Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-31 / 125. szám
« • Öten egy parányi lény ellen Befejeződött a rendőrségi nyomozás a tompái csecsemőgyilkosok bűnügyében ..a kedves szülőket, névadó szülőket arra kérem, neveljék a kis Gyurikát szocialista társadalmunk méltó tagjává. Féltő gondoskodásukkal, szeretettel teli nevelésükkel nemcsak szülői, névadó szülői kötelességet teljesítenek, hanem egyúttal társadalmi feladatot is. Ki tudja, nem a holnap egyik vezető államférfiúját, művészét, vagy éppen nagy tudósát ringatják-e most a karjukon.. Megyénk egyik anyakönywe- ze tőjének névadó ünnepségen elhangzott szavai zsonganak a fülemben, miközben a megyei rendőrfőkapitányságon egy megdöbbentő bűncselekmény részleteivel ismerkedem. Ki tudja, milyen tehetségek rejlettek abban a parányi emberkében, akit Napközben A névtelen FÉRFIHANG jelentkezett a telefonban. Egy kecskeméti útszakasz — a Béke tértől a Halasi útig terjedő útvonal — állapotát tette szóvá, s kérte a sajtó segítségét Mint elmondotta, a csatornázás nagyon lassan halad, a házak szinte megköze- iíthetetlenek, a földkupacok miatt a gyalogjárók a kocsiúton kénytelenek haladni, ott viszont — tudvalevőleg nemzetközi főútvonal halad keresztül — gyorsjáratú autóbuszok, szállító- kocsik közlekednek, veszélyeztetve az emberek testi épségét ^Valamit tenni kellene ennek az útszakasznak mielőbbi felszabadítására, az építési munkálatok gyorsítására — mondta a teleli őrt áló. Egyébként is volna még téma. az újságírónak arrafelé, ekíad észrevenni való a játszótér tájékán, a temető környéke (olyan, mint egy csatatér... Ké- jrik a sajtót, tegye szóvá mindezt, győződjön meg a szerkesztőség munkatársa is, hogy fedi la tényeket a bejelentés. I — Ismerjük a helyzetet és szívesen eleget teszünk a kérés- bek — válaszolta a szerkesztőségi illetékes panaszfelvevő —, ide nem mondaná meg, kivel beszélünk tulajdonképpen. Szeretnénk értesíteni a tapasztalatainkról. i — Kérem; ez nem fontos; majd meglátjuk az újságban, ha írnak róla, az én személyemet -nem kell kiemelni ... Próbáltuk megértetni a titokzatos telefonálóval, hogy világért sem akarjuk a nevét szerepeltetni a cikkben, különben is; ha igaza van, nincs miért „in- fkognitó” mögé bújnia. Közérdekű dologról van szó, amit bárkinek kötelessége bejelenteni... Hasztalan volt az érvelés, az illető nem volt hajlandó megnevezni magát. S letettük a hallgatót valami furcsa és megmagyarázhatatlan érzéssel. Szokatlan volt ez a tartózkodás, hiszen naponta tapasztaljuk a legkülönbözőbb fórumokon, munkásemberek és értelmiségiek részéről egyaránt a bizalom légkörét, a nyílt őszinteséget és bátor kiállást, a hibák szenvedélyes, építő megfogalmazását. Találgattuk, kiféle-miféle lehet az illető, akiben lám, buzog egy bizonyos — nyilván őt is érintő — panasz szóvá tételének vágya, de valamilyen megjátszott szerénységből, vagy még inkább óvatosságból nem hajlandó az elemi udvariasság szabályai szerint be is mutatkozni azoknak, akik szerinte e panasz ügyében segíthetnének. Miféle görcs lehet az önérzetén, milyen szemüveg az orrán, amely megakadályozza a tisztánlátásban, a nyűt cselekvésben? Haragudni nem lehet rá, legfeljebb sajnálkozni a viselkedésén, s úgy nézni rá, mint aki átaludta az utóbbi hát esztendőt, s nem vette észre a közben bekövetkezett változásokat. A „névtelen”-ség kísértete még játszik velünk olykor, szerencsére egyre ritkábban. Reméljük, az is mielőbb „spirituszba” kerül, mint hajdani idők rossz emléke, amelynek ma már nincs létjogosultsága sehol az igazságra és gerinces emberek cselekedeteire épülő társadalmi rendszerünkben. T. P. Az ezüst lelvén vért SBg&gw X '■ '■ v A földművesszövetkezeti hálózat dolgozói közt is terjed a szocialista brigádmozgalom, az idén már 108 brigád versenyez a kitüntető címért. Az izsáki fmsz tüzelő- és építőanyag telepén hatan alakítottak brigádot. Vállalásuk közt — a terv teljesítése mellett — az olvasómozgalomban való részvétel is szerepel. Tavaly már bronzjelvényt szereztek, az idén pedig a József Attila olvasómozgalom ezüst jelvényét szeretnék elnyerni. — Képünkön: Jerebek lMjos, Somogyi Irma és Cseh Sándor a szó kásás közös beszélgetésen^ világra,jötte után megölte az előítélet, a felvilágosulat- lansággal, butasággal párosult kegyetlenség. A bűncselekményt szűkszavú rendőrségi hírben ekként lehetne összefoglalni: január végén Fazekas Erzsébet pusztamérgesi lakos a tompái Kiss Sándomé művi beavatkozásra Tompán, Zvertyel Jánosék lakásán, élő fiúgyermeket szült. A szülés után Grósz Józsefné (Tompa, Halasi út 43.) javaslatára, Fazekas Erzsébet beleegyezésével Kiss Sándomé és Zvertyel Já- nosné pálinkával itatta meg az újszülöttet, aki ennek következtében meghalt. A kis holttestet Zvertyel János a szülést követő napon a kertben elásta. Érdemes ezúttal a bűncselekmény részleteire is kitérnünk. Fazekas Erzsébet otthon, Pusztamérgesen eltitkolta terhességét. A múlt év decemberének közepén a Tompáin élő nővéréhez, Zvertyel Jánosnéhoz ment. Itt ismerkedett meg Grósznéval, akinek elpanaszolta helyzetét és hogy szeretne a magzattól megszabadulni. Grósz- né ajánlotta Kiss Sándomét, el is vezette hozzá, aki négyszáz forintért vállalta a hét és fél hónapos terhesség megszakítását. Három nap múlva Fazekas Erzsébet fiúgyermeknek adott életet és beleegyezésével a cinkosai megölték, elásták. A nyomozás során Kiss Sándomé 57 rendbeli hasonlóan elkövetett magzatelhajtást vallott be, amit Tompán, környékén és Bácsalmáson végzett 1959 óta szinte folyamatosan. Következtében több asszonyt kellett a kiskunhalasi és a szegedi kórházba szállítani, s talán csak a véletlenen múlott, hogy nem került az életükbe. A sarlatán beavatkozásokért egyénenként válogatva 200-tól 800—1000 forintig szabta meg a „műtét’’ tarifáját. Van az ügynek még egy szereplője, akiről eddig nem esett szó: Patocskai Anna bácsalmási lakos, aki felhajtóként „cseppent” a bűnügybe. Maga is „rászorultságában” ismerkedett meg Kis&néval, s azóta Bácsalmásról és környékéről rendszeresen szerezte a pácienseket, nemegyszer tanult, műveltnek hitt asszonyokat. A megdöbbentő bűncselekmény nyomozása befejeződött. A történet mellett azonban nem lehet elmenni néhány gondolat felvetése nélkül. Társadalmunk legfőbb értéke az ember. Az ő érdekében történik nálunk minden. Már az új életet hordozó édesanyák védelmével kapcsolatos számos intézkedés — terhességgondozás, szociális kedvezmények stb. — is őt szolgálja. Sokféle módon gondoskodik, segíti államunk a gyermek felnevelését, nemegyszer teljesen magára vállalja azt. Az ember legjobb képességeinek kibontakoztatására milliónyi lehetőség kínálkozik. S íme, Fazekas Erzsébet esetében az emberi tudatlanság és kegyetlenség megöli ezt a legfőbb értéket. Ezen túlmenően Fazekas Erzsébet és sok társnője önmaga életét bízta rá egy felelőtlen személy, Kiss Sándomé bűnös kezeire. Törvényeink, életünk szabályai megfelelő időben módot nyújtanak indokolt esetekben a terhesség megszakítására. Megkerülni ezt az utat, lehetőséget, nem szakavatott kéz segítségére folyamodni — nagy elmaradottságról tanúskodik. Alighanem felvilágosító, nevelő munkánkban van baj hellyel-köz- zel, s ezen a téren az egészség- ügyi szervekre, Vöröskeresztre, nőtanácsra várnak még nagy feladatok. Kiss Sándomé, Fazekas Erzsébet és társaik elnyerik méltó büntetésüket, de e bűnügy feltárt tényei az érdekeltek szűk körén túl is nagyon sok tanulságot rejtenek. P. I. Megkezdte működését a Központi Sportiskola sületi sportiskolát is, a Bp. Hon- védnál, az FTC-nél, a Dózsánál, az MTK-nál, a Csepelnél, a Vasasnál, Szegeden, Tatabányán, Debrecenben és Diósgyőrben. Ezenkívül 32 területi sportiskola segíti még az igen fontos sportnevelést. Többségükben már évek óta folyik a munka a megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban és Budapest kerületeiben. Sőt, már szép eredményekkel dicsekedhet a debreceni, a szegedi sportiskola. A Központi Sportiskolára két hete történt a toborzás az Úttörő Stadionban és a Népstadionban. Négyezer-ötszáz fiatal jelentkezett a vetélkedésre, köztük kétezer-ötszáz fiú, akik nagy többségükben teljesítették az előírt követelményeket. Tervek szerint a Központi Sportiskolában 6 évig kapnak képzést a fiatalok. A magyar testnevelési és sportmozgalom fejlesztésével kapcsolatban került az elmúlt évben napirendre a sportiskolák hálózatának megteremtése. A kiindulásul szolgáló alapelvek ezek voltak: 1. A tehetségek felkutatása. 2. Megfelelő sportbeli felkészítésük. 3. A rátermett fiatalok sportegyesületekbe való irányítása. A kitűnő kezdeményezés a megvalósulásnál tart. A Központi Sportiskola május 20-tól már működik. Csaknem ezer gyermek részvételével — 10— 11 éves, általános ötödikes diákok — labdarúgó, atlétikai, torna, asztalitenisz, öttusa, kajakkenu, tenisz, vízilabda és úszó szakosztályokban ismertednek a sportág alapelemeivel. A KS létesítményei közé tartozik többek között a Népstadion, az Úttörő Sporttelep, a Vízi-telep, a BVSC uszodája, s olyan kitűnő szakemberekre bízták az oktatást, a szakosztályok irányítását, mint Lakat Károly (labdarúgás), Gyarmati Dezső (vízilabda), Füzesséry Gyula (kajakkenu), Székely Éva (úszás). A központi sportiskola mellett most szervezik a tíz egyePErOFl NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő - Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dll I bőnaora 12 forlnt. Báes-Kiskun cnegve! Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-85. Indes: £5 065. TÚLBUZGÓSÁG •Mump A fülbevalót is levessem? 2. A patakban főtt szarvas MÁSNAP ugyan nem hiányzik az utazás, de a program úgy alakult, hogy a több csoportra osztott társaság első részlegeként mi indulunk autóbusztúrára a világhírű gyógyfürdőhelyre, Karlovy Varyba. Hosszú az út, de nem unalmas. Hegyes, dombos vidéken haladunk, mindenütt komlóföldek a jellegzetes magasba nyúló oszlopokkal, vöröses, kavicsos talaj. Bányák, meddőhányók, erdők. Gazdag vidék, de a mezőgazdasági termelésre jó része alig alkalmas. Szőlőseink, gyümölcsöseink járnak eszemben, s a bácskai földek... Váratlanul egy pompás völgy ölén tűnik elénk a város, ahogy régebben nevezték: Karlsbad. Valami csendes falucskának képzeltem, nem tudom miért, talán a romantikus leírások nyomán, s kiderül, hogy 45 ezer lakosa van. Iparáról a csodálatos bemutató teremmel rendelkező Mooser üveggyárban kapunk ízelítőt, ahol királyok, császárok, fejedelmek poharait, üvegtárgyait készítették hajdan, s vitrin őrzi a remekművű eszközök, készletek mását: Sidi Mohamed, Zogu, Viktor Emá- nuel, Elisabeth (angol királynő) és Stalin feliratokkal. Egy kis csecsebecsét vinnék haza, de az árak színvonala ma is „fejedelmi”, így hát lemondok róla. KÁRPÓTOL a város, a mindenütt' zubogó források, ivóku- tak, a pipaszerű üveggel sétáló; gyógyvizet szürcsölgető külföldiek, az emeletes házak —• többségük szálloda — falán elhelyezett feliratok: itt pihent,' vagy keresett gyógyulást Chopin, Goethe, Marx Károly; Liszt Ferenc és Arany János...' hogy a többi nagy nevet ne is soroljam. S hallgatom az idegenvezető szavait, a mondát IV. Károlyról; aki egy szarvasvadászat során fedezte fel a hőforrást, amikor a lelőtt vad szinte megfőtt a patak vizében. A hatszáz éves városnak tizenkét hőforrása van; s a legkülönbözőbb emberi nyavalyákra — máj-, epe-, gyomor- és egyéb betegségekre — keresnek itt gyógyulást a látogatók évente mintegy ötvenezren. Imponál a helység, ahol érződik: minden az idegenforgalomért van, hiszen jórészt belőle élnek a város lakói. A kirakatokban táblák: itt angolul, franciául, németül — sőt egv helyen — magyarul is beszélnek. Mosolygok a vásárlásra ingerlő ajándéktárgyak tömkelegén, mindegyiken a városka neve és jelképe: az ágaskodó zerge. Veszik, mint a cukrot, s kinyitja az én pénztárcámat is. S megint hazai dolgok jutnak eszerríbe, például Kalocsa, ahol évekig „verekedtek” azért, hogv városukban a híres kézimunkát meg is vehesse valahol az idegen. DE TALÄN nem is kell Karlovy Varyba — a filmfesztiválok gyönyörű városába elmenni ahhoz, hogy egv kis üzleti — és szépérzéket tanuljon az ember meglevő kincseink méltó „tálalásához”. F. Tóth Pál (Folytatjuk.)