Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
*. oldal 1963. április 24, szerda Hruscsov válaszai I. Piefrának, az 11 Giorno című olasz lap igazgatójának kérdéseire A gyarmati if júság napja s kialakultak az összefogás új MOSZKVA. (TASZSZ) Moszkvában nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, melyeket N. Sz. Hruscsov adott I. Pietra, az II Giorno című olasz lap igazgatója kérdéseire. Kérdés: Néhány hónappal ezelőtt a kubai kérdésben bekövetkezett fordulat után a világ — amely valóban retteg a háborútól — nagy reményekkel figyelte Kennedy és Hruscsov politikáját, úgy látszott ugyanis, hogy ez a legmegfelelőbb mind a nyugati, mind a kommunista világ számára a béke megőrzése és a békés együttélés szempontjából. Ezért élénk visszhangot keltettek nemrégiben azok a híresztelések, amelyek szerint bizonyos új tényezők jelentkeztek, és határozott nehézségek támadtak, amelyek akadályozzák a két vezetőt tevékenységében. Mi az Ön véleménye az ilyen természetű aggodalmakról, amelyek különösen érzékelhetők ennyi reménykedés után, és mennyire látja reálisnak azokat a nehézségeket, amelyekkel Hruscsov és Kennedy talália magát szemben a salát világában? Válasz: A Karib-tenger térségében keletkezett válság felszámolása valóban nagy reményeket ébresztett az emberiségben a tekintetben, hogy a nemzetközi kapcsolatokban fordulat következik be és a súlyos robbanási veszélyt magában rejtő hidegháborúról” rá lehet térni a vitás nemzetközi problémák tárgyalások útján történő rendezésének politikájára. Sajnos, nem váltak valóra ezek a remények. ön azt mondja, hogy a közvéleményt nyugtalanítják a meg nem oldott problémák rendezésénél mutatkozó nehézségek. Ezzel egyet kell érteni. De természetesen nem a „vezetők útjában támadt nehézségekről” hangoztatott híresztelésekről van szó. ahogyan ön felteszi a kérdést, hanem arról, hogy az Egyesült Államokban olyan erők működnek. amelyek a régi erőpolitikát folytatják. Mintegy ki akarják tapasztalni „ellenálló képességünket”, nyomást akarnak gyakorolni ránk és erővel akarják kikényszeríteni a Nyugatra előnyös döntéseket. Nyíltan meg kell mondani, hogy az ilyen irányvonal nem vezethet a feszültség csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. Vagy itt van a másik kérdés — a leszerelés. Ha nyíltan beszélünk, akkor ki kell jelenteni, hogy az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségeseinek fő erőfeszítései nem az általános és teljes leszerelésre vonatkozó megállapodás aláírására, hanem a fegyverkezési hajsza további fokozására és a NATO agresszív nukleáris erőinek megteremtésére irányulnak. Csak ezzel lehet magyarázni, hogy a genfi 18 hatalmi bizottság lényegében egy helyben topog, és eddig egyetlen olyan határozatot sem hozott, amely az általános és teljes leszerelés programjának meevalósításához vezetne. Még az olyan kérdésben is, mint a nukleáris fegyverkísérletek betiltása, az «Egyesült Államok és Anglia kormánya mindent megtesz, hogy akadályozza a tárgyalások eredményes kimenetelét. Mint ismeretes, annak idején a Szovjetunió kijelentette, hogy kész megállapodást aláírni a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról, ha az ilyen szerződés ellenőrzését nemzeti észlelő eszközökkel valósítanák meg. Ügy gondoljuk — és ezt a tudósok is megerősítik —, hogy az ellenőrzés ilyen eszközei teljes mértékben elegendőek. Amint azonban beleegyeztünk a két-három ellenőrzésbe, az Egyesült Államok nyomban előállt követelésével az évi 8—10 ellenőrzésről, bár az Egyesült Államok felelős képviselői a szovjet képviselőkkel folytatott beszélgetések során korábban azt mondták, hogy évi 2—4 ellenőrzésbe beleegyeznének. Genfben most az amerikai képviselők hét ellenőrzésről beszélnek, és ezt nagy engedményükként tüntetik fel. De milyen engedményről lehet szó, amikor ez lényegében az Egyesült Államok régi javaslata és tulajdonképpen visszalépés? Ezért felvetődhet bennünk a kérdés: ne térjünk-e vissza, ahogyan az Egyesült Államok is tette, a korábbi álláspontra, és vonjuk vissza az évi két-három ellenőrzésbe való beleegyezésünket, amennyiben szilárdan hisszük, hogy a nemzeti eszközök elegendőek minden nukleáris kísérlet észlelésére? Vajon nem jellemző-e az Egyesült Államok és Anglia álláspontjára az a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya az ENSZ-közgyűlésnek a nukleáris kísérletek 1963 január 1-től történő beszüntetéséről szóló határozata ellenére folytatja ezeket a kísérleteket. Folytatja a kísérleteket az Egyesült Államok NATO-szövetségese — Francia- ország is — mondotta Hruscsov, majd így folytatta: ön e nehézségek eltávolításának reális perspektívái felől érdeklődik. Ilyen perspektívák vannak. Nevezetesen: tárgyalások útján rendezni a legfontosabb kérdéseket, amelyek megoldásától a fennálló feszültség megszüntetése függ. Mi a földön élünk, ahol két társadalmi-gazdasági rendszer áll fenn és nem térhetünk ki a vitás problémák rendezésének bonyolult, de szükséges feladata elől, ha meg akarjuk óvni a békéi Hiszen napjainkban, a szörnyű erejű háborús pusztító eszközök birtokában nincs középút a háború és a béke között; a kérdés így vetődik fel: vagy keressük azt a kölcsönösen elfogadható megoldási és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének olyan irányál amely a béke igazi megszilárdulásához vezet, vagy pedig engedjük mind jobban kiéleződni a nemzetközi feszültséget, ami viszont végső soron nukleáris világháborúba torkollik. Ettől a választástól függ a népek jövője. Külpolitikánk — a béke politikája, és mi, szovjet emberek, nem sajnáljuk a munkát és a fáradságot ama nagy cél elérésére, hogy megszabadítsuk az emberiséget egy termonukleáris háború szörnyűségeitől. I. Pietra következő kérdése így hangzott: Ügy tűnik, most jogosan lehetne levonni azt a következtetést, ha a világ fenn akar maradni, akkor politikáját az atomkor követelményeihez, tehát a béke szükségességéhez kell szabnia. Meg lehet ezt valósítani anélkül, hogy megteremtik a két tömb közti teljes bizalom légkörét? Meg lehet-e teremteni a bizalom légkörét, ha a mindenekfölötti „államérdekek”, a mindenekfölötti párt, a mindenekfölötti haza. a kettős erkölcs, az eszközöket és az abszolút fegyelmet meghatározó cél atomkorszak előtti régi formulája szerint folytatnak nemzetközi politikát? Ügy gondolja-e ön, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a testvérpártok tettek-e, vagy szándékukban áll-e az, hogy hatalmas lépéseket tegyenek az atomkorszak eme új útján? N. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta: Minden állam külpolitikájának, sokkal inkább, mint bármikor, a béke megőrzésének és megszilárdításénak érdekeiből kell kiindulnia. A szovjet kormány nemcsak több ízben hangoztatta annak szükségességét, hogy az ilyen politika sikeres megvalósítása céljából ki kell alakítani a bizalom nemzetközi légkörét, hanem gyakorlati intézkedéseket is tett és a jövőben is tesz. A Szovjetunió Kommunista Pártja, ugyanúgy, mint minden egyes kommunista párt, teljes egészében a nép érdekeiből indul ki. Éppen ezért a kommunista pártok a béjcéért folyó hatalmas harc élvonalában haladnak. A kommunista és munkáspártok képviselői 1960 novemberében tartott moszkvai tanácskozásukon kijelentették, hogy a kommunisták nemcsak abban látják történelmi hivatásukat, hogy világméretekben felszámolják a kizsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társadalom életéből minden háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget az új világháború lidércnyomásától. Ismeretes, hogy az SZKP és a szovjet kormány kezdeményezésére napirendre tűzték az általános és teljes leszerelés kérdését, mint a szilárd béke biztosítása radikális útjának kérdését. A Szovjetunió következetesen harcol a német kérdés megoldásáért, kezdeményezője több más olyan nagy jelentőségű javaslatnak, amely a nemzetközi feszültség csökkentését és a háború elhárítását célozza. Mint ahogyan önök is láthatják, a Szovjetunió Kommunista Pártja és az összes testvérpárt minden tőle telhetőt megtesz a tartós béke biztosítására. Az önök kifejezésmódjával élve, már eddig is „hatalmas lépéseket tettek az atomkorszak új útján” és tesznek a jövőben is. Nem lehet elmondani azonban ezt a kapitalista országok, az Egyesült Államok és NATO- beli szövetségesei kormányairól, amelyek továbbra is a „cél szentesíti az eszközt” elv alapján a „kettős erkölcs” értelmében tevékenykednek. Szavakban például a nemzetközi biztonság érdekében fáradoznak, de szövetségeseik kikötőibe (láthatólag a NATO-n belül érvényesülő „abszolút fegyelemnek” megfelelően) Poláris rakétákkal 'felszerelt atom- tengeralattjárókái küldenek és ezzel halálos veszélynek teszik ki ezeket az országokat és a békét. Itt az ideje, hogy elvessük — az ön kifejezése szerint — „az atomkorszak előtti módon megfogalmazott régi tételeket”. Mennél hamarabb történik ez meg, annál jobh lesz. I. Pietra ezután megkérdezte: Lenin 1920-ban Wells angol írónak adott nyilatkozatában kijelentette: „Minden emberi koncepció kapcsolatban van bolygónkkal. minden elkéozelés arra a feltételezésre épült, hogy a technika fejlődése sohasem lépi túl a földi határokat. Ha sikerül bolygóközi kapcsolatokat létesíteni. akkor felül kell majd vizsgálnunk minden filozófiai, társadalmi és erkölcsi koncepciónkat.” Hruscsov válaszában elöljáróban kijelentette: Nincs semmi adat, ami alátámasztaná, hogy V. I. Lenin valóban mondta volna Wellsnek az ön által idézett szavakat. Nincs semmi alap arra, és ez V. I. Lenin minden művéből következik, hogy nekünk, Lenin tanítványainak „felül kellene vizsgálnunk filozófiai, társadalmi és erkölcsi koncepcióinkat”, hiszen éppen a lenini eszmék megvalósítása tette lehetővé a szovjet nép számára, hogy gigáA gyaijnati rendszer ellen és a békés együttélésért folytatott harc napjaként ünnepli meg a világ fiatalsága április 24-ét. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diák- szövetség felhívására Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika ifjúsági mozgalmainak többsége visszautasítja mindazokat a próbálkozásokat, amelyek a gyarmatosítás elleni küzdelem megosztására irányulnak. Ezen a napon egységüket tömegmegmozdulásokkal, gyűlésekkel, a gyarmati ifjúság napjának méltó megünneplésével is kifejezik. Megyénkben a hét második felében kerül sor a gyarmati fiatalok részvételével megrendezett gyűlésekre, ahol a KISZ- ifjúság, a tanulóifjúság, társadalmi szervek és tömegmozgalmak képviselői együttérzésüket és harcos szolidaritásukat nyilvánítják az elnyomatásban élő népek iránt. Hatalmas méretű, egész világrészeket átfogó, s nagy erejű mozgalom ma már a gyarmati népek függetlenségi harca, mely támogatásra talál mindenütt, ahol a haladó emberiség szavát hallathatja, s ahol a békéért küzdő milliók a jobb jövőbe vetett hittel szállnak síkra az egyenjogúságért, minden nemzet boldogulásának őszinte és igaz ügyéért. Nyolc esztendeje, hogy az ázsiai és afrikai szabad országok képviselői Bandungban tanácskoztak és kimondták határozatukban: népeik örökre letépték a gyarmati Igát és kezükbe vették sorsuk irányítását. Azóta az elnyomott országok felszabadító mozgalmai újabb győzelmeket arattak, egész sor afrikai ország vált függetlenné, Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront bajai járási bizottsága. Az ülésen Balog István járási népfronttitkárnak a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatója után a békemunkával kapcsolatos mozgalmi feladatokról tanácskoztak. A népfrontbizottság jóváhagyta a járási akcióbizottság májusi leszerelési hónapra vonatkozó tervezetét, mely szerint a népfront a helyi párt- és tömegszervezetekkel karöltve május 12-én Madarason, Vaskúton és Csát- alján rendez békenagygyűléseket. A program szerint Máté- telkén a Győzelem Termelőszövetkezetben az európai háború befejezésének évfordulója alkalmából névadói megemlékezésre kerül sor, amelyet a kulturális seregszemle körzeti bemutatója szi eredményeket érjen el a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődésben, ez tette a szovjet népet úttörővé a világűr megostromlásában. Ezért, ha már a filozófiai, társadalmi és erkölcsi elképzelések módosításáról beszélünk, ideje lenne a tőkés rend és a burzsoá ideológia hirdetőinek megváltoztatni elképzeléseiket. Ismerjék be a kapitalizmus további fennállásának teljes képtelenségét és értelmetlenségét: ismerjék be, hogy le kell mondani az imperialista háborúkról, fel kell számolni a gyarmati szolgaság maradványait. I. Pietra soron következő kérdése így szólt: Melyek a Moszkva és Peking közötti vita alapvető pontjai? A taktika körébe tartozó különböző értékelésekről, vagy ideológiai síkon mozgó nézeteltérésekről van szó, elsősorban azért, mert az atomkorszaknak megfelelő politikát kell folytatni9 Hruscsov válaszában a többi között hangoztatta, hogy nem Moszkva és Peking közötti vitáról, hanem mindössze fontos lehetőségei, formái, magasabb szintű gazdasági és politikai módszerei. Számos felszabadult ország nyilvánította ki szándékát, hogy a fejlődés nem kapitalista útját választja és többen közülük a szocialista országok segítségével kívánják kialakítani gazdasági életüket, megteremteni saját iparukat, nemzeti függetlenségük alapját. A fiatalok a felszabadult országokban különösen fogékonyak e változások iránt. Közülük sokan szerezték meg szaktudásukat a Szovjetunióban vagy a népi demokratikus országokban, ismerik a szocialista építés távlatait és most lelkes hívei, harcosai ennek a fejlődésnek. Bonyolult körülmények közt, az új kolonializmus változatos, kifinomult fegyvereivel szemben, a gazdasági behatolás és politikai megosztásra irányuló mesterkedés közepette, másutt a nyílt terrorral is szembeszállva vívják elszánt küzdelmüket né- pük szabadságáért, vagy a kivívott függetlenség megőrzéséért. A gyarmati ifjúság napja, a szolidaritás napja, a felelősség- ébresztés alkalma, az afrikai, ázsiai és más távoli népek megismerésének lehetősége is egyúttal. Köszöntsük szeretettel a körünkben megjelent messzi földrészek fiait, lányait és szívünk melegével nyilvánítsuk k9 velük együtt a béke, a szabadság, a népek összefogásának) nagyszerű eszméjébe vetett hitünket, elszántságunkat. Abban a szilárd meggyőződésben, hogy a mi építő munkánk is hozzájárul küzdelmeik sikeres megvívásához, a gyarmati országok és népek teljes és végleges felszabadulásához. V. P. követ Határozat született aa április 26-án megrendezésre terülő járási-városi béketalálkooú megszervezésével kapcsolatban is. — Tegnap délután hasonld napirend megvitatására ült flsz- sze a bajai városi népfrontba; zottság K» Elhanyagolt kát Mária utcai előfizetőnk nászát kivizsgáltuk. Igaza# adunk neki abban, hogy a kút környéke nagyon elhanyagolt; De miért nem fognak össze és csinálják meg a sarki kút köré nyékét társadalmi munkával? Nincs talán, aki megszervezzed Keressék fel körzetük tanácstagját és kérjék a segítségét) kérdéseknek a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban jelenleg folyó megvitatásáról vafli szó. Ami a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt közötti viszony kérdését illeti — jegyezte meg Hruscsov — ezt eléggé teljesen megvilágította a két párt közötti levélváltás, melyet a sajtó is nyilvánosságra hozott. Mint e közleményekből kiderül, az SZKP és a KKP kapcsolatainak kérdése a kommunista pártok belső ügye. Hruscsov hangoztatta, hogy a kommunisták nemzetközi egységének erősítése mindennél jobban aggasztja az imperialista köröket. Nem fog sikerülni soraink között rést nyitni —, ha az imperialisták merényletekre vetemednek a szocialista országok békéié és biztonsága ellen, akkor a Szovjetunió, a Kínai Népköztárs'- ság, az új életet építő összes n - oek egyesült erejével faláb' ' szembe magukat. Ezek után Hruscsov mée ió néhány nemzetközi politika' problémákat érin*'" ' '■•désre adott választ. Békegyűlések a bajai járásban
