Petőfi Népe, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS KI6RUN Megyei lapja XVIII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 4rn 60 fillér 1963. JÚNIUS 1, SZOMBAT Fonton feladat A tejtermelés fokozása, a minőségi és számszerű fejlesztés a szövetkezeti és a háztáji tehéntartásban A megyei főállattenyésztő nyilatkozata Miként közöltük, nemrégiben Kiskunhalason a szarvasmarha tartásának problémáiról tanács­koztak megyénk közös gazdasá­gainak állattenyésztői. Az ott el­hangzottak alapján megkértük Takács Bélát, a megyei tanács vb főállattenyésztőjét: nyilat­kozzék megyénk szarvasmarha­tenyésztése fellendítésének ten­nivalóiról. — A néhány héttel ezelőtt történt felmérés szerint me­gyénk szarvasmarha-állománya a tavalyihoz képest 3,6 száza­lékkal, szám szerint 3700 darab­bal növekedett — mondotta. — Ugyanakkor a tehenek száma 2300-zal, vagyis 4,3 százalékkal csökkent. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tehéntartók száma az elmúlt évihez képest 2800-zal lett kevesebb, arra a következ­tetésre jutunk, hogy a háztáji gazdaságokban vészesen hanyat­lik a tehéntartás. Bár az előbbi összevetésből kiderül, hogy több tehén van a szövetkezetekben, mint tavaly, ez a gyarapodás azonban nem tart lépést a háztájiak csök­kenésével. A háztáji tehén tartás hanyat­lásának okát főként abban lát­juk, hogy sok termelőszövetke­zet nem juttat takarmányt a gazdák tehenei részére, mond­ván, hogy arra szüksége van a közös állatállománynak is. Pe­dig, ha a tsz elegendő silót ké­szít, akkor legalább a kukorica­szárat már „megspórolhatja” a háztáji gazdaságok javára. — A tapasztalat azt bizonyít­ja — folytatta Takács Béla —, hogy a tehén háztáji tartása ki­fizetődő, gazdája részére állan­dó pénzbevételt biztosít. Azok­ban a tsz-ekben, ahol takarmányt kapták a közösből, nem is csökkent az állomány. A főállatteryésztő ezután a tejtermelés fokozásának szük­ségességéről beszélt. — Az elmúlt évben 2200 liter volt megyénk szövetkezeti gaz­daságaiban a fejési átlag. Ez kevés, még akkor is, ha jó né­hány gazdaságban, mint például a nemesnádudvari Kossuth, a bácsbokodi Szalvai, a solti Szik­ra Tsz-ben elérték, illetve meg­haladták a 3000 liter éves át­lagot. A számítások azt mu­tatják, hogy 2500 literes átlag elérése esetén már rentábilis a tehéntartás. Ettől függetlenül azonban helytelen egy gazdasá­gon belül csupán azt figyelni, hogy kifizetődik-e a tejtermelés. Az egyre fokozódó marhahizla­láshoz ugyanis szükséges a sza­porulat, másrészt a műtrágya­ellátás még nem áll azon a fo­kon, hogy teljesen pótolni tudja a szerves talajerőpótló anyagot, s egyébként is, a tehén olyan érték, amely­nek tartása semmiképp sem jár ráfizetéssel. Hogy a közös gazdaságokban minőségileg és számszerűleg is fejlődjék a tehéntartás, ahhoz a takarmányellátáson kívül szükség van az istálló-körülmé­nyek megjavítására is. A férő­helyeket illetően a fejlesztés módját nem az újabb szerfás istállók építésében látjuk. — Ugyanakkor nem hanyagolható el a meglevők korszerűsítése. Igen lényeges a férőhelyek köz- pontosítása, az, hogy a tsz-ekben egy helyen tartsák a teheneket — fejezte be nyilatkozatát a megyei főállattenyésztő. H. D. Bolgár vendégek Hartán A Hazafias Népfront meghí­vására a békehónap keretében tegnap bolgár vendégek érkez­tek Hartára. A küldöttség veze­tője Marin Pesev, a magyaror­szági Bolgár Kultúra igazgatója volt. A vendégeket Bíró Géza, a községi tanács vb elnöke üdvö­zölte, majd Farkas Józse-f, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, Kovács Imre, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának mun­katársa, Berta Kálmán, a nép­front járási titkára, valamint a helyi tsz-vezetők és társadalmi szervek képviselőinek részvéte­lével a község fejlődéséről, a tsz-ek eredményeiről beszélget­tek. Ezután megtekintették az Új Élet Tsz központját, hizlal­dáját, a Lenin Tsz borjú-, vala­mint baromfinevelőjét, a dél­utáni órákban pedig a Béke Tsz állattenyésztését és a Lenin Tsz öntözéses kertészetét­Este a művelődési házban bé­kenagygyűlést rendeztek, me­lyen Hálák János, a Béke Tsz párttitkára tartott beszámolót a VI. magyar békekongresszus elő­készületeiről, a nemzetközi hely­zetről, majd Lengyel Károly, a Bolgár Kultúra munkatársa tol­mácsolta a testvéri bolgár nép üdvözletét a község lakosságá­nak. (T. P.) Bevallom, szinte nem akartam hinni a fülemnek, ami­kor néhány jellemző számadat után kutatva a Szakszervezetek Megyei Tanácsa üdültetési fe­lelősénél és az IBUSZ kecske­méti kirendeltségén a múlt év statisztikája felől érdeklődtem. Azt puhatoltam, vajon hányán töltötték lakóhelyüktől távol, üdülési, kirándulási céllal a sza­bad idejüket megyénk dolgozói közül. Számok ezek, de azt hiszem, ezúttal csöppet sem unalmasak, íme: a szakszervezetek kedvez­ményes üdültetését — mindösz- sze 196 forintot kell fizetnie a beutaltnak — 3855 felnőtt ve­hette igénybe tavaly Bács-Kis- kun megyéből. Családos üdül­tetésben 230 felnőtt és 188 gyer­mek részesült. A tavaszi, nyári és őszi gyermeküdültetésnek — 84, illetve 138 forintot fizetnek érte a szülők — 835 fő boldog résztvevője volt. Szanatóriumba a szakszervezet jóvoltából 158-an utaztak, s külföldi utat 230-an tehettek, ötezer-négy- százkilencvenhat beutalt sze­mély egy esztendőben. S mit mond az IBUSZ? A népszerű diák-társasutazások és tanulmányi kirándulások 30 658 főt vonzottak, országjáró — két- háromnapos — úton 20 595 sze­mély vett részt különautóbusz- szal. A természetjáró túrák, rö- videbb autó- és vonatkirándulá- sok — mezőgazdasági kiállítás­ra, a főváros megtekintésére, Lillafüredre stb. — résztvevői­nek a száma elérte a 3800-at. Több mint 55 ezer ember vette igénybe az IBUSZ ilyen irányú szolgálatait belföldi utazásra, s külföldi utak lebonyolításában 840 személynek segédkeztek. Arra. hogy vajon a bajai, kis­kunfélegyházi és kiskunhalasi IBUSZ-irodák forgalma mekko­ra volt, hamarjában nem tud­tunk választ kapni, de az bizo­nyos — mondják a szakembe­rek —, hogy együttesen vetek­szik a kecskeméti részlegével. Szerényen számítva is száz- száztízezer ember nyüzsgése- mozgása” van e számok mögött, pedig az üzemi üdülőket, diák­táborokat, „maszek”-kirándulá- sokat nem is kalkulálhattuk bele. Megyénk lakóinak nagy szá­zaléka ez, s a legörvendetesebb — mondta az IBUSZ vezetője — az a tény, hogy felöleli a lakosságnak majd minden ré­tegét, beleértve a szerényebb fizetésűeket is, akik kellő taka­rékossággal igyekeznek előte­remteni az évi jól megérdemelt pihenés költségeit. Pihenni, üdülni, kikapcsolódni, világot látni, ez a vágy él ma már az emberek többségében, s nem túlzás — szintén az illetékes szakemberek használták ezt a kifejezést —, ha azt mondjuk, valóságos utazási láz tapasztal­ható megyénkben. Hétvégi ba­latoni és országjáró utak, s az olcsóbb kirándulási lehetőségek sokasága vonzza a lakosságot, s manapság már nem maradnak teljesületlenek ezek a kívánsá­gok. Az idényre már eddig is több jelentkezés futott be, mint tavaly összesen — mondja a kecskeméti IBUSZ-iroda veze­tője. Talán nem veszik rossznéven olvasóim, ha eltekintek min­den összehasonlítástól, a köny- nyen kínálkozó és bennünk élő emlékek párhuzamba állításától. Helyette inkább őszinte és igaz örömmel hadd nyilvánít­sam ki a szokásos, de sohasem elévülő kívánságot: kellemes üdülést, jó szórakozást és hasz­nos erőgyűjtést a további mun­kához valamennyiüknek! „Filléres" építkezés Szövetkezeti gazdaságaink egyik legégetőbb gondja: ho­gyan lehetne olcsón és szaksze­rűen állati férőhelyeket létesíte­ni, vagy a célnak megfelelően átépíteni. Sok érdekes kezdemé­nyezéssel találkozhatunk e tekin­tetben, s közöttük is figvelemre-- méltó a mélykúti Alkotmány Tsz két ötletes újítása: a ba­romfiólat itatásos borjúnevelő­vé, a beton silógödröket pedig baromfiólakká alakították át. Teljesen saját erőből történ: az építkezés, s csupán a fémalkat­részeket kellett megvásárolniok. Az egész átalakítás mindössze 20 ezer forintba került. Képeink a filléres építkezés eredményei­ről számolnak be. íme, az itatásos borjúnevelő — belülről. Csaknem száz bor­jút nevelnek itt, a volt kacsaólban. A képünkön látható Kaszába István brigádvezető szerint — aki éppen a háromhetes bocikat itatja —, a korszerű tartási mód alkalmazásának eredményéképp egy-egy borjú négyhónapos korig történő felnevelése 770 forinttal olcsóbb, mint azelőtt. •jliilMiíjjÍ! Pg|g Mióta jól bevált az árok- és kazalsilózás módszere, azóta fe­leslegessé vált a szövetkezet öt betongödre. Ezeket alakították át baromfiólakká, oly módon, hogy kúpalakú nádtetővel fedték be őket. Képünkön az öt mongol sátorra emlékeztető létesítményből kettőt láthatunk. A „mongol sátor” belső oszlopainak sugaras szerkezete a ring« lispilhez hasonlít. A köztük kifeszített lécek kényelmes férőhelyet biztosítanak a szárnyasok részére, vallja a képen látható gondo­zójuk, Nagy Istvánná. Egy-egy köralakú ólban 450 baromfi „talál otthonra”. Jó pihenést

Next

/
Oldalképek
Tartalom