Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-21 / 116. szám

V96g proletárjai, egyesüljetek A MACyAR- SZOCIALISTA MUNK.ASPAR.T 0AC5 - kükUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Am 60 fillér 196«. MÁJTJS 21, KEDD Eredményesen látják el feladataikat megyénk kisipari szövetkezetei Tanácskozott a KtSZÖV kibővített megyei választmánya Hétfőn délelőtt a megyei tanács nagytermében kibővített ülést tartott a KISZÖV megyei választmánya, amelyen a vá­lasztmányi tagokon kívül részt vettek a szövetkezetek elnökei és a pártalapszervezetek titkárai. Az elnökségben helyet foglal­tak: Erdőst József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gátat Fe­renc, a megyei tanács ipari osztályvezetője, Fekete LÁszló, a KISZÖV elnöke, Fodor Mária, az OKISZ vezetőség tagja, a KISZÖV tervosztályának vezetője, Szabó Ferenc, a KIOSZ me­gyei elnöke és dr. Haág János, a KSZKBI vezetője. Fodor Mária megnyitója után Fekete László, a KISZÖV elnöke tartotta meg beszámolóját. Fekete László beszámolója Bevezetőjében foglalko­zott a szövetkezeti ipar múlt évben végzett gazdasági és po­litikai munkájával. Megemlítet­te, hogy a megye 72 szövetke­zete, amelyben 7500-an dolgoz­nak, a megye szocialista ipará­nak termelési értékéből 15 szá­zalékkal részesedik. Ez azt je­lenti, hogy 1962-ben 424 millió forint értékű árut adtak, ami 50 millióval több mint azt meg­előzően. A termelésemelkedés 80 százalékát a termelékenység növelésével biztosították. Az éves termelési értékből 96 mil­liót tesz ki a javító-szolgáltató tevékenység. Az építőipar az előirányzott 25 millió helyett 28 millió ér­téket végzett a lakosságnak, ami több mint 250 új kislakást jelent. Az exportra küldött áruk mennyisége az 1961. évi 7 mil­lióról 1962-ben 16 millióra nö­vekedett. Ennek több mint 50 százalékát tőkés országok kap­ták. Részletesen szólt a helyi iparpolitikai terv teljesítéséről. Elmondta, hogy tavaly 60 új részleggel, fiókkal bővült a fel­vevő hálózat. Ennek kialakítá­sához sok segítséget kaptak a szövetkezetek a MESZÖV-től, illetve a járási földművesszö­vetkezetektől. Megemlítette még, hogy jr beruházások helyes felhasz­nálásával javult a szövetkeze­tek műszaki rendezéseinek szín­vonala, új gépek kerültek a termelésbe. Majd rátért az 1963. évi feladatok ismertetésére. Ezek szerint a szövetkezeti iparnak az idén 4 százalékkal kell növelni termelését. Ezen belül 15 százalékkal nő a kül­földre szállított áruk mennyisé­ge, 16 százalékkal, mintegy 12 millióval pedig a lakosságnak végzett javító-szolgáltató tevé­kenység. Ez utóbbi terv teljesí­téséhez a feltételek jóval kedve­zőbbek, mint tavaly. Ezt jól ér­zékelteti a szolgáltató tevékeny­ség bővítésére biztosított öt és fél millió forint beruházás. Másrészt már ebben az évben több szövetkezetnek biztosítot­tak szállító eszközöket. Míg az elmúlt évben 15, addig ez év­ben eddig 9 gépkocsit kaptak a szövetkezetek az áruk össze­gyűjtéséhez, szállításához. Fe­kete László elvtárs bejelentette, hogy az idén Baján és Kiskőrö­sön megkezdik a szerviz és ja­vító-szolgáltató üzemház építé­sét. Ötven új fióküzletet, ren- delt-részleget hoznak létre, mintegy száz üzletet korszerű­sítenek. Tehát a megyében 1963- ban ezer üzlet, fiók, részleg, felvevőhely áll a lakosság igé­nyeinek kielégítésére. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: még mindig vauinak olyan jelzések, hogy lassan készülnek el a kért szolgáltatások, hosszú a vállalási idő, pontatlan a kiszolgálás, rossz minőségű a munka. Ezután a beruházásokról, a műszaki fejlesztés célirányossá­gáról szólt, majd a vezetés kér­déseivel foglalkozott. Itt emlí­tette a termelés és termelékeny­ség növelését, a termelés he­lyes irányítását, az új gyártmá­nyok kialakítását a legkorsze­rűbb technológia alapján. Az előbb vázolt feladatok megoldá­sát segíti a nemrég létrehozott műszaki osztály, melynek fel­adatkörébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyek a szövet­kezet fejlesztését és termelését segítik. Szólt még a szocialista munkaverseny-mozgalom to­vábbfejlesztéséről, az ezzel kap­csolatos anyagi ösztönzésről, az egyéni verseny felkarolásáról, az újítómozgalom segítéséről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyvállalások elsősorban a termelés gazdaságosságának növelését, a termékek minősé­gének megjavítását, a termelé­kenység emelését, az exportterv teljesítését és a lakosságnak végzett javító-szolgáltató tevé­kenység színvonalának emelését szolgálják. A vitában felszólalt Lugo­si Béla, a Bajai Vas- & Fém­ipari Szövetkezet tagja, Greif Béla, a Kalocsai Asztalos- és Építőipari Ktsz műszaki vezető­je, Kiss Ferenc, a Kecskeméti Fém- és Vasipari, Laki László, a Bajai Lakberendező, Gárdo­nyi Hermann, a Kiskőrösi Ve­gyes Ktsz, Bagó Jenő, a Bajai Kályhás, ifj. Hegyes Ferenc, a Kiskunfélegyházi Cipész, Kun­vári Ferenc, a Császártöltési Vegyesipari, Herédi Kálmán, a Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöksége. Az ülésen Farkas József megyei népfronttitkár számolt be a VI. magyar békekongresszus előké­születeiről, a leszerelési hónap megrendezéséről, eddigi esemé­nyeiről. Bevezető szavaiban el­mondotta, hogy a pártbizottsá­gok irányításával valamennyi megyénkben működő társadalmi és tömegszervezet, mozgalom hatékonyan kivette részét a le­szerelési hónap gazdag, válto­zatos eseménysorozatának elő­készítéséből. A leszerelési hónap első felé­ben — mint Farkas elvtárs is­mertette — megyénk 20 közsé­gében és 4 városában zajlott le nagyobb szabású békegyűlés. Egyedül a kalocsai járásban Jánoshalmi Építőipari Szövet­kezet elnöke, Mátrai Géza, a KISZÖV főmérnöke, dr. Mészá­ros László, a Magyar Nemzeti Bank képviselője, dr. Haág Já­nos, a KSZKBI vezetője. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Érd ősi József, a me­gyei pártbizottság titkára, aki tájékoztatta a jelenlevőket a megyei pártbizottság iparpoliti­kai elképzeléseiről, majd rátér­ve a feladatok ismertetésére, hangsúlyozta, hogy legfontosabb az év eleji lemaradás pótlása, az éves terv teljesítése, a kor­szerűbb termelés alapjainak fo­kozatos megteremtése. Elmon­dotta, hogy a szövetkezeteknek az eddiginél jobban kell a lakosság igényeihez igazítani a javító­szolgáltató tevékenységüket. Egyébként a nagyüzemi mező- gazdaság is sok segítséget vár a szövetkezetektől. Végül a pártszervezetek elvi, gazdasági irányító, szervező munkájának fokozásáról, a helyi politika ki­alakításának szükségességéről szólt. A tanácskozás Fekete László zárszavával ért véget. mintegy 8300-an vettek részt a leszerelési hónap eddigi ese­ményein. A békegyűléseket szá­mos helyen a KISZ-fiatalok lampionos felvonulása követte, Kalocsán pedig a szovjet és lidicei emlékmű megkoszorúzá­sával a város mintegy 400 la­kója tett hitet békevágya mel­lett. Az európai háború befeje­zésének napján, május 9-én a megye szinte valamennyi Béke és Győzelem nevet viselő ter­melőszövetkezetében névadói megemlékezéseket, békegyűlése­ket tartottak. Mint ismeretes, megyénkben a békegyűlések alkalmával húsz kongresszusi küldött megválasz­tására is sor kerül. A kalocsai járás eddig már négy küldöttét választotta meg a VI. magyar magyar békekongresszusra, az­zal a megbízással, hogy élmé­nyeikről, tapasztalataikról haza­tértük után elsőként választóik­nak számolnak be. Az elkövetkező hetekben me­gyénk 14 községében terveznek még békegyűlést, nagyszabású találkozót, de számos helyen kerül sor baráti beszélgetések­re, réteg-találkozókra is. Farkas elvtárs beszámolója és az azt követő vita után az el­nökség a cigány lakosság