Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

1963. május 12, vasárnap 5. oMr? Megmentett kincsek A helybeli népviselet, a népi táhc, ének és zenei hagyományok felkutatásá­ra összefogott az érsékcsa- nádi pedagógusok munka- közössége. A felkutatott hagyományokat fel is hasz­nálják a község műkedve­lő csoportjai. Ennek kö­szönhető többek között hogy az úttörők bajai já­rási seregszemléjén az idén az érsekcsanádi tánc­csoport első helyezést ért el, és részt vehet a Kis­kunfélegyházán megrende­zésre kerülő megyei dön­tőn. A községben tartott be­mutatókon mindannyiszor ott látjuk a helybeli idő­sebb asszonyokat, akik valamikor ilyen öltözet­ben, ilyen dalokkal fogad­ták a legényeket. A hagyományok meg­mentéséért folyó munkát az iskola igazgatója, Gré- czi Lajos irányítja, de igen buzgón vesz részt benne az egész tantestü­let Különösképpen Puppi Lászűóné, Siling Anna, Noel Ödön Gábomé, vala­mint az úttörőcsapat ve­zetői: Vörös János, Sza­bó Zoltánná és Erdős Ti- bomé érdemel dicséretet IC. E. Sorozatos gombamérgezések a barna susujkától ' A homokos alföldi réteken és mezőkön megjelent a barna eusujka nevű mérges gomba, amelyet leggyakrabban az ízle­tes és nagyon értékes szegfű- gombával (népiesen csiperke­gomba) tévesztenek össze. A gombaszakoktatási bizottsághoz érkezett jelentések szerint az utóbbi napokban három súlyo­sabb mérgezési eset fordult elő. Az egyik halállal végződött: egy TO éves nagykátai asszony kór­házba szállítás közben meghalt. A szakemberek fokozottabb óva­tosságra szólítják fel a gomba- szedőket illetve fogyasztókat. Ajánlják, hogy csak a gomba­ismerők, szakértők által ellen­őrzött, vagy a biztosan ismert fajokat fogyasszák. (MTI) Szükséglet vagy légvár? Polémia a kecskeméti „Aranyhomok”-ról Talán két éve jelent meg egy humoros rajz központi szatirikus hetilapunkban. Egy camping- felszerelést hordozó „kiszállót’ ábrázolt, akitől a társa meg kérdezte, hogy talán szabadság­ra megy, mire amaz azt vála­szolta, hogy csupán Kecskemét­re indul kiküldetésbe, de mivel nincs szálloda, kénytelen ezt megoldást választani. Ország­szerte köztudomású volt, hogy Kecskemétnek, az ország leg nagyobb megyéje székhelyének, a Duna—Tisza köze 67 ezer la­kosú, nagy tempóban fejlődő városának más szervtől kölcsön­be kapott épületben, csak ideig­lenes szállodája volt. Érthető tehát, hogy milyen örömmel vette a város közvéle­ménye, a megyebeliek, az or­szágból és a külföldről ide'uta zók, az új, korszerű szálloda megnyitását. Annál is inkább, mert nemcsak szállodagondja volt a városnak. Nem rendelke­zett az egyre növekvő igények­nek megfelelő szórakozóhellyel sem. Az Aranyhomok cukrász­dája, bárja, a nemrég megnyílt tetőterasz, a most készülő kert­helyiség a kulturált szórakozást szolgálják. Pro és kontra Lapunk figyelemmel kísérte az építkezés menetét, s az orszá­gos sajtóban is jelent meg kép és írás az új létesítményről. Nemrégen a Hétfői Hírekben Zágani Ferenc Ritka látványos­ság vagy szálloda címmel bírá­lóén és vegyes érzéseket keltve vetette fel a kecskeméti szállo­da ügyét. A Magyar Nemzet a május 5-i számában Karinthy Ferenc cikksorozatának első ré­sze ismét foglalkozik az Arany­homokkal. Karinthy enyhén po­lemizál a Hétfői Hírek cikké­vel. Egyszóval pro és kontra, az Aranyhomok még mindig or­szágos téma. Az arányokat te­kintve sokkal több a dicsérő, mint a bíráló vélemény. Szerin­tünk Zágoni Ferenc cikkének van néhány megállapítása, mely- lyel vitatkozni kell. Előrebocsát­juk, hogy nem valami tévesen értelmezett lokálpatriotizmusból szállunk vitába a cikk írójával, csupán a tények miatt, a teljes igazság kedvéért, hogy az olvasó előtt is tisztán álljon az Arany­homok dolga, annál is inkább mert az írás általános megrökö­nyödést keltett a város és a me­gye közvéleményében. A választ tőlünk várják és mi ennek az Igénynek igyekszünk eleget tenni. Zágoni így kezdi: *... hogy az elnevezésben az arany és a ho­mok mit jelent, nem tudni.. Csak a kérdés hiányzott, hogy a cikk szerzője megtudja azt, amit ezen .a tájon százezrek tudnak, nevezetesen, hogy a szélhordta futóhomokból — a már megtelepült százezer hold szőlő és gyümölcsös és a továb­bi több tízezer holdas ültetvé­nyek folytán — hogyan lett és még inkább lesz - „aranyhomok”. A homoki ember küzdelme és szorgalma nyomán lett világhírű a Kecskemét-vidéki barack, ő teremtett gyümölcsöskertet és szőlőligetet a sivár tájon. Ezért lett a homok metropolisában Aranyhomok a szálloda neve — amely Zágoni csúfolkodása elle­nére jól láthatóan hirdeti és jelképezi az erre lakó nép el­maradott múltjából történő fel- emelkedést. Dobálózás a számokkal Azzal egyetértünk, hogy al­kalmasabb helyre is építhették volna a szállót. De nézzük a tervköltségeket. A terv elfoga­dása kereken 18 millió forinttal történt (tehát nem 16 millióval), Később a kivitelezési egységára­kat rendezték, beleértve a gépi berendezések egységárát is, és nagyarányú emelkedés jelentke­zett az építési költségekben. A kivitelezés időszakában szinte évenként történt egységárrende­zés és így jött ki a 37 millió forint. Még néhány példa a számok­kal való felelőtlen dobálózásra, amellyel a cikkben bőven ta­lálkozunk. A horribilisnak mon­dott havi 80 ezres villanyszám­la a valóságban negyedévre eny- nyi. A szálloda teljesen villamo­sítva van. Elektromos berende­zésű a konyha, a légkondicionáló berendezés, több lift és hűtő- szekrény rhűködik. Tehát a havi 26 600 forintos átlagos villany- számla normális fogyasztásnak mondható. A következőkben a cikk azt fejtegeti, hogy drágák a szobák. A szálloda külseje és belseje in­dokolja az A-kategóriába soro­lást. Egyébként a valamennyire modem szállók ebben a kategó­riában vannak. Az egyágyas szoba díja 45 forint, a kétágyasé 90 forint, ugyanannyi mint a dunaújvárosi Arany Csillag, az egri Park, vagy a miskolci Avas Szállóban. Egy ilyen reprezen­tatív vendéglátó intézménynél természetesen gondoskodni kel­lett egy-egy lakosztályról. Azon­ban ennek ára sem a cikkben feltüntetett, hanem 200 forint, sőt egy személy elhelyezése ese­tén az áraiknak csak a felét kell megfizetni. A cikkben téves az a megha­tározás is, hogy a szállodát az Idegenforgalmi Hivatal üzemel­teti. Az Aranyhomok az Orszá­gos Idegenforgalmi Szálloda és Étterem Vállalat kezelésében van. Egyébként az idegenforgal­mi hivatalok szerte az ország­ban megyei intézmények. A tu­ristautaztatást az IBUSZ végzi, ennek folytán az Idegenforgalmi Hivatal nem hozhat Kecskemét­re egyetlen külföldi turistacso­portot sem, ellenben az IBUSZ előrejelzése az idei évre már 204 turistacsoportról szól, átlag 40 fős létszámmal. Ami pedig a szállodán kívül jelentkező szál­lásigényt illeti, a magánházak­nál már nem kell megszervezni, mert pontosan egy év óta a me­gyei Idegenforgalmi Vállalat létrehozta a fizetővendég szol­gálatot. Csak örülni lehet Az viszont igaz, amit a cikk is hangsúlyoz és ebből kiderül, hogy mennyire szükség volt a szállodára: máris alig lehet szo­bát kapni. Tehát az a jelenlegi helyzet: kicsi az Aranyhomok, a megyeszékhely egyre növekvő idegenforgalmához viszonyítva. Tehát Kecskemétnek még egy szálloda kellene, amit a cikkíró is megemlít. Szó is van egy tu­ristaszálló létesítéséről. Mind­ebből már eleve következik, hogy a szálloda egyáltalán néma „gyönyörködtetést és a pénzszó­rást szolgálja”, hanem megvan az évek óta várt tényleges ren­deltetése s megépítésével együtt megszűnt a kecskemétiek hosz- szó idő óta tartó . szégyenérzete amiatt, hogy nem tudják méltó­képpen fogadni a városba érke­zőket. Ha a jövőt nézzük, ilyen létesítményre szüksége van más vidéki városnak is. A szálloda- építkezésekben is törekednünk kell — természetesen a takaré­kossági szempontokat mindig szem előtt tartva — a korszerű­ségre. Csak örülni lehet, hogy egy vidéki városnak ilyen szál­lodája van. Ehhez tartozik még az is, hogy vidéken a kecske­méti szálloda az első ilyen kez­deményezés, tehát az építkezés parancsokat. Én a keleti fron­tért feleltem. Csujkov: Jelenleg ki az ön tőparancsnoka? Krebs: A végrendelet értel­mében — Dönitz. Schömer a hadsereg új főparancsnoka és Grein a flottáé. Göring beteg. Guderian ugyancsak. Csujkov: Hol van Ribbentrop? Krebs: Mecklenburgban. Az ő helyére Seyss-Inquart került. Csujkov: Egyszóval, teljes új­jászervezés? Krebs: Igen. Csujkov: Végül is, ki lesz fel­hatalmazva arra, hogy levezes­se a fegyverletételre vonatkozó tárgyalásokat a Szovjetunióval és a szövetségesekkel? Krebs: - Göbbels és Bormann, akik Berlinben vannak és akik Németország egyedüli képvise­lői. Csujkov: És mit tesz a kor­mány többi tagja? Krebs: Végrehajtja a Führer parancsát. Csujkov: És a csapatok elis­merik majd ezt a kormányt? Krebs: Ha a lehető leggyor­sabban nyilvánosságra hozzuk a Führer végakaratát, a kato­gyalásokat kezdjen és befejezze a háborút. Csujkov: Fejezzük be előbb a háborút és azután tárgyal­junk. Krebs: Ékre kormányomnak kell felelnie, nem nekem. (Cseng a telefon.) Csujkov (felemelve a hallga­tót): ők árulónak mondják Himmlert. Himmler és Ribbent- rop Mecklenburgban vannak. Hitler Göbbelset és Bormannt vette be a kormányba. Dönitz, Schörner és von Grein a kato­nai ügyek vezetői. Seyss-Inquart elfoglalta Ribbentrop helyét. (Szünet.) Azt már tudom ... (Krebshez): Hol van Hitler holt­teste? Krebs: Berlinben. Végrende­letéhez híven elégették. A mai napon. (Agyúdörgés.) Csujkov (telefonál): Elégették Berlinben. Elég nehezen hihető. De a tábornok ezt állítja. Le­velet hozott Göbbelstől és Bor- manntól. Göbbels azt írja, hogy új kormány alakult. Ez idő szerint Döpitz admirális a főpa­rancsnok. Igen. (Krebshez): Ki a vezérkari főnök az önök fő­hadiszállásán? Krebs: Jodl. És Dönitz az új főparancsnok. Mindketten Meck- lenburgban vannak. Csak Göb- bel és Bormann van Berlinben. Csujkov: Miért nem mondta előbb, hogy Dönitz Mecklen- burgban van? (Krebs hallgat. Telefon.) Csujkov (felveszi a kagylót): Hogyan? Értem. Nem, erre ne legyen gondja, megteszünk min- dentt. Igen. (Leteszi a kagylót. Cigarettára gyújt.) Kapunk-e gyorsan teát? Száraz a torkom. (Krebshez): Szóval, a fő erők Mecklenburgban vannak, Göb­bels és Bormann pedig Berlin­ben, hogy teljesítsék a Führer akaratát? Krebs: Igen. Be akarják fe­jezni a háborút, de csak miután elismerték a Führer kívánsága szerint kinevezett kormányt. Csujkov: Vagyis se béke, se háború? Krebs: Ahol harc folyik, azon a szakaszon beleegyezem a tűz­szünetbe. Csujkov: Hm, hm, mi nem ja­vasoltunk ilyen feltételeket. (Folytatjuk.) normaköltségeit nem lehet ösz- szehasonlítani a felújított és az idényszállók építési költségeivel, mint azt a cikk írója teszi. Azt is meg kell jegyezni, hogy már eleve veszteséggel számoltak az első esztendőben, hiszen egy új létesítménynél