Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS KI6RUN Megyei lapja XVIII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 4rn 60 fillér 1963. JÚNIUS 1, SZOMBAT Fonton feladat A tejtermelés fokozása, a minőségi és számszerű fejlesztés a szövetkezeti és a háztáji tehéntartásban A megyei főállattenyésztő nyilatkozata Miként közöltük, nemrégiben Kiskunhalason a szarvasmarha tartásának problémáiról tanácskoztak megyénk közös gazdaságainak állattenyésztői. Az ott elhangzottak alapján megkértük Takács Bélát, a megyei tanács vb főállattenyésztőjét: nyilatkozzék megyénk szarvasmarhatenyésztése fellendítésének tennivalóiról. — A néhány héttel ezelőtt történt felmérés szerint megyénk szarvasmarha-állománya a tavalyihoz képest 3,6 százalékkal, szám szerint 3700 darabbal növekedett — mondotta. — Ugyanakkor a tehenek száma 2300-zal, vagyis 4,3 százalékkal csökkent. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tehéntartók száma az elmúlt évihez képest 2800-zal lett kevesebb, arra a következtetésre jutunk, hogy a háztáji gazdaságokban vészesen hanyatlik a tehéntartás. Bár az előbbi összevetésből kiderül, hogy több tehén van a szövetkezetekben, mint tavaly, ez a gyarapodás azonban nem tart lépést a háztájiak csökkenésével. A háztáji tehén tartás hanyatlásának okát főként abban látjuk, hogy sok termelőszövetkezet nem juttat takarmányt a gazdák tehenei részére, mondván, hogy arra szüksége van a közös állatállománynak is. Pedig, ha a tsz elegendő silót készít, akkor legalább a kukoricaszárat már „megspórolhatja” a háztáji gazdaságok javára. — A tapasztalat azt bizonyítja — folytatta Takács Béla —, hogy a tehén háztáji tartása kifizetődő, gazdája részére állandó pénzbevételt biztosít. Azokban a tsz-ekben, ahol takarmányt kapták a közösből, nem is csökkent az állomány. A főállatteryésztő ezután a tejtermelés fokozásának szükségességéről beszélt. — Az elmúlt évben 2200 liter volt megyénk szövetkezeti gazdaságaiban a fejési átlag. Ez kevés, még akkor is, ha jó néhány gazdaságban, mint például a nemesnádudvari Kossuth, a bácsbokodi Szalvai, a solti Szikra Tsz-ben elérték, illetve meghaladták a 3000 liter éves átlagot. A számítások azt mutatják, hogy 2500 literes átlag elérése esetén már rentábilis a tehéntartás. Ettől függetlenül azonban helytelen egy gazdaságon belül csupán azt figyelni, hogy kifizetődik-e a tejtermelés. Az egyre fokozódó marhahizlaláshoz ugyanis szükséges a szaporulat, másrészt a műtrágyaellátás még nem áll azon a fokon, hogy teljesen pótolni tudja a szerves talajerőpótló anyagot, s egyébként is, a tehén olyan érték, amelynek tartása semmiképp sem jár ráfizetéssel. Hogy a közös gazdaságokban minőségileg és számszerűleg is fejlődjék a tehéntartás, ahhoz a takarmányellátáson kívül szükség van az istálló-körülmények megjavítására is. A férőhelyeket illetően a fejlesztés módját nem az újabb szerfás istállók építésében látjuk. — Ugyanakkor nem hanyagolható el a meglevők korszerűsítése. Igen lényeges a férőhelyek köz- pontosítása, az, hogy a tsz-ekben egy helyen tartsák a teheneket — fejezte be nyilatkozatát a megyei főállattenyésztő. H. D. Bolgár vendégek Hartán A Hazafias Népfront meghívására a békehónap keretében tegnap bolgár vendégek érkeztek Hartára. A küldöttség vezetője Marin Pesev, a magyarországi Bolgár Kultúra igazgatója volt. A vendégeket Bíró Géza, a községi tanács vb elnöke üdvözölte, majd Farkas Józse-f, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kovács Imre, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának munkatársa, Berta Kálmán, a népfront járási titkára, valamint a helyi tsz-vezetők és társadalmi szervek képviselőinek részvételével a község fejlődéséről, a tsz-ek eredményeiről beszélgettek. Ezután megtekintették az Új Élet Tsz központját, hizlaldáját, a Lenin Tsz borjú-, valamint baromfinevelőjét, a délutáni órákban pedig a Béke Tsz állattenyésztését és a Lenin Tsz öntözéses kertészetétEste a művelődési házban békenagygyűlést rendeztek, melyen Hálák János, a Béke Tsz párttitkára tartott beszámolót a VI. magyar békekongresszus előkészületeiről, a nemzetközi helyzetről, majd Lengyel Károly, a Bolgár Kultúra munkatársa tolmácsolta a testvéri bolgár nép üdvözletét a község lakosságának. (T. P.) Bevallom, szinte nem akartam hinni a fülemnek, amikor néhány jellemző számadat után kutatva a Szakszervezetek Megyei Tanácsa üdültetési felelősénél és az IBUSZ kecskeméti kirendeltségén a múlt év statisztikája felől érdeklődtem. Azt puhatoltam, vajon hányán töltötték lakóhelyüktől távol, üdülési, kirándulási céllal a szabad idejüket megyénk dolgozói közül. Számok ezek, de azt hiszem, ezúttal csöppet sem unalmasak, íme: a szakszervezetek kedvezményes üdültetését — mindösz- sze 196 forintot kell fizetnie a beutaltnak — 3855 felnőtt vehette igénybe tavaly Bács-Kis- kun megyéből. Családos üdültetésben 230 felnőtt és 188 gyermek részesült. A tavaszi, nyári és őszi gyermeküdültetésnek — 84, illetve 138 forintot fizetnek érte a szülők — 835 fő boldog résztvevője volt. Szanatóriumba a szakszervezet jóvoltából 158-an utaztak, s külföldi utat 230-an tehettek, ötezer-négy- százkilencvenhat beutalt személy egy esztendőben. S mit mond az IBUSZ? A népszerű diák-társasutazások és tanulmányi kirándulások 30 658 főt vonzottak, országjáró — két- háromnapos — úton 20 595 személy vett részt különautóbusz- szal. A természetjáró túrák, rö- videbb autó- és vonatkirándulá- sok — mezőgazdasági kiállításra, a főváros megtekintésére, Lillafüredre stb. — résztvevőinek a száma elérte a 3800-at. Több mint 55 ezer ember vette igénybe az IBUSZ ilyen irányú szolgálatait belföldi utazásra, s külföldi utak lebonyolításában 840 személynek segédkeztek. Arra. hogy vajon a bajai, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi IBUSZ-irodák forgalma mekkora volt, hamarjában nem tudtunk választ kapni, de az bizonyos — mondják a szakemberek —, hogy együttesen vetekszik a kecskeméti részlegével. Szerényen számítva is száz- száztízezer ember nyüzsgése- mozgása” van e számok mögött, pedig az üzemi üdülőket, diáktáborokat, „maszek”-kirándulá- sokat nem is kalkulálhattuk bele. Megyénk lakóinak nagy százaléka ez, s a legörvendetesebb — mondta az IBUSZ vezetője — az a tény, hogy felöleli a lakosságnak majd minden rétegét, beleértve a szerényebb fizetésűeket is, akik kellő takarékossággal igyekeznek előteremteni az évi jól megérdemelt pihenés költségeit. Pihenni, üdülni, kikapcsolódni, világot látni, ez a vágy él ma már az emberek többségében, s nem túlzás — szintén az illetékes szakemberek használták ezt a kifejezést —, ha azt mondjuk, valóságos utazási láz tapasztalható megyénkben. Hétvégi balatoni és országjáró utak, s az olcsóbb kirándulási lehetőségek sokasága vonzza a lakosságot, s manapság már nem maradnak teljesületlenek ezek a kívánságok. Az idényre már eddig is több jelentkezés futott be, mint tavaly összesen — mondja a kecskeméti IBUSZ-iroda vezetője. Talán nem veszik rossznéven olvasóim, ha eltekintek minden összehasonlítástól, a köny- nyen kínálkozó és bennünk élő emlékek párhuzamba állításától. Helyette inkább őszinte és igaz örömmel hadd nyilvánítsam ki a szokásos, de sohasem elévülő kívánságot: kellemes üdülést, jó szórakozást és hasznos erőgyűjtést a további munkához valamennyiüknek! „Filléres" építkezés Szövetkezeti gazdaságaink egyik legégetőbb gondja: hogyan lehetne olcsón és szakszerűen állati férőhelyeket létesíteni, vagy a célnak megfelelően átépíteni. Sok érdekes kezdeményezéssel találkozhatunk e tekintetben, s közöttük is figvelemre-- méltó a mélykúti Alkotmány Tsz két ötletes újítása: a baromfiólat itatásos borjúnevelővé, a beton silógödröket pedig baromfiólakká alakították át. Teljesen saját erőből történ: az építkezés, s csupán a fémalkatrészeket kellett megvásárolniok. Az egész átalakítás mindössze 20 ezer forintba került. Képeink a filléres építkezés eredményeiről számolnak be. íme, az itatásos borjúnevelő — belülről. Csaknem száz borjút nevelnek itt, a volt kacsaólban. A képünkön látható Kaszába István brigádvezető szerint — aki éppen a háromhetes bocikat itatja —, a korszerű tartási mód alkalmazásának eredményéképp egy-egy borjú négyhónapos korig történő felnevelése 770 forinttal olcsóbb, mint azelőtt. •jliilMiíjjÍ! Pg|g Mióta jól bevált az árok- és kazalsilózás módszere, azóta feleslegessé vált a szövetkezet öt betongödre. Ezeket alakították át baromfiólakká, oly módon, hogy kúpalakú nádtetővel fedték be őket. Képünkön az öt mongol sátorra emlékeztető létesítményből kettőt láthatunk. A „mongol sátor” belső oszlopainak sugaras szerkezete a ring« lispilhez hasonlít. A köztük kifeszített lécek kényelmes férőhelyet biztosítanak a szárnyasok részére, vallja a képen látható gondozójuk, Nagy Istvánná. Egy-egy köralakú ólban 450 baromfi „talál otthonra”. Jó pihenést