Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
ÍS>63. április 28. vasárnap S. oldal Hőlégfiivó — fermisztor—házi prognózis Tudományos kísérletek Hosszúhegyen A Hosszúhegy! Állami Gazdaság X-es számú üzemegységének központjában, az irodaépület szomszédságában fehérre festett házikó — talán akkora, mint egy galambdúc. A tetején és mellette a földön műszerek, hőmérők. — Meteorológiai intézet, vagy állami gazdaság? — kérdezem Űt fillér is pénz Egyik közeli színházunk bájos, Oászai-díjas' művésznője mesélte. —A napokban Budapesten voltam. Álltam a villamoson, s a kalauz közeledtére venném elő az ötven fillért, a vonaljegy árát. Meglepetve vettem tudomásul, hogy nincs nálam több, mint 45 fillér. Pénztárcám a rokonomnál maradt. Most mi lesz? Tele van a villamos, a kalauz mindjárt hozzám jut. Mit tudok neki mondani? Magyarázkodjak? Feltűnés, gúnymosolyok, megjegyzések következnek... Mit tehetek? Még három-négy utas, és ideér. Az utolsó pillanatokban, a kétségbeesés villámfényénél ötlött eszembe:. a harisnya! Igen, a harisnyámban van ötfilléres. Sokkal biztonságosabb a harisnyakötő gumigombja helyett, ha ötfillérest dug az ember a kapocsba. Pá hogyan vegyem elő? Csupa férfi áll körülöttem. Már reszketem, s kínomban a ruhán keresztül kezdtem kaparászni a harisnyakötőnél. Sikerült megfogni az ötfillérest és éreztem, hogy ki is bújt a kapcsolóhorogból. No, még egy kis finom kézi munka, hogy a pénz ne a harisnyába csússzon bele. Nagy kő esett le a szívemről, mikor lábamon végiggurult a pici érem. Szerencsére megállapodott a cipőmnél, úgyhogy csak le kellett érte hajolnom. Végre együtt volt az ötven fillér! —th —n tanácstalanul önmagámtól. Erre 1 a ki nem mondott kérdésre Pletser János, a Marton- vásári Agrometeorológiai Obszervatórium vezetője adja meg a választ, aki a műszerek adatainak ellenőrzése végett lép ki az épületből. A talaj szintre he lyezett és a talajba 2, 5, 10 és 20 centiméterre süllyesztett termométerek hőértékét jegyzi fel. Délután 2 órakor a felszíni hőmérséklet 32, — '20 centiméter mélyen, a talajban pedig 18 Celsius-fok. — A Tudományos Fejlesztési Tanács megbízásából — mondja — mi, meteorológusok, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos munkatársaival együtt a leggazdaságosabb fagyvédelmi módszerek kidolgozásán fáradozunk. Az ország déli részén a növényzet korábban fejlődik, hamarabb indul a vegetáció, a korai fagy épp a virágzás idején jelentkezik; ezért esett a választásunk erre a gazdaságra, ahol tavaly jelentős volt a fagykár. Megtudtuk, hogy majdnem 3 és fél holdnyi területen folynak a kísérletek. Ezek során holdanként 200 olajkályhát állítanak fel. Egyszerű, 4—5 liter befogadóképességű bádogtartályok ezek; üzemanyaguk mintegy nyolc órára elegendő, és a számítások szerint az üzemköltség esetenként körülbelül ezer forint. Bőven megtérül ez a költség, ha számításba vesszük, hogy például egy hold baracktermése nemegyszer 50 ezer forint értékű. A kályhákkal egy időben hőlégfúvóval is kísérleteznek. Ez a kerekes, hordozható — eredetileg terményszárításhoz használt — gép körben fordítható, és több mint másfél hold gyümölcsös fagyvédelmét teszi lehetővé. A hőlégfúvót hosszabbító csővel látták el, így hatósugara még nagyobb. A tavalyi kísérletek azt mutatták, hogy meghosszabbítás nélkül is, a géptől 50—60 méter távolságban, egy Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet. A fagy idején termisztorral ellenőrzik a fűtőhatást. A területen 320 termisztort helyeznek el, mintegy 40 kilométer hosz- szúságú kábelt használnak fel erre a célra. Az elégett olaj mennyiségéből a termelt hőenergiát számítják ki, a növényzet és a levegő hőmérsékletének változásaiból pedig azt, hogy a fűtőenergia hogyan hasznosult. A végzett kísérletek, s az azokat követő számítások adnak majd választ arra, hogy az alkalmazott módszerek közül melyik a legcélravezetőbb. Ezzel párhuzamosan a kutatók olyan technológia kidolgozására is törekszenek — a Berland-féle szovjet módszer felhasználásával —, amelynek segítségével szinte „házi” fagyprognózis készíthető. Természetszerűen az országos előrejelzések igen nagy területre vonatkoznak, a Berland-módszerrel viszont egészen kis egységekre, például egy állami gazdaságra érvényes előrejelzés készíthető. Eléggé sok számítás szükséges ehhez az eljáráshoz, de pontos, megbízható. A fák között szerteszét a kutatócsoport sátrai állnak, a gyümölcsösben pedig 20 méteres póznákról a termisztorhoz csatlakozó kábelek színes huzaljai kígyóznak. A szakemberek teljes felkészültséggel várják a májusi fagyok jöttét, hogy az akkor nyert tapasztalatok felhasználásával újabb gyakorlati segítséget nyújthassanak mezőgazdaságunknak. JÓBA TIBOR ANYAGMOZGATÓK Hallatlan ügyesen és magabiztosan forgatják a villamostargonca kormánykerekét. Prázda Károlyról és Fodor Józsefről, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepének dolgozóiról van szó. Az általuk vezetett masinák sokat segítenek a nehéz fizikai munka csökkentésében, főleg az anyagmozgatásnál. Ketten naponta 450—500 mázsa anyagot szállítanak a kívánt helyre. Képünkön a tíz mázsa súlyú konzervdobozokhoz való lemezanyagot úgy emelik a magasba, mintha egy kiló toll lenne. Űj üzem — új gondok Január I3-án adtunk hírt arról, hogy a Kiskunhalasi Fémtömegcikkipari Vállalat régi üzemét átadták az ÉM Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnak. Megírtuk azt is. hogy az új vasüzemnek a kezdeti nehézségek egész sorát kell le- küzdenie, hogy a termelés terv- szerűségét biztosítani lehessen. Elsősorban a műszakiakra háruló feladatot hangsúlyoztuk. Űj üzem — új gondok, ez természetes. Azóta negyedév telt el, s bizony az új telephely gondjai nem csökkentek. A fémtömegcikkeket előállító „A” üzemrész mellé azóta melegüzemrész, a „B” és a vasszerkezeteket gyártó „E” részleg szerveződött. Király Lajos elvtárs, a párttitkár úgy jellemezte az eddigi tervlemaradást, hogy április 1-től egész éven át legkevesebb 103 százalékra kell teljesíteni az időszaki terveket, ha feladatuknak eleget akarnak tenni. Megvannak-e erre jelenleg a feltételek? Király elvtárs sorolni kezdte az eddigi s a mostani nehézségeket. Nincs anyag, nincs megrendelés, késtek a gépek. A viszonylag normális ütemben működő tömegcikk-részleg megrendelés problémáját felsőbb iparági segítséggel úgy igyekeztek megoldani, hogy több társvállalat profilját felülvizsgálták, s ennek eredményeként több tipizált termék gyártását adják át a halasi üzemnek. A pártszervezet feladatai alaposan megnövekedtek a dolgozók nevelése terén. A gyáregység szervezését a törzsmunkás- gárda körében is lábra kapott híresztelések kísérték. A termelési tanácskozás előtt azzal kavarták fel a munkásasszonyok nyugalmát, hogy a munkások 30 százalékát elbocsátják. Következetes és nemegyszer erélyes ki vizsgálással sikerült megértetnie a pártszervezetnek, hogy értelmetlenség felülni a „városban rebesgetett” rémhíreknek. Azóta tudják az asszonyok, hogy ha kérdéseikre reális feleletet akarnak, bizalommal forduljanak a pártszervezethez, az üzem vezetőihez. Rendezték a pótidő-problémát is, ami 17 dolgozó keresetét emelte. Korrigálták az órabéreket. Ehhez járultak az új munkáslétszám biztosításának küzdelmei. A melegüzem gépparkjának felállítását, munkájának megszervezését Gacza Kálmán, a Kecskemétről kihelyezett műhelyvezető végzi. Mikor a párttitkárral felkerestük, első szava ez volt: „Nincs oxigén, nincs anyag. Ha anyag van, nincs megrendelés. Nincs szakmunkás Egyetlen szakmunkás-csoportvezető foglalkozik a gépek mellé állított betanított munkásokkal. Ha a 8 esztergagépből legalább minden másodiknál szakmunkás lenne, menne a termelés. Ha Kecskemét 3 hónapra leküldené ezt a párat, megbízhatóan folyna a munka a gépeken.” Honfi János csoportvezető még 2—3 modernebb eszterga- padot szeretne, s beérné azzal Levélbetyár Már napok óta vártam a választ, a vadász izgalmával, a beteljesülés utáni vágy sóvárgásával. Mert, ha válasz jön, akkor már ő is jön. És jönnie kell. Mert ilyen jó nőt én még nem láttam. És ilyen finomat sem. Ki- icsit hűvös, méltóságtel- 6 és, mint valami királykisasszony, jó, de nem hivalkodó az öltözködése és tudomásom szerint senkije sincs, csak |b férje. Attól nem félek, hogy megmutatja a levelet a férjének. Eddig még egyetlen nő sem tette, s miért is tenné? Utóvégre nem rossz dolog még fegy becsületes asszonynak sem, ha szerelmes levelet kap. ha érzi és tudja, hogy másnak is tetszik, másnak is kellene nemcsak a férjének. Ö, ismerni kell a hői lelket! Huszonegy- néhány levélből tizenötre jött válasz, s tizennégyen jöttek a levél Után is. hogy a pecsét is rákerüljön baráti levelezésünkre, de egyetlen férj sem tudott meg semmit. Az asszonyok ravaszabbak mint a lányok ... Fogalmuk sincs, milyen izgató egy ilyen kaland. Az első levél, amelyet én írok ... Aztán jön az ő levele, amelyben visszautasít. Ekkor már nyeregben érzem magam. Mert azért utasít vissza levélben, azért válaszol, mert válaszolni akart, mert nem tudott szabadulni szavaim bilincseitől és hát. az első válaszlevélben mit tehet mást? — visszautasít. S ez a nem a szerelem nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy igen. S most várom ezt a nemet. Tőle! Minden idők legszebb asszonyából, akinek képét szívemben dajkálom, aki miatt álmatlan éjszakák gyötörnek, akinek rabszolgája lennék, vagy jobbágya, ha nem ilyen társadalomban élnénk... Valahogy ilyesmit írtam. Szép szavakat, irodalmi gondolatokat egy kis könnyed humorral, hogy már a sorokból kicsendüljön, nem aszfaltbetyár az aki írta, de egy sóvárgó. szerelmes férfi. — Levele van Mur- csai kartárs! — riaszt fel a hivatalsegéd hangja álmodozásomból. — Nőcske... Nőcske? — kérdi nyájas kíváncsisággal, hogy orrcim- pái beleremegnek, mert neki sose voltak kalandjai, csak gyerekei vannak, öten és egy felesége, akitől ha levelet kapnék, kimenekülnék a világból. Eseménytelen életét az én izgalmas életem tavában szeretné megfürdetni... — Dehogy, az egyik barátom — mondom egykedvű arccal és tettetett nyugalommal bontom fel a levelet... Női írás ... Ezt már a borítékon láttam. Csak ő lehet. Válaszolt, hogy nemet mondjon. Megvagy, kis madaram. — Megfogott a lép, amelyre gondolataim, vágyaim mézét kentem. A levél hosszabb annál, amit vártam, mert nemet mondani nem kell majd egy oldal... Na, de olvassuk ... És olvasom: „Kedves hódoló kartársam!” Ezt a hangot nem szeretem. Cinikus, kicsit nagyképű és vállveregető ... Azt szeretem, ha egy levél így kezdődik: „Uram! Mit képzel rólam ...” — mert ezeknek a leveleknek ismerem a folytatását. Na- de olvassuk tovább. .......Megkaptam számomra hízelgő sorait. Igazán kedves, hogy ilyen szépnek és ilyen jónak, s mi fő, ilyen kívánatosnak tart. Bevallom, nő vagyok, s ez jólesett... Ismeretségünknek, sajnos azonban van egy kis akadálya .. T u dom szívem, tudom: a férjed. De hát ez lehet akadály? Te is tudod, hogy nem, mert akkor nem válaszoltál volna ... „önnek, hódoló kar- társam, meg kell tanulni«, helyesen írni. Az álmatlan éjszakákban az éjszakát nem ly-nal írják, hanem egyszerű j-vel... Humorral, két r-rel írandó, így ahogyan itt van, s nem úgy. ahogyan maga írta ..; Dajkálni sem ly, de az amely viszont nem j ... A múlt időt kettős tével írjuk, s megfeledkezett a magyar nyelvben az ikes igék ragozásának szabályairól, tehát: nem eszek és iszok, hanem eszem és iszom. Nem nehéz ezt megtanulni ... Két-három év és menni fog a dolog... Addig várok magára örömmel... U. I. Majd elfelejtettem: annak ellenére, hogy férjem testnevelő tanár, örömmel áll rendelkezésére a magyar helyesírás szabályainak elsajátításában. Ezt ő üzeni meleg barátsággal ...” A gondolat a torkomon akadt. Aljas nőszemély. így bánni egy szerelmes férfivel. Kegyetlen ez az élet: már a nőkben sem bízhat az ember ... Gy. G. Bordács Sándor gyáregység- vezető Gacza Kálmánnal együtt számos esetben reggel 5-kor kezdi a napot. Ellenőriznek, segítenek. Velük jár Király elvtárs is, hol egyikük, hol másikuk marad le egy-egy új munkás mellett, hogy tanítsák őket. Napközben más szakemberek is bekapcsolódnak. Utunkon mindenütt találkoztunk a diplomatikus megfogalmazással: „Tudjuk, a kecskemétieknek is van elég gondjuk; megrendelésekkel tartoznak, tehát, ha anyagot kapnak ... szóval Kecskemét — Kecskemét, Halas — Halas. Csak legalább néhány szakmunkást adnának... Látjuk, izzad, igyekszik az új betanított munkás a gépnél. Kihasználja minden percét, de mikor este megnézzük a teljesítményt, van, akié 25 százalék.” Anyaghiány, szakmunkáshiány, megrendelés-hiány Halason. A terv döcög, a vállalat kecskeméti vezetősége türelmetlen, emellett neki is megvan a maga baja. Valaki azt mondta Halason, hogy Kecskemétiül egy darabig nemcsak elvi segítség kellene. TÚTH ISTVÁN