számos, nem várt kiadásra lehet számítani. A „bejáratás” költségeit vállal* ni kell. Furcsa tehát az is — visszatérve az előbbire —. hogy a cikkíró drágália a szobákat. Ha ez utóbbiak árát csökkente­nék, az csak növelné az általa kifogásolt veszteséget. A teljes igazsán kedvéért Az írás rossz értelemben vett takarékosságról is szót ejt. A teljes igazság kedvéért meg kel' állapítani, hogy az alagsorban a világítási kapcsolórendszer he­lyiségekre van szétbontva és csak használat esetén szükséges üzemeltetni, csupán a főközle­kedési folyosó van állandó vilá­gításba bekapcsolva. Ez baleset- védelmi szempontból előírt. A vízcsapokat külön megrendelés alapján gyártották. Kétségtelen, hogy már a kivitelezéskor számtalan minőségi kifogás me­rült fel. A gyártó vállalat azon­ban a szabványok előírásaira hivatkozott. Ugyanez vonatkozik a csempékre is. A mosodai be­rendezésekre nincs még kidől-' gozva országos technológia. Csu­pán kísérletezés folyik. A mosó­gépek jóval nagyobb kapacitást bírnának el, mint amennyit a szálloda jelenleg igényel, de a tervezett szárító, mángorló be­rendezés gyártását az ipar le­állította, s az újonnan tervezett prototípust a szálloda üzemelte­téséig még nem gyártották so* rozatban. A hűtőgépek garan­ciális javítását a Hűtőgépgyár részéről megbízott kisipari ter­melőszövetkezet folyamatosan végzi. A bútorokkal kapcsolat­ban csak annyit, hogy az eredeti terv egyedi berendezéseket írt elő, azonban a beruházó ezt ép­pen takarékossági megfontolá­sokból típusbútorokra módosí­totta. Vitába szállunk a 10 forintos menüvel kapcsolatos megjegy­zéssel is. Menürendelés egyéb­ként az osztályon felüli étter- megben is van. Az Aranyho­mok étterme másodosztályú beso­rolást kapott. Ezzel már eleve elérték, hogy reprezentatív kör­nyezetben, viszonylag olcsón ét­kezhetnek a vendégek. Nem je­lentős, de megemlítjük, hogy a másodosztályú éttermekben min­denütt papírszalvétával teríte­nek. Az Aranyhomok éttermé­ben egyébként a damaszt szal­vétát általában vacsorához ad­ják, csupán „önszorgalomból”. Hibás „alapállás" A cikk írója tehát elég felü­letesen ragadta meg az Arany­homok ügyét. Kiemelt néhány vélt és tényleges hibát, de nem összefüggésében tanulmányozta a kérdés egészét. Az írás olva­sásakor olyan érzések is kelnek az emberben, mintha Zágoni art is vitatná, hogy szükség van-e vidéken egyáltalán ilyen mo­dem, szép kivitelű szállodára. Az előbbiekben már bebizonyí­tottuk, hogy igen. Ma már a vidéki igények majdnem azono­sak a fővároséval. Nem homokra épült „arany légvárról” vagy ritka látványos­ságról van tehát szó — mint azt a cikkíró állítja —, hanem egy évek óta megoldásért kiáltó szükséglet megvalósításáról. KERESKEDŐ SÁNDOR nák teljesíteni fogják kívánsá­gait. Ajánlatos volna ezt meg­tenni, még mielőtt egy új kor­mány alakul. Csujkov: önnek oka van más kormányoktól tartani? Krebs: Himmler elárult ben­nünket és esetleg új kormányt alakít. Himmler még nem tud a Führer haláláról és végren­deletéről. (Hallgatás, csend.) Csujkov: Miképpen akar más vidékekkel kapcsolatot teremte­ni? Hiszen azoktól el van vág­va. Krebs: Fegyverszünet által. Akkor mindent nyilvánosságra hozhatunk. Csujkov: Nem értem. Krebs: Az önök segítségével, repülőgéppel vagy más módon érintkezésbe léphetünk az el­vágott területekkel. (Cseng a telefon. Pozsarszkij halkan mond valamit Csujkov- nak.) Csujkov: Tehát német terüle­ten kormány alakult azzal a cél­lal, hogy összegyűjtse a csapa­tokat, és folytassa a háborút? Krebs: Nem, hanem hogy tár­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom