Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-14 / 110. szám

A MAGYAR. SZOCIALISTA MWWKASPArt x iil. évfolyam, no. SZÁM Ára 60 fillér BÄCS-KISKUIW MEGYEI LAPJA 1963. MÁJUS 14, KEDD A sxah szervezeti kongresszus után Még nagyobb részt kell vállalni a feladatok megoldásából Szabó Lajos SZMT vezetS titkár nyilatkozata A XX. szakszervezeti kong­resszuson hallottak még frissen élnek megyénk küldötteiben. A beszámolók és felszólalások té­máinak rendezgetése közben bontakoznak ki a szakszerve­zeti munka újabb feladatai, mindazok a problémák, melyek­nek megoldása a későbbi hóna­pokra hárul. E gondolatok je­gyében kereste fel lapunk munkatársa Szabó Lajost, az SZMT vezető titkárát, megyénk egyik küldöttét, aki az alábbiak­ban válaszolt kérdéseinkre: KÉRDÉS: Milyen benyomá­sokkal tért vissza a kongrcsz- sz--sról? VÁLASZ: A szervezett mun­kásságnak ez a magas fokú fó­ruma tartalmában hűen tükröz­te a proletár nemzetköziség: eszméjét. 40 külföldi országból1 I----------------------------------------------­Szelíd fagyosszentek? A szépen nsendtfiá ve­tések, a szőlők és gyü- I mölcsösök gazdái ilyen­kor, május közepe táján, szorongva figyelik az idő- i járás alakulását: vajon szép reménységeiket nem húzza-e keresztül a há­rom legény, Pongrác, Szervác és Bonifác meg­érkezése. Milyenek a kilátások, s a most jól viselkedő „szen­tek" nem ólálkodnak-e a kertek alatt, hogy esetleg i később, amikor már nem ; is számítunk rájuk, orvul i visszatérjenek? — ez volt a témája a Szilágyi Ti­borral, az Agrometeoroló­giai Obszervatórium veze- j tőjével folytatott telefon­beszélgetésünknek. — Pillanatnyilag úgy tű­nik — volt a válasz —, | hogy nem okoznak gali­bát. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy | — bár az évszázados népi megfigyelések szerint e három nap táján a leg­gyakoribb a fagyveszély — előfordult már, hogy a hó végén érkezett meg a há­rom „szent”, mint például 1934-ben, amikor május 28-án volt talajmenti fagy. Megnyugtató viszont, hogy a legutóbbi tíz év során hat május teljesen fagy­mentes volt, s a négy fa­gyos május közül is, há­romban már a hó első öt napián kidühöngte magát a fagy. Fagy-előrejelzést állo­másunk nem készít, így semmiféle „jóslásra” nem vállalkozhatunk. Minden­esetre optimisták vagyunk és bízunk abban, hogy ez a hónap sem akar elma­radni az 1948—1951 és az 1954—1957-es évek szép, meleg májusaitól! — jóba — jöttek szakszervezeti küldöttek, akik részben a Szakszervezeti Világszövetséghez, részben a Szabad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségéhez, részben pe­dig az autonóm szakszervezetek­hez tartoznak. Vagyis itt voltak Európa, Ázsia, Afrika és Latin- Amerika országainak küldöt­tei. Hozzászólásaikból megis­mertük azokat a nehézségeket, azt a hallatlan küzdelmet, ame­lyet azért vívnak, hogy a szak- szervezet fennmaradjon. Több nyugati küldött elmondta, hogy a mozgalom legjobbjai börtön­ben sínylődnek, s az ő szemé­lyes szabadságuk is állandóan | veszélyben forog. Hangsúlyoz­ták: szívből örülnek eredmé­nyeinknek, nagyra értékelik, hogy személyesen találkozhat­tak a magyar munkásokkal, pa­rasztokkal, értelmiségiekkel, s a velük való beszélgetés során meggyőződtek arról, hogy nem igaz, amit a nyugati tőkés pro­pagandagépezet terjeszt Magyar- országról. Kivétel nélkül mind­egyikük elmondta, hogy szükség van a szervezett munkásság nemzetközi összefogására, a bé­ke, a szabadság, az emberi jo­gok védelme érdekében. KÉRDÉS: Melyek voltak a legjobban vitatott kérdések? VÁLASZ: A kongresszus munkájában tükröződött szocia­lizmust építő társadalmunk va­lamennyi problémája. A beszá­molókban kifejezésre jutott a jelen időszak legfontosabb fel­adata — a termelés növelése, a termelékenység emelése, műsza­ki fejlesztés, szocialista munka­verseny, bér-, valamint egyéb szociális és kulturális kérdések sokasága. A vitában ötvenen szólaltak fel, és ugyanannyian időhiány miatt nem kaptak szót. A fel­szólalók a társadalom minden rétegét — munkások, szocialista brigádvezetők, mérnökök, tudó­sok, művészek — képviselték. Az alapkérdésben — hogy a szakszervezeteknek segíteni kell a VIII. pártkongresszus elvi, politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósítását, a proletárállam erősödését — teljes volt az egyetértés. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a szak- szervezeteknek — sajátos fel­adataiknak és jellegüknek meg­felelően — az előbbi időszakhoz képest még nagyobb részt kell vállalni. A kongresszus több elvi és gyakorlati kérdésben. így a szo­cialista brigádok, üzemek cí­mért folyó verseny, az üzemi ta­nácsok szükségessége, munkájá­nak megjavítása, a társadalom- biztosítás fejlesztése és társa­dalmasítása, a bérek további ja­vítása stb. — foglalt állást. Gya­korlati megvalósítását, annak formáit és a célhoz vezető mód­szereket a kongresszus a SZOT vezetőire és azok szerveire bízta. Szükséges elmondani, hogy a tanácskozás hangja őszinte, bá­tor, kritikus volt. A felszólalók bírálták a különböző szinten dolgozó szakszervezeti vezető­szerveket, valamint az egyes ál­lami szervek munkáját, kifogá­solták a gazdasági szervező munka meglevő hiányosságait. Többen szót emeltek az üzemi egészségvédelemmel kapcsolatos mulasztások megszüntetéséért. Elmondhatjuk, hogy a felvetett kérdések és megállapítások egy része többé-kevésbé vonatkozik megyénk irányító tevékenységé­re is. Egyébként a hozzászólá­sokból érződött a szervezett munkások felelősségérzete. KÉRDÉS: Hogyan dolgozzák fel a kongresszus anyagát me­gyénkben? VÁLASZ: A kongresszus anyagának ismertetésével kap­csolatban még nincs részletek­be menő állásfoglalás. Egyes szakmák azt tervezik, hogy üze­mi bizottsági titkári értekezle­ten foglalkoznak a kongresszu­son elhangzott legfontosabb idő­szerű kérdések — év eleji le­maradás pótlása, a terv teljesí­tése, a termelékenység emelése, önköltségcsökkentés, műszaki fejlesztés stb. — megoldásának módjaival, tennivalóival. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az ez évre tervezett bér- és egyéb szociális intézkedések csak a tervek minden részleté­ben való teljesítése alapján va­lósíthatók meg. A gyakorlati feladatok végre­hajtásának megszervezését, az SZMT elnökségi üléseken fog­juk megtárgyalni. Rövid időn belül hozzákezdünk az üzemi tanácsok újjáválasztásához, munkamódszereik tökéletesíté­séhez. A napokban jelenik meg a hivatalos állásfoglalás a szo­cialista műhely, üzem címért fo­lyó verseny célkitűzéseiről. En­nek széles körű ismertetését is rövidesen megkezdjük. Tehát, amint néhány elképzelésből is kitűnik, folyamatosan oldjuk meg a kongresszus határozatá­ból adódó feladatokat — fejezte be nyilatkozatát Szabó Lajos elvtárs. Kekkonen látogatása Haidú-Biharban Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke és felesége hét­főn Hajdú-Bihar megyébe láto­gatott. A vendégeket útjukon elkísérte Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke és felesége. Déltájban a Hortobágyi Állami Gazdaságba mentek, ahol Lo- sonczi Pál földművelésügyi mi­niszter, Ambrus István, a Haj­dú-Bihar megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke és Szeifert Imre, a gazdaság igaz­gatója fogadta őket. A hetvenezer holdas gazdaság munkájáról adott igazgatói tá­jékoztató után a vendégek meg­tekintették a gazdaság több üzemegységét. A látogatás vé­gén a finn államelnök és fele­sége tiszteletére Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a gazdaság művelődési házában ebédet adott. BÜCSÚ AZ ISKOLÁTÓL A Kecskeméti Mezőgazdasági Technikum ballagási ünne­pélyén részt vett dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Képünkön: Komlósi László igazgató búcsúzik végzős növendékeitől. Ballagnak a Kecskeméti SZŐ VOSZ Közgazdasági Technikum negyedikesei. Mi van a tarisznyában?-= nézegetik kíváncsian „útravalójukat” a fiatalok. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom