen tevékenyen dolgoznak értelmiségiek a tanácsok állandó bizottságaiban. a népfrontbizottságok mellett szervezett akcióbizottságokban. A múlt télen a Hazafias Népfront által szervezett jogi bizottságban tevékenykedő jogászok több mint 30 előadást tartottak a járás szövetkezeteiben, készségesen nyújtottak segítséget termelőszövetkezeteink jogi problémáinak megoldásában, örvendetes előrehaladás tapasztalható a pedagógusok, orvosok, egészségügyi középkáderek, ideológiai továbbképzésében is. Ennek hatékonyságával kapcsolatban egyetlen példa: a járásban a pedagógusok 60 százaléka vett részt ideológiai továbbképzésben. Sajnos, nem mindenütt értik meg az értelmiséggel kapcsolatos szövetségi politika lényegét. Van bizonyos fajta viszszahúzódás, meg nem értés. Újlaki Tibor, a lászlófa'vi Űj Tavasz Termelőszövetkezet agronómusa például elmondotta, véleménye szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatott értelmiségiek sokkal többet tudnának segíteni a községek kulturális életének fellendítésében, ha többet kívánnának tőlük, ha inkább támaszkodnának rájuk, mint eddig. Újlaki Tibor egyébként Budapestről került vidékre, s helyesen ismerte fel a falusi kulturális viszonyok alakulását. A téli hónapokat valóban alaposabban ki lehetne használni, az értelmiségieket tsz-akadémiák, szaktanfolyamok, mezőgazdasági szakkörök létrehozása vonatkozásában fokozottabban lehetne megbízni feladatokkal sőt, a mezőgazdasági értelmiség egy része művészeti együttesek és csoportok megteremtésében is részt tudna vállalni. A szocializmus teljes felépítése sokrétű társadalmi feladat. Mikorra teljesítjük a megjelölt célkitűzéseket, melyeket a VIII. pártkongresszus széle» távlatokban vázolt fel — nagyrészt munkánkon múlik. A szövetségi politika bonyolult prob léma. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés az emberekben' hogyan lehet megvívni a harcot a régi világ maradványaival. hogyan lehet megvalósítani korunk feladatait — a dolgozók egy részének kirekesztésével-e, mint a dogmatikusok nem egyszer mondották — vagy együtt az egész dolgozó néppel. A válasz nem lehet más: együtt mindenkivel, aki részt kér a szocializmus építéséből, — együtt a néppel. DR. HAVASI LÁSZLÓ . A magasabb hozam érdekében nagy fontosságú mesterséges etetés cél jából mintegy 40 vagont kitevő mennyiségű haltakarmányt használnak fel a tógazdaságok. Megtörténtek az előkészületek több új halastó kijelölésére, illetve építésére is. Az 1210 holdas szabadszállási tsz-közi halastó, valamint a hartai Lenin Tsz 700 ho'da.s tavának kijelölése már folyik. A baiai Új Élet Htsz-nek a Harkakötönv mellett épülő' mesterséges tava pedig — amelynek építése közvetlenül a befejezés előtt áll — újabb 260 holddal növeli maié a megye halastavainak területét. , — G — R Pá^otdu-ás A gyár tekintélyes osztályvezetője erősen idegenkedett a társadalmi bíróságok bevezetésétől. Hangoztatta is ezt, valahányszor alkalma adódott. Ügy vélekedett, hogy sokkal hatásosabb a zárt_ ajtók mögött megtartott’ fegyelmi tárgyalás, a kisebb sérelmekkel pedig forduljanak a dolgozók a bíróságokhoz, vágj' éppen oda, ahova akarnak. Véleménye ellenére, végre mégis megalakult a gyárban a társadalmi bíróság. Sikeresen lezajlott az első tárgyalás is. Telt, múlt az idő. Mikor a második tárgyalásra készültek a társadalmi bíróság tagjai, hatalmas csomaggal kereste fel őket a szakszervezeti irodában a szóban forgó osztályvezető. Pakkját az asztalra helyezte, majd ennyit mondott. — Elnéztem, hogy a múltkori tárgyaláson csupasz asztalnál ülnek az üzemi bíróság tagjai. Ezért szereztem kölcsön ezt a szép zöld posztótakarót a holnapi tárgyalásra. Aztán csendesen elköszönt. A bíróság tagjai pedig először értetlenül néztek egymásra: mire ez a pálfordulás? Később jutott az elnök eszébe. Hát persze! El»c tárgyalásukon az osztályvezető részlegében dolgozó két szaktárs ügye szerepelt. Anyagi okok miatt fél éve húzódó eh'a kodásnak vetett végett a társadalmi bíróság igazságos ítélete. T. S. I
