Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

1963. április 10. szerda I. oldal Üj vezetőség — új tervek Ágoston István tsz-elnök sze­mélyében nagy tapasztalatokkal rendelkező szakember került közelmúltban a katymári Vörös Csillag Tsz élére. Hosszú éveken át állami gazdaságban dolgo­zott, és megszokta, hogy a me­zőgazdaságban minden siker fá­radságos munka, küszködés eredménye. A Vörös Csillag Tsz- ben is lesz alkalom e tapaszta­lat igazolására, hiszen a terme­lőszövetkezet nem valami fé­nyes eredménnyel zárta az 1962-s esztendőt. Igaz, hozzájá­rult ehhez a pusztító aszály, de még ennél is jobban a szerve­zetlenség, és a tsz-gazdák anya­gi ösztönzésének hiánya. Bizalom... Az új vezetőségnek ezért nincs könnyű dolga, hiszen a kései kitavaszodás okozta mun­katorlódás gondjait csak növeli az ösztönző javadalmazási mód­szerek kidolgozása. Ágoston Ist­ván azonban már kész terveket, okos javaslatokat vitt a vezető­ségi ülés elé. Most már az a kérdés, sikerül-e a vezetőségnek és az új elnöknek megnyernie a tsz-gazdák bizalmát? A jelek szerint igen. Bizony­ság erre az, hogy a Vörös Csil­lag Tsz gazdái az elmúlt napok­ban nagy szorgalommal, lendü­lettel fogtak hozzá a tavaszi munkához. Többek között, az éveken át felgyülemlett istálló­trágya nagy részét is kihordták a földekre. Sőt, a napokban hat­vanhárom asszony és leány je­lentette be, hogy egész éven át rendszeresen részt vesz a közös munkában. ¥5 kilogramm sertést kapnak a gondozók prémium címén. A te­henészek minden tizedik liter tej árát kapják készpénzben el­számolva. Jól jár, aki többet termel 1962-ben a kapásnövények ápolása sok kívánnivalót ha­gyott maga után. Emiatt, és részben az aszály következtében a tervezettnél jóval alacsonyabb volt a termésátlag. Ráadásul nem minden szövetkezeti gazda tartotta kötelességének, hogy rendszeresen részt vegyen a kö­zös munkában. A növényter­mesztők anyagi érdekeltségének növelésére is elkészült a terv. Erről így nyilatkozik Ágoston István tsz-elnök. — A kukorica, cukorrépa, napraforgó és burgonya, vala­mint a silókukorica művelésére különböző javadalmazási mód­szereket javasolunk. Ha a nö­vényápolók jó munkája követ­keztében cukorrépából idén 140 mázsás átlagtermést takarítunk be, akkor mázsánként 1 kilo­gramm, 140 mázsán felüli ter­mésnél pedig mázsánként 1,2 kilogramm cukor a prémium. A kukorica művelése, betaka­rítása 25 százalékos részesedés­sel történik, oly módon, hogy ebből 10 százalékot a fél nem osztható szövetkezeti alap javá­ra vonunk le. A napraforgó gon­dos ápolásáért megfelelő mun­kaegységet írunk a tsz-gazdák javára, ezenkívül a termés 6 százalékát kapják meg pré­Sok egyéb részletkérdésről is szólt még Ágoston István tsz-el­nök. Mindezeket egészen részle­tesen megvitatta a termelőszö­vetkezet vezetősége, rövidesen jóváhagyja a tsz pártszervezete és közgyűlése is. Ezek az elha­tározások és tervjavaslatok azonban már most sem ismeret­lenek a tsz-gazdák előtt. Az ösztönző módszerek bevezetésé­nek hírére napról napra többen jelentkeznek munkára, sőt né­hány fiatalember más munka­helyről tért vissza a faluba, hogy Katymáron, a Vörös Csil­lag Tsz-ben találja meg bol­dogulását. Kiss Antal Szemétdomb az u'cán Kecskeméten a Simon István és Bagi László utcákat összekö­tő kis keresztutca sarkán ta­valy óta valóságos szeméttelep létesült. Igaz: a két utca lakói­nak jóvoltából! — írja levelé­ben özv. Jung Antalné ottani lakó. A különböző fertőzéseket terjesztő szeméten kívül van ott még állati hulla is. Nagyon sze­retnénk tudni, mikor tűnik el végre utcánk tájékáról ez a bű- zölgő szemétdomb? Azt tanácsoljuk, hogy fogja­nak össze a két utca lakói és — mivel az idő is most már igen alkalmas erre —, társadalmi munkával távolítsák el a maguk „jóvoltából” létesített szemét­dombot. Hova jár dolgozni Palotás Mária? A „tollasgyárba”, azaz a Félegyházi Tollüzembe, ahol a KISZ-fiatalok titkáruknak válasz« tolták. Az ügyes kezű kislány tagja az Almádi Mária vezette szo­cialista címért küzdő ifjúsági brigádnak. A kollektíva a lányoknak először a címet tavaly ősszel ado­mányozta. Fogadkoznak, hogy nemsokára megszerzik a jelvényt is. KISZ-TITKAR Két elnök egy személyben A termelőszövetkezet elnöke az anyagi érdekeltség fokozását tartja egyik legfontosabb esz­köznek a tsz-tagság bizalmának megteremtésére. Mindkét üzemágban premizá­lást vezetünk be — mondja Ágoston István. — Pénzjutalmat kap az, aki tavasszal és nyáron havonta 21, a téli hónapokban pedig 16 napot dolgozik olyan munkában, amelyikért munka­egységet írnak javára. Kidolgoz­tuk az állattenyésztők és a nö­vénytermesztők premizálásának módozatait. Ha a sertéstelepen például 76 kilogrammnál maga­sabb választási átlagsúlyt érnek el a gondozók, prémiumként megkapják a 76 kilogrammon felüli súly 60 százalékát. A hiz­laldában a sertések keményítő értékesítése arányában történik a jutalmazás. Eszerint 25—27 százalékos keményítőértékesítés­nél minden 100 mázsa sertés után 50, 27 százalékon túl pedig miumként. Gondosabb tervezés Nemcsak a tsz-tagság anyagi érdekeltségének növelésére gon­dolt a termelőszövetkezet ve­zetősége, hanem arra is. hogy jobb tervezéssel teremtse meg a célszerűbb gazdálkodás alap­ját. Ezen a vidéken első sorban az állattenyésztésnek van nagy jövője, tehát bőséges takar­mányról kell gondoskodni. Ezt szolgálja a pillangós és abrak- takarmánytermő területek nö­velése, első lépésként az eddigi 4,5 százalékról 15 százalékra. Az állattenyésztés fejlesztését szol­gálja, hogy rövidesen átcsopor­tosítják az állatállományt, átépí­tik az alkalmatlan istállókat, ólakat, külön helyezik ed a te­heneket, hízó sertéseket és a ju­hokat. AZ ELSŐ pillanatban értet­lenül néz a látogató, aki a gé- derlaki tanács vb-elnökét kere­si, s az így talál bemutatkozni: „Az Űj Élet Tsz elnöke va­gyok.” Pedig igazat mond, mert a vb-elnök egy személyben a tsz elnöke is. S ennek követke­ző a története: Géderlak dicséretes eredmé­nyeket könyvelhet el a község­fejlesztésben. Nem véletlenül nyerte el a megyei pártbizott­ság és a tanács vándorzászlaját a százezer forint jutalommal együtt. Sok kilométer járda, törpevízmű épült a községben, jelentősen bővült a villanyháló­zat, jelenleg pedig másfél mil­lió forintos költséggel folyik a kultúrház építkezése. Az ered­ményeket rövid idő alatt csak­is a lakosság összefogásával, társadalmi segítségével sikerült elérni. Mindenki megérti ugyan­is, hogy maguknak építik, szé­pítik a falut. EGY DOLOG azonban elho­mályosította ezeket a sikereket: gyengén működtek a termelő- szövetkezetek. A két tsz gazdái a korábbi vezetés mellett nem látták biztosítottnak a megél­hetésüket. Erejük java részét a háztáji művelésre fordították, s így előfordult, hogy a legna­gyobb munkaszükséglet idején erőhiánnyal küszködtek a kö­zös gazdaságok. Mindenki valamilyen válto­zást várt. Csada János vb-elnök pedig egy tsz-vezetői megbeszé­lésen felvetette: egyesíteni kel­lene a két termelőszövetkezetet. Rendben van — hangzott rá az egyöntetű válasz. — Egy a fc>- kötésünk: vállalja el Csada etv- tars’ az egyesített tsz tisztét! A felsőbb szervek hoezájánd- tak az egyesítéshez, a vtxdnö- köt pedig megválasztották a szövetkezet élére. Azóta a ta­nács vb-elnöki megbízatását társadalmi munkában végzi. A GÉDERLAKRA látogató megfigyelheti: szorgos munka folyik a határban. A szövet­kezet gazdái családtagjaikkal együtt serénykednek a földe­ken. Bíznak a gazdák a mun­kájuk sikerében, s nemegyszer tréfálkozva jegyzik meg: ^A mi elnökünk mindent el tud in­tézni a tanácselnöknél!” Szalay János tudósftó EMBEREKKEL AZ EMBEREKÉRT Tavasz van, a nap sugarai jé kertész módjára ébresztgetik a határt. A jó idő a földekre szólítja a szövetkezeti gazdákat Munkára hiv mindenkit, s dolog jócskán akad a mintegy 16 ezer lelket számláló Tiszakécskén is. A kommunisták már eddigi munká­juk során megtanulták, hogy a meg­növekedett feladatokat csak a község lakosságával összefogva tudják meg­valósítani. Ezt bizonyították a közel­múlt hetek eseményei is, hiszen 450 ak­tivista’ — többségük pártonkívüli — úgy készítette elő a választásokat, hogy több mint négyezren vettek részt a je­lölő gyűléseken és a választópolgárok 98 százaléka már a kora délutáni órák­ban leadta szavazatát. A lakosság nagy­fokú érdeklődését és aktivitását bizo­nyítja a 375 hozzászólás. Ezekben hoz­závetőleg ugyanennyi javaslatot talál­hatunk. A bizakodó hangulat egyik megalapozója volt a négy közös gazda­ság jó zárszámadása is, mert átlagosan 36 forintot ért egy munkaegység. A község vezetői mostanában azon "áradoznak, hogy fenntartsák a széles körű kapcsolatot, s a megnövekedett aktivitás gyümölcsözően előre vigye a pártkongresszus határozatainak, a lakos­ság által felvetett javaslatoknak meg­valósítását. A pártbizottság az évi mun­kaprogram vitája során úgy válaszolt erre: emberekért az emberekkel. Ez hatja át az 1963. évi munkatervet, a párt és a gazdasági szervek tevékeny­ségét. Ezért javítják a pártéletet, töké­letesítik a kollektiv vezetést és emelik a pártmunka színvonalát. A kilenc alapszervezet munkaterve a termelési feladatok végrehajtásának segítésére épül fel, biztosítja a termelés pártirá­nyítását és ellenőrzését. A kommunis­ták, a pártonkívüli gazdaságvezetőkkel együtt nagy figyelmet fordítottak a szö­vetkezetek terveinek elkészítésére, an­nak brigádokra és egyénekre történő lebontására. A tervtárgyaló közgyűlések előtt már minden brigádban megbeszélték a fel­adatokat és napjainkban a szövetkezeti gazdák nagy része ismeri, jóváhagyta, magáénak vallja azt, és dolgozik a tervek megvalósításáért. Nem kisebb feladat áll a szorgalmáról ismert tisza- kécskeiek előtt, mint a késői tavaszodás miatt összetorlódott munkák elvégzése és közben 400 hold szőlő eltelepítése, valamint a paprika-, paradicsom- és a cukorrépatermesztés előkészítése. Nagy feladatot jelent a felvásárlási tervek teljesítése, amelyet most kell megalapozni a tavasz idején. A párt ko­rábban létre hozott 20 fős előadói cso­portja, az fmsz-aktivistákkal együtt, valamennyi tanyai iskolánál kisgyűlé- sek sorozatán ismerteti a felvásárlás terveit és végrehajtásának módját. Nem kevesebb mint 79 vagon kenyérgabonát, 5800 hektoliter tejet és 605 vágómarhát kér a népgazdaság a tiszakécskeiektől, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Érdekesnek ígérkezik a pártbizottság­nak az a kezdeményezése, hogy az év folyamán két alkalommal közös tanács­kozásra hívja össze az állatorvosokat, fő állattenyésztőket és az állattenyész­tési brigádvezetőket. Az állategészség­ügy és állattenyésztés további javítása lesz a tárgysorozat. Ez egyben tapasz­talatcsere is lesz valamennyi résztve­vőnek. A termelési feladatok megvalósítását, a szőlő- és gyümölcstermelést, valamint a községfejlesztést a Hazafias Népfront­bizottság is segíti. A KISZ-szervezet kiemelt feladatává tették a szőlőtelepí­tés segítését. A KISZ-fiatalok 300 ezer forint értékű társadalmi munkát is vál­laltak a községfejlesztésben. A pártbizottság fontos célkitűzésnek tartja a felvilágosító és ellenőrző mun­kát. Ezért határoztak úgy, hogy határ­szemlével egybekötött végrehajtó bi­zottsági „üléseket” tartanak. Az év első felében mind a négy közös gazdaság munkáját külön is napirendre tűzik. Az „ülés” már kora hajnalban meg­kezdődik, amikor is a vb tagjai és a tsz-ek vezetői kocsira ülnek és az adott szövetkezet egész területét bejárják. így ellenőrzik helyszínen a munkák mene­tét és a szövetkezeti gazdák sokaságá­val beszélgetve ismerik meg azok gond­jait. Ezután folytatódik majd az ülés a párttitkár jelentésével, amelynek vitá­jára meghívják a tsz vezetőit, köztük a pártonkívülieket is. Ezzel a módszer­rel tárgyalják majd meg a permetező­gyár munkáját is, amely évek óta rend­kívül nehéz körülmények között dolgo­zik. A vb irányitó tevékenysége ezáltal megszabadul a sablonoktól, hatéko­nyabbá válik, amely kihat az egésr község életére. A munkaprogramban, sajnos, nem kapott megfelelő súlyt a művelődés, az oktatás kérdése. Ezért sokan bírál­ták ezt és javaslatokat tettek ennek javítására. A pártbizottság tagjaiból Kovács Géza elvtárs vezetésével három­tagú brigád alakult, amely felülvizs­gálja a művelődés területén az év fo­lyamán végzett munkát és javaslatokat tesz az ősszel induló művelődési évadra Máris szervezés folyik a dolgozók isko­láinak és a kihelyezett gimnázium új osztályainak előkészítésére. A brigád­jelentést a pártbizottság ülése vitatja meg. Ez évben létrehozzák a község­ben a sporttömegszervezetet. Az elő­készítő munkák elvégzésére Tóth Sán­dor elvtárs vezetésével öttagú bizott­ságot alakítottak, amely máris tévé kenykedik. Sokat lehetne még írni a megújuló erővel, az emberek ügyesbajos dolgai­val állandóan törődő kommunista kol­lektíváról, de ezt későbbi időpontra ha­gyom, hogy majd akkor a jó program megvalósításáról írhassak újabb tudó­sítást. Horváth Ignác

Next

/
Oldalképek
Tartalom