Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

ÍS>63. április 28. vasárnap S. oldal Hőlégfiivó — fermisztor—házi prognózis Tudományos kísérletek Hosszúhegyen A Hosszúhegy! Állami Gazdaság X-es számú üzemegy­ségének központjában, az iro­daépület szomszédságában fe­hérre festett házikó — talán ak­kora, mint egy galambdúc. A tetején és mellette a földön műszerek, hőmérők. — Meteorológiai intézet, vagy állami gazdaság? — kérdezem Űt fillér is pénz Egyik közeli színházunk bájos, Oászai-díjas' mű­vésznője mesélte. —A napokban Buda­pesten voltam. Álltam a villamoson, s a kalauz kö­zeledtére venném elő az ötven fillért, a vonaljegy árát. Meglepetve vettem tudomásul, hogy nincs ná­lam több, mint 45 fillér. Pénztárcám a rokonomnál maradt. Most mi lesz? Tele van a villamos, a kalauz mind­járt hozzám jut. Mit tu­dok neki mondani? Ma­gyarázkodjak? Feltűnés, gúnymosolyok, megjegyzé­sek következnek... Mit te­hetek? Még három-négy utas, és ideér. Az utolsó pillanatok­ban, a kétségbeesés vil­lámfényénél ötlött eszem­be:. a harisnya! Igen, a harisnyámban van ötfil­léres. Sokkal biztonságo­sabb a harisnyakötő gu­migombja helyett, ha öt­fillérest dug az ember a kapocsba. Pá hogyan vegyem elő? Csupa férfi áll körülöt­tem. Már reszketem, s kí­nomban a ruhán keresz­tül kezdtem kaparászni a harisnyakötőnél. Sikerült megfogni az ötfillérest és éreztem, hogy ki is bújt a kapcsolóhorogból. No, még egy kis finom kézi munka, hogy a pénz ne a haris­nyába csússzon bele. Nagy kő esett le a szí­vemről, mikor lábamon végiggurult a pici érem. Szerencsére megállapodott a cipőmnél, úgyhogy csak le kellett érte hajolnom. Végre együtt volt az öt­ven fillér! —th —n tanácstalanul önmagámtól. Erre 1 a ki nem mondott kér­désre Pletser János, a Marton- vásári Agrometeorológiai Ob­szervatórium vezetője adja meg a választ, aki a műszerek ada­tainak ellenőrzése végett lép ki az épületből. A talaj szintre he lyezett és a talajba 2, 5, 10 és 20 centiméterre süllyesztett ter­mométerek hőértékét jegyzi fel. Délután 2 órakor a felszíni hő­mérséklet 32, — '20 centiméter mélyen, a talajban pedig 18 Celsius-fok. — A Tudományos Fejlesztési Tanács megbízásából — mondja — mi, meteorológusok, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos munkatársaival együtt a leggazdaságosabb fagy­védelmi módszerek kidolgozá­sán fáradozunk. Az ország déli részén a növényzet korábban fejlődik, hamarabb indul a ve­getáció, a korai fagy épp a vi­rágzás idején jelentkezik; ezért esett a választásunk erre a gaz­daságra, ahol tavaly jelentős volt a fagykár. Megtudtuk, hogy majdnem 3 és fél holdnyi területen foly­nak a kísérletek. Ezek során holdanként 200 olajkályhát állí­tanak fel. Egyszerű, 4—5 liter befogadóképességű bádogtartá­lyok ezek; üzemanyaguk mint­egy nyolc órára elegendő, és a számítások szerint az üzemkölt­ség esetenként körülbelül ezer forint. Bőven megtérül ez a költ­ség, ha számításba vesszük, hogy például egy hold barack­termése nemegyszer 50 ezer forint értékű. A kályhákkal egy időben hő­légfúvóval is kísérleteznek. Ez a kerekes, hordozható — ere­detileg terményszárításhoz hasz­nált — gép körben fordítható, és több mint másfél hold gyümöl­csös fagyvédelmét teszi lehető­vé. A hőlégfúvót hosszabbító csővel látták el, így hatósugara még nagyobb. A tavalyi kísér­letek azt mutatták, hogy meg­hosszabbítás nélkül is, a géptől 50—60 méter távolságban, egy Celsius fokkal emelkedik a hő­mérséklet. A fagy idején termisztorral ellenőrzik a fűtőhatást. A terü­leten 320 termisztort helyeznek el, mintegy 40 kilométer hosz- szúságú kábelt használnak fel erre a célra. Az elégett olaj mennyiségéből a termelt hő­energiát számítják ki, a nö­vényzet és a levegő hőmérsék­letének változásaiból pedig azt, hogy a fűtőenergia hogyan hasznosult. A végzett kísérletek, s az azokat követő számítások adnak majd választ arra, hogy az alkalmazott módszerek kö­zül melyik a legcélravezetőbb. Ezzel párhuzamosan a kuta­tók olyan technológia kidol­gozására is törekszenek — a Berland-féle szovjet módszer felhasználásával —, amelynek segítségével szinte „házi” fagy­prognózis készíthető. Természet­szerűen az országos előrejelzé­sek igen nagy területre vonat­koznak, a Berland-módszerrel viszont egészen kis egységekre, például egy állami gazdaságra érvényes előrejelzés készíthető. Eléggé sok számítás szükséges ehhez az eljáráshoz, de pon­tos, megbízható. A fák között szerteszét a kutatócsoport sátrai állnak, a gyümölcsösben pedig 20 méte­res póznákról a termisztorhoz csatlakozó kábelek színes hu­zaljai kígyóznak. A szakembe­rek teljes felkészültséggel vár­ják a májusi fagyok jöttét, hogy az akkor nyert tapaszta­latok felhasználásával újabb gyakorlati segítséget nyújthas­sanak mezőgazdaságunknak. JÓBA TIBOR ANYAGMOZGATÓK Hallatlan ügyesen és magabiztosan forgatják a villamos­targonca kormánykerekét. Prázda Károlyról és Fodor József­ről, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepének dolgozóiról van szó. Az általuk vezetett masinák sokat segítenek a nehéz fizikai munka csökkentésében, főleg az anyagmozgatásnál. Ket­ten naponta 450—500 mázsa anyagot szállítanak a kívánt helyre. Képünkön a tíz mázsa súlyú konzervdobozokhoz való lemez­anyagot úgy emelik a magasba, mintha egy kiló toll lenne. Űj üzem — új gondok Január I3-án adtunk hírt arról, hogy a Kiskunhalasi Fémtömegcikkipari Vállalat ré­gi üzemét átadták az ÉM Kecs­keméti Épületlakatosipari Vál­lalatnak. Megírtuk azt is. hogy az új vasüzemnek a kezdeti ne­hézségek egész sorát kell le- küzdenie, hogy a termelés terv- szerűségét biztosítani lehessen. Elsősorban a műszakiakra háruló feladatot hangsúlyoztuk. Űj üzem — új gondok, ez természetes. Azóta negyedév telt el, s bi­zony az új telephely gondjai nem csökkentek. A fémtömeg­cikkeket előállító „A” üzemrész mellé azóta melegüzemrész, a „B” és a vasszerkezeteket gyár­tó „E” részleg szerveződött. Ki­rály Lajos elvtárs, a párttitkár úgy jellemezte az eddigi terv­lemaradást, hogy április 1-től egész éven át legkevesebb 103 százalékra kell teljesíteni az időszaki terveket, ha feladatuk­nak eleget akarnak tenni. Meg­vannak-e erre jelenleg a felté­telek? Király elvtárs sorolni kezdte az eddigi s a mostani nehézségeket. Nincs anyag, nincs megrendelés, késtek a gépek. A viszonylag normális ütemben működő tömegcikk-részleg meg­rendelés problémáját felsőbb iparági segítséggel úgy igyekeztek megoldani, hogy több társvállalat profilját felül­vizsgálták, s ennek eredménye­ként több tipizált termék gyár­tását adják át a halasi üzem­nek. A pártszervezet feladatai ala­posan megnövekedtek a dolgo­zók nevelése terén. A gyáregy­ség szervezését a törzsmunkás- gárda körében is lábra kapott híresztelések kísérték. A terme­lési tanácskozás előtt azzal ka­varták fel a munkásasszonyok nyugalmát, hogy a munkások 30 százalékát elbocsátják. Követke­zetes és nemegyszer erélyes ki vizsgálással sikerült megértet­nie a pártszervezetnek, hogy értelmetlenség felülni a „város­ban rebesgetett” rémhíreknek. Azóta tudják az asszonyok, hogy ha kérdéseikre reális fe­leletet akarnak, bizalommal for­duljanak a pártszervezethez, az üzem vezetőihez. Rendezték a pótidő-problémát is, ami 17 dol­gozó keresetét emelte. Korri­gálták az órabéreket. Ehhez járultak az új munkás­létszám biztosításának küzdel­mei. A melegüzem gépparkjá­nak felállítását, munkájának megszervezését Gacza Kálmán, a Kecskemétről kihelyezett mű­helyvezető végzi. Mikor a párt­titkárral felkerestük, első szava ez volt: „Nincs oxigén, nincs anyag. Ha anyag van, nincs megrendelés. Nincs szakmunkás Egyetlen szakmunkás-csoport­vezető foglalkozik a gépek mellé állított betanított mun­kásokkal. Ha a 8 esztergagép­ből legalább minden második­nál szakmunkás lenne, menne a termelés. Ha Kecskemét 3 hónapra leküldené ezt a párat, megbízhatóan folyna a munka a gépeken.” Honfi János csoportvezető még 2—3 modernebb eszterga- padot szeretne, s beérné azzal Levélbetyár Már napok óta vár­tam a választ, a vadász izgalmával, a betelje­sülés utáni vágy sóvár­gásával. Mert, ha vá­lasz jön, akkor már ő is jön. És jönnie kell. Mert ilyen jó nőt én még nem láttam. És ilyen finomat sem. Ki- icsit hűvös, méltóságtel- 6 és, mint valami király­kisasszony, jó, de nem hivalkodó az öltözködé­se és tudomásom sze­rint senkije sincs, csak |b férje. Attól nem félek, hogy megmutatja a levelet a férjének. Eddig még egyetlen nő sem tette, s miért is tenné? Utóvég­re nem rossz dolog még fegy becsületes asszony­nak sem, ha szerelmes levelet kap. ha érzi és tudja, hogy másnak is tetszik, másnak is kel­lene nemcsak a férjé­nek. Ö, ismerni kell a hői lelket! Huszonegy- néhány levélből tizen­ötre jött válasz, s tizen­négyen jöttek a levél Után is. hogy a pecsét is rákerüljön baráti le­velezésünkre, de egyet­len férj sem tudott meg semmit. Az asszonyok ravaszabbak mint a lá­nyok ... Fogalmuk sincs, mi­lyen izgató egy ilyen kaland. Az első levél, amelyet én írok ... Az­tán jön az ő levele, amelyben visszautasít. Ekkor már nyeregben érzem magam. Mert azért utasít vissza levél­ben, azért válaszol, mert válaszolni akart, mert nem tudott szabadulni szavaim bilincseitől és hát. az első válaszlevél­ben mit tehet mást? — visszautasít. S ez a nem a szerelem nyelvére le­fordítva azt jelenti, hogy igen. S most várom ezt a nemet. Tőle! Minden idők legszebb asszonyá­ból, akinek képét szí­vemben dajkálom, aki miatt álmatlan éjszakák gyötörnek, akinek rab­szolgája lennék, vagy jobbágya, ha nem ilyen társadalomban élnénk... Valahogy ilyesmit ír­tam. Szép szavakat, iro­dalmi gondolatokat egy kis könnyed humorral, hogy már a sorokból ki­csendüljön, nem aszfalt­betyár az aki írta, de egy sóvárgó. szerelmes férfi. — Levele van Mur- csai kartárs! — riaszt fel a hivatalsegéd hang­ja álmodozásomból. — Nőcske... Nőcske? — kérdi nyájas kíván­csisággal, hogy orrcim- pái beleremegnek, mert neki sose voltak kaland­jai, csak gyerekei van­nak, öten és egy felesé­ge, akitől ha levelet kapnék, kimenekülnék a világból. Eseményte­len életét az én izgal­mas életem tavában sze­retné megfürdetni... — Dehogy, az egyik barátom — mondom egykedvű arccal és tet­tetett nyugalommal bon­tom fel a levelet... Női írás ... Ezt már a borí­tékon láttam. Csak ő lehet. Válaszolt, hogy nemet mondjon. Meg­vagy, kis madaram. — Megfogott a lép, amely­re gondolataim, vágyaim mézét kentem. A levél hosszabb annál, amit vártam, mert nemet mondani nem kell majd egy oldal... Na, de ol­vassuk ... És olvasom: „Kedves hódoló kar­társam!” Ezt a hangot nem szeretem. Cinikus, kicsit nagyképű és vállvere­gető ... Azt szeretem, ha egy levél így kezdő­dik: „Uram! Mit képzel rólam ...” — mert ezek­nek a leveleknek isme­rem a folytatását. Na- de olvassuk tovább. .......Megkaptam szá­momra hízelgő sorait. Igazán kedves, hogy ilyen szépnek és ilyen jónak, s mi fő, ilyen kí­vánatosnak tart. Beval­lom, nő vagyok, s ez jólesett... Ismeretsé­günknek, sajnos azon­ban van egy kis akadá­lya .. T u dom szívem, tu­dom: a férjed. De hát ez lehet akadály? Te is tudod, hogy nem, mert akkor nem válaszoltál volna ... „önnek, hódoló kar- társam, meg kell tanul­ni«, helyesen írni. Az álmatlan éjszakákban az éjszakát nem ly-nal ír­ják, hanem egyszerű j-vel... Humorral, két r-rel írandó, így aho­gyan itt van, s nem úgy. ahogyan maga írta ..; Dajkálni sem ly, de az amely viszont nem j ... A múlt időt kettős té­vel írjuk, s megfeled­kezett a magyar nyelv­ben az ikes igék rago­zásának szabályairól, te­hát: nem eszek és iszok, hanem eszem és iszom. Nem nehéz ezt megta­nulni ... Két-három év és menni fog a dolog... Addig várok magára örömmel... U. I. Majd elfelejtet­tem: annak ellenére, hogy férjem testnevelő tanár, örömmel áll ren­delkezésére a magyar helyesírás szabályainak elsajátításában. Ezt ő üzeni meleg barátság­gal ...” A gondolat a torko­mon akadt. Aljas nő­személy. így bánni egy szerelmes férfivel. Ke­gyetlen ez az élet: már a nőkben sem bízhat az ember ... Gy. G. Bordács Sándor gyáregység- vezető Gacza Kálmánnal együtt számos esetben reggel 5-kor kezdi a napot. Ellenőriznek, se­gítenek. Velük jár Király elv­társ is, hol egyikük, hol mási­kuk marad le egy-egy új mun­kás mellett, hogy tanítsák őket. Napközben más szakemberek is bekapcsolódnak. Utunkon mindenütt találkoz­tunk a diplomatikus megfogal­mazással: „Tudjuk, a kecske­métieknek is van elég gondjuk; megrendelésekkel tartoznak, te­hát, ha anyagot kapnak ... szó­val Kecskemét — Kecskemét, Halas — Halas. Csak legalább néhány szakmunkást adnának... Látjuk, izzad, igyekszik az új betanított munkás a gépnél. Ki­használja minden percét, de mikor este megnézzük a telje­sítményt, van, akié 25 száza­lék.” Anyaghiány, szakmunkás­hiány, megrendelés-hiány Hala­son. A terv döcög, a vállalat kecskeméti vezetősége türelmet­len, emellett neki is megvan a maga baja. Valaki azt mondta Halason, hogy Kecskemétiül egy darabig nemcsak elvi segít­ség kellene. TÚTH ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom