Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-03 / 78. szám
VTlőo Droletérjcri, egyesQlj«telc! A MAG-VAR. SZOCIALISTA MWWKASPArT BACS-KISKv/IM M6&VEI LAPJA X v .(IL ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Ara ÓO filler 1963. ÁPRILIS 3, SZERDA Holdrakétát lőttek fel a Szovjetunióban MOSZKVA. (TASZSZ) A TASZSZ az alábbi közleményt adta ki: — A világűr és a naprendszerhez tartozó bolygók kutatási programjának megfelelően 1963. április 2-án a Szovjetunióban kozmikus rakétát lőttek fel a Hold felé. A rakéta utolsó fokozatát átmenetileg föld körüli szputnyikpályára vezérelték, majd utána a rakéta elindult és rátért az előre meghatározott pályára. Az űrrakétán elhelyezték az 1422 kilogramm súlyú „Luna—4” önműködő állomást, amely három és fél nap múlva jut el a Hold körzetébe. Az önműködő állomáson elhelyezett műszerek normálisan működnek. Az önműködő állomás útját a Szovjetunió területén levő különleges mérőkomplexum kíséri figyelemmel. Ugyanez határozza meg az állomás pályaelemeit, fogja fel a Földön az állomásról érkező tudományos információkat. Az eddig beérkezett adatok feldolgozása alapján nyert eredményekből kitűnik, hogy az önműködő állomás az előre kiszámítotthoz közel álló pályán halad. Április 2-án, moszkvai idő szerint 16 órakor az önműködő állomás 50 486 kilométer távolságban volt a Földtől, azon pont fölött, amelynek helyzetét az alábbi koordináták határozzák meg: keleti hosszúság 122 fok 37 perc és északi szélesség 38 fok 56 perc. A „Luna—4” önműködő állomás útjáról legközelebb április 3-án adnak ki jelentést. (MTI) Tanácskozás a homoki termelés gépesítéséről Kedden a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nagytermében az üzemszervezési és technikai tanács ülést tartott. Ezen a tanács tagjain kívül részt vett dr. Rázsó Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági géptani tanszékének vezetője, dr. Egerszegi Sándor Kossuth-díjas, az Agrokémiai Kutató Intézet osztály- vezetője és Antal József, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese is. A tanácskozáson megvitatták Tatár Sándor mérnöknek, az intézet munkatársának a homoki gépesítésről írott tanulmányát. Ebben a szerző a többi között megemlíti, hogy a probléma megoldása a Duna—Tisza közén több mint félmillió holdat, az egész országban pedig kétezer ekkora területet érint. Művében először a homokom használatos erőgépek jobb kihasználására igyekszik megoldást találni; A homoki gazdálkodás a négykerék megha jtású erőgépekre épül fel. Kisebb vonóerőt igénylő munkáknál az UE—28-as traktor a legmegfelelőbb, a nehezebb vontatási és talajmunkák ideális gépe a D—1—K, a tereprendezési és mélyforgatási munkák elvégzésére pedig jól bevált az SZ—10ö-as erőgép. Az eszközhordó traktorok használata leginkább a növényápolá- fei munkáknál indokolt. A kapaszkodós vaskerékkel ellátott és gumiabroncsos traktortípus közül az előbbinek lényegesen jobb a vontatási hatásfoka. Célszerű lenne a homoki traktorokat speciális gumiabroncsokkal ellátni, mivel az erőgép vonóereje elsősorban nem a motorteljesítménytől függ. hanem a kapaszkodó felülettől. A szaktanulmány ezután behatóan foglalkozik a talajműve- lésnél, a vetésnél és növényápolásnál, a betakarításnál és a tápamyagpótlásnál alkalmazott gépekkel. Hangsúlyozza, hogy a gépellátást Illetően a jövőben nagy feladat hárul a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági gépjavító vállalatain kívül a kisipari termelőszövetkezetekre is. Elsőként dr. Rázsó Imre szólt hozzá a témához. Kiemelte, hogy a homokos talajok a köny- nyebb motortípusokat kedvelik, az UE—28-as tehát jobb vonóerőt biztosít a D—4—K traktornál. A munkagépek közül elsősorban a függesztettek jöhetnek számításba. Szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a homokon a lehetőséghez képest korlátozni kell a tárcsa használatát, mivel túlságosan erős talajbolygatást, lazítást, szellőztetést végez. Helyette — a szélhordás megakadályozása végett is — kívánatosabb a forgatás nélkül lazító munkagép, a kul- tivátor alkalmazása. Ez utóbbi a lazább homok ideális talajművelő eszköze. Éghajlati viszonyainknál fogva nagy a kombinált vetőgépek jelentősége. Jól beváltak a rendkívül egyszerű Orkán silózók is. Felvetette a professzor, hogy e gépeknek a zöldtrágya talajba juttatásánál történő alkalmazását is célszerű lenne kipróbálni. A számos hozzászóló mindegyike egyetértett abban, hogy Tatár Sándor tanulmánya hasznos segítséget nyújt a szóban forgó probléma megoldásához. Javaslat hangzott el arra nézve is, hogy a homokterületek gépesítését a közeljövőben országos jellegű ankéten tárgyalják meg. J. T. (T. I.) A szőlő és gyümölcsös telepítése megyeszerte megkezdődött, s egyre nagyobb üteművé válik. Az elmúlt héten már majdnem száz közős gazdaságunkban hozzáfogtak az új ültetvények létrehozásához, s ezen a tavaszon megyénk úgyszólván mindegyik szövetkezete telepít, amelyik részt vállalt a második ötéves terv nagyszabású programjának megvalósításából. Eddig 1320 holdon kerültek földbe — fele-fele arányban — a szőlővesszők és gyümölcsfacsemeték. A terület hatodrésze annak, amekkora megyénk tavaszi telepítési tervében szerepel. Jócskán akad tehát még munka, s annak minőségi javítása végett több hiányosságra, illetve ezek kiküszöbölésére most, menet közben felhívjuk a telepítő gazdaságok figyelmét. A megyei főkertész és munkatársainak ellenőrzése során kiderült, hogy bár általában jól szervezték meg a telepítő brigádokat — a munka termelékenysége nem mindenütt kielégítő. Nem egy helyütt a norma szerinti 14 fő helyett naponta húszán telepítenek be egy hold területet. Több szövetkezetben rendszertelenül fizetik ki a telepítés ellenértékét, holott — a bankhitel révén — tíznaponként, vagy akár hetenként is van lehetőség arra. A fizetés megfelelő mód iának alkalmazása ösztönzésül szolgál a munka gyorsítására. Ugyanakkor állandóan ellenőrizni kell a telepítés milyenségét is, mert a rossz minőségű munkának később vallják kárát. Helyes lenne, ha a gazdaságok célprémiumot adnának a telepítőknek, esetleg a munkadíjuk 70—80 százalékát most, a többit pedig megcredés után fizetnék ki nekik. Ami a telepítés szakszerűségét illeti, fontos, hogy — amit sok helyütt elhanyagoltak — a területen megkössék a homokot. Erre a célra rozs, vagy bármi más tavaszi növény vetése, úgyszintén szalma, szalmás trágya, vagy szálashulladék (például kenderpozdorja) ásóval, illetve tárcsával történő talajba juttatása alkalmas. Nagvon kell ügyelni arra. hogy jól válasszák ki a megfelelő szaporítóanyagot, mert az elpusztult, fagyott szőlővesszők eltele- pítése hiába való munka, pótlásuk újabb költséggel jár. Elültetéséig takarva legyen a szőlővessző. mert a napos, szeles időben könnyen kiszárad. Nem szabad elfeledkezni a vesszők legalább 24 órán át tartó áztatásá- ról sem. A lébe, s a szintén nem mellőzhető agyagpépbe keverjünk HCH növényvédőszert. Ha a gödrökbe nem juttatunk trágyát, akkor — a munka gyorsítása végett — ültetőfúróval telepítsük a szőlőt. Tekintve, hogy a föld már szikkad, iszapolással végezzük a vesszők ültetését. Ahol a telepítés hosszabb ideig elhúzódik, ügyeljünk rá, hogy a szaporítóanyag ki ne hajtson. Szinte általános hiba. hogy a szőlőt ..magasan” telepítik. Homokos talajainkon leghelyesebb mód az úgynevezett mélyültetés, ami abból áll, hogy a visszamaradt rügy a talai szintjével egy- magasságba kerül. Az elültetett vesszőt azonnal fel kell ,.cs>r- kézni”. s ha a szél később elfő i- ta a kis homokkúpokat, pofásukról haladéktalanul gondoskodjunk. Nem szabad megfeledkezni a már meglevő telepítések taveuzi gondozásáról sem. A gyümölcsfákon a fő- és az oldalvezérága- kat körülbelül az egyharm a (lira. kifelé álló rügyre, féléén*is csonk meghagyásával metsszük vissza. A rővidebbre történő metszés kevésbé hiba. mint a hosszabra végzett. Gyümölcsöseinkben a tavalyi aszályos nyár miatt gyenge volt a hajtásnöve- kedés. ezért helyes, ha egv-egy fánál 20—25 dkg pétisó adagolásával serkentjük a fejlődést. Ugyanitt említjük meg. hogy a telepítésre kerülő facsemetéknél általában túl sokat vágtak le a gyökérzetből. A jövőben erre is ügyelni kell. s csak a törött gyökereket távolítsuk el teljesen. Végezetül: amennyiben a telepítés előtt az ültetvény területén nem vetettek zöldtrágyázásra alkalmas, homokfogó növényt, erre a célra a haszonnövények közül kifogástalanul megfelel a zöldborsó, vagy zöldbab köztesként történő termesztése is. A zöldtrágyázásra alkalmatlan növények — például burgonya — vetése azonban helytelen, éppen ezért a netán ilyen növényi éle- séget az ültetvényén köztesként termesztő szövetkezettől a bank megvonja a telepítési hitelt. Az Ismertetett hiányosságok és gyakorlati tanácsok megszüntetésével, illetve megvalósításával, folytassák szövetkezeteink a munkát, nem feledve, hogy az idei telepítés eredményétől döntően függ: sikeriil-e a második ötéves terv hatalmas tervét megyénk szövetkezeti gazdaságainak maradéktalanul teljesíteniük, vagy sem. 2200 ipari tanulót vesznek fel Kétezer általános iskolás tanúi tovább a gimnáziumokban palAntanevelók Száz melegágyi ablak alatt nevelnek karfiol-, káposzta- és paprikapalántát a kunszentmiklósi Kunbábony Termelőszövetkezet gazdái. Ezen a héten már kiültetik a palántákat, amelyek gyomlálásában képünkön Németh Imre kertész és felesége, valamint Faragó Lajos, a közös gazdaság kertészetének fiatal dolgozója foglalatoskodik. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megyénk általános iskoládban 8000, középiskoláiban pedig másfél ezer fiatal fejezd be ebben az évben tanulmányait. Az általános iskola után tovább nem tanuló fiatalok aránya állandóan csökken. Középiskoláink az idén is több ezer fiatalt fogadnak. A megye 15 gimnáziumának első évfolyamaira az 1963—64- es tanévben mintegy 2000 tanulót vesznek fel, akik hetenként egy-egy napot a szakmai előképzésre fordítanak, s a gimnázium befejezésekor szakmai minősítő vizsgát tehetnek. Ennek sikeres letétele jogot biztosít számukra, hogy hat hónaptól másfél évig terjedő — szakmai gyakorlat után szakmunkás- vizsgát tehessenek. Szakközépiskoláink 420 tanulót vesznek fel. Lányok felvételére megyénk valamennyi szak- középiskolájában van lehetőség. A külenböxö technikumok 600 tanulót fogadnak az első osztályokba. A jelentkezés az általános iskolákban történik, a gimnáziumi felvételhez hasonlóan. A Bácsalmási Hunyadi János és Kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumot kivéve megyénk valamennyi gimnáziuma, szakközépiskolája és technikuma mellett működik diákotthon is. Kétezer-kettőszáz elsőéves tanuló felvételével jelentősen gyarapszik ez évben az ipari tanulók létszáma. A vas- és fémipari szakmák kovács-, lakatos, bádogos, marós, gépjármű-villa- mossági műszerész, híradástechnikai műszerész, villanyszerelő, a könnyűipari szakmákban: asztalos, kádár, bognár; az élelmi- szeripari szakmában: húsipari, sütőipari, konzervipari; az építőiparban: ács, épületburkoló, kőműves, parkettás, vasbetonszerelő, szobafestő tanulókat vesznek fel. Mintegy 400 fiatal felvételére kerül sor a különböző mezőgazdasági szakmákban. Különösen a mezőgazdasági gépkezelő, a szántóföldi és öntözéses növénytermesztő, valamint a növényvédő gépész szakmák várják a fiúkat. A lányok részére baromfitenyésztő, zöldséghajtató dísznövénytermelő. kertépítő, tejgazdasági, méhész, valamint szarvasmarha- és sertés- tenyésztő szakmák elsajátítására nyílik lehetőség. Az érettségizettek egy része tovább tanulhat a megyében is. A Kecskeméti Óvónőképző Intézet 20, a Bajai Tanítóképző Intézet 40, s a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 60 elsőéves tanulót vesz fel. Az egyetemeken előnyben részesülnek a felvételnél azok, akik a középiskola elvégzése után egy-két évig dolgoztak. A felvételi vizsgára előkészülhetnek az esti tanfolyamokon, amelyre a Bács-Kiskun megyei Tanács VB művelődésügyi osztályán jelentkezhetnek. Ax általános iskolákból kilépők közül megyeszerte közel 4000 fiatal elhelyezését tudják biztosítani. A középiskolát végzett fiatalok részére megyénkben 550 munkahelyet biztosítottak. Ifjúságunk azonban a munka mellett is folytathatja tanulmányait. Elvégezhetik az esti és levelező tagozatokon a technikumokat, főiskolákat és egyetemeket. Részt vehetnek a munka melletti egészségügyi, könyvelői, terv-, illetve statisztikai, gépkocsivezetői, gép- és gyons- író tanfolyamokon. A gép- és gyorsíró iskolák például 260 flót vesznek fel az idén. MENET KÖZBEN
