Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

Csakisem egymillió erdei fát pusztított el a tél AZ ERDŐGAZDASÁGOK­BAN elkészült az előzetes ösz- szesítés a tél okozta károkról. Több mint száz esztendeje — amióta egyáltalán kimutatások készülnek róla — a fenyvesek­ben még nem pusztított annyit a hó, mint az idén. A Dunán­túlon öt-tíz mázsa hó gyűlt ösz- sze egy-egy erdei fenyőn, s az óriási súly alatt csaknem egy­millió fa tört ketté. BÁR ILYEN méretű hóka­tasztrófa csak egészen ritkán fordul elő, s olyan elemi csa­pásnak számít, amit nem leim' megakadályozni, az Erdészeti Tudományos Intézet feldolgozza a rendkívüli tél tapasztalatait és kutatja a későbbi hókárok csökkentésének lehetőségen. Egy érdekes megfigyelésre már szert tettek: az északi típusú keskeny kúp-alakú erdei fenyők az ország leghavasabb vidékein is mind épségben maradtak. Ezek a nálunk csak elvétve ta­lálható fák éppen az északi ha­vas időjáráshoz igazodva alakí­tották ki az elkeskenyedő ko­ronaformát, amelyről könnyen lecsúszik, s így nem okoz kárt a hó. Pályázati felhívás Baktai Ferenc riportja Ipartelepítés — várostelepítés s. A SZŐ: ipartelepítés, szá­munkra elsősorban a saját szó­tárunkból ismerős, hiszen az ipar tervszerű telepítése elsősor­ban a szocialista országokban megszokott. Hogy milyen mér­tékben hatott a szocializmus iparpolitikája a kapitalista or­szágokra (a békés egymás mel­lett élés, a versengés jelenségei igen sokoldalúak, változatosak és még egyáltalán nem merí­tették ki minden formájukat) azt ebből a jelből is érzékelni lehet. Angliában ez év elején a mun­kanélküliség a legutóbbi eszten­dők rekordját érte el. Az év vé­gén — ott tartózkodásunk ide­jén — ez a szám még a mai 8— 900 000 alatt maradt, az ötven milliós országban a fél millió körül járt. A- „gócok”, ahol a legtöbb gond adódik: Észak- Anglia, Észak-Skócia és — Wa­les. Dél-Walesben 22 000 mun­kanélkülit tartottak nyilván az ősszel (hivatalos adat szerint.). Az akkori tervek szerint meg­építendő gyárak néhány év alatt ennek a felét látják el munká­val. Mindenesetre néhány nagyvo­nalú intézkedés már eddig is történt. Mert a munkanélkülisé­get ezen a sűrű lakosságú ipar­vidéken — Neal Hopper, a Ke­reskedelmi Minisztérium walesi hivatala tudományos kutatója szavait idézem — teljesen felszá­molni sohasem remélik. A Bre­con Beacons és a Bristol-csatorna között kelet-nyugati irányban 90 kilométer átmérőjű iparvidéken — Wales területe 20 százalékán ■— a lakosság nyolcvan száza­léka él! És az I 750 000 lakos kö­zül 700 000 munkás. Importált vasérccel és walesi szénnel — a legjobb minőségű antracittal — jó minőségű gyártmányokra van itt lehetőség és a kormány 1947. és 1955. között 400 cég megtele­pedését mozdította elő. „A kor­mány bátorítja az idetelepülő iparosokat” — mondja Neal Hopper, de itt ipari tőkést kell a szón érteni, nem holmi „ma­szekot”. Bátorítástól persze a tőkés egymagában ritkán épít­kezik, ruház be; hasznot akar. MEGKAPJA, mert a kormány osztálya politikáját képviselve, osztályát juttatja előnyökhöz — „azt mondjuk nekik, tessék oda­menni, ahol hely van, a londoni, birminghami, manchesteri ipar­vidék zsúfolt, adunk kölcsönt az építkezéshez”. Jönnek is, és valóban kedvező feltételek mellett viszonylag gyorsan jutnak előnyökhöz. A szép, színes, zöld-fehér fedelű kiadvány, a piros sárkánnyal („Wales, Land of Opportunity”, azaz, Wales, a lehetőség orszá­ga), — tucatjával sorolja fel a nagy cégeket, amelyek gyárat, üzemet létesítettek, széles ská­lájú ipart létesítve Treforest- ben és Margamban, Milford Ha- venben (ez az a bizonyos mil- fordi öböl, ahol a szél, Arany szerint, lágyan kel) — és Broughtonban. Vendégeknek persze az em­ber a legjobbat adja — és a leg- ­jobbat mutatja is. De a marga- mi acélműben, amelynek hen­gersori csarnoka egy angol mér­föld — 1600 méter — hosszú, ebben a valóban minden porci- kájában modern, csinos és tisz­ta (kohóüzemben nagy szó) gyár­városban valóban érezni lehe­tett: itt rendkívüli erőfeszítése­ket tesznek — és nyomában va­lóban a kontinens egyik legna­gyobb óriása született meg. (A társaság 1947-ben alakult, 200 millió font beruházással építet­te a gyártelepet és most évi 2,8 millió tonna acélt gyárt, Volt itt korábban 18 régi vasüzem, ezeket elavultság és szociális­egészségügyi okok miatt zárták be, és 550 arce-s mocsáron nagy­szerű munkával felépült ez a kombinát. A kokszolói hetente 40 000 tonna szenet használnak fel, vasércet Svédországból és Észak-Afrikából importál, leg­nagyobb kohója 1800 tonnás na­pi teljesítményű. HOGY KINEK szállít a nagy acélmű, azt a hengerdében egy fekete tábla a fejünk fölött hir­dette: hajólemezt, »1500 tonnás tételben, éppen akkor készítet­tek a Szovjetunió számára, volt nagy norvég és német rendelé­sük is. Az üzem- és irodaépületek célszerűek, tiszták, köztük — udvaraikon, átjáróikon — meg- tanulnivaló rend uralkodik. Szé­les és szabadon hagyott autó­utak. És — apróság — a látoga­tó olyan világoskék acélsisakot kap, amelyet szalag zár le: „Fer­tőtlenítve az ön számára”. Üzleti fogás? Lehet, minden­esetre hatásos. Hogy ebben a nagyüzemben dolgozni, keresni is lehet, azt néhány beszélgetés megmutatta: egy műszakban 3000—3500 em­ber lép be a gyárkapukon. És ez itt nagy szó, mert Wa­les — munkaerő-felesleggóc. Van viszont vidék, ahol más célzattal telepítettek ipart: s melléje várost. LONDON MELLETT — illet­ve a nagyváros körül — 16 vá­ros épült, a londoni zsúfoltság enyhítésére, Crawley New Town — Crawley-Űj város — 1948-ban kezdett épülni és 1962-ben 57 ezer lakosa volt. Egy futó dél­előttöt töltöttünk itt és megfi­gyeltünk néhány reális, jó mód­szert, elgondolást. Mutatóba: helyes elv, hogy az angol ipar- telepítés egy gyárat nem telepít sehová (persze, az óriási anyagi erejű nagyhatalom viszonyai közt reális.). Mindig gyárkomp­lexumot, több üzemet létesíte­nek, ami szállítási, energiafor­rás-kihasználás szempontjából és nem utolsósorban a lakosság letelepítése és foglalkoztatása miatt is előnyös. Crawley mel­lett (nem a városban, mert ipar a telepen nincs) 14 000 embert alkalmazó 80 különböző nagysá­gú üzem működik. Kétféle ház­típusban, 12 000 ház épült: egy részük hetibérben kelt el, más­részüket megveszik és persze itt is azonnal van rá vevő, még le se rakták az első téglát. Mert jobb itt lakni, mint 40 kilomé­terről, Londonból idejárni. És egyébként is, jobb itt lakni, mint az óriásvárosban. Ezt már igen sok újvárosi vallja (mind a 16 új városkában). A színes térképek lassan valósággá vál­nak, a kijelölt negyedek, * ame­lyekre az építészmérnökök af­féle XVI. századi angol—gót ci- kornyákkal írták a nevüket — „Gossors Green, Three Bridges, Town Centre...” — benépesül­tek. AZT MONDJA egy városi tisztviselő: — Nem lakhat min­denki Londonban! Így is túl nagy az országhoz. A fejemben gyorsan szorzók. Az 50 milliós Angliához a 8 mil­liós London — olyan egyhatod- lakosságnyi főváros. Helyben vagyunk: a mi 10 milliós orszá­gunkhoz eszerint ugyancsak túl nagy a 2 milliós Pest. Hanem, kedves crawley-beli barátunk, — próbálja csak va­laki azt mondani egy Pestre-kí­vánkozó hazánkfiának, hogy mindenki nem lakhat Budapes­ten ... (Utóirat: Crawleyben la­kást csak volt londoni kaphat. Arról van szó, hogy csökkente­ni kell a főváros lakosságát. És csak az maradhat Crawleyben, aki itt dolgozik, itteni üzemben. Nem kellene megpróbálni?) (Folytatjuk.) a Bács-Kiskun megyei pártbizottság marxizmus-leninizmus esti egyetemére A Bács-Kiskun megyei párt- bizottság felvételi pályázatot hir­det marxizmus—leninizmus esti egyetemének 1963—64-es tan­évére. Az egyetem célja, hogy a párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, jogászok, művészek, pedagógusok stb.) szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. Minden járási szék­helyen kihelyezett osztályokat indítunk. A hallgatók az első évfolya­mon filozófiát, a második évfo­lyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon o nem­zetközi és a magyar munkás- mozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány törvé­nyes elismerését az 1088/1957. (XI. 21) MT rendelet biztosítja. Ez a rendelet a marxizmus— leninizmus esti egyetemének hallgatói számára biztosítja ugyanazt a tanulmányi szabad­ságot, amelyet az egyetemek és főiskolák esti tagozatainak hall­gatói élveznek. A hallgatók évente 170 forint tandíjat fizet­nek. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő' általános műveltség­gel rendelkeznek és a tanulás­hoz szükséges marxista alapis­mereteket már megszerezték Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kér­heti felvételét, aki más egye­tem, iskola stb. hallgatója. A pályázat a járási-városi pártbizottságok agit.-prop. osz­tályán beszerezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot 1963. május 1-ig kell beküldeni az illetékes járási-városi párt- bizottságokhoz. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. részletes ön­életrajzot, 2. az illetékes párt­Egy új, dél-walesi ipari kikötő látképe. szervezet ajánlását, 3. a válla­lat, intézmény igazolását jelen­legi munkaköréről. A megyei pártbizottság az 1963—64-es tanévben megszer­vezi az esti egyetem szakosított tanfolyamát is az alábbi sza­kokból: filozófia, politikai gaz­daságtan, a nemzetközi mun­kásmozgalom története, a ma­gyar munkásmozgalom törté­nete. A szakosított tanfolyamon a tanulmányi idő két év. A tan­folyam elvégzése után a tanul­mányozott tárgyból államvizs­gát lehet tenni. Sikeres állam­vizsga esetén levelező úton, te­hát anélkül hogy újabb tan­folyamot kellene elvégezni, le­tehető a többi szak államvizs­gája is tetszés szerinti sorrend­ben. A szakosított tanfolyam eredményes elvégzése és az egy szakból letett államvizsga fel­jogosít a marxizmus—leniniz­mus tanítására is. A kétéves szakosított tanfo­lyam hallgatója lehet, aki elvé­gezte a hároméves esti egyete­met, vagy az egyéves központi pártiskolát, avagy más oktatás­ban magasfokú marxista isme­reteket szerzett és alkalmas a marxizmus—leninizmus valame­lyik alkotó részének elmélyült tanulmányozásárat A szakosított tanfolyamra pá­lyázók a szükséges kérdőívet az esti egyetem igazgatóságán igényelhetik személyesen vagy levélben. Ugyanide kell eljut­tatni a pályázatot 1963. május 1-ig. A pályázó a kérdőív „Meg­jegyzés” rovatában tüntesse félj hogy melyik szakon kíván ta­nulni. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot, 2. az illetékes pártszervezet aján­lását, 3. a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköré­ről. A szakosított tanfolyamra szintén kérhetik felvételüket pártonkívüliek is. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadla: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kifdő: Mezei István tgazgatd Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-36 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i t Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál 0» kézbesítőknél Előfizetési 111 1 hónapra t2 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - rmefon: 11-86 Inda v • 9c (Irt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom