Petőfi Népe, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

1963. április 20, szombat 8. oldal Gyorsítják a kocsifordulót, növelik a vonatok terhelését ígérik a kecskeméti és a kiskunhalasi vasutasok ' A MÁV Szegedi igazgatósága (negyedéves és féléves tervének tárgyalása során megállapította, hogy az igazgatósághoz tartozó Három psrc telefon Miért nincs esti műszak? — Halló! Építőipari Válla­lat? — Igen, Neiner János igaz­gató. — Tegnap este felkeres­tem vagy négy építkezést itt Kecskeméten. Esti műszako­sokról szerettein volna írni. Ahol jártam, nem volt sze­rencsém. — Nincs esti műszak a vá­rosban. — És valahol, közeli vá­rosban, községben? — Ott sem. Nem tudunk második műszakot szervezni, mert kevés az építőmunkás. A vállalat sürgősen felvenne 150 kőművest, 40—50 ácsot, ugyanennyi villanyszerelőt és ‘200—250 segédmunkást.. . Kecskeméten, Baján, Kiskun­félegyházán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Kalocsán, Kunszentmiklóson, Dunave- csén, Szabadszálláson, Izsá­kon, Hömokmégyen, Alsómé- gyen. Foktőn várjuk a jelent­kezőket építésvezetőségein­ken. építkezéseknél. A dolgozó kívánsága sze­rint — állandó munkára vagy meghatározott időre, de valamely építkezés időtarta­mára is azonnal alkalma­zunk. — Éoítőanyag-problémák nincsenek? — Anyag van, munkate­rület bőven van, csak mun­kások legyenek. Akkor tu­dunk második műszakot is szervezni. — Mit nyújtanak a dolgo­zóknak? — Szállást, étkezést — té­rítés ellenében. Amely mun­káknál a kollektív szerződés előírja, védőruhát. Nem mun­karuhát — mert ezt össze szokták téveszteni. Azonkí­vül szerszámkoptatást is fi­zetünk. — Reméljük, legközelebb igazgató elvtárs hívja fel a szerkesztőséget, s közli, mi­lyen építkezéseknél lehet esti műszakról is írni... vasutasoknak a második ne gyedévben áruszállítási tonna­tervüket 162 400 tonnával kell túlszárnyalni 1962. második ne­gyedévéhez képest. Ez 10,92 szá­zalékos növekedésnek felel meg. Ezenkívül a januárban és feb­ruárban el nem szállított, fel­halmozódott árumennyiséget is a kívánt helyre kell fuvarozni. A feladat nem könnyű! A kü­lönböző szolgálati helyek dolgo­zói azonban máris olyan intéz­kedéseket tettek és tesznek, me­lyek jól példázzák: megbirkóz­nak a nehézségekkel. A kecskeméti vasútállomás dolgozói mar az első negyedévi termelési tanácskozásaikon, va­lamint a szocialista brigádok ér­tekezletén vitatták meg és döntötték el, melyek a cél­hoz vezető legjobb módsze­rek. Tóth Sándor szocialista brigád­ja versenyre hívta ki a többie­ket a menetrendszerinti közle­kedés, az árufuvarozás jobbá tétele, az elmaradt árumennyi­ségek elszállításának mielőbbi megvalósítása érdekében. Az áruforgalmi korlátozások megszüntetése után azonnal tár­gyalásokat folytattak a jelentő­sebb vállalatok képviselőivel az áruk továbbításának meggyor­sításáról. Ennek megfelelően az állomás dolgozói a vasárnapi szabad kocsi­parkot úgy osztják be, hogy zökkenőmentes legyen a ki- és berakodás. Arra is törekszenek, hogy az árakhoz a megfelelő kocsitipust válasszák ki, mely a vonatok nagyobb terhelését teszi lehető­vé. El kell ismerni, hogy a kecs­keméti állomás dolgozóinak és a szállító vállalatoknak együtt­működése jó. Különösen vonat­kozik ez a konzervgyárra, az AGROKER-re és az Épületlaka­tosipari Vállalatra. Az előbb említett vállalatok vasárnapi ra­kodásaikkal gyorsítják a kocsi­fordulót, lassú rakodással nem vonják el a kocsikat mások elől. Sok segítséget kapnak a von­tatás dolgozói a pályafenntar­tástól is. Idejében és pontosan végzik a karbantartást, igyekez­nek a vágányzárak tartamának csökkentésével, a pályajavítás miatti forgalomlassítás mérsék­lésével meggyorsítani a szállí­tást. A kecskemétiek példáját kö­vették a kiskunhalasiak. A fű­tőház valamennyi dolgozója, mű­hely- és mozdonyszemélyzete megígérte, hogy a téli áru­forgalmi korlátozások ide­jén visszamaradt terméke­ket a túlsúlyos vonatok szá­mának növelésével és a me­netrendszerinti balesetmen­tes közlekedés biztosításá­val — elszállítják. Ennek megfelelően a mozdo­nyokon előadódó kisebb hibá­kat a mozdonyvezetők saját ke­zűleg javítják ki. Egyébként a fűtőház dolgozóinak, mozdony­kísérőinek jó munkáját dicséri az április 4-i műszak. Ebben az időszakban 13 ezer 962 tonna túlsúlyt továbbítottak, ami 14 átlagos méretű teherszerelvény- nek felel meg. A munka neheze azonban még hátra van. A megnövekedett feladatok az eddiginél fokozot­tabb szervezettséget, fegyelme­zett munkát követelnek, mind a vasút munkásaitól, mind a szál­lító vállalatoktól. Ahogy eddig, ugyanúgy a jövőben is csak ösz- szefogással, jó együttműködés­sel lehet eredményeket elérni. Szilágyi Sándor Pihenés Méltóságteljesen folydogál a jó öreg Duna. Partján új életre sarjadt a fű, s napokon belüli rügyfakadást ígérnek a sejtel­mes, tavaszi színekbe öltözött fák is. Megállni a parton, gond­talanul elidőzni kissé, esetleg horgászni — s az ember mintha újjá születne! A dunavecseiek sokan élnek ezzel a lehetőség­gel. A nyugdíjas Szalai Gábor bácsi csak egy közülük, de ő is azt vallja: nem kíván magának ennél nyugtatóbb, pihentetőbb szórakozást... Egy csokor a bécsi fodrászverseny ez évi díjnyertes frizuráiból. Gazdagodnak a legelők A legelők és a rétek nagyüze­mi hasznosítása nem új keletű gondja megyénk közös gazda­ságainak. Erre vonatkozóan ed­dig jórészt csak kísérletek foly­tak, pedig a 188 ezer hold le­gelő és 84 ezer hold rét megfe­lelő kihasználása nagyban csök­kenthetné közös gazdaságaink­ban a takarmányellátás problé­máját. A sziki és a homoki legelő­kön az 1957 óta folytatott kísér­letek — elszigeteltségük ellené­re — jelentős eredményt hoz­tak. Az előbbit Szalkszentmár- ton, az utóbbit Csengőd határá­ban végezték, s a nagy mennyi­ségű — holdanként 4—5 mázsa — vegyes műtrágya adagolása, valamint az öntözés alkalma­zásával átlagosan 25 mázsa szé­nát takarítottak le holdanként. A közeljövőben — a Földmű­velésügyi Minisztérium rende­leté alapján — felmérést vé­geznek megyénk legelőin, an­nak megállapítása céljából, hogy a meglevő terület hasznosításá­nak hányad részére van lehető­ség. Tudvalevő ugyanis, hogy a 188 ezer hold legelőnek mint­egy a negyedrésze rossz minősé­gű futóhomok, s itt inkább a nagyüzemi szőlő és gyümölcsös, valamint az erdő létesítésé a célszerűbb. A szövetkezeti gazdaságok er­re az évre a legelők hasznosítá­sa végett mintegy 70 vagon mű­trágyát kaptak, amit már fel is használtak. Jövőre ennek a többszörösére számíthatnak, s az öntözés nagyobb mértékű al­kalmazásával erőteljes javulás várható a legelők fűhozamának növekedésében. Külön figyelmet érdemel a kiskunfélegyházi járás közös gazdaságainak a legelők megja­vítására vonatkozó nagyszabású terve. A járás 25 ezer hold rét­je és legelője a 18 szövetkezet összterületéinek több mint a ne­gyedrésze. A termelőszövetke­zetek takarmányszűkében van­nak. s évről évre behozatalra szorulnak. Ez ösztönözte Pál- monostora és Gátér közös gaz­daságait arra, hogy a Döngér- csatoma mentén összefüggő, mintegy 350 hold legelőre ön­töző vizet juttassanak. Alpár és Tiszaújfalu szövetkezetei száz holddal növelik az öntözött le­gelők területét. Jászszentlászló, Szánk és Kiskunmajsa határá­ban a belvizeket használják fél öntözésre. Az ehhez szükséges csatornákat már megásták, s rövidesen hozzáfognak a zsili­pek építéséhez is. A legelők jelenlegi fűhozama holdanként mintegy öt mázsa szénának felel meg. A műtrá­gya és az öntözés nagymérvű fokozásával azonban ez a meny- nyiség könnyűszerrel a három­szorosára növelhető. Ez pedig — megyénk összes legelőterületét figyelembe véve — több mint 18 ezer vagonnal több szénát jelent. Nem lebecsülendő meny- nyiség tehát ez a szarvasmarha- és a juhtenyésztés szempontjá­ból. H. D. fczágutakat is. Igyekeztek tönk­retenni valamennyi útvonalat, hogy megakadályozzák a rejtek­hely evakuálását. A három or­szágúiból kettőt már szétbom­báztak. Igyekeznek... i Upitz hallgatott. — Talán nem lehetetlen, hogy éppen Karlslusteba tette át a tnűködési helyét az oroszoknak ez a felderítője — jegyezte meg bátortalanul Torp. , — Krausé-Gube? T — Igen. Hiszen, ha másért hem, hát azért is átköltözhetett oda, Gruppenführer úr, hogy meggyőződjék: a légitámadások elérték-e céljukat, megsemmi- gültek-e az archívumok. — Valóban megtehette ezt te »- felelte Upitz. — Annál is in­kább, mert Ostburgban nem maradhatott tovább. Igen jól ítéli meg a helvzetet Torp. S én éppenséggel ebben az ügyben hívattam magát. Induljon nyom­ban Karlslusteba. Komoly mun­ka vár ott magára. Én egyelőre nem tudok menni, túlságosan eaklatott vagyok... Induljon azonnal, s alaposan nézzen kö­rül a városban. — De én ezt a Krauset csak egyetlen-egyszer láttam, s akkor is háttal állt felém. — Khümetz és a többiek elég részletesen leírták a külsejét. S ez a személyleírás ott van ma­gánál. — A személyleírás csak ak­kor ér valamit, ha az illetőnek különös ismertetőjele van. Az a leírás viszont, amellyel én ren­delkezem, semmiféle megfog­ható kiindulási alapot nem ad. — Mindegy, Torp. Induljon. Én is Karlslusteba megyek majd, de valamivel később. Maga azonban induljon mielőbb. Most azonnal, Torp. Intézkedem, hogy adjanak magának gépkocsit. — Nem szükséges az autó, Gruppenführer úr. Jó erős mo­torkerékpárom van. — Az is jó. Karlsluste nincs olyan messze. — Az én motarbiciklimmel három óra. — Induljon azonnal. — Upitz felállt. — Estére én is ott le­szek. Jelentkezzék majd nálam. Egy másik fontos megbízás vár magára. ft A berlini gyors hajnalban ért Karlslusteba, amikor a város el­leni újabb szovjet légitámadás már befejeződött. Ezzel a vonattal jött vissza Aszker. Az állomás előtti téren egy pillanatra megállt. Rozsda­színű füstfoszlányok gomolyog­tak a levegőben. A járdán bár­sonyos, zsíros korompelyheket sodort tova a szél. Valahol a távolban, a horizont alján tűz- nyelvek viliództak az égen. — Csend volt. Égett szag terjen­gett az egész környéken. Miután Kari Aupel szerepét játszotta, Aszkemek kerülnie kellett a társaival való találko­zást, nem mutatkozhatott Sti- reva házának környékén. Igaz, a logika, a józan ész azt dik­tálta: kizárt dolog, hogy figyel­né valaki. Seifert és Upitz már a saját biztonságuk veszélyez­tetése miatt sem vállalkoznak erre, Karlslustera bombák hul­lanak, ha csak nem szükséges, nem viszik vásárra a bőrüket. Ám Aszkemek a legkisebb koc­kázatra sem volt joga. Hiszen most minden azon múlik, hogy hiba nélkül tudja-e játszani Kari Aupel szerepét. Az óvatosság egyáltalán nem volt felesleges, Upitz Gruppen­führer — Seifert tábornok ti­lalma ellenére — mégis megfi­gyelőt állított a Berliner Platz 15. számú házhoz, mivel mindig szeretett egy kicsit többet tudni mindenről, mint a főnöke. A ház körüli szimatolást egy olyan beosztottjára bízta, aki tudta tartani a száját, úgyhogy ebből a szempontból Upitz nyugodt volt, nem kellett félnie sem­miféle kellemetlenségtől. ' Egy gumiesőkabátot, fekete selyem keménykalapot viselő, a kezében esernyőt tartó férfi kö­vette Aszkert. De nemcsak ő figyelte Keri­mov őrnagyot. Kissé távolabb Aszkertől, Upitz embere mögött, Percev őrnagy ment. Társának biztosítása végett ő is Berlinbe utazott, tanúja volt Aszker és az Abwehr-főnökök találkozásá­nak, s ugyanabban a vagonban utazott vissza Karlslusteba, melyben Kerimov. Természetesen mind a ketten úgy viselkedtek, mintha nem is­mernék egymást. Ezért aztán Percev nem tűnt fel az Aszker figyelésével megbízott nyomozó­nak. De hosszú ideig Percev sem vette észre, hogy az eser- nyős ember követi Kerimovot. Tökéletesen leplezte az illető a szerepét. Csak amikor Karlslus- teban leszálltak a vonatról, s látta, hogy a férfi milyen vizsla szemmel nézett Aszker után, akkor eszmélt fel. kivel van dolga. Cselekedni kellett. Percev át* ment az utca másik oldalára, s előre sietett. Nem messze egy telefonfülke látszott. Éppen arra volt szüksége Percevnek. Visz- szament az utca páros oldalára, beállt a telefonfülkébe, s le­akasztotta a helyéről a kagylót. Amikor Aszker a telefonfülké­hez ért, Percev — változatlan pózban, beszélgetést mímelve-— kiszólt a nyitva hagyott ajtón: — Vigyázz! Követnek! Az esemyős! Néhány pillanat múlva a tele­fonfülkéhez ért a keménykala­pos is. Ügyet sem vetett a fül­kében álló, s élénken gesztiku­láló, beszélő férfire. A következő sarkon Aszker is bement egy telefonfülkébe. Tantuszt dugott a készülékbe, s utána Stireva számát tárcsázta. — Halló! — hallatszott a kagylóban Stireva hangja. — Üdvözlöm — mondta Asz­ker. — Legyen szíves, kérje meg a férjét, hogy jöjjön értem egy taxival. Húsz perc múlva várom őt nálam. S ezzel be is fejezte a beszél­getést, helyére akasztotta a kagylót. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom