Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

ECVEI LAPJA Karbantartók VíTág proletárjai, egyesüljetek Tíz új művelődési otthont adnak át az idén rendeltetésének a megyében A falu kulturális életének fej­lesztése nem képzelhető el kor­szerű művelődési otthon nélkül. Az általános műveltség fej­lesztése, a szakmai műveltség elsajátítása, a művészi ízlés fej­lesztése és a kulturált pihenés, szórakozás számtalan formája csak jól felszerelt és megfelelő befogadóképességű művelődési házakban valósítható meg. Ezért a legkisebb faluban is igyekez­nek ma már berendezni egy al­kalmas épületet művelődési ott­honnak, vagy társadalmi mun­kával és a KÖFA-alap több év­re szóló lekötésével művelődési ház építésébe kezdenek. Megyénkben tanácsi kezelés­ben 104 művelődési otthon van, ezenkívül 37 a szakszervezetek, termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok, vagy a földművesszö­vetkezetek kezelésében. A mű­velődési otthonok ellátására a tanácsok 3,7 millió forintot köl­tenek az idén, míg a saját ren­dezvények bevétele, amelyet szintén fenntartásra fordítanak, a terv szerint öt és fél millió forint lesz. A járási' és városi művelődési otthonok 90 ezer forintot, a mintegy húsz kiemelt községi művelődési ház pedig 50 ezer forintot kap egy évre. A kisebb községekben levő művelődési há­zak azonban mindössze kilenc­ezer forint támogatást kapnak. Növeli a nehézségeiket az, hogy a felszerelés többnyire elavult, sőt hiányos is. Nem mindegyik művelődési házban van ma még televízió, lemezjátszó, sok he­lyen ki kellene cserélni a rá­diót is. A legrosszabbul ellátot­tak e tekintetben a megye észa­ki részei, a dunavecsei, a kecs­keméti és a félegyházi járás. A megyei tanács csaknem egymillió forintot költ az idén felszerelésre, berendezési tár­gyakra. Ez az összeg természe­tesen nem elegendő a hiányok pótlására. Az idén átadásra ke­rülő kiskunmajsai korszerű mű­velődési ház felszerelése például mintegy félmillió forintba ke­rül. Különösen sokat áldoznak a helyi tanácsok a művelődési há­zak felújítására, bővítésére és új művelődési házak építésére. Míg a megyei tanács 1 millió 800 ezer forintot adhatott a já­rási és városi tanácsoknak erre a célra az 1963-as esztendőben, addig a helyi tanácsok a KÖFA alapból 17 millió 230 ezer fo­rintot fordítanak erre a célra. Ebből az összegből 26 községi művelődési ház építése, illetve javítása folyik az idén. Közü­lük tíz új művelődési otthon építése ebben az évben befeje­ződik. Művelődési otthont kap Nemesnádudvar, Nagybaracska, Érsekcsanád, Fájsz, Hajós, Gé- derlak, Lakitelek, Akasztó, Kis­kunma jsa és Tisrakécske. Illést tarlón a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség V. országos konferen­ciájára készülő MHS alapszer­vezetek az első negyedévben tartották vezetőségválasztó tag­gyűléseiket, majd a járási kül­döttértekezletek zajlottak le és május 9-én, a második világhá­ború győzelmes befejezésének napján kerül sor megyénkben a megyei küldöttértekezletre. A küldöttértekezlet előkészí­tése érdekében tegnap délelőtt ülést tartott az MHS Bács-Kis- kun megyei Elnöksége. Balabán Sándor őrnagy, me­gyei elnök ismertette a küldött- értekezlet elé terjesztendő be­számolót a legutóbbi kongresz- szus óta eltelt két év munkájá­ról. — A kitűzött feladatok meg­valósításában az elmúlt két év során számottevő fejlődést ér­tünk el — mondotta. — Mun­kánkat az országos elnökség megfelelőnek értékelte és két ízben kaptuk meg elis­merésképpen az eredménye­sen dolgozó megyét megille­tő emlékplakettet. A társadalmi aktívák fokozott megbecsülését pedig az mutatja, hogy a kiképzési év folyamán 76-an részesültek kitüntetés­ben, tárgyjutalomban, ket­ten kapták meg a „Haza «oolgálatáért emlékérem” ezüst-, illetve bronzfoko­zatát. Bács-Kiskun megyében ma 113 MHS alapszervezet és nyolc klub működik. Az idén fontos mozgalom in­dult az MHS alapszervezeteiben, tanfolyamain: a szocialista ver­senymozgalom. Két évvel ezelőtt csupán öt­ezren vettek részt a megyében az összetett honvédelmi verse­nyeken, tavaly már kilencezer főre emelkedett a versenyzők száma. Az idén 15 ezer fiatal rész­vételére számíthatunk az összetett honvédelmi verse­nyeken. Ehhez azonban az MHS sport­életének szerves részévé kell tenni a Kilián-mozgalmat. A klubok közül a legjobban a modellező és a rádiós klub dolgozott. A modellezők között ketten érdemes, hárman első osztályú sportminősítést értek el, Kovács Pál, a klub vezetője pedig az országos válogatott ke­ret tagja lett A rádióklubnak három tagja került be országos válogatottba. A motorosklub, a víziklub különféle, területi és országos bajnokságokon szere­pelt eredményesen. A beszámolót az MHS megyei elnöksége a megyei küldöttérte­kezlet elé való terjesztésre el­fogadta. Kovács Ferenc szerszámkészítő, amikor búcsút mondott a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárnak, tulajdonképpen régi álmát váltotta valóra, — haza­ment Kiskunmajsára. A Bács- Kiskun megyei Finommechani­kai Vállalat helyi telepén dol­gozik. Az ügyes kezű, szakmáját jól ismerő és szerető szakember rövid ittléte alatt sok nehéz problémát oldott meg. Szedőért Miklós, a Kecskeméti Konzervgyár n% telepének kar­bantartó lakatosa. A Német De­mokratikus Köztársaságból vá­sárolt dobozgyártó automata­gépsor próbakerekeinek, a prés­automatának és a körollónak ja­vítását bízták rá. Feladatát jói ellátja, sőt ha a szükség úgy kí­vánja, más gépek javításánál i» segédkezik. Erdős Ferenc, az ÉM Parketta- gyár kecskeméti telepének kar­bantartó lakatosa által rend­be tett gépek állandóan üzemké­pesek, azaz az *ő hibájából gép­állás nincs. A segédlevél mellé megszerezte a mesteri okleve­let is. Munkája mellett szabad ide­jében látja el az egyeztető bi­zottsági elnöki tisztét. Ezenkí­vül mint szakszervezeti bizalmi sokat segít a hozzá forduló tár­sai ügyes-bajos dolgainak elin-> tézésében. (Pásztor Zoltán felvételedé XVIII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Ara 60 fillér Mit mutat a iermékliata 1963. ÁPRILIS 27, SZOMBAT Huszonötmillió forint értékű áruval több mint tavaly Az idén kétezer holdon termesztenek kukoricát a Bácsalmási Állami Gazdaságban, s a terület négyötöd részére juttatnak gyom­irtó vegyszert. E munka nagyüzemivé tétele céljából a gazdaság gépműhelyében két speciális gépet szerkesztettek, amely egyen­ként 12 hektoliteres kettős tartállyal rendelkezik. A konstrukció méter szélességben szórja a Hungazin-oldatot, s azt napon­ként 40—45 holdra képes eljuttatni. Képünkön a két gép egyikének szórócsapjait tisztogatja Róka Antal, Pálfi Árpád és Katona József. Megyénk helyi ipari vállala­tainak terméklistáján több száz olyan közszükségleti cikk szere­pel, ami nélkülözhetetlen napi életünkben. Ezenkívül sok olyan termék is kikerül az üzemekből, amelyek közvetve segítik a me­zőgazdaságot, hozzájárulnak a kislakásépítők gondjainak meg­oldásához. Építkezésekhez — lakásokba •Igen gazdag a termelési cikk­listája megyénk faipari válla­latainak A Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalat főleg asztalos­ipari termékeket gyárt. Ajtó­lapból 4430, parkettából 8850, abl aktokból pedig 6150 négyzet­méternyi került ki az üzemből a különböző építkezésekhez, va­lamint a TÜZEP-telepekre. A Kecskeméti Faipari Vállalat főleg kárpitozott bútoraival öregbítette hírnevét. Az egysze­mélyes rekamiéból 350 darabot állítottak elő, fotelből 1700 da­rab került ki a dolgozók kezei közül. Az egyéb kárpitozott bú­torok értéke több mint 4 mil­lióra tehető az év első három hónapjában. A Bajai Bútor- és Faipari Vállalat, valamint a Bács-Kis­kun megyei Fatömegcikk- és Fagyapotgyártó Vállalat is sok közszükségleti cikket adott a ke­reskedelemnek. Termelési prog­ramjukban 507 fényezett szoba­szekrény, 1100 Varia-asztal, 1320 szék, 1120 festett műanyagbevo- nású bútor, 1540 gyermekágy, 180 konyhagamitúra és 195 üz­leti és egyéb berendezés szere­peit. Ezenkívül a nyári gyümölcs- szállítások gyors lebonyolításá­hoz 960 négyzetméternyi gyü­mölcsösládát állítottak élő. A fém-, fa- és műanyagjátékok értéke meghaladja a 800 ezer forintot. Huszonötféle cikk Jelentős mennyiségű áru ke­rült ki a ruhaipari — Bács- Kiskun megyei Textilfeldolgozó, Kecskeméti Ruhaioari Vállalat — üzemeiből. A 25 cikkféleség közül néhányat megemlítünk: férfiingből több mint 40 ezer, gyermekfehérneműből majdnem 43 ezer, férfiöltönyből 260 da­rab, nadrágból 750, női ruhá­ból majdnem 5000, munkaruhá­ból pedig csaknem 29 ezer ke­rült ki a varrógépekből. A Kiskun Cipőüzem munká­sai 80 860 pár gyermekcipőt szállítottak az ország különböző részeibe. Az öt vasipari üzem­ből 3500 tonna sodronyfonat, 1100 tonna füstcső, és 1 millió 96 ezer forint értékű vas- és fémbútor került a vasnagyke­reskedelmi ■ vállalatokhoz. A MEZÖSZÖV-nek 2160 kézi-háti permetezőt küldtek. A hideg ellenére Az építőanyag-iparban dolgo­zóknak volt a legnehezebb dol­guk. Őket sújtotta legjobban a hosszan tartó hideg tél. Ennek ellenére az év első három hó­napjában a készletező vállala­toknak 14 800 négyzetméter mo­zaiklapot. 1160 tonna betoncsö­vet, kútgyűrűt, 4700 tonna ve­gyes betonárut és 3 millió 387 ezer darab égetett téglát szál­lítottak. A mezőgazdaság megsegítésé­re 5200 tonna aprított, 2070 ton­na dúsított tőzeg került ki a Tőzegkitermelő és Talajerőgaz­dálkodási Vállalat tőzegmezői­ről. A megyei tanács ipari osztá­lyának irányítása alá tartozó üzemek, vállalatok az első ne­gyedévben 25 millióval termel­tek többet, mint egv évvel ko­rábban, azonban első negyed­éves tervüket nem teljesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom