Petőfi Népe, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-03 / 101. szám

1963. május 3, péntek S. oldat A legmodernébb gépeket kapja megyénk mezőgazdasága Szomor Gyula, az AGROKER Vállalat osztályvezetője arról tá­jékoztatott bennünket, hogy me­gyénk mezőgazdasága milyen gépeket kapott, s milyenek a ■ ki látások a további gépellátást illetően. — Az év első négy hónapjá­ban — mondotta — a múlt év hasonló időszakához képest jó­val több, s közöttük számos új típusú gép került forgalomba. Termelőszövetkezeteink növény- védelmi munkáinak a megköny- nyítését szolgálja a részükre át­adott 25 darab RS—09 eszköz­hordó, a hozzávaló munkagé­pekkel együtt. Újszerű e trak­tor most forgalomba került tí­pusánál, hogy az eddigi 18-cal szemben a gép 22 lóerős. Rö­videsen megjelenik a mezőgaz­daságban az RS—56 komlómű­velő traktor is, amelyből a megye tsz-ei ebben az évben 45-öt kapnak. Már a földeken dolgozó 160 UTOS—45 univerzál traktoron kívül pár napja 15 Zetor—3011 is érkezett. Ez az eddig ismert zetorok továbbfej­lesztett típusa. A gépet a ter­melőszövetkezetek és néhány állami gazdaság veszi majd használatba. Ami a munkagépeket illeti, járva szecskázóból az idén elő­reláthatólag annyihoz jutnak gazdaságaink, amennyi elegendő lesz a silózásnál eddig mutat­kozott hiány pótlására. A köz­ismert Orkánból 80-at kapnak a termelőszövetkezetek, a magyar gyártmányú AS—1,8 típusú jár­va szecskázóból pedig — amely­nek teljesítménye az előbbi gépnek mintegy a négyszerese — már eddig .negyvenet szállí­tottak el az AGROKER-től. A MA—200 öntözőberendezés­ből eddig szintén 40 került át­adásra, ami azért is említésre méltó, mivel tavaly csak május­ban jutottak e berendezések a termelés szolgálatába. A vetési munkákat nagyban segíti, hogy az NDK-ból 25 új, 44 soros A—591 típusú vetőgép érkezett, amelyeket a közös gazdaságok szabadon vásárol­hatnak meg. Talajművelő gépekből is ki­elégítő mennyiség került mező- gazdasági üzemeinkbe. Az ed­dig ismert típusokon kívül az NDK-ból harminc B—355 egy­irányú vontatott nehéz tárcsa, a Szovjetunióból ugyanennyi BDN—20 függesztett hidraulikus tárcsa érkezett a vállalat kecs­keméti telepére. Az új típusú gépek gazdasági hasznosságáról, teljesítőképessé­géről egyébként a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetben végzett eddigi próbák után a szakemberek elismerően nyilat­koztak. J. T. „Citrofliszüret” Féíegy házán Citrommal megrakott emberekkel — felnőttek­kel és gyerekekkel — ta­lálkoztunk a minap Kis­kunfélegyházán. Ki ko­sárban, ki kötényben, ki pedig zsebben és sapká­ban cipelte ezt a vitamin­dús déligyümölcsöt. — Hol szüretelik ezt a sok citromot? — kérdez­tük. A válasz meglepő; — A gyepmesteri telepen. Sikerült felgöngyölíte­nünk a „citromszüret” szomorú történetét. A FÜSZÉRT Vállalat félegyházi raktáraiban je­lenleg 550 métermázsa (nem tévedés: ötvenötezer kilogramm) citromot tá­rulnak. Illetve csak tárol­tak, mert most éppen a negyedik megrakott sze­kérrel indítják útnak a megsemmisítés felé: a gyepmesteri telep szemét­lerakodó j ához. Már az utcán erős cit­romillatot sodor felém a tavaszi szél. Bent a rak­tárban katonás rendben 5x6-os oszlopokban sava- nyodnak, illetve kesered­nek, és mondjuk ki nyíl­tan: rothadnak a szépen csomagolt „Agrun de Si­cilia” felirattal ellátott cit­romos dobozok. Találom­ra felbontanak néhányat, nézzem meg belülről is. Az egyenként selyempa­pírba göngyölt áru bizony nagyon beteg. Ki hinné, hogy a szép külső ilyen silány belsőt takar. Tíz asszony válogatja napon­ta, és nem győzik a sze­métre önteni a sok drága árut. Azt mondják, hogy már Hegyeshalomnál, a határállomásnál észre kel­lett volna venni a „hibát”, ami valószínűleg onnaD adódott, hogy a túlke- mény télben a szüret előtt, vagy az úton meg­fáztak a kényes gyümöl­csök és most a meleg ha­tására megromlottak. Május 15-re újabb va­gon érkezését jelezték. Félő, hogy addigra nem tudják a jelenlegi készle­tet kiszállítani a gyep­mesteri telepre, hogy az új küldeménynek helyet adjanak! Vajon mindezekért ki a felelős? T. M. Egészséges állatállomány p Az állattenyésztés fejlesztésé- ! iiek elválaszthatatlan függvé­nnyé az állattenyésztésügy meg­javítása. Ezzel kapcsolatban : megyénk közös gazdaságaiban <— általában — kedvező a hely­set. Mutatja ezt például, hogy « baromfipestis a hat évvel ez­előttinek több mint a tizedré- Bzére csökkent, s már tavaly mindössze 18 udvarban, illetve telepen ütötte fel a fejét. A sertéspestis is csupán három Itözös gazdaságban lépett feL Ennek a legfőbb magyaráza­ta az, hogy a szövetkezetekben kendszeressé vált az állatállo­mány immunizálása: az oltás. Szükséges emellett természete­den az is, hogy a szövetkezetek (vezetői és az állatorvosok for­dítsanak nagyobb gondot a kü­lönböző ragályok behurcolásá- jiak megakadályozására. E tekintetben nem mindenütt ferdvező a tapasztalat. Nemré­giben például a harkakötönyi ftfező Imre és a soltvadkerti (József Attila Tsz teljes sertés- liáUományát le kellett cserélni a felvásárolt állatok körében elter- . _________________ je dt paratífuszos fertőzés miatt. A szarvasmarháknak a gümő- kóros fertőzöttség elleni meg­védése is fontos feladat terme­lőszövetkezeteinkben. A fertő­zéstől mentes állománytól szár­mazó tej, tejszín után fizeten­dő felárat az idén már rende­let írja elő. Az itatásos borjú­nevelés bevezetése és széles körű alkalmazása is lehetővé teszi a fertőzött tehenészetek borjainak gümőkórtól mentes felnevelését. Megyénkben az állatorvosi el­látottság jónak mondható. Több szövetkezetben, ahol jelenleg még nincsenek megfelelő kép­zettségű állattenyésztők —mint például a hercegszántói Lenin, a nemesnádudvari Kossuth, a bácsborsódi Rákóczi Tsz-ben — másodállású állatorvosokat al­kalmaznak, akik a közvetlen orvosi teendőkön kívül is hasz­nos munkát végeznek az állat­tartás fejlesztését illetően. A technikai ellátottság további fejlődését példázza az, hogy az idén megyénk egyetlen állat­kórháza, a bácsalmási, állat­mentő gépkocsit kap. Az apostagi Duna Termelőszövetkezetben gondot fordítottak arra, hogy kertészetükben a korai bevételt biztosító primőr zöldséget — a többi között 4 holdas táblán sóskát is ter­messzenek Képünkön a szövetkezet asszonyai szedik a sóskát, amelyet a MEK dunavecsei ki- rendeltséeének adnak át. (Pásztor Zoltán felvetele) Jövőnk iránti felelősséggel I ntézíkedési terveiket állíta- ■ nak össze megyénk üze­meiben, amelyben feltüntetik, milyen módszerekkel pótolják az év eleji lemaradást, mit tesznek az év végéig, hogy az előírtnak megfelelően növeljék a termé­kek minőségét, csökkentsék az önköltséget, javítsák a termelés gazdaságosságát. A Finomposztó Vállalat 43 oldalon 245 pontban foglalta ösz- sze azokat a tennivalókat, ame­lyek biztosítják a tervbe vett 6 millió 688 ezer forint' megtaka­rítást. Mindenekelőtt az anyaggal ta­karékoskodnak. Műszaki intéz­kedések révén 2 millió 480 ezer forinttal csökken az anyagkölt­ség. A többlettermelésnél 185, az általános költségeknél 182 ezer forint megtakarítással szá­molnak. A termékek minőségé­nek javítása 332, az újításokból eredő költségcsökkentés pedig 760 ezer forint bevételt jelent. Ez a néhány kiragadott “ példa is jól érzékelteti: hozzáértő módon foglalkoznak a termelés bonyolult kérdései­nek megoldásával. Ha nem ugyanilyen formában és mérték­ben, de hasonló feladatokat kell megoldani megyénk más üze­meiben. A Kecskeméti Épület- lakatosipari Vállalat év eleji lemaradása majdnem 200 000 munkaóra. Ennyivel több időt kell eltölteni munkában a má­sodik negyedévben, mint ahogy azt tervezték. Jelentős a lema­radás a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyárban. A megyei ta­nács ipari osztályának irányítá­sa alá tartozó üzemek, vállala­tok csaknem 20 százalékkal ter­meltek kevesebbet az év első három hónapjában az előírtnál. Pótolni való akad megyénk kis­ipari termelőszövetkezeteiben is. A műszaki intézkedési tervek azonban önmagukban holt be­tűk, számok, elképzelések. Élet­tel a dolgozók töltik meg, akik urai. irányítói a termelőberen­dezéseknek, akiktől alapvetően függ előrehaladásunk üteme. Ezért a termelési tanácskozáso­kon a munkások felelősségére, öntudatára építve kell feltárni az azonnali és távolabbi tenni­valókat A megnövekedett feladatok H sokrétűsége, megoldásá­nak bonyolultsága, a mozgalmi szervek — párt, szakszervezet, KISZ — vezetési módszereinek finomítását követeli meg. Vagyis behatóbban, alaposabban kell tanulmányozniuk a termelés alapvető és az azzal összefüg­gő részkérdéseit. Csak úgy tudják megtenni, ha az egész párttagságot, a KISZ-fiatalokat, a szocialista brigádokat és a po­litikánkat támogató pártonkívü- liek sokaságát bevonják a ter­melés pártellenőrzésének, az emberek nevelésének sok türel­met kívánó nehéz munkájába. Ilyen törekvésekkel találko­zunk a Bajai Finomposztó, a Férfifehémeműgyár Bajai Gyá­ra, a Kiskunfélegyházi Vegyipa­ri Gépgyár, a ZIM Kecskeméti Gyáregysége és még néhány üzemünkben. Sőt van olyan üze­münk, ahol a pártszervezet ter­melési bizottságot hoz létre, amely az agitációs bizottsággal karöltve állítja össze a termelési agitáció anyagát és módszerét. Másutt a délutáni műszakváltás idején ügyeletet tartanak a párt­vezetőség tagjai. Hallattunk ar­ról is, hogy a pártvezetéséig tag­jai, mint összekötők, kétnapon­ként végigjárják a reájuk bí­zott üzemet, tájékozódnak a ter­melés menetéről, tanácsokat ad­nak, segítenek a gondok megol­dásában ; a munkakörülmények javításában. M indezefc a kommunisták 1 előrelátó tevékenységét dicsérik, ugyanakkor jól példáz­zák: ha nehezen, sokszor küsz­ködve is, de megvalósulnak a VIII. pártkongresszus termelés­re vonatkozó, népjőlétet megala­pozó célkitűzései. V. K. Nem lesz szakemberhiány Az elmúlt napokban F. Nagy József, a Kiskunhalasi Állami Mezőgazdasági Technikum ta­nára kiválóan sikerült gyakor­lati foglalkozást tartott Felső- szentivánon, az iskola kihelye­zett osztálya másodéves tanu­lóinak. A foglalkozáson traktorindí- tás, kapcsolás, vezetés, szántás, majd lóbefogás, hajtás, szerzá- mozás, ekebeállítás szerepelt, s mindezt tsz-látogatás követte. Hogy ebben a kisközségben ilyen komoly lehetőségei vannak a tanulásnak, köszönhetjük pár­tunknak, államunknak. A ta­nulási hajlam pedig igen nagy. Kádár elvtárs a VIII. pártkong­resszuson példaként emlegette Felsőszentivánt, mondván, hogy ebben a községben valamilyen formában majd mindenki tanul. A mezőgazdasági technikumi tanulást egyébként nagyban se­gíti, hogy az új, emeletes ál­talános iskola a legmegfelelőbb oktatási segédeszközökkel van ellátva. Nagy segítséget nyújt a szintén technikumi hallgató Borsodi János, az Üj Élet Tsz elnöke is, aki gépeket, fogato­kat bocsát rendelkezésünkre, úgyszintén területet is, amelyen a szántást, s egyéb gépi vagy más természetű munkákat gya­korolhatjuk. Ily módon rövid idő múlva a községben szakemberekből nem lesz hiány, sőt, még a szomszé­dos községekbe is jut belőlük. Varga Ferenc A munkásakadémiák fejlődése Csak tavaly, az 1961—62-s művelődési évadban kezdtek az előírásoknak megfelelő formá­ban működni megyénkben a munkásakadémiák. Az előadá­sok színvonala is voltaképpen csak az idén érte el a követél­mények által megszabott szín­vonalat. Mégis — bár az előadá­sok témaköre és a munkásaka­démiák programja egyre kötöt- tebb, hogy a megfelelő szak- műveltséget juttassa el a dol­gozókhoz, — folyamatosan nö­vekedett és stabilizálódott a a hallgatók létszáma. Az előző évadban 21 üzemben működött munkásakadémia 1586 résztve­vővel, az elmúlt télen pedig 23 üzemben 2037 résztvevővel. Aratnak a növényházban Még márciusban hírt adtunk róla, hogy a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növényházában a korai érésű japán és a későn érő, de bőter- mő német búzafajta keresztezé­séből származó hibridek tovább- termesztésével is foglalkoznak. A védett tenyészkertben be­érett a gabona, s megkezdték aratását. A telt kalászokból egészséges szemeket csépelnek ki. A most kicsépelt magot ja­rovizálás után szabadföldbe ül­tetik. s a termését ősszel arat­ják majd. A fedett „szántóföld” lehető­séget nyújt a kutatóknak arras hogy a gabona egy évben két­szer történő termesztésével meg­gyorsítsák a nemesítést, s mi­előbb bőtermő, a betegségekkel szemben ellenálló, korai érésű gabonafajtákat adjanak közter­mesztés céljára a mezőgazda- sági nagyüzemeknek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom