Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-20 / 91. szám
1963. április 20, szombat 8. oldal Gyorsítják a kocsifordulót, növelik a vonatok terhelését ígérik a kecskeméti és a kiskunhalasi vasutasok ' A MÁV Szegedi igazgatósága (negyedéves és féléves tervének tárgyalása során megállapította, hogy az igazgatósághoz tartozó Három psrc telefon Miért nincs esti műszak? — Halló! Építőipari Vállalat? — Igen, Neiner János igazgató. — Tegnap este felkerestem vagy négy építkezést itt Kecskeméten. Esti műszakosokról szerettein volna írni. Ahol jártam, nem volt szerencsém. — Nincs esti műszak a városban. — És valahol, közeli városban, községben? — Ott sem. Nem tudunk második műszakot szervezni, mert kevés az építőmunkás. A vállalat sürgősen felvenne 150 kőművest, 40—50 ácsot, ugyanennyi villanyszerelőt és ‘200—250 segédmunkást.. . Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Kalocsán, Kunszentmiklóson, Dunave- csén, Szabadszálláson, Izsákon, Hömokmégyen, Alsómé- gyen. Foktőn várjuk a jelentkezőket építésvezetőségeinken. építkezéseknél. A dolgozó kívánsága szerint — állandó munkára vagy meghatározott időre, de valamely építkezés időtartamára is azonnal alkalmazunk. — Éoítőanyag-problémák nincsenek? — Anyag van, munkaterület bőven van, csak munkások legyenek. Akkor tudunk második műszakot is szervezni. — Mit nyújtanak a dolgozóknak? — Szállást, étkezést — térítés ellenében. Amely munkáknál a kollektív szerződés előírja, védőruhát. Nem munkaruhát — mert ezt össze szokták téveszteni. Azonkívül szerszámkoptatást is fizetünk. — Reméljük, legközelebb igazgató elvtárs hívja fel a szerkesztőséget, s közli, milyen építkezéseknél lehet esti műszakról is írni... vasutasoknak a második ne gyedévben áruszállítási tonnatervüket 162 400 tonnával kell túlszárnyalni 1962. második negyedévéhez képest. Ez 10,92 százalékos növekedésnek felel meg. Ezenkívül a januárban és februárban el nem szállított, felhalmozódott árumennyiséget is a kívánt helyre kell fuvarozni. A feladat nem könnyű! A különböző szolgálati helyek dolgozói azonban máris olyan intézkedéseket tettek és tesznek, melyek jól példázzák: megbirkóznak a nehézségekkel. A kecskeméti vasútállomás dolgozói mar az első negyedévi termelési tanácskozásaikon, valamint a szocialista brigádok értekezletén vitatták meg és döntötték el, melyek a célhoz vezető legjobb módszerek. Tóth Sándor szocialista brigádja versenyre hívta ki a többieket a menetrendszerinti közlekedés, az árufuvarozás jobbá tétele, az elmaradt árumennyiségek elszállításának mielőbbi megvalósítása érdekében. Az áruforgalmi korlátozások megszüntetése után azonnal tárgyalásokat folytattak a jelentősebb vállalatok képviselőivel az áruk továbbításának meggyorsításáról. Ennek megfelelően az állomás dolgozói a vasárnapi szabad kocsiparkot úgy osztják be, hogy zökkenőmentes legyen a ki- és berakodás. Arra is törekszenek, hogy az árakhoz a megfelelő kocsitipust válasszák ki, mely a vonatok nagyobb terhelését teszi lehetővé. El kell ismerni, hogy a kecskeméti állomás dolgozóinak és a szállító vállalatoknak együttműködése jó. Különösen vonatkozik ez a konzervgyárra, az AGROKER-re és az Épületlakatosipari Vállalatra. Az előbb említett vállalatok vasárnapi rakodásaikkal gyorsítják a kocsifordulót, lassú rakodással nem vonják el a kocsikat mások elől. Sok segítséget kapnak a vontatás dolgozói a pályafenntartástól is. Idejében és pontosan végzik a karbantartást, igyekeznek a vágányzárak tartamának csökkentésével, a pályajavítás miatti forgalomlassítás mérséklésével meggyorsítani a szállítást. A kecskemétiek példáját követték a kiskunhalasiak. A fűtőház valamennyi dolgozója, műhely- és mozdonyszemélyzete megígérte, hogy a téli áruforgalmi korlátozások idején visszamaradt termékeket a túlsúlyos vonatok számának növelésével és a menetrendszerinti balesetmentes közlekedés biztosításával — elszállítják. Ennek megfelelően a mozdonyokon előadódó kisebb hibákat a mozdonyvezetők saját kezűleg javítják ki. Egyébként a fűtőház dolgozóinak, mozdonykísérőinek jó munkáját dicséri az április 4-i műszak. Ebben az időszakban 13 ezer 962 tonna túlsúlyt továbbítottak, ami 14 átlagos méretű teherszerelvény- nek felel meg. A munka neheze azonban még hátra van. A megnövekedett feladatok az eddiginél fokozottabb szervezettséget, fegyelmezett munkát követelnek, mind a vasút munkásaitól, mind a szállító vállalatoktól. Ahogy eddig, ugyanúgy a jövőben is csak ösz- szefogással, jó együttműködéssel lehet eredményeket elérni. Szilágyi Sándor Pihenés Méltóságteljesen folydogál a jó öreg Duna. Partján új életre sarjadt a fű, s napokon belüli rügyfakadást ígérnek a sejtelmes, tavaszi színekbe öltözött fák is. Megállni a parton, gondtalanul elidőzni kissé, esetleg horgászni — s az ember mintha újjá születne! A dunavecseiek sokan élnek ezzel a lehetőséggel. A nyugdíjas Szalai Gábor bácsi csak egy közülük, de ő is azt vallja: nem kíván magának ennél nyugtatóbb, pihentetőbb szórakozást... Egy csokor a bécsi fodrászverseny ez évi díjnyertes frizuráiból. Gazdagodnak a legelők A legelők és a rétek nagyüzemi hasznosítása nem új keletű gondja megyénk közös gazdaságainak. Erre vonatkozóan eddig jórészt csak kísérletek folytak, pedig a 188 ezer hold legelő és 84 ezer hold rét megfelelő kihasználása nagyban csökkenthetné közös gazdaságainkban a takarmányellátás problémáját. A sziki és a homoki legelőkön az 1957 óta folytatott kísérletek — elszigeteltségük ellenére — jelentős eredményt hoztak. Az előbbit Szalkszentmár- ton, az utóbbit Csengőd határában végezték, s a nagy mennyiségű — holdanként 4—5 mázsa — vegyes műtrágya adagolása, valamint az öntözés alkalmazásával átlagosan 25 mázsa szénát takarítottak le holdanként. A közeljövőben — a Földművelésügyi Minisztérium rendeleté alapján — felmérést végeznek megyénk legelőin, annak megállapítása céljából, hogy a meglevő terület hasznosításának hányad részére van lehetőség. Tudvalevő ugyanis, hogy a 188 ezer hold legelőnek mintegy a negyedrésze rossz minőségű futóhomok, s itt inkább a nagyüzemi szőlő és gyümölcsös, valamint az erdő létesítésé a célszerűbb. A szövetkezeti gazdaságok erre az évre a legelők hasznosítása végett mintegy 70 vagon műtrágyát kaptak, amit már fel is használtak. Jövőre ennek a többszörösére számíthatnak, s az öntözés nagyobb mértékű alkalmazásával erőteljes javulás várható a legelők fűhozamának növekedésében. Külön figyelmet érdemel a kiskunfélegyházi járás közös gazdaságainak a legelők megjavítására vonatkozó nagyszabású terve. A járás 25 ezer hold rétje és legelője a 18 szövetkezet összterületéinek több mint a negyedrésze. A termelőszövetkezetek takarmányszűkében vannak. s évről évre behozatalra szorulnak. Ez ösztönözte Pál- monostora és Gátér közös gazdaságait arra, hogy a Döngér- csatoma mentén összefüggő, mintegy 350 hold legelőre öntöző vizet juttassanak. Alpár és Tiszaújfalu szövetkezetei száz holddal növelik az öntözött legelők területét. Jászszentlászló, Szánk és Kiskunmajsa határában a belvizeket használják fél öntözésre. Az ehhez szükséges csatornákat már megásták, s rövidesen hozzáfognak a zsilipek építéséhez is. A legelők jelenlegi fűhozama holdanként mintegy öt mázsa szénának felel meg. A műtrágya és az öntözés nagymérvű fokozásával azonban ez a meny- nyiség könnyűszerrel a háromszorosára növelhető. Ez pedig — megyénk összes legelőterületét figyelembe véve — több mint 18 ezer vagonnal több szénát jelent. Nem lebecsülendő meny- nyiség tehát ez a szarvasmarha- és a juhtenyésztés szempontjából. H. D. fczágutakat is. Igyekeztek tönkretenni valamennyi útvonalat, hogy megakadályozzák a rejtekhely evakuálását. A három országúiból kettőt már szétbombáztak. Igyekeznek... i Upitz hallgatott. — Talán nem lehetetlen, hogy éppen Karlslusteba tette át a tnűködési helyét az oroszoknak ez a felderítője — jegyezte meg bátortalanul Torp. , — Krausé-Gube? T — Igen. Hiszen, ha másért hem, hát azért is átköltözhetett oda, Gruppenführer úr, hogy meggyőződjék: a légitámadások elérték-e céljukat, megsemmi- gültek-e az archívumok. — Valóban megtehette ezt te »- felelte Upitz. — Annál is inkább, mert Ostburgban nem maradhatott tovább. Igen jól ítéli meg a helvzetet Torp. S én éppenséggel ebben az ügyben hívattam magát. Induljon nyomban Karlslusteba. Komoly munka vár ott magára. Én egyelőre nem tudok menni, túlságosan eaklatott vagyok... Induljon azonnal, s alaposan nézzen körül a városban. — De én ezt a Krauset csak egyetlen-egyszer láttam, s akkor is háttal állt felém. — Khümetz és a többiek elég részletesen leírták a külsejét. S ez a személyleírás ott van magánál. — A személyleírás csak akkor ér valamit, ha az illetőnek különös ismertetőjele van. Az a leírás viszont, amellyel én rendelkezem, semmiféle megfogható kiindulási alapot nem ad. — Mindegy, Torp. Induljon. Én is Karlslusteba megyek majd, de valamivel később. Maga azonban induljon mielőbb. Most azonnal, Torp. Intézkedem, hogy adjanak magának gépkocsit. — Nem szükséges az autó, Gruppenführer úr. Jó erős motorkerékpárom van. — Az is jó. Karlsluste nincs olyan messze. — Az én motarbiciklimmel három óra. — Induljon azonnal. — Upitz felállt. — Estére én is ott leszek. Jelentkezzék majd nálam. Egy másik fontos megbízás vár magára. ft A berlini gyors hajnalban ért Karlslusteba, amikor a város elleni újabb szovjet légitámadás már befejeződött. Ezzel a vonattal jött vissza Aszker. Az állomás előtti téren egy pillanatra megállt. Rozsdaszínű füstfoszlányok gomolyogtak a levegőben. A járdán bársonyos, zsíros korompelyheket sodort tova a szél. Valahol a távolban, a horizont alján tűz- nyelvek viliództak az égen. — Csend volt. Égett szag terjengett az egész környéken. Miután Kari Aupel szerepét játszotta, Aszkemek kerülnie kellett a társaival való találkozást, nem mutatkozhatott Sti- reva házának környékén. Igaz, a logika, a józan ész azt diktálta: kizárt dolog, hogy figyelné valaki. Seifert és Upitz már a saját biztonságuk veszélyeztetése miatt sem vállalkoznak erre, Karlslustera bombák hullanak, ha csak nem szükséges, nem viszik vásárra a bőrüket. Ám Aszkemek a legkisebb kockázatra sem volt joga. Hiszen most minden azon múlik, hogy hiba nélkül tudja-e játszani Kari Aupel szerepét. Az óvatosság egyáltalán nem volt felesleges, Upitz Gruppenführer — Seifert tábornok tilalma ellenére — mégis megfigyelőt állított a Berliner Platz 15. számú házhoz, mivel mindig szeretett egy kicsit többet tudni mindenről, mint a főnöke. A ház körüli szimatolást egy olyan beosztottjára bízta, aki tudta tartani a száját, úgyhogy ebből a szempontból Upitz nyugodt volt, nem kellett félnie semmiféle kellemetlenségtől. ' Egy gumiesőkabátot, fekete selyem keménykalapot viselő, a kezében esernyőt tartó férfi követte Aszkert. De nemcsak ő figyelte Kerimov őrnagyot. Kissé távolabb Aszkertől, Upitz embere mögött, Percev őrnagy ment. Társának biztosítása végett ő is Berlinbe utazott, tanúja volt Aszker és az Abwehr-főnökök találkozásának, s ugyanabban a vagonban utazott vissza Karlslusteba, melyben Kerimov. Természetesen mind a ketten úgy viselkedtek, mintha nem ismernék egymást. Ezért aztán Percev nem tűnt fel az Aszker figyelésével megbízott nyomozónak. De hosszú ideig Percev sem vette észre, hogy az eser- nyős ember követi Kerimovot. Tökéletesen leplezte az illető a szerepét. Csak amikor Karlslus- teban leszálltak a vonatról, s látta, hogy a férfi milyen vizsla szemmel nézett Aszker után, akkor eszmélt fel. kivel van dolga. Cselekedni kellett. Percev át* ment az utca másik oldalára, s előre sietett. Nem messze egy telefonfülke látszott. Éppen arra volt szüksége Percevnek. Visz- szament az utca páros oldalára, beállt a telefonfülkébe, s leakasztotta a helyéről a kagylót. Amikor Aszker a telefonfülkéhez ért, Percev — változatlan pózban, beszélgetést mímelve-— kiszólt a nyitva hagyott ajtón: — Vigyázz! Követnek! Az esemyős! Néhány pillanat múlva a telefonfülkéhez ért a keménykalapos is. Ügyet sem vetett a fülkében álló, s élénken gesztikuláló, beszélő férfire. A következő sarkon Aszker is bement egy telefonfülkébe. Tantuszt dugott a készülékbe, s utána Stireva számát tárcsázta. — Halló! — hallatszott a kagylóban Stireva hangja. — Üdvözlöm — mondta Aszker. — Legyen szíves, kérje meg a férjét, hogy jöjjön értem egy taxival. Húsz perc múlva várom őt nálam. S ezzel be is fejezte a beszélgetést, helyére akasztotta a kagylót. (Folytatjuk.)