hely­zetének megjavítását szolgáló népfrontbizottsági tevékenység­ről és feladatokról tanácskozott. A részletes beszámoló feletti vi­ta után az elnökség több pont­ból álló határozatot hozott, majd felhívással fordult a me­gye területén működő népfront­bizottságokhoz, hogy fokozott gonddal nyújtsanak segítséget a cigánylakosság anyagi, kul­turális felemelkedéséhez. E. É. Sportfeladatok (M. J.) Az év végre kialakul az egységes sporttomegszerve- zet, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség. Sportmozgal­munkban tehát a testnevelés helye és szerepe egyre jelentő­sebbé válik. Az átszervezés, az új, a helyes utakra való áttérés, bizonyára nem megy símán, hi­szen sok előítélettel, maradi- sággal kell megküzdeni, amíg megérti mindenki sportéletünk átszervezésének íontosságát. Megyénkben az utóbbi időben egyre több szó esik az új sport- tömegszervezetről, az MTS-ről, s annak feladatairól, önkénte­lenül is felvetődik a kérdés, hogy milyen alapokra támasz­kodhat megyénkben az új tö­megszervezet? Megyénk sportmozgalma az elmúlt időszakban — néhány év alatt — nagyot fejlődött. A tavalyi eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy tovább növekedett a sport-alapszerve- zetek száma: 177 sportkörben, tíz természetjáró szakosztály­ban, 181 úttörőszervezetben 51 823 dolgozó, tanuló sportol rendszeresen vagy időszakosan. Az elmúlt évben új sportkörök és szakosztályok alakultak, és elértük, hogy a falusi sportkö­rök több mint 60 százaléka már a termelőszövetkezetekre épül. Megfelelő lépések történtek az iskolai testnevelés rendszeresí­tése érdekében is. Tanuló ifjú­ságunk közel 80 százaléka vett részt a kötelező testnevelésen túl az iskolai sportkörök mun­kájában, s közöttük egyre több tehetség tűnik fel. Jelentős eredménynek könyvelhetjük el, hogy a falusi spartakiádokon az elmúlt évben 24 ezer falusi fiatal vett részt az 1961. 19 ezerrel szemben. Ebben ae évben szeretnénk elérni, hogy a sportköri taglétszámot a je­lenlegi 29 ezer főről SS ezerne, az aktív sportolók szántót pe­dig 16 ezerről 20 ezerre növel­jük. Mindez nagy feladatot je­lent sportvezetőinknek, a sport önzetlen társadalmi munkásai­nak. A megyei sportvezetés végre­hajtotta azokat a feladatokat, amelyek az átszervezés eddigi szakaszában reáhárultak. Meg­erősödtek megyénkben a test- nevelési és sporttanácsok, a szövetségek, és a sportköri tag­gyűléseken felfrissítették a ve­zetőségeket, A megyei TST át­vette a sportegyesületek irányí­tását; az ez évi költségvetése­ket is a TST-k vizsgálták fe­lül, és már a gazdálkodásban is érvényesül az egységes elv, a pénzügyi aránytalanságok megszüntetése. Vannak azonban még me­gyénkben, akik nem látják vi­lágosan, mit jelent állami alap­ról tömegszervezeti alapra he­lyezni sportmozgalmat. Felvi­lágosító munkára van szükség, mindenkinek meg kell magya­rázni, hogy pártunk sportra vo­natkozó határozata milyen nagy jelentőségű és mint szolgálja sportmozgalmunk további, gyor­sabb fejlődését. A közeljövőben jelenik meg az új sporttömegszervezet, az MTS programja, amelyet me­gyénkben is széles vita követ. Szakemberek, sportvezetők, sportaktívák és sportolók mond­ják el véleményüket, javasla­taikat arról, hogy hogyan ha­ladjunk tovább, miként helyez­zük még szélesebb alapokra sportmozgalmunkat. A további sikerek záloga az előttünk álló legfontosabb fel­adat; az átszervezés teljes meg­oldása, amelyet mindenkinek, aki szereti a sportot és lelkese­dik sikereinkért, támogatni kell. Meg vagyunk róla győződve, hogy a sport százezres tábora, társadalmi munkása megyénk­ben is segíti és fáradhatatlanul munkálkodik majd az új sport­tömegszervezet programjának mielőbbi megvalósulásán. Megyénk dolgozó népe készül a VI. magyar békekongresszusra

Next

/
Oldalképek
Tartalom