Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-18 / 140. szám
Több zöldség és gyümölcs kerül belföldi fogyasztásra és exportra I f J 11 .1 A kemény tél és a késői tavaszodás után nem ok nélkül tartottunk attól, hogy az idén kevesebb lesz a boltokban a friss zöldség, gyümölcs, az elmúlt évinél magasabbra ugranak a fogyasztói árak. Most a zöldségüzletek, elárusítóhelyek áruval nyából együttesen június 10-ig 890 vagon árut vásároltak fel, az elmúlt év hasonló időszakában jelentkezett 622 vagonnal szemben. Mit mutatnak a számok? Az árubőség természetesen előnyösen befolyásolja a lakosság ellátását, a fogyasztói árak alakulását is. Átlagos fogyasztói ár június 10-én: , 1962 . 1963 Üjburgonya kg 7,60 Ft 4,50 Ft Zöldborsó kg 5,40 Ft 4,— Ft Karalábé csomó 2,40 Ft 1,30 Ft Cseresznye kg 9,60 Ft 9,60 Ft Földieper kg 20,— Ft 19,— Ft Májusi meggy kg 5,50 Ft 5,50 Ft Export Európa számos államába Európa-szerte keresettek a megye termékei. A felvásárolt mennyiség egyharmadát adják el külföldi megrendelőknek. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből június 10-ig 210 vagon került exportra az elmúlt év hasonló időszakában kiszállított 84 vagonnal szemben. A skandináv államokban különösen a földieper kelendő. Cseresznyéből a Szovjetunió, Csehszlovákia és Ausztria importál nagyobb mennyiséget. A zöldségfélék nagy része Csehszlovákiába és a két német államba „utazik”. Érdekes, hogy Belgium a — fanyarsága miatt belföldön szinte értéktelen — pipacsmeggyből vesz át minden menynyiséget. Hol szorít a cipő ? Az értékesítő központ rendelkezésre álló száz tehergépkocsi most még elég. A nyári szezon beindulása után azonteli polcai láttán elégedetten állapíthatjuk meg, termelőszövetkezeteink legyőzték a nehézségeket és az időjárás is — mintha megbánta volna vétkeit — kedvez a termelésnek. A Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központjában nyert tájékoztatás szerint zöldségből, gyümölcsből és burgoban — az elmúlt évekhez hasonlóan — sok nehézséget okoz a szállítóeszközök hiánya. Remélhetőleg hathatós segítséget kap majd más megyékből az AKÖV és a Földművesszövetkezeti Szállítási Vállalat, hiszen a ropogós cseresznyét, szőlőt, frissen szeretnék megvásárolni a budapesti fogyasztók is. Még mindig nem egyenletesen szállítják a termelőszövetkezetek az árut. Vasárnap a legtöbb helyen nem szedik le a zöldséget, gyümölcsöt. Ezért hét elején akadozik a boltok ellátása, romlik az exportra szánt cikkek minősége. Jelentős többletbevételt jelent a termelőknek a szerződéses felár. A termelőszövetkezeteknek tehát érdemes körültekintően felmérni várható termésüket és megkötni a szerződést. Ugyanakkor a megyei értékesítő központnak is nagy segítséget jelent, ha tudja, mi lyen mennyiségre számíthat egy-egy árufajtánál. Békés Dezső Szép, tiszta várótermet! Komorak,, kopottak, dísztelenek a kecskeméti vasútállomás nagy várócsarnokának magas falai, s az ember — ha több órát is kénytelen közöttük tartózkodni. különösen télen — lehangoltságot, szinte levertséget érez. Pedig lehetne ezen változtatni! Kecskeméti és Kecskemét környéki témájú falfestményekkel kellene hangulatosabbá tenni a hatalmas várócsarnokot, mint például Szekszárdon, vagy Kalocsán is tették, ahol a váróterem falait tájjel* legű, művészi freskók díszítik. A nagy várócsarnok tisztaságáról is lehetne beszélni: az ablakok, a jegy- és poggyászpénztárak előtt levő korlátok, a falperemek, a poggyásztartók porosak, piszkosak, a WC-ről meg szinte lehetetlen nyomdafestéket tűrő véleményt nyilvánítani. Pedig egészségügyi szempontokból, bizony nagyobb gondot lehetne erre is fordítani. — Horváth Emilné, Orgovány. Nyitva hagvott sírgödrök A kecskeméti Szentháromság temetőnek azon a részén, ahol több héttel ezelőtt az exhumálások történtek, a kiásott sirgödröket még mindig nem hozták rendbe. A gödrök 'megtelnek esővízzel, ami a Nap melegétől megposhad és elviselhetetlen bűzzel árasztja el a lakóépületeket. Szellőztetni szinte lehetetlen, de ráadásul már a legyek is nagy számban jelentkeznek. Kérjük az illetékeseket, hogy a sírgödrök betemetésével egyidejűleg a legyek irtására is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. — heninvárosi lakók. A csend nyomában Esle tíz után Kecskeméten Ny ári szünet idején Az iskolapadok elnéptelenedtek, de zajos, vidám az élet az úttörőházakban. Kiskunhalas ezerhétszáz általános iskolása közül is több száz látogat be naponta az úttörőházba, ahol szinte a nap minden szakában foglaltak a szakköri termek, s még a folyosón is izgalmas pingpong „meccs” folyik. És természetesen nagy forgalmat bonyolít le az itt székelő ifjúsági könyvtár, amelynek 570 olvasója van, ugyanis nem ritka az olyan nap, hogy az olvasók egynegyede majdnem százötven A kis olvasók „ostromgyűrűje” veszi körül a fiatal könyvtágyerck — megfordul itt, s közel r0st. Meglátszik már, hogy nem kell drukkolni a holnapi lecke ötszáz könyvet kikölcsönöz. miatt...-k ■ „Száll az ének, zeng az ének, szép az élet...” — éneklik vidáman a kisdobosok. De nemcsak dalban vallják, prózában is. Hiszen az idei szünidő igazán jónak ígérkezik. A népes gyereksereg között alig akad néhány, aki az idén ne menne üdülni, táborozni szüleivel vagy pajtásaival, rán reggel munkába induló szomszéd éjszakai nyugalma. A kecskeméti városlakó éjszakai nyugalmának van azonban más, szikrányit sem jelentéktelenebb ellensége: az utcai lái'ma. S míg a rádiózó csak a szomszédja nyugalmát bolygatta, az utcák éjszakai élete sokszor több száz vagy ezer ember pihenő óráit keseríti. Nem véletlen például, hogy a város legsűrűbben lakott útvonalán: a Rákóczi úton este tíz után, még ilyenkor nyáron is, legfeljebb csak minden tizedik ablakot látjuk nyitva. Ez nem azért van így, mert az itt lakók nem szeretik, ha szobáikat alvás közben tiszta, friss levegő járja. — Még zárt ablakok mögött is olyan erősen hallatszik az utcai lárma, a túráztatott motorok szinte másodpercekre sem szűnő zúgása, hogy a gyerekek is gyakran felriadnak ... — panaszkodik V. X.-né, az út jobboldali utolsó bérházának lakója. És bármelyik házban kopogtattunk, érdeklődtünk, hasonló, véget nem érő panaszokat hallottunk. S jogosságát igazolják egy röpke negyedóra próbaszámlálási adatai is. Az elmúlt hét csütörtök estéjén például negyed tizenegytől fél tizenegyig negyvenhárom jármű zúgott, suhant át a Rákóczi úton, több mint fele motorkerékpár, tíz teher- és tíz személygépkocsi. De még ez sem minden. Tapasztalataink szerint feleslegesen nagy lármával vannak a szórakozóhelyek vendégei, még pedig nem is annyira épületen belül, mint kívül, az utcán. És ez már nemcsak a Rákóczi útiak panasza. A Luther-udvari bérház egyik lakója. Kovács Lajos így jellemezte a helyzetet: — A házban lakók akár el is adhatnák az óráikat, mert az éjszakai hangoskodók által lebonyolított forgalomról is pontosan tudják mérni az idő múlását. Csak azt kell észben tartani, melyik szórakozóhely mikor zár... A Nagykőrösi utca 4. számú ház lakóit is gyakori, nem éppen összehangolt éjjeli zenével köszöntik az úgynevezett Kisberetvás késői vendégei, a Szabadság tér 3-ban pedig így panaszkodnak: — A sörkertben egész nap, s késő éjszakáig 3—4 hangerősséggel szól a mikrofon. Sem hétköznap, sem vasárnap nincs egy perc nyugtunk tőle. úgy érzi az ember, idegsokkot kap az örökös zajtól.., Sikertelen vállalkozás tehát a városközpontban, nagyobb, forgalmasabb utcákon a csend után nyomozni. A nyugodt pihenést biztosító csend után. melytől nap mint nap, ezrek jól végzett munkája függ... Pedig nem kényszerű velejárója ez — legalábbis nem ilyen mértékben — a város fejlődésének Csupán arról van szó. hogy eddig erőtlen harcot vívtunk a város éjszakai nyugalmáért. A városi tanács hatáskörébe ugyanis csak a házon belüli csendháborítás tartozik, így nem csoda, ha négy év alatt mindössze egyszer került szóba a tanács vb-ülésén. Igaz. hogy az akkor elhatározott intézkedésnek — mely a városból a traktorok kitiltását eredményezte — volt is foganatja. Éppen ezért minden bizonnyal hasznos volna, ha tanácsunk megvitatná például, legalábbis az éjszakai órákra a városon való átmenő forgalom körutakra való terelésének módjait és lehetőségeit, természetesen a rendőrségi szakértőkkel együtt. Mert az igazat megvallva, nekik, ellenőrzéseiknek köszönhető, hogy nincsenek még ennél is rosszabb állapotok. És itt ismét vissza kell térni a lakossághoz. Minden utcára, sarokra nem állítható rendőr, s a rendőrség által végzett öntevékeny ellenőrzések egyedül nem teremthetnek nyugalmat. Ezért a rendőrség az elkövetkezőkben hatványozottabban számít a lakosság bejelentéseire észrevételeire. Többs Tf>ros öss7pfngá<:ra van tehát szükség a város élszakai csendjének biztosításához, s néhány esetben talán nem hiábavaló az éiszakni forgalom lebonyolítóinak emberségére apellálni sem. ESZIK ÉVA PETŐFI IV EPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács 1ap1a Főszerkesztő; Weither Dániel Kialja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó- Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 26-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér V*Teleim. 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon; n-85. Index: 25 065. Tíz óva műit s a rádióban elhangzik az udvarias figyelmeztetés: „Kedves hallgatóink! Gondoljanak azokra, akik pihenni tértek. Halkítsák le rádióikat ...” S a késői rádiózók szerte az országban — még Kecskeméten is — többnyire ■ eleget tesznek a felszólításnak, ■ - hiszen egyre többen megértik, ■ hogy az ő szórakozásukra, kedv• I telésükre nem mehet rá a ko-
