Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-07 / 104. szám
t,;: s\ '<X Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MVJWKÄSPÄR.T SÄCS-KlSKi/IM MEGYEI LAPJA X iái. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM /íru 60 filier 1963. MÁJUS 7, KEDD Tanácskozás az ipar ez évi feladatairól Hétfőn délelőtt a megyei párt- bizottság tanácskozó termében a minisztériumi irányítás alá tartozó üzemek párt- és üzemi bizottságának titkárai, igazgatói, valamint a járási-városi pártbizottságok ipari ügyekkel foglalkozó titkárai tanácskozásra ültek össze. Az ipari pártaktíva résztvevőit dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, majd Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg beszámolóját. Bevezetőjében utalt a megye iparfejlesztésével kapcsolatos irányelvekre, az exporttevékenység növekedésére, az ipar korszerűsítésére és nagyarányú fejlesztésére, s ennek hatásaként a foglalkoztatottság növelésére. Ezután értékelte az 1962. évi munkát. Erinek kapcsán elmondta, hogy voltak ütemesen termelő vállalatok. Ezek között említette a Bajai Villamosipari, a Kecskeméti Épületlakatosipari és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatot. Az export- tevékenységről szólva megállapította, hogy a külföldre szállított áruk mennyisége évenként egyre növekszik. öt nagyobb üzemünk tavaly 800 millió forint értékű árut helyezett el a külföldi piacokon. A termelés emelkedésével azonban nem alakult kedvezően a termelékenység. 1961-hez viszonyítva 1962-ben csak 3,7 százalékkal nőtt a termelékenység. Ennek 44 százaléka termelékenység emelésből, a többi pedig létszámemelésből származott. Ezután Erdősi József elvtárs az idei feladatok ismertetésére tért át. Felsorolta azokat a termelést emelő tényezőket, amelyeknek felhasználásával pótolni lehet az év eleji elmaradást és teljesíteni az éves tervet. Hangsúlyozta a beruházások hatékonyságának további fokozását, az ösztönző módszerek helyes kiválasztását és koncentrálását a legfontosabb feladatok elvégzésére, majd rátért a műszaki fejlesztés fontosságának méltatására. Szólt még a forgóeszköz-gazdálkodás csökkentésének szükségességéről, ennek pénzügyi kihatásairól, felhívta a figyelmet az importanyagokkal való takarékosságra, azok helyettesítésére, a gyártóeszköz gazdálkodás fontosságára, a tervszerű megelőző karbantartás termeléshez való igazítására, majd részletesen beszélt a szocialista munkaverseny mozgalomról. E gondolatkörben szólt még arról, hogy üzemeinkben sokkal gyorsabban és szélesebb körben kell alkalmazni az új technológiákat tükröző műszaki normákat. Ugyanis jelenleg a gyártmányok 65 százaléka készül teljesítménybér alapján. Ennek fenntartása nem célszerű, mert hátráltatja a fejlődést. Igen részletesen elemezte még a műszaki fejlesztés és a vezetés összefüggéseit, az itt jelentkező alapvető tennivalókat. A beszámolót kővető vitában felszólalt Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár, Senke János, a Kecskeméti Epület- lakatosipari Vállalat, Miklós István, a Bajai Ruhagyár, Hajba Ottó, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, dr. Szűcs And rás, a Pneumatikus és Hidraulikus Berendezések Gyára kecskeméti telephelye, Kovács István, a Finomposztó Vállalat igazgatója, Szendrei Miklós, a Magyar Nemzeti Bank vezetője, Gulyás Nagy Ottó, a Reszelőgyár Kecskeméti Gyáregységének üzemi bizottsági titkára, Folcz Antal, a Bajai Villamosipari Gépgyár, Bartucz Sándor, a Kecskeméti Konzervgyár, Zárai Géza, a ZIM Kecskeméti Gyáregységének párttitkára. Erdősi József elvtárs válaszadása után dr. Molnár Frigyes elvtárs zárszavában hasznos tanácsokat adott az ez évi termelési tervek sikeres teljesítéséhez, a pártszervezetek munkájához, majd a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében megköszönte az üzemek dolgozóinak, vezetőinek eddig végzett munkáját. Fontos módszer Kalocsán rendezték az 1962—63. évi kulturális seregszemle megyei döntőjét A KULTURÁLIS szemle keretében megtartott helyi és járási szellemi vetélkedők után » äffA képen látható röntgen-filmelőhívó berendezést a Kecskeméti Szolgáltató és Javító Vállalat lakatosrészlegének dolgozói állították elő. Ezeket a gyártmányokat Dániába a tbcgondozó intézeteknek szállítják. A jövő hónapban exportra hármat, belföldre pedig huszonnyolcat készítenek. A röntgen- filmelőhívó berendezés megkonstruálása Palkovits József újító nevéhez fűződik. A szállítás előtt Papp István és Maczák Mihály részlegvezetők még egyszer ellenőrzik a berendezés mű(Pásztor Zoltán felvétele.) vasárnap került sor Kalocsán a megyei döntőre. Délelőtt az elődöntőt rendezték meg nyolc járási csapat részvételével. Az öt fős csapatok versengéséből a dunavecsei, a kiskunmajsai, a kecskeméti csapat és a 8920-as számú honvédségi alakulat KISZ-szervezetének csapata került be a döntőbe. A vetélkedés a késő délutáni órákban ért véget. Első helyen a 8920-as alakulat KlSZ-szerve- zetének csapata végzett. A győztes csapat fogja képviselni megyénket május 19-én a Pécsett megrendezendő kerületi döntőn. A megyei döntőben a máso- j dik helyen a dunavecsei, a har- ! madikon a kiskunmajsai KISZ- i fiatalok végeztek. j A SZEMLE keretében számos j járási és városi művészeti be- I mutatót is rendeztek ezen a napon. Kecskeméten a művelődési ház színháztermében a városi kulturális szemle bemutatója zajlott le. A legjobb csoportokat oklevéllel és ajándék- tárggyal jutalmazta a bíráló bizottság. Arany oklevelet kapott a Katona József Gimnázium vonószenekara, a 607-es számú ipa- ritanuló-iskola irodalmi színpada, a felsőfokú óvónőképző intézet énekkara, a Kelemen László irodalmi színpad, és az iparitanuló-iskola bábcsoportja. Ezenkívül nyolc ezüst és 11 bronz oklevelet osztottak ki. * MINTEGY 300 úttörő gyűlt össze a kecskeméti járásból az úttörőcsapatok kulturális bemutatójára. A legjobbak között kell megemlítenünk az ágasegyházi úttörők furulyazenekarát, a kerekegyházi népi tánccsoport román táncát, valamint a lajosmizsei kamarakórust és bábcsoportot (T. 1.) Megyénk termelőszövetkezeteiben az elmúlt év eleije óta egyre nagyobb ütemben bontakozik ki a szocialista munka verseny, amelyet a Vili. páírt- kengrecsaus és a megyei párt- értekezlet iránti tisztelet és alkotói buzgalom hívott életre. A verseny szélesítéséhez szüntelen ösztönzést ad pártunk politikája, amely helyesen egyezteti a mezőgazdasági termelés korszerűsítésével a parasztság egyéni és közös érdekeit, összhangba hozva ezeket az egész népgazdaság céljaival. A szocialista munkaver- ” seny törekvése a tsz-ek- ben is az, hogy a gazdaságosság és szakszerűség elveinek érvényesítésével minél jobb termelési eredményeket érjenek el. Csakis a többtermelés nyújthat még jobb életet a szövetkezeti gazdáknak, ami kedvezően hat kulturális fejlődésükre, elősegíti az egész falusi élet szocialista átalakítását. A szocialista munkaverseny tehát a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének, az új paraszti életforma kialakításának igen fontos eszköze, módszere. A verseny formája, szervezése szorosan összefügg az adott szövetkezeti gazdaság termelési színvonalával, az alkalmazott munkaszervezési és jövedelemelosztási formákkal. Fejlettségüktől függően tehát más versenyzési formák alkalmazása szükséges az erős, s más a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Fiatal tsz-eink nagy részében a termelés viszonylag alacsony fokú. Hasonlóan az a termelőszövetkezeti csoportokban, a szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termelő szakszövetkezetekben. Ezekben a közös gazdaságokban a belterjes művelést kívánó kultúráknál — kapásoknál, zöldség-, gyümölcsféléknél, szőlőnél — a területfelosztás alapján történő családi művelés folyik, összekapcsolva az ennek megfelelő jövedelemelosztással, ami biztosítja az anyagi érdekeltség érvényesítését A családi művelés eredményességét az egyéni verseny szolgálja. Ha jól szervezik, valóban arra ösztönzi a szövetkezeti gazdákat, hogy idejében és szakszerűen végezzék munkájukat, alkalmazzák mindazokat a termelési eljárásokat, amelyek több termést eredményeznek, saját maguk és a közösségük hasznára. E bben az évben igen nagy gondot kell fordítanunk az állattenyésztés fejlesztésére lehetőséget nyújtó takarmánybázis növelésére. Ebben fontos szerepet játszik a kukoricatermesztés fejlesztése. E legfontosabb takarmánynövény hozairiá- nak növeléséért folyó versenyben jó eredmények születhetnek, ha alkalmazzák a jól bevált fészektrágyázást, ha hibrid magot vetnek, ha magas tőszámra törekednek, s ha idejében elvégzik a kapálást. A kukorica családi művelése lehetővé teszi, hogy köztesként minél több babot is termesszenek. A tömeges egyéni versenyben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a szövetkezeti gazdák tízezrei vegyenek részt a „minden háztájiból egy szerződött hízót” jelszóval kezdeményezett, valamint a baromfitenyésztési mozgalomban. Az egyéni verseny széles körű elterjesztése teremt alapot a szocialista munkaverseny magasabb formáinak a kialakításához, amikor már munkacsapatokban, brigádokban törekednek a szövetkezeti gazdák a versenycélok elérésére. A családi műveléssel egybekötött egyéni verseny módot nyújt ahhoz, hogy verseny alakuljon ki az egyes munkacsapatok között, a munkacsapat szervezete ugyanis e művelési forma esetén is megvan. A munkacsapatok közötti verseny viszont lehetőséget nyújt arra is, hogy meginduljon a küzdelem a „szocialista” cím elnyeréséért, s ez a verseny- forma egyben lépcsőfok a szocialista brigád címért folyó verseny kialakításához. Itt három fő célkitűzést kívánatos szem előtt tartani: korszerű termeié« eljárások alkalmazásával a termelés növelését, a rend- saeres szakmai továbbképzést, s a kollektíva erejével a legnemesebb emberi vonások fejlesztését, a kulturált, szocialista falusi ember típusának kialakítását, egymás segítését, az egymás iránti felelősség kifejlesztését. Termelőszövetkezeteink többségében egyébként megvannak a szervezeti feltételei annak, hogy az állattenyésztésbem a gépesítés területén, s a növénytermesztésben a brigádok versenyt folytassanak a szocialista brigád cím elnyeréséért. Számos tsz-ünkben olyan ifjúsági brigádok működnek, amelyek ugyancsak alkalmasak arra, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyezzenek. A megyei pártbizottság és a MEDOSZ nemrégiben tanulmányozta a szövetkezeti gazdaságainkban folyó versenyt, s megállapította, hogy az egy év alatt minőségileg is sokat javult Általában az adottságoknak megfelelően alkalmazzák az anyagi ösztönzés elvét. Nagyon sok pozitívum került felszínre, amelyek azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek vezetőinek többsége félredobta a sablonokat, s a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva szervezte meg a versenyt A dunavecsei Virágzó Tsz- H ben például a vállalások konkrétsága, értékelhetősége az állami gazdaságokénak a színvonalát elérte. A szövetkezeti gazdák nemcsak úgy általában, hanem a gazdaságuk tervének ismeretében, s a vállalásukat ahhoz mérve versenyeztek már tavaly — és sikerrel — az egy területegységre vonatkozó termelési terv túlteljesítéséért. A hartai Lenin Tsz-ben a szocialista brigádok jutalmazásának egyik új módszerét alkalmazták: ingyenes kül- és belföldi utazást tettek lehetővé a jól dolgozó brigádtagoknak, ami nagymértékben növelte ismereteiket, szélesítette politikai látókörüket. Az itteni Béke Tsz-ben a természetbeni és pénzfizetéssel történő premizálással megtalálták a módját annak, hogy családi művelésnél is kialakítsák a szocialista munkaversenyt. A tapasztalat egyébként általában az, hogy a családi művelésnél feltétlenül hasznos a végtermék alapján történő premizálás. A szabadszállási Lenin Tsz-ben célprémiumot adtak a versenyben sikerrel szereplőknek, s kétségtelen, hogy ennek is nagy szerepe volt abban, hogy a gazdaság 124 százalékra teljesítette árutermelési tervét. A példákat hosszan lehetne sorolni, de akad jócskán még hiba is. Az egyik legáltalánosabb az, hogy a a jutalmazásnál az egyenlősdiség elvét érvényesítik, s ezzel csökkentik is a jutalom ösztönző hatását. A hiányosságok közé tartozik az is, hogy a munkaverseny eredményeinek nyilvánosságra hozatala általában kezdetleges módon történik. Több tsz-ben — az összesnek mintegy a negyedrészében — egyáltalán nincs szocialista munkaverseny. Ezek közé tartozik a szabadszállási Mathiász Tsz, ahol pedig a szövetkezet KISZ-fiataljai szívesen versenyeznének, de a gazdaságvezetőség nem segíti őket az egész tsz fejlődését szolgáló nemes szándékukban. J ó versenymódszerek alkalmazása fontos feladata a tsz-ek pártszervezeteinek, kommunistáinak. A KlSZ-szerveze- tek fiataljainak, a nőtanácsok asszonyainak, a pártonkívüli aktívacsoportok tagjainak a segítségével működjenek közre ahhoz, hogy a versenymozgalom az eddiginél szélesebb közben, magasabb fokon bontakozzék kij hiszen a jól szervezett munkaverseny gyorsítja falun is a szocializmus építését
