Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

1963. április 24, szerda S. oldat Néhány szó — menet közben A m ikor benyitunk a nyárlő­rinci Aranykalász Termelőszö­vetkezet irodájába, éppen a bri­gádvezetők tartanak megbeszé­lést. — Hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön tartunk eligazí­tást brigádvezetőink részére — tájékoztat Tasó György főagro- nómus. — Ilyenkor pontról pontra meghatározzuk az elkö­vetkező időszak feladatait, tisz­tázzuk az esetleges problémá­kat. s ugyanakkor az ő beszá­molóikból világos képet kapunk a gazdaság bármely részén folyó munka állásáról. Hasznosak ezek a megbeszélések, mert sok, egyébként rejtett hibára is fel­hívják a figyelmet, amelyeket így idejében ki tudunk javítani. Tóth István, a növénytermesz­tési brigád vezetője a burgonya­ültetés megszervezéséről számol be: gondoskodtak róla, hogy a vetőgumó a napi munkakezdés idejére már a területen legyen, és a hét végéig előreláthatólag be is fejezik a munkát. — Hétfőn a paradicsom- palántázást kezdjük — mondja. ■— Legalább öt holdra valót sze­retnénk kirakni. A sárgarépát, petrezselymet elvetettük — foly­tatja a beszámolót —, a borsó gyönyörűen kikelt, és a vizes talaj ellenére, elég sűrű. A főagronómus megmagyaráz­za, hogy a borsót sáros talajba voltak kénytelenek elvetni. — Látják — biztatja derűsen a brigádvezetőket —, ugye, hogy nem kell a sártól félni! Aztán újból a palántázásra terelődik a szó. — Igen nagy szükségünk len­ne egy paiántázógépre — sóhajt Barcsa Ferenc, a másik brigád­vezető. — Most, a gépek kor­szakában, kézzel 6zúrkálgassunk száz holdat? Ha másképp nem megy, kölcsön kell kérni. Ebben meg is állapodnak. Molnár János állattenyésztési brigádvezető a malacok almo- zásának megoldását szorgalmaz­za. A nappal és éjszaka között még nagy a hőmérsékleti kü­lönbség, a kutricák is huzato­sak, annál inkább fontos az al- mozás. Nyílik az ajtó. Tóbi László, a gépcsoport vezetője jön jelente­ni, hogy a hirtelen „lerobbant” Hoffher-traktomak a porlasz­tójában volt valami hiba, de si­került kijavítani. Már indul is tovább, a gépparkot ellenőrizni, összesen hét erőgép dolgozik most a közös gazdaságban, hár­mat — szerződésük értelmében — a gépállomás irányított ide. Tasó főagronómus ezután a Disystonnal csávázott répamag vetése során alkalmazandó óvó- rendszabályokat ismerteti. A mérgező anyag a légzőszerve­ken át könnyen a szervezetbe i juthat, ezért a csávázott mag közelében sem imni nem sza­bad és a dohányzás is tilos. A maggal érintkezésbe került zsá­kot el kell égetni, a vetésterü­leten pedig feltétlenül szükséges a veszélyességre utaló, figyel­meztető tábla elhelyezése, Emellett a munka megkezdésé­nek időpontját jelenteni kell a tisztiorvosnak. Sok értéken hozzászólás, gyakorlati megfigyelés; évtize­dek óta bevált, vagy a legfris­sebb szakkönyvekből szerzett ta­pasztalatok ismertetése, a jó és még jobb módszerek megvitatá­sa: dióhéjban ennyi a brigádve­zetői megbesz^és. Hogy teljes egészében mi mindenről tárgyal­tak. az egyetlen cikkbe nem fér­ne bele. X-et ide irányítsuk, Y-ra amott van égető szükség; a melegágyak mellé kutat kell fúrni, a permetezéshez sürgősen biztosítsunk meszet stb. Jófor­mán egész lapunk megtelne az­zal, ha mindent lejegyeztünk volna, ami e bő félóra során — és egyáltalán nem haszontala­nul — szóba került. Megfontolt megjegyzések, bölcs javaslatok apró tégláiból így épül az egyik nyárlőrinci közös gazdaság egy napja, hete, tavasza, és — bízvást mondhat­juk — egész jövője. Jóba Tibor Nagyszerű erőforrás Akik az utakat vigyázzák A rendőrségi motorkerékpár halk dohogással kanyarodott a Gáspár András utcába. Amíg B gép csendes zúgással futott a reáliskola felé, felötlött ben­nem az a néhány adat, amit egynéhány órával ezelőtt tud­tam meg; a megyeszékhelyen negyedév alatt 120-szal növe­kedett a gépjárművek száma, s szinte lehetetlen felmérni, hány gépjármű halad át naponta a városon. Kecskeméten ez idő Blatt 26 baleset történt A rend­őrség közlekedésrendészeti jár­őrével azt vizsgáltuk, miből adódnak a balesetek­lrányjelxés nélkül Derűs tavaszi délután. A Dó­zsa György út és a Szalvai Mi­hály körút sarkán állunk. A forgalom minimális. Egy fekete Pannónia motorkerékpárra fi­gyelünk fel, amely a Dózsa György útról a Szalvai körútra fordul — balra kis ívben irány­ijelzés nélkül. A következő ut­cánál érjük utói a szabálytalan­kodót A Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalat motorke­rékpárja érvénytelen menetle­véllel, feltehetően, magáncélból rótta a város utcáit. Szelei Jó­zsef, a motor vezetője, az EL «9—96 forgalmi rendszámú mo­torkerékpár tartozékaihoz nem tud hozzáférni. „Nincs itt a kulcs” — hozza fel indokul, pe­dig a sebkötöző csomagra bár­mikor szükség lehet... Kuruc körút és Bem utcasar­ka. Délután fél öt, csúcsforga­lom! A gépjárművezetők a KRESZ előírása szerint közle­kednek, ám lendül a tárcsa, s egy ütött-kopott Warsawa éles fék csikorgással „húz a járda mellé”. Mit vétett? A CF 61— 23 forgalmi rendszámú gépkocsi­ban hat felnőtt ül. Szaba*kozás: *,Rendőr elvtárs, csak a» állo­mástól idáig jöttünk-” Bodrogi István, a gépkocsi tulajdonosa tiszakécskei. Az ügy nagyon is világos, a túlterhelt személy- gépkocsi Tiszakécskére igyeke­zett. Jobb kéz szabály Késő délután van, amikor a Szabadság tér és a Rákóczi út keresztezéséhez érkezünk. A for­galom még mindig nagy, hiszen a Budapestre menő gépkocsik szinte kivétel nélkül erre tar­tanak. Szabályosan, higgadtan kell közlekedni... Erős fütty­szó hallatszik, majd a tárcsa villan. K. F. ipari tanuló a ke­rékpár kormányát elengedve, vidáman dudorászva balra, irányjelzés nélkül kanyarodott. Szerencse, vagy az utána jövő gépkocsivezető óvatossága men- tete meg a balesettől.. • Szabadság tér: Arany János és Rákóczi út sarok. Egy banán­sárga Skoda, amely az állomás felől érkezett, megáll. A hon­védségi teherautó, amely az Arany János utcából ért a ke­reszteződéshez, szintén „blok­kol”. Egy pillanatra megáll a forgalom, a vezetők udvarias- kodva egymásnak intenek: „Tes­sék!” Aztán mind a két kocsi gázt ad .. Lendül a tárcsa, ez megelőzte a „csattanást”. Né­hány perces kioktatás, s már messze járnak a gépkocsik, még mindig fülembe cseng a rendőr elvtárs hangja: „Az elsőbbség mindig a jobb kéz felől érkezőt illeti meg.” Gyilkol a szesz Elmúlt éjfél. Cseng a telefon. A Mártírok útjai vasúti sorom­pónál baleset történt. Felberreg a motorkerékpár, s néhány perc múlva a helyszínre érkezünk. Németh Péter sorompóőr nem engedte le a sorompót, s a 9-es sz. AKÖV JA 31-30 forgalmi rendszámú tehergépkocsija a személyvonatnak ütközött. A kár csak ezer forint, de mi történt volna... Hajnali két óra felé jár az idő, ám a rendőrségi motoros vezetője fáradhatatlanul járja a kijelölt útvonalat. Az 57-es mű­úton, Kiskőrös és Páhi között a 67. kilométerkőtől 600 méterre egy motorkerékpár fekszik a fa tövében. A lámpafénynél alig olvasható az összevérezett rend­számtábla; KN 06—37. A járőr nem hallgathatja ki Ficsór Jó­zsefet. Az ittasság okozta, fával való összeütközés halálosan vég­ződött. Egy mondat a jegyző­könyvből; „A keletkezett bal­esetért néhai Ficsór Józsefet terheli a felelősség, mert jár­művét figyelmetlenül és felte­hetően ittasan vezette.” Egy napig jártuk motorke­rékpárral a város, a kecske­méti közlekedésrendészeti alosz­tály körzetét. Két baleset, s számtalan szabálytalanság tar­kítja a jelentéseket. Sok a gép­jármű, de még több a szabály­talanság. Vigyázzunk egymás életére, a szabályok betartásá­val. Gémes Gábor Mezőgazdasáli éliizsmeink A földművelésügyi miniszter,' a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnök­ségével egyetértésben, az 1962. évben elért kiváló eredményei­kért megyénk mezőgazdasági nagyüzemei közül élüzem cím­mel tüntette ki a Kunbajai Ál­lami Gazdaságot és a Jakabszál- lási Gépállomást. N‘ A késői kitavaszodás nagy feladatok elé állítja a kecskeméti járás pártszerveze­teit. A kommunisták mindkét keze — mint pártonkívüli tár­saiké is — tele van munkával. Érthető. Ezen a tavaszon a szo­kásos tennivalók mellett sok száz holdon szőlőt és gyümöl­csöst kell telepíteni. Pártszervezeteink többsége nem feledkezik meg azonban a pártépítésről sem. Erről tanús­kodik, hogy pártszervezeteink taglétszáma közel megkétszere­ződött az utóbbi három évben. A járás lakosságának 2,2 szá­zaléka tagja a pártnak és je­lentős része a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése óta nyert felvételt. A politikai és gazdasági fel­adatok megvalósításában a párt­tagok és tagjelöltek mellett kö­zel négyezer pártonkívüli akti­vista tevékenykedik. Legutóbb a pártkongresszusra való ké­szülődés és a választások jelen­tettek komoly erőpróbát, ame­lyet sikerrel küzdöttek végig az aktivisták. evelésükben és a párt cél­kitűzéseinek ismertetésé­ben jelentős helyet kapott a kö­zösben végzett munka, a közös tanácskozások. Fontos szerep jut a pártsajtónak, a politikai irodalomnak is. A közelmúltban fejeződött be a napi sajtó és a párt folyóiratainak terjesztési kampánya. Ennek eredményes­ségét mutatja, hogy a járásban 13 ezer ember rendszeres olva­sója a politikai lapoknak és pártfolyóiratoknak, ami önma­gában is tudatformáló erő. P ártalapszervezeteink, s a * tömegszervezetek a kü­lönböző oktatási formákon he­lyet biztosítanak a pártonkívüli aktivistáknak. A szervezett párt- oktatásban 840-en, az előadás- sorozatokon mintegy 2600-an vettek részt. Ezeknek és sok egyéb akció­nak végrehajtása során, leg­többször több éves ismeretség alapján javasolják felvételre a tagjelölteket. Míg 1961-ben 175 jelentkezőt — köztük 37 nőt — vettek fel pártszervezeteink, ad­dig 1962-ben 277-re nőtt a szá­muk, s közöttük 55 a nő. Közel 200 tagjelöltünk fizikai mun­kát végez és huszonötén értel­miségiek. A felvételt nyert elvtársak nevelése a pártszervezetekben tovább folytatódik. A különbö­ző megbízatások mellett jelen­tős helyet foglal el a tanulás. E tekintetben példát mutatnak Bugac község pártszervezetei. A felvétellel foglalkozó taggyűlé­seken egyre gyakrabban java­solják, hogy pártmegbizatásként tűzzék célul a tagjelölteknek az általános iskola VII—VIII. osz­tályának elvégzését, vagy ma­gasabb képesítés megszerzését. Sokat tettek a közelmúlt na­pokban a pártépítésben Orgo- vány község pártszervezetei, több mint harminc tagjelöltet vettek fel. Elismerésre méltó munkát végzett Meizer Lajos, ■ a bugaci Szőlőgyöngye Tszcs „delegált” párttitkára, mert a két évvel ezelőtt három taggal alakult szervezetük ma már hét párttagot és hét tar' 'öltet fog össze kommunista _ktívába. A tagjelöltekkel való gon­dosabb törődést bizonyít­ja: míg egy évvel korábban több mint 110 lejárt „próbaidejű” tagjelöltet tartottak nyilván, je­lenleg 56-ot tartanak nyilván, de közülük is sokat felvesznek az áprilisi taggyűléseken. A jelentős fejlődésről tanús­kodó eredmények mellett akad még hiányosság is az alapszer­vezetek pártépítő munkájában. Néhány helyen túlzott követel­ményeket állítanak, kész kom­munistákat, teljesen hibátlan embereket kívánnak felvenni. Ilyenek az életben nem igen ta­lálhatók. Jórészt ezért van, hogy 23 alapszervezet több éve egyál­talán nem vett fel tagjelölte­ket. így volt ez a kunbaracsi pártszervezetben, de az utóbbi hónapokban — a járási pártbi­zottság bírálatának hatására — megtört a jég: öt tagjelöltet vettek fel. Egyes alapszervezetekben nem törődnek a felvett tagjelöltek­kel. A tiszakécskei községi és a. bugaci Béke Tsz alapszerve­zetében három tagjelölt három évig szerepelt a nyilvántartás­ban. Előfordult még, hogy a je­lölteket nem szoktatják a rend­szeres pártélethez, nem ösztön­zik tanulásra, hibáit nem tár­ják fel őszintén, magára hagy­ják. A KISZ-szervezetek nem öl­nek még megfelelően a párt szervezeti szabályzatában bizto­sított jogukkal. A tavaly felvett jelöltek közül 121-en fiatalok* de csak hétnek a kérelmére ír­ta rá ajánlását a KlSZ-szer- vezet. A kongresszuson ídegészd- M tett szervezeti szabályzat egy évben határozza meg a tag- jelöltségi időt. Ez elegendő ah­hoz, hogy a felvételre megérett elvtársak megismerjék, magu­kévá tegyék a párt célkitűzé­seit és magatartásukat a kom­munista vonások jellemezzék* ha az alapszervezetek megfele­lő segítséget nyújtanak és fék" készítik őket a párttagságra. HORVÁTH IGNÁC ÜJ QÉPEK MELLETT Az újonnan létesített köszörflműhelyben helyezték el a Reszelőgyár Kecskeméti Gyár­egységében azt a négy célgépet, melyek segítségével meggyorsítják a lapos reszelők köszörü­lését. A gépet a gyár műszaki kollektívája tervezte. Elkészítését a Győri Célgépgyár dolgozói vállalták » Jelenleg a gépek elektromos hálózatának bekötési munkálatait végzik. A munkát Bodri Péter villanyszerelő irányítja. Segítői: Kiss Mihály, Andrási Zoltán, F. Szabó János elsoeves ipari tanulók. Előtérben Balogh Antal kőműves, aki a gépek alapozását végezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom