Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

« • Öten egy parányi lény ellen Befejeződött a rendőrségi nyomozás a tompái csecsemőgyilkosok bűnügyében ..a kedves szülőket, név­adó szülőket arra kérem, ne­veljék a kis Gyurikát szocialista társadalmunk méltó tagjává. Féltő gondoskodásukkal, szere­tettel teli nevelésükkel nemcsak szülői, névadó szülői kötelessé­get teljesítenek, hanem egyúttal társadalmi feladatot is. Ki tud­ja, nem a holnap egyik vezető államférfiúját, művészét, vagy éppen nagy tudósát ringatják-e most a karjukon.. Megyénk egyik anyakönywe- ze tőjének névadó ünnepségen el­hangzott szavai zsonganak a fü­lemben, miközben a megyei rendőrfőkapitányságon egy meg­döbbentő bűncselekmény részle­teivel ismerkedem. Ki tudja, milyen tehetségek rejlettek abban a parányi em­berkében, akit Napközben A névtelen FÉRFIHANG jelentkezett a telefonban. Egy kecskeméti út­szakasz — a Béke tértől a Ha­lasi útig terjedő útvonal — ál­lapotát tette szóvá, s kérte a sajtó segítségét Mint elmondot­ta, a csatornázás nagyon lassan halad, a házak szinte megköze- iíthetetlenek, a földkupacok miatt a gyalogjárók a kocsiúton kénytelenek haladni, ott viszont — tudvalevőleg nemzetközi fő­útvonal halad keresztül — gyorsjáratú autóbuszok, szállító- kocsik közlekednek, veszélyez­tetve az emberek testi épségét ^Valamit tenni kellene ennek az útszakasznak mielőbbi felszaba­dítására, az építési munkálatok gyorsítására — mondta a tele­li őrt áló. Egyébként is volna még téma. az újságírónak arrafelé, ekíad észrevenni való a játszótér tájékán, a temető környéke (olyan, mint egy csatatér... Ké- jrik a sajtót, tegye szóvá mind­ezt, győződjön meg a szerkesz­tőség munkatársa is, hogy fedi la tényeket a bejelentés. I — Ismerjük a helyzetet és szívesen eleget teszünk a kérés- bek — válaszolta a szerkesztő­ségi illetékes panaszfelvevő —, ide nem mondaná meg, kivel beszélünk tulajdonképpen. Sze­retnénk értesíteni a tapaszta­latainkról. i — Kérem; ez nem fontos; majd meglátjuk az újságban, ha írnak róla, az én személyemet -nem kell kiemelni ... Próbáltuk megértetni a titok­zatos telefonálóval, hogy vilá­gért sem akarjuk a nevét szere­peltetni a cikkben, különben is; ha igaza van, nincs miért „in- fkognitó” mögé bújnia. Közérde­kű dologról van szó, amit bár­kinek kötelessége bejelenteni... Hasztalan volt az érvelés, az illető nem volt hajlandó meg­nevezni magát. S letettük a hallgatót valami furcsa és meg­magyarázhatatlan érzéssel. Szo­katlan volt ez a tartózkodás, hi­szen naponta tapasztaljuk a leg­különbözőbb fórumokon, mun­kásemberek és értelmiségiek részéről egyaránt a bizalom lég­körét, a nyílt őszinteséget és bátor kiállást, a hibák szenve­délyes, építő megfogalmazását. Találgattuk, kiféle-miféle le­het az illető, akiben lám, buzog egy bizonyos — nyilván őt is érintő — panasz szóvá tételé­nek vágya, de valamilyen meg­játszott szerénységből, vagy még inkább óvatosságból nem haj­landó az elemi udvariasság sza­bályai szerint be is mutatkozni azoknak, akik szerinte e pa­nasz ügyében segíthetnének. Mi­féle görcs lehet az önérzetén, milyen szemüveg az orrán, amely megakadályozza a tisz­tánlátásban, a nyűt cselekvés­ben? Haragudni nem lehet rá, legfeljebb sajnálkozni a visel­kedésén, s úgy nézni rá, mint aki átaludta az utóbbi hát esz­tendőt, s nem vette észre a köz­ben bekövetkezett változásokat. A „névtelen”-ség kísértete még játszik velünk olykor, sze­rencsére egyre ritkábban. Re­méljük, az is mielőbb „spiritusz­ba” kerül, mint hajdani idők rossz emléke, amelynek ma már nincs létjogosultsága sehol az igazságra és gerinces emberek cselekedeteire épülő társadalmi rendszerünkben. T. P. Az ezüst lelvén vért SBg&gw X '■ '■ v A földművesszövetkezeti hálózat dolgozói közt is terjed a szocialista brigádmozgalom, az idén már 108 brigád versenyez a kitüntető címért. Az izsáki fmsz tüzelő- és építőanyag telepén hatan alakítottak brigádot. Vállalásuk közt — a terv teljesítése mellett — az olvasómozgalomban való részvétel is szerepel. Tavaly már bronzjelvényt szereztek, az idén pedig a József Attila olvasómozgalom ezüst jelvényét szeretnék elnyerni. — Képünkön: Jerebek lMjos, Somogyi Irma és Cseh Sándor a szó kásás közös beszélgetésen^ világra,jötte után megölte az előítélet, a felvilágosulat- lansággal, butasággal páro­sult kegyetlenség. A bűncselekményt szűkszavú rendőrségi hírben ekként lehet­ne összefoglalni: január végén Fazekas Erzsébet pusztamérgesi lakos a tompái Kiss Sándomé művi beavatkozásra Tompán, Zvertyel Jánosék lakásán, élő fiúgyermeket szült. A szülés után Grósz Józsefné (Tompa, Halasi út 43.) javaslatára, Fa­zekas Erzsébet beleegyezésével Kiss Sándomé és Zvertyel Já- nosné pálinkával itatta meg az újszülöttet, aki ennek következ­tében meghalt. A kis holttestet Zvertyel János a szülést követő napon a kertben elásta. Érdemes ezúttal a bűncselek­mény részleteire is kitérnünk. Fazekas Erzsébet otthon, Pusztamérgesen eltitkolta ter­hességét. A múlt év decembe­rének közepén a Tompáin élő nővéréhez, Zvertyel Jánosnéhoz ment. Itt ismerkedett meg Grósznéval, akinek elpanaszol­ta helyzetét és hogy szeretne a magzattól megszabadulni. Grósz- né ajánlotta Kiss Sándomét, el is vezette hozzá, aki négyszáz forintért vállalta a hét és fél hónapos terhesség megszakítá­sát. Három nap múlva Fazekas Erzsébet fiúgyermeknek adott életet és beleegyezésével a cin­kosai megölték, elásták. A nyomozás során Kiss Sándomé 57 rendbeli ha­sonlóan elkövetett magzat­elhajtást vallott be, amit Tompán, környékén és Bácsalmáson végzett 1959 óta szinte folyamatosan. Következ­tében több asszonyt kellett a kiskunhalasi és a szegedi kór­házba szállítani, s talán csak a véletlenen múlott, hogy nem ke­rült az életükbe. A sarlatán be­avatkozásokért egyénenként vá­logatva 200-tól 800—1000 forin­tig szabta meg a „műtét’’ tari­fáját. Van az ügynek még egy sze­replője, akiről eddig nem esett szó: Patocskai Anna bácsalmá­si lakos, aki felhajtóként „csep­pent” a bűnügybe. Maga is „rá­szorultságában” ismerkedett meg Kis&néval, s azóta Bácsal­másról és környékéről rendszeresen szerezte a pá­cienseket, nemegyszer ta­nult, műveltnek hitt asszo­nyokat. A megdöbbentő bűncselek­mény nyomozása befejeződött. A történet mellett azonban nem lehet elmenni néhány gondolat felvetése nélkül. Társadalmunk legfőbb értéke az ember. Az ő érdekében tör­ténik nálunk minden. Már az új életet hordozó édesanyák vé­delmével kapcsolatos számos in­tézkedés — terhességgondozás, szociális kedvezmények stb. — is őt szolgálja. Sokféle módon gondoskodik, segíti államunk a gyermek felnevelését, nemegy­szer teljesen magára vállalja azt. Az ember legjobb képessé­geinek kibontakoztatására mil­liónyi lehetőség kínálkozik. S íme, Fazekas Erzsébet esetében az emberi tudatlanság és ke­gyetlenség megöli ezt a legfőbb értéket. Ezen túlmenően Faze­kas Erzsébet és sok társnője ön­maga életét bízta rá egy fele­lőtlen személy, Kiss Sándomé bűnös kezeire. Törvényeink, életünk szabá­lyai megfelelő időben módot nyújtanak indokolt esetekben a terhesség megszakítására. Meg­kerülni ezt az utat, lehetőséget, nem szakavatott kéz segítségé­re folyamodni — nagy elmara­dottságról tanúskodik. Aligha­nem felvilágosító, nevelő mun­kánkban van baj hellyel-köz- zel, s ezen a téren az egészség- ügyi szervekre, Vöröskeresztre, nőtanácsra várnak még nagy feladatok. Kiss Sándomé, Fazekas Er­zsébet és társaik elnyerik méltó büntetésüket, de e bűnügy fel­tárt tényei az érdekeltek szűk körén túl is nagyon sok tanul­ságot rejtenek. P. I. Megkezdte működését a Központi Sportiskola sületi sportiskolát is, a Bp. Hon- védnál, az FTC-nél, a Dózsánál, az MTK-nál, a Csepelnél, a Va­sasnál, Szegeden, Tatabányán, Debrecenben és Diósgyőrben. Ezenkívül 32 területi sportis­kola segíti még az igen fontos sportnevelést. Többségükben már évek óta folyik a munka a megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és Budapest kerületeiben. Sőt, már szép eredményekkel dicsekedhet a debreceni, a szegedi sportiskola. A Központi Sportiskolára két hete történt a toborzás az Úttörő Stadionban és a Nép­stadionban. Négyezer-ötszáz fia­tal jelentkezett a vetélkedésre, köztük kétezer-ötszáz fiú, akik nagy többségükben teljesítették az előírt követelményeket. Tervek szerint a Központi Sportiskolában 6 évig kapnak képzést a fiatalok. A magyar testnevelési és sportmozgalom fejlesztésével kapcsolatban került az elmúlt évben napirendre a sportiskolák hálózatának megteremtése. A kiindulásul szolgáló alapel­vek ezek voltak: 1. A tehetsé­gek felkutatása. 2. Megfelelő sportbeli felkészítésük. 3. A rátermett fiatalok sportegyesü­letekbe való irányítása. A kitűnő kezdeményezés a megvalósulásnál tart. A Köz­ponti Sportiskola május 20-tól már működik. Csaknem ezer gyermek részvételével — 10— 11 éves, általános ötödikes diá­kok — labdarúgó, atlétikai, tor­na, asztalitenisz, öttusa, kajak­kenu, tenisz, vízilabda és úszó szakosztályokban ismertednek a sportág alapelemeivel. A KS létesítményei közé tartozik töb­bek között a Népstadion, az Úttörő Sporttelep, a Vízi-telep, a BVSC uszodája, s olyan ki­tűnő szakemberekre bízták az oktatást, a szakosztályok irányí­tását, mint Lakat Károly (lab­darúgás), Gyarmati Dezső (vízi­labda), Füzesséry Gyula (kajak­kenu), Székely Éva (úszás). A központi sportiskola mel­lett most szervezik a tíz egye­PErOFl NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő - Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dll I bőnaora 12 forlnt. Báes-Kiskun cnegve! Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-85. Indes: £5 065. TÚLBUZGÓSÁG •Mump A fülbevalót is levessem? 2. A patakban főtt szarvas MÁSNAP ugyan nem hiány­zik az utazás, de a program úgy alakult, hogy a több cso­portra osztott társaság első részlegeként mi indulunk autó­busztúrára a világhírű gyógy­fürdőhelyre, Karlovy Varyba. Hosszú az út, de nem unal­mas. Hegyes, dombos vidéken haladunk, mindenütt komlóföl­dek a jellegzetes magasba nyúló oszlopokkal, vöröses, kavicsos talaj. Bányák, meddőhányók, erdők. Gazdag vidék, de a me­zőgazdasági termelésre jó része alig alkalmas. Szőlőseink, gyü­mölcsöseink járnak eszemben, s a bácskai földek... Váratlanul egy pompás völgy ölén tűnik elénk a város, ahogy régebben nevezték: Karlsbad. Valami csendes falucskának képzeltem, nem tudom miért, talán a romantikus leírások nyomán, s kiderül, hogy 45 ezer lakosa van. Iparáról a csodála­tos bemutató teremmel rendelke­ző Mooser üveggyárban kapunk ízelítőt, ahol királyok, császá­rok, fejedelmek poharait, üveg­tárgyait készítették hajdan, s vitrin őrzi a remekművű esz­közök, készletek mását: Sidi Mohamed, Zogu, Viktor Emá- nuel, Elisabeth (angol királynő) és Stalin feliratokkal. Egy kis csecsebecsét vinnék haza, de az árak színvonala ma is „fejedel­mi”, így hát lemondok róla. KÁRPÓTOL a város, a min­denütt' zubogó források, ivóku- tak, a pipaszerű üveggel sétáló; gyógyvizet szürcsölgető külföl­diek, az emeletes házak —• többségük szálloda — falán el­helyezett feliratok: itt pihent,' vagy keresett gyógyulást Cho­pin, Goethe, Marx Károly; Liszt Ferenc és Arany János...' hogy a többi nagy nevet ne is soroljam. S hallgatom az idegenvezető szavait, a mondát IV. Károlyról; aki egy szarvasvadászat során fedezte fel a hőforrást, amikor a lelőtt vad szinte megfőtt a pa­tak vizében. A hatszáz éves vá­rosnak tizenkét hőforrása van; s a legkülönbözőbb emberi nya­valyákra — máj-, epe-, gyomor- és egyéb betegségekre — keres­nek itt gyógyulást a látogatók évente mintegy ötvenezren. Imponál a helység, ahol érző­dik: minden az idegenforgalo­mért van, hiszen jórészt belőle élnek a város lakói. A kiraka­tokban táblák: itt angolul, fran­ciául, németül — sőt egv he­lyen — magyarul is beszélnek. Mosolygok a vásárlásra inger­lő ajándéktárgyak tömkelegén, mindegyiken a városka neve és jelképe: az ágaskodó zerge. Ve­szik, mint a cukrot, s kinyitja az én pénztárcámat is. S megint hazai dolgok jutnak eszerríbe, például Kalocsa, ahol évekig „verekedtek” azért, hogv váro­sukban a híres kézimunkát meg is vehesse valahol az idegen. DE TALÄN nem is kell Kar­lovy Varyba — a filmfesztivá­lok gyönyörű városába elmenni ahhoz, hogy egv kis üzleti — és szépérzéket tanuljon az ember meglevő kincseink méltó „tála­lásához”. F. Tóth Pál (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom