Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek XVIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ara 69 fillér 1963. MÁJUS 12, VASÁRNAP Ballag már a vén diák... Országosan harmadik a tataházi Petőfi Tsz Szombaton délután Tataházán, a község mozijában ünnepi közgyűlést tartott a helybeli Petőfi Termelőszövetkezet, abból az alkalomból, hogy a 3570 hold közös területtel rendelkező szövetkezeti gazdaság az elmúlt évi országos termelési versenyben — a területének megfelelő második kategóriában — harmadik helyezést ért el. Az ünnepségen megjelent dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Matos László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője, s ott voltak a bajai járás párt- és tanácsi szerveinek vezetői is. Szebellédi Nándor, a közös gazdaság elnöke, beszámolt az elmúlt évi eredményekről, s a többi között megemlítette, hogy a szövetkezet szántóföldjének minden holdja után 128 kiló húst értékesítettek. A sertéstenyésztésből erre az évre csaknem 4 millió forint bevételt terveztek. Ezután dr. Erdei Ferenc átnyújtotta a „kiváló termelő- szövetkezet” cím adásáról szóló oklevelet és jelvényt, a versenyzászlót, valamint az ezekkel járó 50 ezer forint jutalmat. Erdei elvtárs a mai napon, vasárnap, megtekinti a szövetkezet gazdaságát. Az első cseresznyeszállítmánv Mint minden évben, az idén is Kelebián érett be az országban elsőnek a cseresznye. Szombat délután szállították Budapestre az első tíz kilót. A jövő hét keddjén valamennyi közös gazdaság megkezdi a cseresznyeszüretet, s a bőnek ígérkező termést a helyi földművesszövetkezetnek adják át értékesítés végett. Kapálnak A dunapataji Új Élet Tsz 50 holdas kertészetében Fa Lajos- né, Kothencz Béláné és Kiss Józsefné munkacsapata kapálja Még az ég is kisimította mogorva felhőráncait és szombaton tikkasztó meleget zúdított a földre. A „nagy” nap ünnepi ragyogását nem is homályosí- totta semmi el. Kora reggel izgatott matrózblúzos lányok vi- harzottak be Kecskemét középiskoláinak kapuján, a fiúk pedig talpig sötétkékben, vakító inggel, fontosságuk teljes tudatában gyülekeztek a virágdíszes falak között. Mire a legnotóriusabb elkéső is megérkezett, virágerdő borította az osztályokat. Vörös és napsárga tulipánok, nevető orgonák, szelíd gyöngyvirágok ... Aztán megindult a menet és szállt a dal: — Ballag már a vén diák... A szöveg, a dallam jól ismert, csak az arcok változnak minden esztendőben — a fiatalok... Örömüket, életkedvüket még a mai napra kötelezően előírt komolyság sem képes eltakarni. Míg a szülők meghatott szipogással kísérik lépteiket, ők már titokban arra gondolnak, ami majd ezután következik. Az életre — természetesen nagybetűvel —, amely egyiküknek főiskolát, egyetemet, a másikuknak munkát — de mindenképpen izgalmas újdonságot jelent. Négy év megszokott életrendjétől, kedves emlékeitől búcsúztak szombaton Kecskemét és a megye városainak végzős középiskolásai. Kezükben virágot szorongattak és az utánuk lépő harmadikosok ajándékait. Tarisznyákat a hagyományos pogácsával, kétfilléressel — a Katona József Gimnázium fiúnövendékei egy apró kis üveget is kaptak borral töltve, ezzel jelképezve talán, hogy átlépték a „férfikor” küszöbét, — albumokat az iskola és a tanárok fényképével, vagy verses kötetet. Mikor az utolsó osztályból is kikanyarodott a ballagok sora, minden iskolából elindultak a fiatalok — ez évben először — a Kecskeméti Katona József Színház felé, hogy együtt, közösen ünnepeljenek. Az érettségiző diákok közös búcsúján megjelentek a megye és a város vezetőinek képviselői is: — dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke, Kádasi László, a megyei tanács és Újvári Lajos, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. Ünnepi beszédet tartott Sánta Lajos, a városi pártbizottság titkára, a városi tanács vb elnök- helyettese. Majd a városi művelődési ház szimfonikus zenekarának tolmácsolásában felcsendült Mascagni: Intermezzó- jának lírai dallama. Baranyi Ferenc, valamint Juhász Ferenc és Simon István Kossuth-díjas költők fellépése tette még emlékezetesebbé az ünnepi műsor emelkedett hangulatát. Feledhetetlen, mozgalmas nap volt a szombati. Este lampionok, fáklyák fényében kezdetét vette a felvonulás; Imbolygó fények táncoltak az arcokon és messzire szállt a dal, vidáman zajlott le az utolsó, fáklyafényes búcsúztatás. Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas valamennyi érettségiző diákja — azok is, A dolgozók műveltségének, szaktudásának növelése érdekében ötéves művelődési programot állított össze a Bács-Kiskun megyei KISZÖV, melyben meghatározták a kisipari termelő- szövetkezetek kulturális munkájának leglényegesebb feladatait. A művelődési program öt évéből kettő — 1961—62 — már letelt. Eredményei a következők: általános iskolát végzett 210, középiskolát 152, felsőbb fokú képzésben vett részt 31 dolgozó. Az ismeretterjesztő előadásokat közel ezren látogatták, politikai oktatásban részesült 1100, szakmai továbbképzésre járt 500 dolgozó. Az elmúlt évben 367 folyóiratra és 400 szövetkezeti hírlapra fizettek elő a szövetkezetek. Könyvtár 45 szövetkezetben működik. Kisebb klubhelyiséggel rendelkezik 18 szövetkezet, míg 9 más tömegszervezettel közösen használ klubhelyiséget. Műkedvelő művészeti csoport tagja 300 szövetkezeti dolgozó. Az elért eredmények biztatóak ugyan, de még mindig sok azoknak a száma, akik semmilyen kulturális munkában nem vesznek részt. A szövetkezeti dolgozók összlétszáma 7060, s nagyobb részük — ahogy az előbbi felsorolásból kitűnt — semmilyen továbbképzésre nem jár és művészeti csoportnak sem tagja. akik pár nappal korábban rendezték meg ballagási ünnepélyüket — akkor is emlékezni fognak biztató verőfényére, amikor már az albumokban őrzött fényképek is rég megfakultak. De most még korai lenne időben ilyen messzire ugrani. Életük egy korszaka lezárult ugyan, hogy utat nyisson a jövőnek, amely nem tartogat számukra keserű meglepetést, de csak akkor lesz teljes, ha egész emberként, tudásuk, képességük legjavát nyújtva, önmagukkal szemben a legigényesebb mércét állítva veszik birtokukba. Üt- ravalóul kívánunk mindany- nyiuknak sok sikert és eredményes munkában gazdag életet. VADAS ZSUZSA Ennek megszüntetése érdekében határozták meg a hátralevő három — 1963—65 — év feladatait, melyekből minden kisipari termelőszövetkezet a maga területére lebontja azt, amit dolgozóinak művelődése érdekében gyakorlatilag meg tud valósítani. A program első helyén áll a dolgozók és a vezető állásúak ideológiai, szakmai és általános továbbképzéséről történő gondoskodás. A szövetkezeti bizottsági titkároknak elsőrendű kötelességként jelöli ki a városi és járási kulturális bizottságokkal való együttműködést. Az elkövetkezendő években több gondot fordítanak a kollektív színház-, mozi- és tárlatlátogatásokra, és az ismeretterjesztő előadások népszerűsítésére. Minden szövetkezetnél biztosítani kell a klubélet kialakítását, ahol erre nincs lehetőség, ott a helyi művelődési otthon, vagy más szerv klubjának látogatásával. A tervek között szerepel még a meglevő könyvtárak fejlesztése és az eddiginél jóval több dolgozó bevonása az olvasómozgalomba. A kulturális nevelőmunka, az ismeretterjesztés és a művészeti csoportok foglalkoztatásához a jövőben nagyobb anyagi támogatást nyújtanak, de ellenőrzik annak célszerű felhasználását is. A megyei kisipari termelőszövetkezetek ötéves művelődési programja Öntudatos fegyelemmel A munkások öntudatának növekedését jelzi, hogy az utóbbi időben megyénk egyre több üzemében értik meg a fegyelmezett munka szükségességét; Az elért fejlődésben jó része van a szocialista címért küzdő brigádok példás magatartásának, a nyereségrészesedés fegyelemre ösztönző feltételeinek, az életszínvonal kedvező alakulásának, s nem utolsósorban az üzemi, párt- és szak- szervezetek politikai nevelőmunkájának. Ma már sok olyan brigádunk van, ahol büszkén kijelentik: számunkra nem léteznek ezek a szavak; igazolatlan mulasz-. tás, _ lógás, csellengés, sétálga- tás. A kedvező jelenségek mellett azonban számtalan megnyilvánulás figyelmeztet; e téren van még tennivaló. A fegyelmezetlenségnek jelenleg is sokféle változata van. A leggyakoribb a munka közbeni sé- tálgatás, csellengés. Ha kutatjuk ennek okát, hamar rájövünk, hogy a dolgozók felelőtlenségén kívül a laza ellenőrzés, máskor meg a hiányos munkaellátás teremt lehetőséget a fegyelmezetlenkedésre. Az utóbbi, egyes üzemrészekben szinte biztatja a laza munkaerkölcsű embereket a tétlenségre. Ennek igazságát bizonyítják a munkanap-felvételek is. Ezenkívül nem ritka az olyan eset, amikor egyesek italosán jelennek meg munkahelyükön. Egyébként ezt a balesetekről felvett jegyzőkönyvek is tanúsítják. A fegyelmezetlenség másik területe a társadalmi tulajdon herdálása. E tekintetben a határozott javulás ellenére még sokan nem vallják magukénak a közösségi tulajdont. A konzervgyárban például dobálják a ládákat, törik az üveget, másutt rongálják a gépeket, a szerszámokat, eldobálják a csavarokat, a hulladék közé rejtik a még használható apróbb anyagokat. Mindennek következtében növekedik a termékek, gyártmányok előállítási költsége, csökken az év végén szétosztható nyereségrészesedés összege. Üzemi párt- és szakszervezeteink termelési agitációjuk során, differenciáltan, úgy ahogy az élet felveti, foglalkozzanak e fontos kérdéssel. Ellenőrző munkájuk során hassanak oda, hogy javuljon a műszaki előkészítés, megteremtődjenek a feltételek a folyamatos, zökkenőmentes munkához. E téren további gyors javulásra akkor számíthatunk, ha a termelés nagyobb és kisebb posztján állók megértik: a fegyelemre való nevelésnél is elmaradhatatlan a társadalmi ráhatás. Ezért az eddiginél nagyobb szerepet és feladatot kell biztosítani a társadalmi bíróságoknak. Mint mindenütt, itt is csak az összefogás hozza meg a kívánt eredményt. V. K.