Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
196S. Június 16, vasárnap 9. oldal Egy elnöh — két szövetkezet Rovom a hajósi utcákat. A nyár hirtelen borította forró aranyburáját a szélesen terpeszkedő község fölé, de amerre most járok, százados nyárfák bókolnak, zizegő leveleik alatt kis patak csobog, s a föléje eszkábált deszkahíd körül enyhén hűvös szellő libeg. A József Attila Tsz irodájához igyekszem, hogy ott Rostás Aladárral, a „két gondú” elnökkel elbeszélgetve, választ kapjak arra a kérdésre: hogyan sikerül neki a község legerősebb és leggyengébb két közös gazdaságának érdekeit közmegelégedésre összehangolni. Ami megoldásra vár A fiatal, tetterős Rostás Aladár ez év februárjában vállalkozott a Petőfi Tsz elnöki teendőinek az ellátására is. Egy agronómust is átvitt a Petőfibe, jól képzett, megbízható szakembert. De mik is voltak tulajdonképpen a Petőfi Tsz gazdálkodásának hiányosságai? Az elnök szerint elsősorban az, hogy az ösztönző módszereket nem alkalmazták. A gazdasági folyamatokra megállapított munkaegység — amit így is, úgy is a szövetkezeti gazda javára írtak — nem volt serkentő hatással. Nem szabtak például prémiumot az állattenyésztésben a súlygyarapodásra. A József Attila Tsz szarvasmarhagondozói 100 liter tej kifejésére 1,1 munkaegységet fordítottak, a Petőfiben viszont ugyanekkora mennyiséghez több mint kétszer annyi munkaegységre volt szükség. Gépkarbantartás címén a trak. toros napi fél munkaegységet kapott, függetlenül attól, hogy munkája mögött milyen teljesítmény volt. A gépesítés foka sem felelt meg korántsem a kívánalmaknak a Petőfi Tsz-ben. Tennivaló tehát bőven várt a gyengébbet is segíteni akaró erős tsz elnökére és a tagságra is. Az „erősebbu módszereivel — Azzal a jelszóval fogtunk a munkához — mondja Rostás Aladár —, hogy mindent megbeszélünk, mindenben szót értünk egymással. Első teendőink egyike a bérezés igazságtalanságainak felszámolása volt. Véget vetettünk a tényleges teljesítményt nem tartalmazó „munkaegységdobálásnak”. A szerelők például az újonnan bevezetett rend alapján minden ledolgozott munkanorma után 10 Ft-ot kapnak. A jólgépesített — csak az erőgépekből hattal rendelkező — József Attila Tsz jelentős segítséget nyújt a gépesítésben elmaradott társgazdaságoknak. Mindössze a cséplésben és mélyített szántást illetően szorulunk a gépállomás segítségére Az első kézzelfogható eredmntZlk állattenyésztésben mutatkoznak. Ma már a munkaegység jóváírása a kifejt tejmennyrseg, illetve a súly^arapodas figyelembevételével törtenik. A tehenenkénti fejési át-Íotr? és íélrő1 6 literre ”ug~ A Jövendő kialakítása réi>KÓZSef,Attila Tsz-ben már regebben alkalmazzuk a tervezetten felüli termésmennyiség ppaTM.JPremizálást. Az idén a Petőfiben is bevezetjük ezt a módszert. Ami a gazdálkodás profilját illeti, a József Attila Tsz-ben az állattenyésztésnek, valamint a szóló- és gyümölcstermesztésnek van jövője. Szőlő 6 holdon van a közös gazdaságban, új telepítésű gyümölcsösük pedig 10 holdon. Sajnos, a telepítéseet megelőző talajelőkészítést nagyban gátolja a terület egy részén levő igen nagy szintbeli különbség. Az állami hitelelengedés alapjául szolgó, legfeljebb 7000 forintot kitevő talajeg.yengetési költséggel szemben e részeknek a dózerolása holdanként mintegy 30 ezer forintot emésztene fel. így most azon fő a fejünk, hogy ezt a kényszerűen parlagon heverő területetet hogyan hasznosíthatnánk. A Petőfiben 16 hold az új telepítésű gyümölcsöcs — barackos és almás —, s a 40 hold szőlőnek is több mint az egyharmada új, harmadéves telepités. Meglehetősen sok még a gond a szaporítóanyagot illetően. Ennek enyhítése a 7 holdas szőlőgyökereztető iskola feladata. Az előbbi közös gazdaságban 240 holdat öntöznek a Dunavölgyi Főcsatornából, két TIM— 2400 szivattyú segítségével. A Petőfi Tsz viszont abban az előnytelen helyzetben van, hogy földjei a csatornától távol esnek, a.. csőkutakból történő öntözés pedig az egyébként is szikes jellegű talajon nem ajánlatos. Abban reménykednek, hogy a főcsatornának a Vajassal való a jövő esztendőre ígért — összekötésével majd lehetővé válik az ő földjeik öntözéssel való művelése is. ,~7 Három éve sokkal rosszabb körülmények között kerültem a József Attila Tsz élére — folytatja az elnök —, mint amilyenek most a Petőfiben vannak. A hangulat bizakodó, a munkafegyelem megszilárdult Ehhez az igyekvéshez, lendülethez már csak kedvező időjárásra van szükség, s akkor a Petőfi gazdái sem 16 forintjával számolják majd a munkaegységet. A gondjaira bízott termelőszövetkezetek közül egyik sem „mostoha gyermeke” az elnöknek. Mindkettőt naponta felkeresi, „pendlizik” a határban, s később az irodában fáradozik a napi ügyek-bajok megoldásán. „Két gondú” elnöknek neveztem őt írásom elején. De ezt a két gondot, a kettős feladatot egy szándék, egy akarat viszi töretlenül, tervszerűen előre, a kívánt megvalósulás felé. JÖBA TIBOR A Szovjetunió a traktorgyáitásban az első helyre került a világon Nyikolaj Sztrokin, a szovjet mezőgazdasági gépgyártási állami bizottság elnöke a traktorkészítők harkovi értekezletén a következőket közölte: — A Szovjetunió az első helyre került a világon a traktorgyártásban. A hétéves terv négy esztendeje alatt több mint egymillió traktort állítottak elő 103,5 százalékra teljesítve a terv előirányzatait. Külföldiek az Aranyhomokban Szépen fejlődik Kecskemét idegenforgalma. Ezt bizonyítja az is, hogy az Aranyhomok Szálloda megnyitása óta 1074 külföldi turistát látott vendégül. Legtöbben, mintegy 500-an Lengyelországból érkeztek. A listavezető lengyelek után a bol-Szervezik a kettős műszakot — Hogyan szervezik az aratás nagy munkájára a kettős műszakot? — kérdeztük Antal Lajostól, a Kunszentmiklósi Gépállomás párttitkárától. — A tavaszi munkák során húsz erőgépünk dolgozott kettős műszakban. Most, a nagy „hajrá? idején, a tavasszal két műszakban dolgozó 40 traktorosnak a fele kombájnnal dolgozik. Pótlásukra a körzetünkhöz tartozó közös gazdaságokból traktorosokat toborzunk. Eddig tízen jelentkeztek, és ugyanennyit szeretnénk még alkalmazni. A termelőszövetkezetekből meghatározott időre — 6—8 hétre — átengedett idénymunkások teljesítménybérben dolgoznak majd. Traktoros képesítéssel rendelkeznek, mivel gazdaságaikban nincs azonban számukra is elegendő erőgép, megvan a lehetősége alkalmazásuknak. Olyan típusú gépre ültetjük őket, amelynek a kezeléséhez értenek, s amit már megszoktak. Az a szándékunk, hogy főként a tarlóhántás, szalmalehúzás munkájában, valamint a nyári mélyszántásál foglalkoztatjuk őket. Ügyelünk arra is, hogy a lehetőség szerint gyakorlottabb traktorosaink köze-1 lében dolgozzanak, yagy azok váltótársai legyenek, hogy az esetleges géphibáknál a tapasztaltabb szakemberek nyomban a segítségükre lehessenek. gárok következnek 245, majd a németek 169 fővel. Romániából 56, Csehszlovákiából 27, a Szovjetunióból húsz turistát fogadott a szálloda. Megfordultak itt ezenkívül osztrákok, kínaiak, svájciak és amerikaiak is. Fent* képünk azt a pillanatot ábrázolja, amint a Balkánturist utazási iroda autóbuszából bolgár vendégek szállnak ki az Aranyhomok Szálloda előtt. A turisták elégedettek a szálloda kényelmes szobáival, megkedvelték a magyaros ételeket és a jó homoki borokat. Csak azt kifogásolják, hogy nem gondoskodnak számukra változatos, érdekes programról. Nincs a város közelében megfelelő kirándulóhely. Távolabbi utakra viszont nem futja idejükből. B. D. Százhúsz új kombii *n Megyénkben több helyütt már a jövő hét elején megkezdik az aratást. A termelőszövetkezetekben összesen több mint 250 ezer holdon sárgul a gabona; Kiskunmajsa, Pálmonostora határában, sőt a déli vidékeken is viaszérésben van az őszi árpa. A tavaszi szárazság miatt főképp az intenzív búzafajták rövidebb szárúak, de a szemek mindenütt kövérre híztak. A jó termés betakarítását felkészülve várják a szövetkezeti gazdaságok és a gépállomások. A hatalmas munkát az idén 90 százalékban gépekkel végzik. Az elmúlt évinél jóval nagyobb területről szállítják el kicsépelten a szemet, mivel gépállomásaink 120 új kombájnt állítanak munkába. Az első 26 aratócséplőgép szombaton már megérkezett a Kiskunfélegyházi ésa Kunszentmiklósi Gépállomásra. A megye gazdag búzatermő déli részébe 55 új kombájn a napokban érkezik a gépállomásokra. Termelőszövetkezeteinkben a saját gépekkel együtt 340 kombájn és közel 400 aratógép dolgozik majd. MODOR Mihalik Lajosnéval, a kalocsai járási-városi pártbizottság gazdasági osztályán a modorról beszélgettünk. Kölcsönösen említettük fel néhány tapasztalatunkat. Az elvtársnő legutóbb egy állami gazdaság taggyűlésén vett részt, ahol többek között egy fiatalember is felszólalt. Arról beszélt, hogy halaszthatatlan dolga miatt hétközben elkéredzkedett több vezetőtől is — a vasárnapi munkából. Szombaton azonban egyik közvetlen vezetője azt üzente neki: „Nincs mese, mindenkinek dolgoznia kell vasárnap. Aki nem jön ki, mehet...” és durván megmondta, hova. Szép kis meggyőző munka. Vajon ki áldozná szívesen a vasárnapját akár a közös erőfeszítésre is, ahol ilyen hangnemben szólnak a dolgozókkal? A taggyűlés, nagyon helyesen, úgy határozott, hogy ki kell vizsgálni az ügyet, s méltóképpen adják értésére a magáról megfeledkezett vezetőnek, — társadalmi rendünk nem tűri az fcra^teri stílust Más alkalommal, esős, barátságtalan időben egyik tsz irodájában várt valakire Mihalik elvtársnő.. Idősebb férfi, könyvelési szakember volt bent rajta kívül, s mélyen beletemetkezett kimutatásai számbavételébe. Belépett egy tsz-dolgozó, szintén koros ember. A tsz-alkalmazott rá se nézett, köszönését is csak eleresztette a füle mellett. A szövetkezeti tag azért szerényen csak előadta, mi járatban van. Részt vett a gallyalásban, szeretne kocsit kapni, hogy hazavihesse a részét. Az irodista fel se emelte a képét, csak kelletlenül, elutasítóan felelt: „Menjen X. elvtárshoz: az ő dolga.” — De kérem, ő meg az elvtárshoz küldött, hogy maga ad rá engedélyt —, mondta tanácstalanul a tsztag. Nem ért el semmit. Se néhány felvilágosító szót, se emberibb választ nem kapott. Meg kellett elégednie annyival: „Nem az én dolgom.” Az unalom, a saját dolgába való belefásultság milyen mértéke kell ahhoz, hogy valaki ennyire közönyös tudjon lenni mások, sőt azoknak a gondjával-bajával szembeni akik bizalmukat belehelyezték l Ez az a kietlen hivatalnok-magatartás, amely a mi társadalmunkban már idegen, megengedhetetlen. Ha egyre csökkenő arányban, de itt-ott még mindig találkozunk ilyen lelkülettel. Nemrég kiskunhalasi üzemekben jártam. Egyikben ezt mondta egy munkásasszony: „Bizony a közhivatalokban, néha .egyik-másik osztályon a tanácsnál is, elég félvállról beszélnek velünk, munkásasszonyokkal az alkalmazottak. Azt mondom, intelligencia dolga, hogy valaki visszaél-e azzal, hogy hivatalban van.” A másik aszszony így nyilatkozott: „Ügy tárgyalnak az emberrel némelyek, mintha kegyet gyakorolnának, ha elintéznek valamit. Az őszön reggel fél nyolckor, fél órára kérezkedtem el az igazgatótól — az OTP-be. Fél tizenkettőkor a portán találkoztunk, mert akkor jutottam vissza. Sokat várakoztattak. Egy hölgy, akinél legtovább ácsorogtam, jóformán rám se nézett. Végre egyik felettese jött, 6 kérdezte meg, kire várok? A nő akkor vette el tőlem az iratot, rányomott egy pecsétet, azzal már jöhettem is.” ▲ másik .üzemben. »Akkor volt • nagy vízhiány, mikor sürgős csekk befizetésem volt a postán. A gép melleit olyan olajos lesz az ember keze. hogf műszak végén, amikor lefürdünk, ledörzsöljük magunkat, kezünk akkor is barna marad. A postára menet is jól megmostam a kezem. Beadom a csekket a kisasszonynak. Először is: nem köszönt. Mogorván végigmért, aztán rámszólt: „Máskor azért mossa meg a kezét, ha idejön ...” Hej, az a modor. De szép számmal vannak még, akik „nagyságukat” akarják „kiélni” azzal, hogy udvariatlanok, érdesek, ridegek a hozzájuk fordulókkal szemben. Azt szoktuk ilyenkor mondani: Ez még az emberekben meglevő polgári csökevény. Pedig az ilyen magatartás, a basáskodás, kiskirályosdi, a tűrhetetlen hangnem nem mindig kispolgári maradvány, ha hasonló is ahhoz, ha közvetve annak a megjelenését és terjesztését jelenti is. A felhozott esetekben arról van szó, hogy saját elveinket sértjük meg. saját normáinkat nem tartjuk be. Az emberségről feledkezünk meg, amely szocialista együttélésünk, egyik erkölcsi mércéje Tóth István
