Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-21 / 116. szám

*908. májas 21. kedd S. »Ida) Bács-Kiskun megyei csapat az ország öt legjobbja között A tavaszi kulturális szarnia területi és megyei döntői Együttes nevelést VASÁRNAP Pécsett rendez­ték meg a tavaszi kulturális szemle keretében a szellemi ve­télkedők területi döntőjét, ame­lyen megyénket a két hete Ka­locsán lezajlott megyei döntő első helyezettje, a 8920-as ala­kulat öttagú csapata képviselte. A versenyen Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye első he­lyezettel vettek részt a Bács- Kiskun megyeieken kíkül. A területi döntőt a televízió­ból jól ismert Pálos Miklós vezette. A versengésben örven­detes Bács megyei siker szüle­tett: a 8920-as alakulat csapata az első helyen végzett. Ezzel be­került az országos döntőbe, amelyre a négy területi győz­tes és a budapesti első helyezett részvételével június 4-én este 6 órakor kerül sor a televízió nyilvános adásában. A területi döntő győztes csa­patát Lungel Pál készítette fel a versenyre. A csapat tagjai: Csordás József, Árvái Imre, Nagy Tibor, Tóth Dezső és Fráter György. UGYANEZEN a napon este 8 órakor Kiskunhalason rendezték meg a művelődési otthonban a kulturális szemle keretében a társastánc versenyek megyei döntőjét A . verseny nagy ér­deklődés mellett zajlott le. A művelődési ház nézőtere zsúfo­lásig megtelt nézőkkel, akik látni akarták a járások leg­jobbjainak vetélkedőjét. A döntőt két csoportban ren­dezték meg. A táncklubok tag­jai,. hat pár, külön csoportban versenyeztek. Az eső három he­lyezett táncospár: Sz. Nagy Já­nos—1Tőzsér Mária (Kecskemét), Szegezdi Antal—Harsányi Ildi­kó (Kecskemét), Khin István— Réti Éva (Baja). Tizenhét pár vett részt az amatőrök versenyében. Arany oklevelet kaptak: Kuklis Zoltán —Kuklis Zoltánné (Kiskunha­las), Szarvas Péter—Tőzsér Ka­talin (Kalocsa). Ezüst oklevelet kaptak: Tábi Antal—Horváth Mária (Kecskemét), Sziládi i László—Király Erzsébet (Kis­kunhalas). A bronzfokozatot ér­demelte ki: Szilágyi László— Vismanszki Jolán (Kiskunhalas), HSéjjas Attila—Kulcsár Erzsébet (Kecskemét). A hivatalos versenyszámokon kívül a kecskeméti táncklub D—4 osztályú versenyzői nagy tetszéssel fogadott bemutatót tartottak a nemzetközi iskola táncaiból. A júniusban megrendezésre kerülő országos versenyen a Kuklis-ház&spár fogja képvisel­ni Bács-Kiskun megyét. SZOMBATON és vasárnap rendezték meg Kiskunfélegy­házán a tavaszi kulturális szem­osztag kúszik be a Zootoa. Ért­jük egymást? Most jön a mi óránk, Bogdanové, Kuznyecové és az enyém. Együtt sétálunk végig a Győzelem útján. A szoba ... Este... Éjszaka..: Kimerült arcok, hamutálcák színültig cigarettavégekkel, cseng a telefon. Csujkov (felveszi a kagylót): Áttörtek a Bellevue utcába? így tovább, folytassák! Csak előre! Hatoljanak át — és akkor minden rendben lesz. Már csak száz méter! Átmegyünk a másik szobába. Csujkov, Szókolovszki, Wain- raub, Pozsarszkíj és a Katonai Tanács tagjai az utcai harcok állásáról vitatkoznak... Gépfegyverek fárasztó katto­gása. Ásítások. Mindnyájan na­gyon szeretnénk már aludni. Remélem, megbocsáttatik ne­künk ez a szerény óhaj. Ülök és írok... Hol van Moszkva? Feleségemre, ottho­nomra és barátaimra gondolok. Csujkov fel-alá sétál. Mire gondol ő? Itt a segédtisztje, ül • telefonnál és hívásokra vála­le megyei úttörő bemutatóját Szombaton négy helyen zajlot­tak a versenyek, ahol eldőlt a helyezési sorrend az egyes cso­portokban. Este 8 órakor a piac­téren tábortüzet rendeztek a be­mutató résztvevői, amelyen mintegy 3000 ember vett részt. Vasárnap délelőtt 10 órakor a művelődési házban nagy érdek­lődéssel fogadott dísabemutatót rendeztek a legjobb csoportok. Megyénk 25 ezer úttörője kö­zű csaknem ezren jutottak el a kisííunfétegyházi megyei döntőig. A különböző csoportokban a kö­vetkezők érték el a kiváló mi­nősítést. VF.K S MONT) ÖK: Papp István (Kecs­kemét), Dorogi Mária (Kecskemét), Miskó Ibolya (Üjbög), László Erzsé­bet (Alpár), Kovács Margit (Kis­kun! élegyháza). MESEMONDÓK: Harcsás Márta (Kecskemét), Elek Hona (Baja), Mihály Sándor (Fülöp- háza), Berhldal Agnes (Kalocsa), Anisics István (Bátya). HANGSZEB- SZÖLÖ: Berger Zoltán zongora (Kis­kunfélegyháza), Drozdik István zon­gora (Kiskunfélegyháza), Mujkos Te­réz hegedd (Kecskemét). EGY EB HANGSZERESEK: a szeremlei út­törőcsapat hegedűkettőse, a Balogh testvérpár, a bácsalmási H. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat harmonikazene- kara. TÁNC: Ersekcsanádi úttörő- csapat, keserűtelek! úttörőcsapat. ÉNEKSZÖLÖBAN nem adtak ki ki­váló oklevelet. KAMARAKÖRUSOK: Kecskeméti n. számú Általános Is­kola, kecskeméti I. számú Általá­nos Iskola, Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Általános Iskola, Kiskunha­lasi Szűcs József Általános Iskola kamarakőrusa. BABOSOK: A lajos- mizsei úttörőcsapat, a kalocsai út­törőház, a kecskeméti úttörőház, a Bajai II. Rákóczi Ferenc úttörőcsa­pat bábcsoportja. Kiváló minősítést kapott még a hercegszántói Matija Gubec úttörő­csapat tánccsoportja, a kecskeméti úttörőház vonószenekara és énekka­ra, a kalocsai úttörőház 15 éves tánccsoportja, a kiskőrösi tiszti klub gyermektánccsoportja, a jánoshalmi leányiskola cigánycsoportja, az ágas­egyházi általános Iskola furulyaze­nekara és a madaras! úttörők har­monikazenekara. A kiváló minősítésű szólószámok és csapatok közűi a csillebérci or­szágos bemutatóra a megyei úttörő elnökség javaslata alapján az or­szágos úttörő elnökség hívja meg a csoportokat. Májysfa-tánc Feisőszenfivánon A Bácska vidékén megkez­dődtek a májust búcsúztató ün­nepségek. Régi hagyomány, hogy a májusíákat ilyenkor ledöntik, s körülöttük vidám mulatságo­kat rendeznek. Az idei elsőmá- jusfa-táncot vasárnap rendezték meg a felsőszentiváni Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet fiatal­jai. A tsz központi székhazának udvarán felállított májusfa alatt zajlott le a vidám ünnepség. A táncoló párok tánc közben bal­tavágásokkal sújtották, majd ki- döntötték a májusfát és „tort ül­tek” felette. Az ünnepségen a szomszédos termelőszövetkezet fiataljai Is részt vettek. szol. Mindnyájunknak jut va­lami munka. És a nácik? Irán­tuk csak hideg megvetést ér­zek. Nem, nem ők fogják eldön­teni a világ sorsát. Éjszaka ... Csujkov ledől a heverőre. Minden csendes. A Katonai Tanács tagja a karos­székben szundikál. Telefon cseng. Csujkov (felriad, felveszi a kagylót): Rizov elvtárs, állítson megfelelő őrséget. Rendben van. Ez minden. Köszönöm. (Ilyen sima a mi katonai stílusunk.) Bevették az ötszázhatvanegyet? Teljesen? Helyes. Nem küldött összekötőt Bogdanovhoz? Igen. (Felém): A mieink Charlotten- burgban vannak, a Zootól észak­ra. Elérték a svéd követség épü­letét. A svédek védőőrséget kér­nek. Dicshimnuszokat zengenek a Vörös Hadsereg hősiességéről, s üzenetet küldenek a Szovjet­unióhoz. Ülnek az óvóhelyen és mindennel meg vannak elé­gedve. Ezt a hadtestparancsnok közölte velem. Célzást tettek ar­ra, hogy ők szovjet állampolgá­rokat is védelmükbe vettek. A korszerű pedagógiai követelmények előírják, hogy Ifjúságunkat a gyakorlati élet­re, a társadalom életrendjére kell nevelnünk. Ez viszont fel­tétlenül maga utón vonja a két nem együttes oktatásának, ne­velésének szükségességét. Miből fakadt a múltban, mi okozta a fiúk, lányok együttes nevelésének mesterséges szét­választását az alsó- és közép­fokú iskolákban? (Az óvódák­ban és egyetemeken minden­kor együttesen folyt az oktató- nevelő munka.) A felszabadu­lás előtti időszakban a feleke­zeti iskolák saját nevelési cél­kitűzéseik megvalósítása érde­kében — tehát világnézeti és politikai tényezőket véve alapul — törekedtek a nemek külön nevelésére. Azzal érveltek, hogy „más a férfi rendeltetése és megint más a nőé.” Azt azon­ban nem akarták figyelembe venni, hogy az élet mit köve­tel. A pedagógusok és a szü­lők között már abban az idő­ben is igen sokan voltak, akik felemelték szavukat a koedu­káció érdekében. A konzerva­tív és a modern pedagógiai el­vek vitáját a gyakorlat az utóbbi javára döntötte el. Természetesen még mindig akadnak pedagógusok és szü­lők, akik ellenzik a fiatalok együttes nevelését. Az aggoda­lom fő okai, hogy féltik — fő­leg a leányiskolákban — az iskola fegyelmét, rendjét, jó hírnevét és úgy vélik, a fiúk durvább magatartása rossz ha­tással lesz a lányokra. A koedukációról megjelent irodalom azonban arról számol be, hogy az együttes nevelés J az iskola egészévé, az ott folyó oktató-nevelő munkára igen kedvezően hat. Előnyösen fej­lődnek a tanulók személyiség- jegyei. Igen hasznos, mert jó hatással van a fiatalok fegyel­mének, magatartásának alaku­23 ÓRA 55 Csujkov: Nem feledkeztünk mi meg a fegyverszünetet ké­rőkről? A pokolba is! Nem tár­gyalok velük, hiszen a céljuk: politikai felderítés volt. (Tele­fon. Csujkov beszél, azután szót­lanul sétálgat a szobában. Ke­ménykötésű férfi, szinte korom­beli. Ismét szól a telefon.) Csujkov (telefonál): Nyugtas­sa meg a svédeket. Központi utasításunk: a legteljesebb szí­vélyesség. Folytassák az elő­nyomulást, gyorsított menetben és zárkózzanak fel szomszéd­jukhoz. Ez minden. (Felém for­dul.) Holnap valószínűleg már mindenen túl leszünk. 1945. MÁJUS 2. 1 ÓRA 25 Csujkov veszi a köpenyét. „Pihenjünk egy kicsit?” Tele­fon. Csujkov: Az dtvenhatodik né­met tankoszlop követeket küld. Ez az ő dolguk, menjünk aludni! 5 ÓRA 50 Felkelünk, megmosdunk. Is­mét az asztal köré gyűlünk. Csujkov: Vszevolod, még min­tására, csökkenti a serdülők érzelmi ingadozásait, színesíti az egyes osztályok életét, előse­gíti a kulturált magatartás he­lyes megvalósítását. Az együttes nevelés alkalmat ad a fiataloknak egymás reá­lisabb megismerésére, értéke­lésére. A szülők azt sem hagy­hatják számításon kívül, hogy a koedukált iskolák megszer­vezésével lehetőség nyílik a család mindkét nembeli gyer­mekeinek egy iskolába való járatására. A miniszteri rendelkezés szerint az ősz folyamán már az ország valamennyi középisko­lájának I. osztályában — ahol még nem történt meg — beve­zetik az együttes oktatást. Ezzel párhuzamosan a Kecs­keméti Városi Tanács művelő­désügyi osztálya kidolgozta a belterületen működő általános iskolák koedukálását a VII. I osztályig bezárólag és elfoga- ! dásra a vb, illetve a tanács- j ülés elé terjesztette. Az elfoga- : dott javaslat az ősszel megva- i lósul. Ennek következtében a ; tanulók 14 százaléka iratkozik át a saját körzetéhez tartozó iskolába. Rendeződnek az egyes iskolák körzetei is, melynek kő- ! vetkeztében csökken a túlter­helt Zrínyi Hona Általános Is­kola, valamint a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola lét­száma is, és lehetővé válik a gimnáziumtól bérelt tantermek visszadása. A művelődési osz­tály arról is gondoskodott, hogy a napközi csoportok elosztása arányban legyen az iskolánként felmerülő igénnyel. Kecskemet nevelői meg­felelő pedagógiai felkészültség­gel és felelősségtudattal várják a koedukációval együttjáró fel­adatok megoldását. De számí­tanak a szülői munkaközössé­dig ír? (Jegyzeteimbe pillant.) Hogy fog ebben kiigazodni? Én: Segít majd az emlékeze­tem. Az asztalt Berlin négy tér­képe borítja. Nagy város! Csujkov: Ha lett volna lősze­rük, még jó ideig kitartottak volna. Levelet hoznak a Svéd Mis­sziótól. Megköszönik az oroszok barátságos viselkedését. 6 ÓRA Telefon. „Küldöttség jön Göb- belstől.” (A négytagú küldött­ség megérkezik.) Csujkov: Hozzák be őket. Három civil lép be. Kettő szürke felöltőt, a harmadik zsa­kettet visel. Rendkívül hatásos! És egy katona, acélsisakban, fe­hér zászlóval. Csujkov: A katona elmehet... Mit óhajtanak? Was wollen Sie? i — Berlin zu retten. (Berlint megmenteni.) A küldöttség rózsaszínű borfté- kú levelet nyújt át. Csujkov ol­vassa. Csend. Jelen vannak: Fo- zsarszkij, Wainraub, Tkacsenko és én. (Folytatjuk.) gek értékes támogatására is amely egyik fontos biztosítéka a fiúk, lányok sikeres együttes nevelésének. Hazag László Vallomás Könyvheti vendégünk Mint egy tűzvészben megbok­rosodott lovaktól vont szekér, amely néha víznek, szalad.. Vissza! majd szakadéknak:.. Vissza! — Ilyen az én életem. 1921-ben Balassagyarmaton születtem. Kilencéves korom­ban kerültem Pestre, itt jártam iskoláimat; kereskedelmit végez­tem. A nehéz sors (apám euk- rászsegéd vöt) budai villák pin­céibe vetett bennünket, ahol anyám takarított én az udvart, járdát söpörtem — ez elvezetett a munkásmozgaUym&oz. IS éves voltam, amikor első versem megjelent a Népszavában; majd írtam Móricz Zsigmond „Kelet Népe” c. folyóiratába, Zilahy „Híd”-jába ... Elindultam. De jött a katonaság, hadifogság, az uráli 54 fokos fagy, éhség ... 1948 őszén értem haza fáradtan, megtörtén. A személyi kultusz, ideje járta, nem tudtam írni, még olvasni sem volt erőm az irodalmi folyóiratokat. Nappal egy építőipari vállalatnál dol­goztam, este egyetemre jártam; tanár lettem. 1953-ban, 9 évi hallgatás után, ismét megjelent versem. Újra elindultam. 1954- ben József Attila-díjat kaptam, De 1956-ban — hiszen annyi volt bennem a régi keserűség, megbántottság gyúlékony anya­ga — magam is lángot kaptam és szítottam a tüzet. A meg­nyugvást kereső, józan élet ke­ményen félresodort. Kezdhettem újra, elölről. Hat év telt el. Tavaly jelent meg újra kötetem, s most ugyanez jött ki második kiadás­ban, erre kaptam ismét József Attila-díjat. Ügy érzem, újra visszakerültem az útra. Drága csikóm! Versek! Vigye­tek, de az istenért! — most már csak előre. JOBBÁGY KÁROLY Újítások a Moziüzemi Vállalatnál A közönség érdeklődésének felkeltése és szórakoztatása ér­dekében hasznos újításokat ve­zetett be filmszínházaiba a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat. Május 25-én például a MESZÖV-vel közösen Tisza- kécskén, a Tisza Moziban tar­tanak az esti előadás előtt di­vatbemutatót a tavasz és a nyár legrissebb divatújdonsá­gaiból. A vonatra, autóbuszra vára­kozók pedig bizonyára öröm­mel fogadják majd azt a jú­nius 1-től életbe lépő újítást* mely szerint Kecskeméten a piaci napok — kedd, péntek — alkalmával délelőttönként foly­tatólagosan híradó és kisfilme- ket vetítenek a Kecskeméti Vá­rosi Moziban. HOL TANULTA? A moziból tódul a nép. Két fiatal- asszony egy borzas kisfiút ráncigái a cukrászda felé. — „Anyú, álmos va­gyok” — nyafog a 9 év körüli cseme­te, mire az anyja ráförmed: — Otthon semmi pénzért nem lehet ágyba dugni. Ha­gyod abba rögtön a siránkozást.. A gyerek meg- adóan elhallgat. Bent a cukrászdá­ban a nagy pohár fagyi némikép meg­enyhíti fanyar áb­rázatát. Élvezettel kanalaz, nyel és fü­lel... — Nézd a szende Kovácsnét — haj­lik barátnőjéhez a mama — van képe itt ülni és udvarol- tatni magának, míg a férje különmun­kákat vállal, hogy legyen mit elszór­nia. Hát erre én soha nem lennék képes. Inkább le­gyen egy ronggyal kevesebb, de .:. — Nem is igaz mama — szól közbe a gyerek —, a múlt­kor is azt mondtad a papának, hogy élhetetlen marha, mert csak ezer fo­rintot fusizott. Most is az igazgató bá­csi tv-jét szereli, azért nem jött ve­lünk ... Az asszony döb­benten elhallgat, majd kitör: — Szemtelen kö­lyök. Micsoda do­log ez: — megha­zudtolni a saját anyádat!... Hát erre nevelnek téged az iskolában? s —a

Next

/
Oldalképek
Tartalom