Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-21 / 116. szám
1963. május 21, kedd t. oldal Öntözés Öntözővíz hull a szomjazó földekre... A tiszakéeskei Béke Tsz kertészeti és szántóföldi tábláira már e hónap eleje óta mesterséges esőt juttatnak. A vizet hat nagy teljesítményű IMannesmann berendezés nyomda a csőhálózatba, s onnan a szórófejekbe. Képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor a szövetkezet két, öntözési tanfolyamot végzett, szakmunkása, Laczkó József és Nagy Imre megnyitják a csapokat, hogy a tízholdas táblán meggyorsítsák az uborka növekedését. Megyénk ipara a kiállításon Vásári mozaik Amikor az első látogatók átlépték a vásár küszöbét, a me- gafonokon kellemes nőd hang szólalt meg, udvarias hangon üdvözölte a kedves érdeklődő közönséget, majd tőről metszett pesti angolsággal és németséggel az ott tartózkodó külföldi üzletembereket. Az első néhány ezer ember olyan gyorsan szétszóródott a széles sétányokon, a pavilonok rengetegében, hogy szinte üresnek tűnt a gyönyörű, színes, izgalmasan érdekes vásárváros. Délben már olyan hatalmas csúcsforgalom volt, hogy az esti számláláskor megállapított 200 ezer látogatónak legalább a fele ott tolongott, ahol csak látnivaló akadt, vagy ahol annak reményében sorba lehetett állni. A forgatagban alig lehetett ráakadni Bács-Kiskun megyei II javítás és alkatrészellátás a gépállomásokon A NEB vizsgálatának eredménye Egy nagy sikerű szakkönyv Április végén jelent meg a könyvesboltokban Tompa Bélának, a megyei tanács vb- elnakhelyettesének A szőlő- gyümölcs itthon és a nagyvilágban című könyve. A képekkel és táblázatokkal gazdagon illusztrált mű úttörő vállalkozás szakirodalmunkban. A hazai irodalomban a szerző elsőnek foglalt bátran állást olyan kényes kérdésekben, mint a belső fogyasztás, az export, az árszintek, a termelés bővítésének és irányításának kérdései. A gyümölcsként fogyasztott szőlő első hazai közgazdasági, részletes elemzése a könyv. Különösen közgazdászok, kereskedelmi és kertészeti szakemberek forgathatják haszonnal. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a kecskeméti Katona József könyvesboltban két hét alatt valósággal elkapkodták a könyvet. Négyszáz kötet érkezett április végén, s jelenleg alig húsz van belőle. Az év első negyedében a Népi Ellenőrző Bizottság megvizsgálta megyénk gépállomásainál az erő- és munkagépek alkatrész- ellátásának, a javítás és a karbantartás tervszerűségének, valamint a költségek alakulásának problémáit. A vizsgálat alapján tett megállapítások megszívlelendő tanulságul szolgálnak. Ismeretes, hogy elmúlt évi tervüket gépállomásaink csaknem 120 százalékra teljesítették, ezzel szemben az előirányzott javítási költséget 37 százalékkal túllépték. Ennek oka az, hogy a megrongálódott alkatrészeket általában nem javították, hanem azokat új alkatrésszel cserélték ki. Javítási idő és hibafelvétel Tudvalevő, hogy a traktorok főjavításának szükségességét egyedi• vizsgálatok alapján kell eldönteni, s magát a javítást aszerint megtervezni. Ez függ attól, hogy a szóban forgó gépen mikor végeztek utoljára főjavítást, mennyi az azóta teljesített műszaknormák száma, mekkora munka vár rá az elkövetkező idényben és általában attól, hogy milyen a gép műszaki állapota. A fenti szempontokat a gépállomások csak kisebb-nagyobb mértékben vették figyelembe. Nem kielégítő a javítás munkájának ideje sem. Igen kirívó ez a Bajai Gépállomáson, ahol átlagosan huszonhét nap alatt hoznak rendbe egy gépet. Ez a hiányos munkaszervezéssel, az anyag helytelen előkészítésével és a felszerelések nem megfelelő kihasználásával magyarázható. Olyan műszaki problémákat akartak például házilag megoldani, amelyhez nem rendelkeztek kellő műszaki felkészültséggel. A gépállomás nem rendelkezik korszerű javítótérrel és berendezéssel sem. Általában elmondható, hogy megfelelően képzett szerelők dolgoznak a gépállomások műhelycsarnokaiban. A javítási munkában mutatkozó hiányosságokat főként az okozza, hogy nincsenek közép- és felsőszintű irányító műszaki szakemberek: művezetők és gépészmérnökök. A múlt évben a gépállomások megyei igazgatósága elrendelte a hibafelvételi jegyzőkönyv bevezetését. Ezt a Kecskeméti és a Kiskőrösi Gépállomáson példamutatóan vezetik, felismerve annak jelentőségót a munkaszervezés és az alkatrész előkészítését illetően. Ugyanakkor a Kunszentmiklósi Gépállomáson sem a hibafelvételről, sem az átvételről nem készítenek jegyzőkönyvet. Ez a körümény teljesen kizárja a javítás utáni átadás ellenőrizhetőségét. Alkalomszerű beszerzés Az alkatrészigények megtervezése igen kezdetleges fokon áll a gépállomásokon. A beszerzés rapszodikus, esetleges, s általában nagy szerep jut a személyes gyakorlottságnak, a szakmai és anyagismeretnek. Az alkatrészek hiánya főként az erőgépek javítását gátolja. A Kiskunhalasi Gépállomás egyik lánctalpas erőgépe például három hónapig állt amiatt, hogy nem tudták beszerezni a futógörgőhöz szükséges csapágyat. A megoldás módja az, hogy az egyszerűbb kiképzésű és nem nagy tételben gyártott alkatrészeket helyileg állítsák elő a gépállomásokon, a bonyolultabbakat, illetve az olyanokat pedig, amelyek iránt nagy a kereslet, ipari vállalatok gyártsák. Elismerésre méltó a megyei igazgatóságnak az a törekvése, hogy az egyes főalkatrészek felújítását egy-egy gépállomásnál kijelölt szakcsoporttal végezteti el. A szövetkezeti gépek Néhány esettől eltekintve a gépállomások a szerződésben megjelölt határidőre végzik el a javításokat a szövetkezetek részére. Több gépállomás még e szerződésen felül is igyekszik kielégíteni a tsz-ek javítási igényeit. A hiányosság jórészt a közös gazdaságok részéről mutatkozik. Szakemberek hiányában nem tudják felmérni a javítási szükségletet, alkatrészigényüket a legtöbb esetben az igény felmerülésének időpontjában közlik a gépállomásokkal. Gyakori eset, hogy gépeiket nem időben adják át javításra, megvárják, amíg a gép szinte a kijavítha- tatlanságig tönkremegy. Ez zavarja a gépállomások javítási munkáinak a tervszerűségét, olyan módon is, hogy az előirányzottnál több anyag és alkatrész felhasználására van szükség. A gépállomások részéről viszont kifogásolható, hogy a hibafelvételi jegyzőkönyvet többnyire nem közlik a tsz-ekkel és az elvégzett javításokról nem készítenek részletes számlát, valamint próbaüzemelés nélkül adják át nekik a kijavított gépeket. Kellő szakértelem híján a szövetkezetek részéről történő átvétel általában felszínes és formális. E tekintetben gyors változás még nem várható, de addig is ajánlatos lenne, ha a járási tanácsok gépesítési szakemberei hathatós segítséget nyújtanának a közös gazdaságoknak. H. D. !/ C’S’IZ’lp’ő’lc Nem. akarom hosszú lére ereszteni a mondó- kámat, nem tartozom a bőbeszédű emberek közé. A következő kis történetet sem mondanám el, ha a társaságomban levő szemtanúk nem abajgatnak, hogy: nem mered ezt megírni, szé- gyellősebb vagy te annál. .. meg hasonló pí- rongató szavakkal illettekTulajdonképpen nem is erről akartam beszélni, amikor arra szántam magamat, hogy a Pin- tyekőpántlikási kanyar eseményeit papírra vetem. De hát — amint mondtam — addig nógattak a kanyarbeliek, míg kénytelen-kelletlen a következő igaz történetre kanyarodott a toliam. A dolog úgy kezdődött, hogy Zsámbéki Zsiga bácsi a helybeli „Kapáljunk serényebben” nevű termelőszövetkezet tagja fejébe vette, hogy a fiából vasúti kalauz lesz. Szólt is a szomszédnak, Cs. Cagány Péter bácsinak, aki a Pintye- kőpántlikási állomáson sorompó főfelvigyázó, vagyis hivatalos személyiség, nagy ember. Eizony Cs. Cagány Péter bácsi amondó volt, hossv ió állás a kalauzi. de aki ezt a hivatást választja, annak jól kell írnia, meg a vonat különböző rázkódásait is bírnia kell. Zsámbéki Zsiga bizonykodott, hogy a fiúnak mindig jó jegye volt a szépírásból. Cs. Cagány Péter bácsi megmagyarázta, hogy nem egészen erről van szó. A kalauznak a robogó, mozgó vonaton is olvashatóan kell a betűt papírra vetni. Ez pedig már nem olyan egyszerű dolog. Zsámbéki Zsiga azonban nem jött zavarba. Másnap reggel Cs. Cagány Péter bácsi éktelen keréknyikorgásra ébredt- A nyikorgás Zsámbékiék udvaráról terjedt szót, még a puli is szűkölve húzódott be a házába. Pali bácsi is, úgy gatyában ahogy felkelt, kilépett a szobából és mit látott? Zsiga keserves igyekezettel tolja a talicskát, körbe-körbe az udvaron. A talicskában pedig nagy behemót fia álldogál, papír és ceruza a kezében és fene nagy igyekezettel rója a betűket, miközben szülője egymás után kiabálja Pintyekő- pántlikás vasútvonal mentén fekvő állomások neveit. Péter bácsi a hasát fogva nevet... Zsárr.béki Zsiga meg izzad, a kerék nyikorog, a Jóska fiú szorgalmasan ír. Egyszer csak a kerék nekiütközik egy kődarabnak. Mit gondolnak, mi történt? Ami a sors könyvében meg volt írva: Baleset! A talicska huppant. Jóska nagyot esett, s amikor már leporolta magát megkérdi; — Hát ez mi volt? Mielőtt még Zsiga válaszolhatna fiának, Péter bácsi átkiabál az ámbitusról: — Vészfék... Jóska, fiam! Azóta Zsámbékiék portáján nem lehet kimondani azt a szót, hogy kalauz. — várkúti —■ kiállítókra. A KGM impozáns csarnokának bejáratánál villanybetűk hirdették a ZIM emblémáját. Sajnos, azonban a világhírű fürdőkádak és egészségügyi berendezések egyetlen darabját sem állitották ki nagy szomorúságára a kecskeméti és a Bács-Kiskun megyei látogatóknak. A Bajai Villamosipari Gyár a fő kiállítási épület előkelő helyén hívogatta az érdeklődőket gyártmányaival. Megtudtuk, hogy elsősorban infravörös laboratóriumi szállító berendezésüket csodálták meg a külföldi üzletemberek. Szovjet és bolgár szakmabeliek már elő is jegyezték, ha a prototípus után a sorozat is piacra kerül, vásárolnak belőle. Fénycső armatúráival, a lámpafejekkel, a szikrázóan vilá sító szerelvényekkel, az EK A hasonló típusú gyártmányaival együtt állított ki a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat. Bár vasárnapig úgynevezett ..kereskedelmi nap” még nem volt, külföldi szakemberek több csoportja kereste fel őket és elismerését fejezte ki. A háztartási cikkek rendkívül látogatott, állandóan zsúfolásig telt pavilonjában sokan megcsodálták a bajaiak „Vénusz” porszívóját is — amely látva a hasonló külföldi gyártmányokat — állja a versenyt. Estig a kétszázezredik látogató is befutott. A ragyogó időjárás az egész országot a kiállításra csalta. A nemzetközivé fejlődött budapesti vásár minden bizonnyal az eddigieknél jobban és eredményesebben teljesíti majd hivatását. Cs. H. Egy pohár sör A Vasas gye bizottsági ülésén hallottuk. Együk keeakemátt (hson munkása — személyes Egyében napközben átlátogatott egy másik gyárba. Jó pár óra hosszat időzött, mert akit várt, sokán érkezett meg. Ezért a munkás igazolást kért és kapott is az szb- irodán. Mindez délután három órakor befejeződött. Ö azonban nem ment vissza az üzembe, hanem szétnézett a városban, majd hajamon**. Napját — a hosszú távoliét miatt, meg azért, mert háromkor még nem ment visz- sza munkahelyére, sőt telefonon sem értegftette özemét, hol jár h pedig ez kézenfekvő lett volna —- nem számolták el. Ezt ő Igazságtalanságnak vette, m panaszával egyik központi lapunkhoz fordult. Annak értesítése alapján foglalkozott ügyével a szakszervezeti ülés, miután egyik vezetőségi tag személyesen is tanulmányozta a körülményeket. ö beszélt a munkással is, aki beismerte, hogy dolga végeztével járt-kelt a városban, s „megitta azt a pár pohár sörét” is. A szakszervezeti ülés helybenhagyta az üzemiek döntését. Jogosan? Képzeljük el, ml lenne, ha mások is fognák magukat, átlátogatnának a szomszédba, aztán őgyelegnének egy sort a korzón, s meginnák a ma- puk pár pohár sörét. Mondjuk: egy mozdonyvezető a kecskeméti állomáson; egy tanács vezető —■ a vb- ü lésről; a szivattyús a vfzműtelep- rői; vagy mondjuk a szóban forgó dolgozó orvosa, mikor éppen a fogát húzza, de csak félig van kint.. • m
