Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-11 / 108. szám
1963. május 11, szombat 1. oldal Automata vezérlésű gépek a kalocsai öntözűtelepesi A panaszok sorsa A kalocsai járás mezőgazdasága bővelkedik öntözési adottságokban. Legnagyobb folyónk mintegy 50 kilométer hosszan mossa a határát. A Dunavölgyi Főcsatorna és mellékágai is kínálják a lehetőségeket. Bátya, Fájsz, Dusnok, Miske nyolc termelőszövetkezete és az állami gazdaság társulatba tömörülve, éppen e természetes vizek gazdaságos felhasználására szövetkezett a közelmúltban. Állami segítséggel és társulati hozzájárulással 7400 holdas nagyüzemi öntözőtelep és vízkivételi mű épül a Duna mentén, az említett községek határában. A beruházás értéke 67,1 millió forint és az öntözőmű 1964 májusában kezd teljes kapacitással működni. A két bátyai termelőszövetkezet földjén többek között 233, a dusnoki Munkás-Paraszt Tsz-ben 300, Faj- szon a Vörös Csillagban 1200, a Duna Gyöngyében 600, Miskén a Marx Károly Tsz-ben 700 holdon végez esőztető öntözést. A Magyar Tudományos Akadémián dr. Erdei Ferenc akadémikus irányításával ezekben a napokban készül a 7400 holdas öntözőtelep kétéves, valamint a minden részletre kiterjedő távlati, hasznosítási terve. A legmodernebb elvek szerint épülő, kettős nyomásközpontos szivattyútelepet Olaszországban vásárolt automata vezérlésű gépekkel szerelik fel. Amint a Bajai Vízügyi Építő Vállalat munkásai a műtárgyak építését befejezik, az olasz szivattyúgyártó cég szakembereinek irányításával megkezdődik a gépek beszerelése, hogy az egyik nyomásközpont kipróbálása július végén, vagy augusztus elején már megtörténhessen. Ilyen nagy területű, modem öntözőmű hazánkban még nem épült. Üzembe helyezésével a kalocsai járás négy községében szinte teljesen átalakul a mezőgazdasági termelés. Előzetes számítások szerint a szóban forgó 7400 holdon csupán a többlettermés értéke évente 30—40 millió forintot tesz majd ki. Kiss Antal A Bajai Vízügyi Építő Vállalat dolgozói betonozzák a szivattyútelep alapját. (Haraszti Zsuzsa felvétele.) Sokoldalú segítség Kérem a panaszkönyvet... — hallani nem egyszer a kereskedelmi egységekben. Ki miért kéri — panasz vagy dicséret —, az csak később derül ki. A dicséret önmagáért beszél, de mi a panaszok sorsa? Ez utóbbit ellenőrizte a közelmúltban a Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség. A mintegy 150 egységben, valamint a vállalati és a szövetkezeti központokban lebonyolított ellenőrzés során nem a legmegnyugtatóbb kép bontakozott ki. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egyébként jelentős fejlődést elért állami, szövetkezeti kereskedelem és a vendéglátóipar a fogyasztók panaszainak intézésében nem jeleskedik. Nem ritka az olyan eset, hogy a bejegyzéseket a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ együttes utasítása ellenére sem küldik be időben a boltok a vállalati, illetve földművesszövetkezeti központokba kivizsgálás vagy válaszadás végett. Ezért 1962-ben a vendéglátó vállalatoknál öt bolti és egy központi dolgozót felelősségre vontak. Egyébként e téren igen nagy a liberalizmus. Két üzletvezető közül az egyik hat hónap, a másik pedig egy év után küldte be a panaszjegyzést. Ezért a példátlan hanyagságért, a fogyasztók érdekeinek semmibevételéért csupán írásban hívták fel az illetékes vezetők a mulasztók figyelmét a jobb munkára. Nem jellemző, de helyenként előfordul, hogy a panaszkönyvekből lapot kitépnek. Például a Kecskeméti Alföldi Étterem panaszkönyvéből tíz lap hiányzott. Egyébként ezek a könyvecskék az ellenőrzött bol.tok 10 százalékánál nem felelnek meg a követelményeknek: szennyezettek, szakadozottak, többnél pedig teljesen hiányzik a borítólap. Nincs rendben a panaszok bejelentésének nyilvántartása sem, bár ezt miniszteri utasítás írja elő. Ennél jobb a helyzet a bejelentések megválaszolásánál. A Bács-Kiskun megyéi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalatnál a múlt évben 320 panasz közül mindössze négynél nem tartották be a 15 napos megválaszolási határidőt. A hiányosságokat a még mindig sok helyütt fellelhető helytelen szemlélet okozza. Egyes vendéglátóipari vezetők és dolgozók azt hiszik, minden úgy van jól, ahogy csinálják. Egyikmásik helyen egy-egy bírálatnál több időt fordítanak a kimagyarázkodásra, mint a hiba megszüntetésére. Nem mondunk újat, ha ismételten kijelentjük: a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmában is figyelmbe kell venni a fogyasztók értékes, hasznos, bíráló vagy elismerő szavait, javaslatait. Ez az ami hozzásegíti a vendéglátóiparban dolgozókat a színvonalasabb munkához. Valach István Ahány megrendelő, annyi kívánság Az export és az igények Erős tsz-ek — gyenge tsz-ek. Megyénk talán egyik járásában sem tapintható ki akkora érzékenységgel ez az ellentétpár, mint a dunavecseiben. Ennek alapvető oka a járás nyugati és keleti részének merőben különböző talaj-, sőt, éghajlati adottsága. A Duna menti szövetkezetek területe sokkal inkább alkalmas a szántóföldi - gazdálkodásra, mint a folyamtól távolabb eső, terméketlen szikes és homokos talajú közös gazdaságoké. Ez a különbözőség az erősebbek részéről feltételezi, igényli, sőt, követeli a gyengébbek támogatását. Nézzük meg, hogyan áll pillanatnyilag a gyengén gazdálkodó szövetkezetek megsegítésének ügye. A hartai Lenin Tsz huzamosabb idő óta patronálja az új- solti Kossuth Tsz-t és segítsége főként szakmai, szervezési vonatkozásban nyilvánul meg. A hartaiak javaslatára Űjsolton nemrégiben újjáválasztották a vezetőséget, e ennek hatása máris mutatkozik az eredményesebb munkában. Nem hanyagolják el a j,fizikai” értelemben vett támogatást sem. A Kossuth Tsz gazdáinak például a hartai közös gazdaság brigádja segített a hagymaduggatásban. A hartai Béke Tsz szintén a közelmúltban vállalta el a solti Rákóczi Tsz patronálását. Már eddig is igen sokoldalú támogatást nyújtott a szövetkezetnek. Az állandó és kölcsönös tapasztalatcseréken kívül említésre méltó, hogy nemrégiben tíz vagon abraktakarmányt adott kölcsön számára. Igen érdekes kapcsolat bontakozott ki Szabadszállás két szövetkezeti gazdasága, a József Jó munkához idő kell Csaknem két évig épült, de végül is átadták rendeltetésének Tompa község autóbuszmegállóját. Az utazók szeretnék, ha valamivel rövidebb időn belül megnyitnák a megállónál levő elárusítóhelyet is, ahol hűsítő italokat, cukorkát és trafikárut Vásárolhatnak majd. Attila és a Kiskunság Tsz között. Az előbbi elnöke, Szabó József elvállalta, hogy a gazdaságban kipróbált és jól bevált vezetési, üzemszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását illetően segít az elmúlt év végén 800 ezer forint mérleghiánynyal záró, egyébként viszont a község legjobb talajú területén gazdálkodó szövetkezeteknek. Tevékenységét nagyban megkönnyíti az, hogy néhány hónapja a Kiskunság Tsz gazdái is megválasztották elnöküknek. Joggal várható, hogy itt az idén rohamos javulásnak lehetünk tanúi. Az ^erősebb segítse a gyengét” mozgalom a járás déli részén további eredményeket szülhet, ha a támogató gazdaságok nemcsak kampány-, de állandó és rendszeres feladatnak tekintik gyengébb szomszédaik támogatását. Csak a szoros, elmélyült kapcsolat válhat a termelés motorjává. Jóval nehezebb a helyzet a járás északi részén, ahol leginkább csak gyengén gazdálkodó szövetkezetek találhatók. De itt is van lehetőség a támogatás sajátos módjainak kialakítására. Perczel János, a járási tanács vb főmezőgazdásza tavaly őszszel a solti Kossuth Tsz-ben segített megszervezni a gépi munkát. Kidolgozta a betakarítás, szántás-vetés ütemének tervét, s jó előre gondoskodott a hiányzó gépek beszerzéséről. Ennek eredményeként minden munkát idejében elvégeztek. A járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy mindkét szerv mezőgazdasági osztályának munkatársai hetenként legalább egy-egy napot kötelesek a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben tölteni (minden gazdaságban ugyanazok a személyek), minden közgyűlésen és vezetőségi ülésen részt venni, hogy megismerjék a nehézségeket, s a szükséghez képest támogatást nyújtsanak. Ellenőrizniük kell a járási pártbizottság és a tanács mezőgazda- sági osztályai által kidolgozott és jóváhagyott ösztönző jövedelemelosztási módszerek alkalmazását, valamint a talajadottságokhoz leginkább idomuló vetésszerkezet kialakítását, s mindezekben segíteniük kell. A támogatásnak ez a módja korántsem az egyetlen járható út. De kétségtelen, hogy a gyenge tsz-ekben eddig sok legyűrhetetlennek hitt nehézség ily módon is megszüntethető. H. D. KORUNKBAN elavulnak a szólásmondások is. A pontosság, hasonlóság nem fejezhető már ki azzal, hogy: „Olyan egyformák, mint két tojás.” Ha meg Kolumbus Kristóf végig nézné a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat tojásüzemének laboratóriumi szervezettsé- ségű működését, ő maga javasolná: „Töröljék el, kérem, azt a kitételt, hogy: „Olyan egyszerű, mint a Kolumbus tojása.” A tojásüzem automata gépének okos jelzései is arról győznek meg bennünket, hogy nincs két tökéletesen egyforma toj ás sem. Alighogy hátára veszi a szalag ezeket az óriássejteket, máris rangsorolja őket — 42 gramm súlyútól 63 grammosig. A lámpázó pedig — az ember szemével szövetkezve — mint elfogulatlan röntgengép vizsgálja meg belsejüket. E folyamatok nem öncélúan mennek végbe. Napjaink kul- túrembere nem hajlandó mindent lenyelni, — még tojásban sem. Tanú mindezekre a kecskeméti vállalat két művezetője, Frécska János és Lovász Károly I is. Az üveg falú pici irodában éppen azt veszik számba műszak végeztével, hogy aznap 255 ezer 480 darab tojást dolgozott fel az üzem. Ugyanezen a napon egy-egy vagon tojást adtak fel a svájciaknak, illetve olaszoknak. 400 gusztusos kiállítású, kocka alakú papírdobozban 144 ezer darab megy egy vagonra. AZ EXPORT mellett „meszes tojásokat” is kell biztosítani a bazinokba. Ezekben a nagy tartályokban meszes oldatban tartósítják a fontos élelmiszercikket a téli hónapokra, — belső fogyasztásra. Ugyancsak kérik a portékát — naponta tíz- meg százezrével a hűtőraktárakba, ahol exportcsomagolásban várják sorsukat a tojások. Belföldi fogyasztásra, de szükség szerint exportra is. Az exportdobozokban titokzatos „jelzeteket” látunk. A Svájcba menők egyik sarkán például ezt: 62/63. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb „szórta” — súly — szerinti tojásokat tartalmazzák. A svájci megrendelők általában így kötik ki: 250 láda 62—57 grammos és 150 láda 57—52 grammos tojás legyen egy vagonban, ök a nagy tojásokat vásárolják. A nyugatnémetek az apróbbakat. Nem indokolatlan igények ezek: a kisebb tojások sárgája viszonylag nagyobb, mint a több fehérjés, térj edel mesebbeké.. Külföldi vevőink, az osztrákok, csehek, görögök. NDK-beliek, s a már említettek igen kényesek az áru küllemére, tisztaságára. NEMCSAK azt követelik meg a vásárlók, hogy hótiszta legyen a héj, 3—4 napos az áru, hanem luxus célokra, alkalmakra, mint kiállítás, reprezentációs vendégelés — még ilyen kívánalmakat is előírnak: csupa barnás árnyalatú vagy teljes fehér héjú tojás legyen egy tálcán. Mikor például a svájciak átveszik az árut, ők is ellenőrzik lámpá- zóval, milyen a belseje. Nem lehet a sárgájában egy gombostű- nyi érrög, s a légkamra magassága csak legfeljebb 6 milliméterig mehet. —th —re j> Az apja lánya Kecskeméten a Törökfái pusztának volt képviselője a városi tanácsban 1954—58 között Szabó István, aki ezen félül még sok más tisztséget is ellátott. Betegségére való tekintettel azonban a következő választáson már nem vállalhatta a tanácstagsággal járó, többször fárasztó és szerteágazó munkát. A „stafétabotot” azonban nem adta ki hosz- szú időre kezéből a család, mert az idei választásokon Szabó bácsi lánya, Júlia is tanácstag lett. Igaz, hogy nem abban a körzetben, amelyikben édesapja volt, mert a tanyától azóta a városba költöztek, s a fiatal lányt a 90-es körzet lakói bízták meg, hogy érdeküket képviselje a tanácsban. — Nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy engem jelöltek. Jólesett a meg- tisztelés, a bizalom, de ugyanakkor megérez- tem a felelősség súlyát is, amivel választóimnak tartozom. Édesapám igen sok, tapasztalatból szerzett hasznos tanácsot tud adni most már, amikor a tényleges tanácstagi teendőimet kell ellátnom. — Sűrűn szokták-e felkeresni a választók ügyes-bajos dolgaikkal? — Igen, elég gyakran fordulnak hozzám a körzet lakói, legtöbbször lakásügyekkel. — Minden esetben személyesen nézem meg a lakáshivatalban levő kérvényeket, s egyéb iratokat. Persze, ezenkívül más természetű problémákkal is jönnek hozzám, amiket itt hirtelen nem tudnék felsorolni. — Milyen nagyobb beruházásokkal gazdagodik a körzet, amelynek képviseletében részt, vesz a városi tanács munkájában? — A 90-es körzetben igen nagy munka folyik. Ez a körzet a Zsinór, Dankó, a Zöldfa utca és a Bajcsy- Zsilinszky út egy részéből adódik. Út- és járdaépítés folyik itt, s ezzel egyidejűén végzik a csatornázást is. Nem az én érdemem, hogy az itteni utcákat is járdával látják el. Ez az egész város ösz- szefogásának az eredménye. — A munkámról sokat nem tudok mondani, mert még nincs elég gyakorlatom, de arra törekszem, hogy választóim mindinkább meg legyenek velem elégedve, s remélem, az elkövetkező négy évben sikerül meghálálnom körzetem lakóinak bizalmát. Gál Sándor.
