Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-03 / 78. szám

VTlőo Droletérjcri, egyesQlj«telc! A MAG-VAR. SZOCIALISTA MWWKASPArT BACS-KISKv/IM M6&VEI LAPJA X v .(IL ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ara ÓO filler 1963. ÁPRILIS 3, SZERDA Holdrakétát lőttek fel a Szovjetunióban MOSZKVA. (TASZSZ) A TASZSZ az alábbi közleményt adta ki: — A világűr és a naprendszerhez tartozó boly­gók kutatási programjának megfelelően 1963. április 2-án a Szovjetunióban kozmikus rakétát lőttek fel a Hold felé. A rakéta utolsó fokozatát átmenetileg föld kö­rüli szputnyikpályára vezérelték, majd utána a rakéta elindult és rátért az előre meghatározott pályára. Az űrrakétán elhelyezték az 1422 kilogramm súlyú „Luna—4” önműködő állomást, amely há­rom és fél nap múlva jut el a Hold körzetébe. Az önműködő állomáson elhelyezett műszerek normálisan működnek. Az önműködő állomás útját a Szovjetunió te­rületén levő különleges mérőkomplexum kíséri figyelemmel. Ugyanez határozza meg az állomás pályaelemeit, fogja fel a Földön az állomásról érkező tudományos információkat. Az eddig beérkezett adatok feldolgozása alap­ján nyert eredményekből kitűnik, hogy az ön­működő állomás az előre kiszámítotthoz közel álló pályán halad. Április 2-án, moszkvai idő szerint 16 órakor az önműködő állomás 50 486 kilométer távolságban volt a Földtől, azon pont fölött, amelynek hely­zetét az alábbi koordináták határozzák meg: ke­leti hosszúság 122 fok 37 perc és északi szélesség 38 fok 56 perc. A „Luna—4” önműködő állomás útjáról legkö­zelebb április 3-án adnak ki jelentést. (MTI) Tanácskozás a homoki termelés gépesítéséről Kedden a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nagytermében az üzemszervezé­si és technikai tanács ülést tar­tott. Ezen a tanács tagjain kí­vül részt vett dr. Rázsó Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági géptani tanszé­kének vezetője, dr. Egerszegi Sándor Kossuth-díjas, az Agro­kémiai Kutató Intézet osztály- vezetője és Antal József, a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese is. A tanácskozáson megvitatták Tatár Sándor mérnöknek, az in­tézet munkatársának a homoki gépesítésről írott tanulmányát. Ebben a szerző a többi között megemlíti, hogy a probléma megoldása a Duna—Tisza közén több mint félmillió holdat, az egész országban pedig kétezer ekkora területet érint. Művében először a homokom használatos erőgépek jobb kihasználására igyekszik megoldást találni; A homoki gazdálkodás a négykerék megha jtású erőgé­pekre épül fel. Kisebb vo­nóerőt igénylő munkáknál az UE—28-as traktor a leg­megfelelőbb, a nehezebb vontatási és talajmunkák ideális gépe a D—1—K, a tereprendezési és mélyforga­tási munkák elvégzésére pedig jól bevált az SZ—10ö-as erőgép. Az eszközhordó traktorok hasz­nálata leginkább a növényápolá- fei munkáknál indokolt. A kapaszkodós vaskerékkel ellátott és gumiabroncsos trak­tortípus közül az előbbinek lé­nyegesen jobb a vontatási ha­tásfoka. Célszerű lenne a homo­ki traktorokat speciális gumi­abroncsokkal ellátni, mivel az erőgép vonóereje elsősorban nem a motorteljesítménytől függ. hanem a kapaszkodó felü­lettől. A szaktanulmány ezután be­hatóan foglalkozik a talajműve- lésnél, a vetésnél és növényápo­lásnál, a betakarításnál és a tápamyagpótlásnál alkalmazott gépekkel. Hangsúlyozza, hogy a gépellátást Illetően a jövő­ben nagy feladat hárul a Földművelésügyi Miniszté­rium mezőgazdasági gépja­vító vállalatain kívül a kis­ipari termelőszövetkezetek­re is. Elsőként dr. Rázsó Imre szólt hozzá a témához. Kiemelte, hogy a homokos talajok a köny- nyebb motortípusokat kedvelik, az UE—28-as tehát jobb vonó­erőt biztosít a D—4—K trak­tornál. A munkagépek közül el­sősorban a függesztettek jöhet­nek számításba. Szerinte a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a homokon a lehetőséghez képest korlátozni kell a tárcsa haszná­latát, mivel túlságosan erős ta­lajbolygatást, lazítást, szellőz­tetést végez. Helyette — a szél­hordás megakadályozása végett is — kívánatosabb a forgatás nélkül lazító munkagép, a kul- tivátor alkalmazása. Ez utóbbi a lazább homok ideális talajmű­velő eszköze. Éghajlati viszonyainknál fogva nagy a kombinált ve­tőgépek jelentősége. Jól beváltak a rendkívül egy­szerű Orkán silózók is. Felve­tette a professzor, hogy e gé­peknek a zöldtrágya talajba juttatásánál történő alkalmazá­sát is célszerű lenne kipróbálni. A számos hozzászóló mind­egyike egyetértett abban, hogy Tatár Sándor tanulmánya hasz­nos segítséget nyújt a szóban forgó probléma megoldásához. Javaslat hangzott el arra néz­ve is, hogy a homokterületek gépesítését a közeljövőben or­szágos jellegű ankéten tárgyal­ják meg. J. T. (T. I.) A szőlő és gyümölcsös telepítése megyeszerte megkez­dődött, s egyre nagyobb ütemű­vé válik. Az elmúlt héten már majdnem száz közős gazdasá­gunkban hozzáfogtak az új ül­tetvények létrehozásához, s ezen a tavaszon megyénk úgyszólván mindegyik szövetkezete telepít, amelyik részt vállalt a második ötéves terv nagyszabású prog­ramjának megvalósításából. Eddig 1320 holdon kerültek földbe — fele-fele arányban — a szőlővesszők és gyümölcsfa­csemeték. A terület hatodrésze annak, amekkora megyénk ta­vaszi telepítési tervében szere­pel. Jócskán akad tehát még munka, s annak minőségi javítá­sa végett több hiányosságra, il­letve ezek kiküszöbölésére most, menet közben felhívjuk a tele­pítő gazdaságok figyelmét. A megyei főkertész és munka­társainak ellenőrzése során ki­derült, hogy bár általában jól szervezték meg a telepítő brigá­dokat — a munka termelékeny­sége nem mindenütt kielégítő. Nem egy helyütt a norma sze­rinti 14 fő helyett naponta hú­szán telepítenek be egy hold te­rületet. Több szövetkezetben rendszertelenül fizetik ki a tele­pítés ellenértékét, holott — a bankhitel révén — tíznaponként, vagy akár hetenként is van le­hetőség arra. A fizetés megfelelő mód iának alkalmazása ösztön­zésül szolgál a munka gyorsítá­sára. Ugyanakkor állandóan el­lenőrizni kell a telepítés milyen­ségét is, mert a rossz minőségű munkának később vallják kárát. Helyes lenne, ha a gazdaságok célprémiumot adnának a telepí­tőknek, esetleg a munkadíjuk 70—80 százalékát most, a többit pedig megcredés után fizetnék ki nekik. Ami a telepítés szakszerűsé­gét illeti, fontos, hogy — amit sok helyütt elhanyagoltak — a területen megkössék a homokot. Erre a célra rozs, vagy bármi más tavaszi növény vetése, úgy­szintén szalma, szalmás trágya, vagy szálashulladék (például kenderpozdorja) ásóval, illetve tárcsával történő talajba jutta­tása alkalmas. Nagvon kell ügyelni arra. hogy jól válasszák ki a megfelelő sza­porítóanyagot, mert az elpusz­tult, fagyott szőlővesszők eltele- pítése hiába való munka, pót­lásuk újabb költséggel jár. Elül­tetéséig takarva legyen a szőlő­vessző. mert a napos, szeles idő­ben könnyen kiszárad. Nem sza­bad elfeledkezni a vesszők leg­alább 24 órán át tartó áztatásá- ról sem. A lébe, s a szintén nem mellőzhető agyagpépbe kever­jünk HCH növényvédőszert. Ha a gödrökbe nem juttatunk trá­gyát, akkor — a munka gyorsí­tása végett — ültetőfúróval tele­pítsük a szőlőt. Tekintve, hogy a föld már szikkad, iszapolással végezzük a vesszők ültetését. Ahol a telepí­tés hosszabb ideig elhúzódik, ügyeljünk rá, hogy a szaporító­anyag ki ne hajtson. Szinte általános hiba. hogy a szőlőt ..magasan” telepítik. Ho­mokos talajainkon leghelyesebb mód az úgynevezett mélyültetés, ami abból áll, hogy a visszama­radt rügy a talai szintjével egy- magasságba kerül. Az elültetett vesszőt azonnal fel kell ,.cs>r- kézni”. s ha a szél később elfő i- ta a kis homokkúpokat, pofá­sukról haladéktalanul gondos­kodjunk. Nem szabad megfeledkezni a már meglevő telepítések taveuzi gondozásáról sem. A gyümölcs­fákon a fő- és az oldalvezérága- kat körülbelül az egyharm a (li­ra. kifelé álló rügyre, féléén*is csonk meghagyásával metsszük vissza. A rővidebbre történő metszés kevésbé hiba. mint a hosszabra végzett. Gyümölcsö­seinkben a tavalyi aszályos nyár miatt gyenge volt a hajtásnöve- kedés. ezért helyes, ha egv-egy fánál 20—25 dkg pétisó adagolá­sával serkentjük a fejlődést. Ugyanitt említjük meg. hogy a telepítésre kerülő facsemetéknél általában túl sokat vágtak le a gyökérzetből. A jövőben erre is ügyelni kell. s csak a törött gyökereket távolítsuk el teljesen. Végezetül: amennyiben a tele­pítés előtt az ültetvény terüle­tén nem vetettek zöldtrágyázás­ra alkalmas, homokfogó növényt, erre a célra a haszonnövények közül kifogástalanul megfelel a zöldborsó, vagy zöldbab köztes­ként történő termesztése is. A zöldtrágyázásra alkalmatlan nö­vények — például burgonya — vetése azonban helytelen, éppen ezért a netán ilyen növényi éle- séget az ültetvényén köztesként termesztő szövetkezettől a bank megvonja a telepítési hitelt. Az Ismertetett hiányosságok és gyakorlati tanácsok megszün­tetésével, illetve megvalósításá­val, folytassák szövetkezeteink a munkát, nem feledve, hogy az idei telepítés eredményétől dön­tően függ: sikeriil-e a második ötéves terv hatalmas tervét me­gyénk szövetkezeti gazdaságai­nak maradéktalanul teljesíte­niük, vagy sem. 2200 ipari tanulót vesznek fel Kétezer általános iskolás tanúi tovább a gimnáziumokban palAntanevelók Száz melegágyi ablak alatt nevelnek karfiol-, káposzta- és paprikapalántát a kunszentmiklósi Kunbábony Termelőszövetke­zet gazdái. Ezen a héten már kiültetik a palántákat, amelyek gyomlálásában képünkön Németh Imre kertész és felesége, vala­mint Faragó Lajos, a közös gazdaság kertészetének fiatal dolgo­zója foglalatoskodik. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megyénk általános iskolád­ban 8000, középiskoláiban pedig másfél ezer fiatal fejezd be eb­ben az évben tanulmányait. Az általános iskola után tovább nem tanuló fiatalok aránya ál­landóan csökken. Középisko­láink az idén is több ezer fia­talt fogadnak. A megye 15 gimnáziumának első évfolyamaira az 1963—64- es tanévben mintegy 2000 tanu­lót vesznek fel, akik hetenként egy-egy napot a szakmai elő­képzésre fordítanak, s a gimná­zium befejezésekor szakmai mi­nősítő vizsgát tehetnek. Ennek sikeres letétele jogot biztosít számukra, hogy hat hónaptól másfél évig terjedő — szakmai gyakorlat után szakmunkás- vizsgát tehessenek. Szakközépiskoláink 420 tanu­lót vesznek fel. Lányok felvéte­lére megyénk valamennyi szak- középiskolájában van lehetőség. A külenböxö technikumok 600 tanulót fogadnak az első osztályokba. A jelentkezés az általános iskolákban történik, a gimnáziumi felvételhez hason­lóan. A Bácsalmási Hunyadi Já­nos és Kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumot kivéve megyénk valamennyi gimnáziu­ma, szakközépiskolája és tech­nikuma mellett működik diák­otthon is. Kétezer-kettőszáz elsőéves ta­nuló felvételével jelentősen gya­rapszik ez évben az ipari tanu­lók létszáma. A vas- és fém­ipari szakmák kovács-, lakatos, bádogos, marós, gépjármű-villa- mossági műszerész, híradástech­nikai műszerész, villanyszerelő, a könnyűipari szakmákban: asz­talos, kádár, bognár; az élelmi- szeripari szakmában: húsipari, sütőipari, konzervipari; az épí­tőiparban: ács, épületburkoló, kőműves, parkettás, vasbeton­szerelő, szobafestő tanulókat vesznek fel. Mintegy 400 fiatal felvéte­lére kerül sor a különböző me­zőgazdasági szakmákban. Külö­nösen a mezőgazdasági gépke­zelő, a szántóföldi és öntözéses növénytermesztő, valamint a nö­vényvédő gépész szakmák vár­ják a fiúkat. A lányok részére baromfitenyésztő, zöldséghajta­tó dísznövénytermelő. kertépí­tő, tejgazdasági, méhész, vala­mint szarvasmarha- és sertés- tenyésztő szakmák elsajátításá­ra nyílik lehetőség. Az érettségizettek egy része tovább tanulhat a megyében is. A Kecskeméti Óvónőképző In­tézet 20, a Bajai Tanítóképző Intézet 40, s a Kecskeméti Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum 60 elsőéves tanulót vesz fel. Az egyetemeken előnyben részesülnek a felvételnél azok, akik a középiskola elvégzése után egy-két évig dolgoztak. A felvételi vizsgára előkészülhet­nek az esti tanfolyamokon, amelyre a Bács-Kiskun megyei Tanács VB művelődésügyi osz­tályán jelentkezhetnek. Ax általános iskolákból kilépők közül megyeszerte közel 4000 fiatal elhelyezését tudják biztosítani. A középiskolát vég­zett fiatalok részére megyénk­ben 550 munkahelyet biztosítot­tak. Ifjúságunk azonban a mun­ka mellett is folytathatja tanul­mányait. Elvégezhetik az esti és levelező tagozatokon a tech­nikumokat, főiskolákat és egye­temeket. Részt vehetnek a mun­ka melletti egészségügyi, köny­velői, terv-, illetve statisztikai, gépkocsivezetői, gép- és gyons- író tanfolyamokon. A gép- és gyorsíró iskolák például 260 flót vesznek fel az idén. MENET KÖZBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom